Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

Faggyejev nyilatkozata (Foiytatás az 1 .oldalról) A szocialista országok gép­ipari együttműködésének fej­lődését mutatja, hogy jelenleg több mint nyolcvan megálla­podás áll fenn a gépipari ter­mékek gyártásának szakosítá­sára és a termelési kooperá­cióra, s ezek érvénye mintegy nyolcezer gépipari termékre terjed ki. Rendkívül gyorsan fejlődik a KGST tagjainak energetikai együttműködése is. Ugyancsak jelentős szerepet tölt be a komplex program megvalósításában a tudomá­nyos-műszaki együttműködés. Jelenleg például több mint 2200 tudományos intézet, ter­vezőintézet és egyetem vesz részt a tudományos együttmű­ködésben, köztük a szocialista országok tudományos akadé­miáinak körülbelül 200 inté­zete. Jellemző, hogy az együtt­működés eredményeként csu­pán 1971—76 között több mint tízezer különböző elméleti tu­dományos feladatot, illetve alkalmazott tudományos mun­kát végeztek el. A tudományos-műszaki együttműködés legkiemelke­dőbb példája a KGST tagál­lamainak együttműködése a világűrkutatásban, az Inter- kozmosz-szervezetben. 1978- ban már három alkalommal hajtottak végre együttes űr­repüléseket a szocialista or­szágok űrhajósai, s ezek mi­nőségileg új szakaszt nyitot­tak meg a KGST-tagállamok űrkutatási együttműködésé­ben. A szocialista országok állan­dóan fejlesztik külkereskedel­mi forgalmukat, 1950—1977 között például egymás közötti áruforgalmuk csaknem húsz­szorosára növekedett, s a for­galom évi növekedésének át­laga meghaladta a 11 száza­lékot Egyedül 1977-ben az egymás közötti forgalom ér­tékének abszolút növekedése meghaladta a 12 milliárd ru­belt Gyors ütemben fejlesz­tik áruforgalmukat a többi szocialista országgal: 1950— 77 között például ez a forga­lom tízszeresére növekedett — a fejlődő országokkal külö­nösen jelentősen bővült az árucsere, ebben az időszakban 31-szeresére nőtt. A fejlett tőkés országok viszonylatában is fontos a bővülés: 1950—77 között a forgalom több mint 15-szörösére emelkedett. Az eddigi tapasztalatokra alapozva a Kölcsönös Gazda- j sági Segítség Tanácsa elhatá­rozta, hogy létrehozza a hosz- I szú távú együttműködési efl­urogramokat. E programok 1990-ig szólnak és fő céljuk az, hogy a tagállamok együt­tes erőfeszítésekkel elégítsék ki azokat a szükségleteiket, amelyek gazdaságilag indokol­tak. A KGST nyílt nemzetközi gazdasági szervezet. Az alap­szabály értelmében a KGST munkájában részt vehetnek olyan országok is, amelyek nem tagjai a tanácsnak, a ta­nács által meghatározott és szerződésbe foglalt feltételek­nek megfelelően. Ennek alap­ján például a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság 1964 óta tevékenyen részt vesz a KGST egyes szervei­nek munkájában. Megfigyelő­ként a tanács egyes szervei­nek meghívására évek óta részt vesz a munkában a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság. újabban Laosz, An­gola, Etiópia képviselője. Mint ismeretes: a Vietnami Szocia­lista Köztársaság korábban megfigyelőként vett részt a KGST munkájában, a szoros kapcsolatok fejlődésének lo­gikus következményeként pe­dig 1978-ban belépett a ta­nács tagjainak sorába. Ez két­ségkívül szélesíti a szocialista munkamegosztás lehetőségeit, hozzájárul a VSZK népgazda­sága helyreállításának meg­gyorsításához, további fejlesz­téséhez. A KGST fejleszteni kívánja kapcsolatait a kölcsönös elő­nyök és a belügyekbe történő be nem avatkozás szigorú tiszteletben tartásával a világ más országaival is. Ennek bi­zonyítéka például az az együttműködési megállapodás, amelyet 1973-ban a Finn Köz­társasággal kötött, s amely­nek konkrét megvalósítása során már. több