Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

Felelősséggel, szeretettel A i Immár harminchá­rom éves magyar út­törőmozgalom ered­ményekben gazdag múltra te­kinthet vissza, és ma már több mint egymillió tagot számlál. Vezetői a nemes tár­sadalmi munkában talán a legfontosabb feladatot, a jö­vő nemzedék szocialista em- bérré nevelését vállalják. Mégpedig túlórák tízezreiben, gyakran pihenőnapjaikat, szünidejük nagy részét felál­dozva. Az úttöróvezetők szerepe ma — amikor gyermekeink számára belátható távlattá vált a fejlett szocializmus Magyarországa, az a jövő, amelynek eredményeit élvezni fogják — különösen megnőtt. Ne feledjük: a ma harminc­negyvenévesei,' tehát a dolgo­zók derékháda szinte kivétel nélxal az úttörőmozgalomban ismerkedett először forradalmi hagyományainkkal, az úttörő­élet törvényébe foglalt embe­ri - forradalmi magatartás­formákkal és a gyakorlattal. Ez a generáció azóta kiváló vezetőkké, tudósokká, művé­szekké, szakmunkásokká ne­velődött. Amikor néhány évvel ezelőtt először került kezembe egy olyan önéletrajz, amely­ben már arról is beszámolt Valaki, hogy mikor melyik úttörőcsapat tagja volt, egy pillanatra meghökkentem. Őszintén mondom, nem ma­gamra gondoltam, hanem ar­ra a harminckét évvel ez­előtti napra, amikor Zala- szentmihályon megalapítot­tuk a járás első úttörőcsapa­tát. A,z úttörőcsapatok vezetői ma' már egyenjogú tagjai az általános iskolák vezetőségé­nek. Rangjuk, tekintélyük van, munkájukat párt- és KISZ-munkának tekintik. A politikai és társadalmi veze­tő testületekben is mindenütt ott találhatók az úttörőveze- tök. Legutóbb három évvel ez­előtt tartották az Űttörőveze- tők VI. országos konferen­ciáját, a ma, április 8-án kez­dődő háromnapos VII. konfe­renciát ezúttal Kecskeméten rendezik meg. Az egymillió úttörőt és 83 515 úttörővezetőt képviselő 220 küldött, az Or­szágos Üttörőtanács 115 tag­ja, valamint a 114 meghívott — tehát az összesen 449 fős konferencia — plenáris és szekcióüléseken elemzi a há­roméves munka eredményeit, gondjait. Az MSZMP IX. kongresszu­sa óta a magyar társadalom Cigyelme, gondoskodása köze­pette egyre javuló körülmé­nyek és feltételek között dol­gozhat a Magyar Üttörőszö- vetség. A pártszervezetek köz­vetlenül is segítik az úttörő- csapatok munkáját. Az iskola, és az úttörő moz­galom között korábbi viták helyébe a hatékony együttmű­ködés lépett. Ma már senki sem vitatja, hogy a szocialis­ta nevelőiskola és az úttörő­csapat sajátos mozgalmi te­vékenysége egymástól elvá­laszthatatlan. Egyre több a pedagógusok munkáját segítő KISZ-es ifivezető. Á KISZ- szervezetek általában össze­egyeztetik akcióprogramjai­kat a testvércsapat éves ter­vével, különösen a sport, a táborozás, az ifjúgárdák és az úttörőgárdák, a kulturális szemlék, a szakkörök munká­ját illetően. Javult a szülők és az út­törőcsapatok kapcsolata is. A szülői munkaközösségek, az iskolákat, úttörőcsapatokat patronáló üzemek, intézmé­nyek nemcsak és nem első­sorban anyagi segítséget nyúj­tanak, hanem azt a társadal­mi légkört biztosítják, amely­ben. folyamatosan terebélve- sedhet az úttörőmozgalom közhasznú tevékenysége. E től persze még nem mindig lesz több ját­szótér, nem növekszik úgy a táborozok, túrázók száma, nem bővül a táboro­zási lehetőség, de azért a sok kicsi itt is sokra megy, és fo­lyamatosan javítja a mozga­lom feltételeit. Minderről bi­zonyára behatóan tanácskoz­nak a kecskeméti konferen­cián. S remélhetőleg a leg­több kérdésre nemcsak szak­avatott, hanem a gyerekek iránti szeretettől is sugalma­zott feleletet kap a magyar ú ttörőmozgalom. V. F. Nagytakarítás Balatonfáldváron A HATÁRŐR BRIGÁD Viharban, szélben A nagyközségben kimerik az árkokból lerakodott sarat, iszapot. az egy év alatt Munkáslakás a dolgozó nőknek Nem dslgsznak éjszakai műszakban a többgyermekesek Gregor István, az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi telepve­zetője azok között a férfiak között volt, akiket az Elnöki Tanács kitüntetett a nemzet­közi nőnap alkalmából — a nőpolitikái határozat eredmé­nyes megvalósításáért. Most arról beszélgetünk a telepve­zető irodájában, hogy mit tet­tek a cérnagyári nők gazda­sági, szociális és kulturális helyzetének javításáért. A cérnagyárban ez különösen fontos, hiszen a dolgozóknak több mint a hetven százaléka nő. — A nőpolitikái határoza­tok megjelenése óla évenként intézkedési tervet készítünk a végrehajtásra. Gyakran fog­lalkozunk tanácskozásainkon, átfogóan vagy egy-egy rész- témát érintve, a nők helyze­tével. A rendszeres munkának kö­szönhető, hogy a nők aránya tükrözi a munkában elfoglalt helyüket a választolt szervek­ben is. Például a pártvezető­ség hét tagjából öt, a húsz alapszervezeti tisztségviselő közül tizenhárom a nő. Az üzemi szakszen-ezeti bizott­ság hetven, a bizalmiak Ünnepi hetet zártunk: a kisebb és nagyobb közössé­gekben legnagyobb nemzeti ünnepünkön, felszabadulásunk 24. évfordulójáról emlékez­tünk meg. A hétköznapokon végzett kiváló munka jutal­maként most is többen kap­tak kitüntetést a megyében; a lap ünnepi számában meg­jelent névsort sokan olvasták azzal a jó érzéssel, hogy az ő tunkásközösségükben is ta­láltak kitüntetésre méltó em­bereket. A családtagok, isme­rősök, kollégák jókívánságai­ra nem egy Munka Érdem­renddel kitüntetett azzal vá­laszolt: nem egyedül az én érdemem az elismerés, a gyár, a szövetkezet, az intéz­mény közössége segített a jó eredmény elérésében. A felszabadulás napján fe­jeződtek be a forradalmi if­júsági napok. A fiatalok jó programokon, színvonalas ün­nepségeken vettek részt, szer­te a megyében. Különösen jól sikerültek a hangulatos fák­lyás felvonulások és a túrák a tanácsköztársasági emlék­helyekhez. A forradalmi ifjú­sági napok keretében a köz- élctiscgröl vitatkoztak a -fia­talok a?, alapszervezetekben; a marcali járásban. Siófokon különösen jól sikerült e fon­tos fórumok előkészítése. A fiúk és a lányok szenvedélye­sen, tapasztalataikat kifejtve elemezték, milyen lehetősé­gük van arra, hogy belekós­toljanak a közéletbe, majd lé­pésről lépésre formálói és ala­kítói is legyenek. E viták jók volitak arra is, hogy pontosan meghatározzák az igényeket. Nem egy helyen ugyanis a mindennapi »apró tetteket« nem számítják a közéletiség- hez, csak a hivatalos fóru­mokon való véleménynyilvá­nítást sorolják oda. A fonyó- di gimnázium KISZ-vezetői sokat