mint tíz több­oldalú egüttműködési megál­lapodás jött létre. Együttmű­ködési megállapodást kötött a KGST az Iraki Köztársaság­gal és a Mexikói Egyesült Ál­lamokkal is. Együttműködési megállapodást kötött a Nem­zetközi Atomenergia-ügynök­séggel és a Duna-bizottság- gal. Javaslatot tett az Euró­pai Gazdasági Közösségnek arról, hogy az egymás közötti viszony alapjainak megállapí­tására kössenek egyezményt a két szervezet között. Egy ilyen szerződés megkötése elősegíte­né az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában foglalt elvek megvalósítását. lüntetések Bhutto kivégzése miatt Lázár György, •* MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki rövid munkalátogatást tett Moszkvában, pénteken talál­kozott és megbeszélést folyta­tott Aleksze) Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké­vel. A találkozón magyar rész­ről részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. a Magyar Népköztár­saság állandó képviselője a KGST-ben, dr. Szűrös Má­tyás, hazánk moszkvai nagy­követe, Kovács Gyula, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese. Szovjet részről részt vett Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyiko- laj Bajbakov> a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, az állami tervbi- zottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben és Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter. A szívélyes, baráti légkör­ben megtartott tárgyaláson megvitatták a két ország gaz­dasági kapcsolatai minden módon történő elmélyítésének kérdéseit. A gazdasági kap­csolatok elmélyítése fontos tényezője annak, hogy sike­resen oldják meg a fejlett szocialista és a kommunista társadalom építésének fel­adatait. amelyeket az‘MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszusa határozott meg. Megkülönböztetett fi­Egy politikus halSIa gyelmet fordítottak arra, ho­gyan valósítsák meg azokat a megállapodásokat, amelyek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első tiktárának és Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége elnökének ez év már­ciusi találkozóján jöttek létre a mindenoldalú magyar— szovjet együttműködés to­vábbfejlesztéséről. Áttekin­tették a kétoldalú és többol­dalú termelés szakosításának és a kooperációnak, valamint a KGST tagországai hosszú távú együttműködési célprog­ramjai megvalósításának egyes kérdéseit. Lázár György és Alekszej Koszigin megbeszélése meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kormányának nézetei minden megtárgyalt kérdés­ben megegyeznek, a két kor­mány egyaránt arra törekszik, hogy minden módon fejlesz- sze és elmélyítse a két ország testvéri viszonyát, amely a marxizmus—leninizmus és szocialista internacionalizmus elvein alapul. állammá alakult. Jahja Khan, Pakisztán akkori elnöke Bhutto javára mondott le az államfői tisztségről. Az új államfő hozzáfogott reform- programja megvalósításához: államosították a nehézipart, korlátozott földreformot haj­tottak végre s állami ellenőr­zés alá helyezték a bankokat. Nagv érdeme Bhuttőnak, hogy 1972-ben rendezte orszá­gának Indiával fennálló vitás kérdéseinek nagy részét, s kivezette Pakisztánt a katonai '■ereség és a Banglades kivá­lása nyomán keletkezett poli­tikai sokk állapotából. Külpo­litikájában Bhutto kacérko­dott az el nem kötelezettség­gel (kiléptette Pakisztánt a SEATO-ból), Igyekezett Jó viszonyt fenntartani Washing­tonnal, Moszkvával és Pe­kinggel is. Az 1977-es parla­menti választásokon pártja is­mét elsöprő győzelmet aratott, de az ellenzéki pártok — az iszlám vallási reakcióval szö­vetkezve — a szavazási ered­mények meghamisításával vá­dolták, s