tanultak például a vi­tákból, s jobban feltérképez­ték, milyen közéleti cselek­vésre nem figyeltek oda ed­dig. Pedig ez a továbbtanulók minősítésekor is fontos. A fiatalok közéletiségének, szép eredrpényeinek bizonyí­téka, hogy még a héten is tüntettek ki KISZ-szcrvezele­ket. A felszabadulás ünnepé­vel kapcsolatos, hogy negy­venötre szaporodott az MSZBT-tagcsoportok száma a megyében. Kaposváron a megyei kórházban, Barcson a 2. számú Általános Iskolában és a Dráva Ipari Szövetkezet­ben kezdte meg működését új tagcsoport, immár hivata­losan a magyar—szovjet ba­rátság letéteményeseként A Szovjetunió fejlődéséről, né­peinek életéről szeretnének minél érdekesebben beszá­molni az intézményen belül és kívül iS. E munkájukhoz már most számíthatnak a ta­pasztaltabb kaposvári és bar­csi tagcsoportok támogatásá­ra. Az MSZBT-tagcsoportok múlt év végi megvei találko­zóján különösen.sok - ’ "sett arról, hogy sokkal j■ -ed­ményt lehet elérni ősen egy-egy városban, mint kü- lön-külön. ’Nem érdemes kí­sérletezni ott, ahol már kiala­kult módszerek vannak, s azt egy tapasztalatcserével — akár a textilművektől, akár a barcsi Vörös Csillag Tsz-től — át lehet venni. A három új MSZBT-tagcsoport szép ter­vekkel kezdte a munkáját, bizonyos, hogy sokat hallunk még tevékenységükről. A nemzetközi gyermekév jegyében avattak új óvodát a héten a megyeszékhelyen, s a csütörtökön megkezdődött tavaszi szünet kulturális és sportprogramja is sokkal gaz­dagabb, mint máskor volt. A nemzetközi gyermekkönyvnap középpontba állította a gye­rekek olvasósá nevelésének fontosságéit is. Szó esett er­ről a Boglárlellén megnyílt József Attila versmondótábor­ban és a tudomápyos diákkö­rök Kaposváron rendezett or­szágos konferenciáján is. A tanítóképző főiskola hallgatói minden évben eredményesen vettek részt a tudományos munkában, több első dijat, kiemelt díjat kaptak. S a hallgatók kiemelkedő tudomá­nyos munkájának köszönhető az esemény rendezési jogának elnyerése is. Ez újabb lendü­letet és ösztönzést adott a tu­dományos kutatások fokozá­sához. A megye ipara Somogy ha­tárain kívül mutatkozott be a héten. A Mezőgép Vállalat három új termékkel jelentke­zett az Agro.masexpón, a ka­posvári Kefe- és Műanyagipa­ri Vállalat pedig a Hungaro- plast kiállításon szerepel. Lejött Géza Meg-megújul a kellemetle­nül éles szél. Itt, a víz — a Dráva — partján, a Bélavár- hoz közeli Lóka-sziget kavics­bányájában még élesebben tá­mad, mint másutt. Pillanatok alatt apró kaviccsal, homok­kal szórja tele az ember sze­mét. lalmias, hegynyi halomban magasodik mellette — meg a szomszédos kotró mellett —• a kavics, ahol az alapító bri- gúcl’ag, Varga János serény­kedik. Egymás után érkeznek a szállító tehergépkocsik, * tűnnek el terhűkkel. A né­hány kilométerre lévő vasút­állomásra viszik... — Pihenni, megállni nincs idő. Egy-egy kotrónak napon- — Miért választották épp a ta 400—500 köbmétert is ki Határőr nevet? kell termelni, hogy a szálli­Nyakig olajosán bújnak elő : MvartaIan legyen, s ma­egy kotrógép szerkezetei ko- . . ~ . zül, s úgy néznek rám csodál- | ’’adjon nemi tartalék is kozva, mint az olyan ember- [ mondja Lehőcz István, re, akinek halvány fogalmai g köiben tsteintetük végigj sincs arról, mit es hol kerdez. Persze, hamarosan kimerítő j suhan, fedő gonddá, időzik a nyolcvan százaléka nő. A céraagyárat a városi testüle­tekben is szervezetekben is képviselik. — Fontos feladatunknak tartjuk — mondta a telep­vezető —, hogy a megválasz­tott lányokat és asszonyokat felkészitsük feladatuk ellátá­sára. A szakmai továbbképzé­sen kívül általános műveltsé­güket, politikai ismereteiket is gyarapítjuk. Példamutatá­suk, helytállásuk elismerést szerzett a nőknek, s így egy­re többen kerülnek vezető ál­lásba. Az utóbbi néhány év alatt tizenöt kinevezett veze­tő, közül hét a nő. Igaz, ez még nem felel meg a létszám­hoz viszonyított arányuknak, a korábbi évekhez képest azon­ban 'ez fejlődés. Az is köztu­dott, hogy a nők egy része — elsősorban családi okok mi­att — nem szívesen vállal ve­zetői beosztást. Az éjszakai műszak igen megterhelő, ezért a többgyer­mekes asszonyokat, a gyermc-' küket egyedül nevelő csa­ládanyákat mentesítették az éjszakai műszak alól. - Az éj­szaka dolgozók fél órát pi­hennek, s frissítőként liávét, üdítő italt kapnak. A közpon­ti és a helyi bérintézkedések javítottak a kereseteken, csökkent például az azonos munkakörben foglalkoztatott nők és férfiak átlagkeresete közötti különbség. Aki járt már a cémagyár- ban, jól tudja, hogy sokat ja­vultak a munkakörülmények: korszerűsödött az üzem, új csarnok épült, a régi zajos gépek helyébe termelékenyebb és korszerűbb gépek kerül­tek. Jobb a világítás, tisztább a levegő, csökkent a zajárta­lom. Most már olyanra is fi­gyelmet fordítanak, mint az úgynevezett színdmamika. A más-más színű falak jó hatás­sal vannak a nők közérzeté­re. A lányok és az asszonyok egészségügyi ellátása jó, ez az üzemi orvosi, a nőgyógyásza­ti és a fogászati szakrende­lésnek köszönhető. — Javult a bölcsődei és óvodai ellátás is — magya­rázza Gregor István. — A vá­rosi tanács szinte minden igényünket kielégíti. A cérna­gyár anyagiakkal is támogat­ja a kislakásépítőket, -vásár­lókat. Az ötvennégy segélye- j zett közül harmincnyolc a nő. A hat munkáslakásból né­gyet dolgozó nőnek adtunk. Gondot fordítunk a közokta­tási és -művelődési igények­re. Az iskolarendszerű okta­táson kívül író-olvasó és -mű­vésztalálkozókat szervezünk, kiállításokat, vetélkedőket, vi­tafórumokat rendezünk. Kü­lönösen népszerűek a szak­körök, mindenekelőtt a kézi­munka, a szabás-varrás. Az üzemi könyvtár ötszáz olva­sójának nyolcvan százaléka szintén nő. A telepvezető a beszélgetés végén elém tett egy terveze­tet. Ez az idei és a jövő évi feladatokat taralmazza. Még többet szeretnének tenni a dolgozó -nőkért. ». 5.1 választ kapok kérdésemre. — Nézze: in­nen csupán pár lépés a határ! Ez a bánya már csak ne­hezen közelít­hető meg ... Ez adta az ötletet, amikor 1971- ben elhatároz­tuk a szocialis­ta címért küz­dő közösség létrehozását, hagy a Határ­őr nevet ve­gyük föl. Ti­zenhármán ala­pítottuk; közü­lük már csupán öten dolgdznak itt, illetve az állomáson, a rakodók között. No meg az is: Bólavár tíz esz­tendeje elsőnek érdemelte ki Somoig y­ban a határörközség kitünte­tést. S ezt a címet elnyerte Vízvár is az évek során. A