nagy tömegeket mozgósítottak ellene. Bhuttó nem ismerte el bű­nösségét, és megföllebbezte az ítéletet, amelyet több fokon is megerősített a legfelsőbb bíróság. Végül már csak az elnöki kegyelem menthette volna meg életét, de Bhuttó nem volt hajlandó ezt kérni. A rendszer a jogi formáknak eleget téve , ítéltette halálra a népszerű államférfit. A poli­tikai bölcsesség egyik alap­elve viszont, hogy óvakodni kell a mártírok teremtésétől. Könnyen lehet: a pakisztáni rendszer nagy árat fizet majd azért, hogy ezt figyelmen kí­vül hagyta. (Folytatás az J. oldalról) | A mintegy kétszáz letartóz­tatott között volt Abdul Hafiz 1 Most keresse föl a tamási KÖP-KA Afész bútoráruházát! kamaszheverők 1220—1420 Ft-ig, gyermekszobák 3460—6000 Ft-ig, gyermekíróasztalok 477 Ft-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat. (41434) Pirzada, a Pakisztáni Néppárt egyik vezetője, a volt pénz­ügyminiszter. Lahoréban hivatalosan be­jelentették, hogy letartóztat­ták a Bhutto miniszterelnök­sége idején létesített különle­ges biztonsági erők tizenegy volt tagját, őrizetbe vételü­ket hivatalosan azzal indo­kolják, hogy 1973-ban egy Bhutto-ellenes tüntetésen a tömegbe lőttek és több ember halálát okozták. Az indiai Kasmír tarto­mányban is heves tüntetések voltak csütörtökön — tiltako­zásul Bhutto kivégzése miatt. A kelet-indiai Anantnagban a rendőrök belelőttek a tün­tető tömegbe; egy ember meg­halt, hárman megsebesültek. Nemes Dezső Csongrád megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je pénteken Csongrád megyé­be látogatott. Szegeden Ko­mócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első tit­kára fogadta, és egész napos programjára elkísérte a ven­déget. A Politikai Bizottság tagja elsőnek a kenderfonó- és szövőipari vállalat szege­di kenderfonógyárát kereste föl, látogatást tett több üzemrészben. Nemes Dezső ezután fölke­reste a József Attila Tudo­mányegyetemet, majd délután az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatóságán aktívaülésen adott tájékoztatást időszerű nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekről. (MTI) „A perek folytatása természetes” Khomeini az iszlám bíróságok működéséről Az iszlám forradalmi bíróságok — immár az új jogi irányelvek szerint — szerte Iránban felújították tevékeny­ségüket. Viszonylag hosszabb idő elteltével ismét hajtottak végre kivégzéseket. A teberáni rádió pénteken reggel be­jelentette: az iszfaháni forradalmi bíróság halálra ítélt három személyt. Khomeini ajatollah az Iráni polgári forradalom vezetője a francia televíziónak adott nyi­latkozatában kijelentette: Iránban folytatják a sah rend­szerének volt kiszolgálói és hí­vei ellen indított pereket. »A perek folytatása természetes: meg kell érteni, hogy ezek az emberek szörnyű bűnöket kö­vettek el. Vannak köztük olyanok, akik 15 éven keresz­tül követtek el gyilkosságokat és hazaárulást« — mondotta. Sapur Vaktiar volt minisz­terelnökkel kapcsolatban Kho­meini közölte: »Amennyiben megtaláljuk, megbüntetjük őt azért, amit tett«. Az iszlám és a modern kor viszonyáról Khomeini így nyi­latkozott: »Az iszlám nem ellenzi a fejlődést, de hatá­rozottan föllép, a korrupció és az igazságtalanság ellen.