két község szövetkezete egyesült, most a bánya a vízvári Kos­suth Termelőszövetkezethez tartozik. Mindez kötelez ben­nünket is... Pillanatnyi megállás nél­kül, serényen dolgozik a meg­hibásodott kotrón Lehőcz lst- ván hrigádvezetö és Kovács József, aki e tisztségében a helyettese. Mindketten nehéz­gépkezelők, kotrósok, s ha termelni akarnak, teljesíteni tervüket, keresni, akkor nem várhatnak, amiig a gépiét be­viszik a műhelybe, vagy on­nan kijönnek a szerelőik, in­kább megcsinálják ők ma­guk. Varga László bányavezető­vel állunk az egyre erősödő szélben, takarjuk, védjük ar­cú rakat-szemünket a homok­tól, s nézzük a gépet javító embereket. — Nem könnyű itt a mun­ka — mondja, -t- Itt mindig, esőben, hóban, viharban, a szabadban kell dolgozni... S kora tavasztól késő őszig nyújtott műszakban, napi 10— 12 órán át. Tudom, mit jelent ez a munka, hiszen én is kot­rás voltam: az alakulás első öt évében én vezettem társa­im bizalmából a brigádot Nagyszerű emberek! Ezt a nézetét osztja Vida Imre, a Kossuth Tsz elnöke is: — Ha dolgozni kell, a Ha­tárőr brigádra mindenkor le­het számítani. Tavalyi tervü­ket 120 százalékra teljesítet­ték. Az idén is vállalták, hogy a tervezett 90 ezer köbméter kavics helyett 110 ezer köb­métert termelnek ki. Nem könnyű ezt teljesíteni. S ha itt Vízváron vagy Bélaváron társadalmi munkát kel.1 vé­gezni, ők elsők között jöjtnak. 1 sziget, a folyópart egy-egy Javítják az elromlott kotróg épet. távolabbi pontján, azt kutat­va, nem látnak-e ott ismé­re lien embereket. Föl-fölmorajiik a hatalmas kotró motorja. Kijavították a hibát, az óriási, köbméteres kanál újra és újra elmerül a 4—5 méter mély vízben. Ha­— A határon dolgozni na­gyobb felelőséget jelent ... A közeli őrsön szolgáltam, s le­szerelésem után. Bélavárra nősültem. Noha a Tolna me­gyei Szakály községből szár­mazom, most már határ men­ti lakosnak vallom magam. Ezért is jelentkeztem az ön­kéntes határőr csoportba, amikor két évvel ezelőtt megalakult s parancsnoka Tóth Zoltán, a községi párt- vezetőség titkára maguk közé hívott — mondja Lehőcz Ist­ván brigádvezető. S nemcsak ő tartja ezt a feladatot köte­lességének, hanem azok is, akik ugyan nem tagjai, az ön­kéntesek csoportjának, de itt, a Határőr brigádban dolgoz­nak. Tretnyák Ferenc, Ko­vács József, Varga László —• aki kezdetben volt brigádve­zető és elsőiként érdemelte ki a kiváló dolgozó kitüntetést —, meg Varga János és Hor­váth József, a mezőgazdaság kiváló dolgozója. Néhány év­vel ezelőtt egy erre kerékpá­rozó, háromtagú családra — apa, anya meg egv fiú — fi­gyeltek föl, s kérdezték meg, merre tartanak. Kiderült: út­levél nélkül Jugoszláviába ... Szándékukat nem sikerült megvalósítani. • • • Április 4-én bensőséges ünnepség zajlott le a vízvári Kossuth Termei ószövetkeaet- ben: a Határőr szocialista brigád harmadszor vette át a fegyelmezett munkával kiér­demelt aranykoszorús kitün­tetést. A közeli őrsön szolgáló ha­tárőrök, akik őrségben áll­nak vagy akik járőrszolgála­tot teljesítenek, már messzi­ről köszöntik a Határőr bri­gád tagjait. Társaikat köszön­tik: akik határaink védelmé­ben együttműködnek velük. S zalai László

Next

/
Thumbnails
Contents