« Az A FIT XIV. sz. Autójavító Vállalat a 04. sz. üzemegységéhez — Siófok, Fő u. 234. — felvételre keres kettő autószerelő és egy villamossági szerelő szakmunkást Az üzemegység kel műszakban üzemel. Jelentkezni lehet a lenti címen, az üzemegj segv ezctoncl. (42927) Kislexikon Hivatalos neve: Pakisz ‘tani Iszlám Köztársaság. Területe: 803 940 négy­zet kilométer. Lakossága: kb. 73 millió (1976). Fővárosa: Iszlámábád, a hivatalos nyelv urdu és angol. Alapvetően mezőgazda­sági ország, fő Pakisztán termékei: rizs, búza, gyapot. Gyorsan fej­lődő iparának legfontosabb ága a textil- gyártás. Ás­ványkincsek­ben viszony­lag szegény. Számos nem­zetisége közül a pandzsáb a legnagyobb. A lakosság 97 százaléka moha­medán. Pakisztán területe hosszú ideig az angol gyarmatbiro­dalom része volt. 1941-ben In­dia függetlenné válásékor — annak brit segédlettel, vallási Hozzátette: »Az iszlám köz­társaságban valamennyi párt szabadon működhet, de a po­litikai szabotázsakciókat nem nézhetjük tétlenül.« A teheráni központi forra­dalmi bíróság szombaton kez- i di tárgyalni ismét a volt mi­niszterelnök, Amir Abbasz Koveida ügyét. Miután Ba- zargan miniszterelnök kinyil­vánította, hogy véget kell vet­ni a volt rezsim egyszerű hi­vatalnokai felelősségrevonásá- nak, a forradalmi hatóságok egyre nagyobb súlyt helyeznek a gazdasági élet kérdéseire. Erről nyilatkozott este a te­levízióban Ali Ardalan gaz­dasági és pénzügyminiszter is. Hangoztatta: a császári re­zsim idején a gazdaság célja az olaj korlátlan kivitele és az ipari késztermékek ugyancsak korlátlan behozatala volt, ám most megváltozik minden. Az olajjövedelem olyan tőke, amit belföldön, Irán szükségleteit szem előtt tartva kell befek­tetni. Nyilatkozott a televízióban E ntezam miniszterelnök-he­lyettes is: leszögezte: ami a jövőbeni fegyverkezést illeti, az országnak csak a határok védelmét szolga lő fegyverekre van szüksége. Mivel ezekből, a fegyverekből van. elég, újakat nem fognak beszerezni. Entezam ezenkívül bejelen­tette, hogy Iránnak szándéká­ban áll fölvenni a diplomá­ciai kapcsolatokat Kubával. Elveszett a -KAPOSVÁRI INGATLANKEZELŐ ÉS KÖZVETÍTŐ VÁLLALAT SZÁLLÍTÁS 3. íeiiratú bélyegző A bélyegző lenyo­matai 1979. márci­us 10-től érvényte­lenek. (152119) alapon történt megosztásával — lett önálló ország. 1971-ig két különálló részből állt: ak­kor — véres polgárháború után — Kelet-Pakisztán Banglades névén függetlenné vált, Hirdetmény A Karádi Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti az érdekelteket, akiknek hozzátartozóit a régi ka- fádi temetőben temettek el, hogy a temetőt 1979. október 1. napján kiürítik.' A temetőben levő légi sírhelyek a kiürítés időpontjáig újra megválthatok a tanács-vb szakigazgatási szervénél* mivel a kiürítéssel egyidőben a temető újra megnyitásra kerül. A temető­ben levő síremlékekkel a létesítő vagy örököse rendel­kezhet a kiürítés időpontjáig. Postacímünk: KÖEségl Közös Tanács V, B., 8616 Karád, Pf. 13, (41362) Lázár György ás Alekszej Koszigin találkozójáról Közlemény Pakisztánban bekövetkeanett, amit az ország — s nem kü­lönben a világ — közvélemé­nye az utolsó percig nem hitt volna: kivégezték Zulfi- kar Ali Bhutto volt kormány­főt Hiábavalónak bizonyultak a tiltakozó tömegmegmozdu­lások, az ENSZ főtitkárának és a világ szinte valamennyi vezető államférfiénak a pa­kisztáni katonai kormányzat­hoz intézett felhívásai, hogy kíméljék meg Bhuttó életét A gazdag földbirtokos csa­ládból származó Bhutto 1958- bsn, 30 éves korában robbant be országa politikai életébe ■ több miniszteri tárca birtoko­sa volt 1967-ben megalapí­totta a Pakisztáni Néppártot, a nemzeti burzsoázia és az ér­telmiség mérsékelt társadalmi reformokat követelő, naciona­lista színezetű pártját. Az or­szág történetében először, 1970-ben megtartott parla­menti választásokon az akkor még két országrészből álló Pakisztán nyugati felében megszerezte a mandátumok többségét Egy évre rá a ve­reséggel végződött indiai—pa­kisztáni háború után a kele­ti országrész elszakadt ék Banglades néven független

Next

/
Thumbnails
Contents