Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

Elkénc már az új híd A vasikos aoélkarikák hají­tásához egyszerre heten gyűr- kőznek, s olyankor miég a lé­legzet is egyszerre szakad föl. Az ország minden tájáról ér­kezik a megrendelés. Még senkit sem küldtek eL üres kézzel, s ha valahol egy daru­kötélen megismerik a saját jelüket, (mert az minden kö­télen ott van), büszkék a munkájukra. Vörös Géza az óvodával büszkélkedik. Szorgosak a ka- polyiak. Társadalmi munká­val készült az óvoda á régi iskola á tálkái fásából. A Le­adott gépet és szakmunkást, a segédmunkát a falubeliek vállalták. Az épület határidő­re elkészült, és 30 gyerek ta­lált otthont. — Ha nagyobbra épül, töb­ben is lennének — fogad Brunner Ildikó óvónő és Sza- bó Istvánná dajka. Rajtuk kí- fvül még Fodor Károlyné, a konyha vezetője dolgozik az óvodáiban. — Legalább Ölvén gyerek van a faluban. Nagyon várták, hogy elkészüljön, so­kan csak most tudnak ismét munkába állni. Büszkék új A tőkés államok szervezetit, öntudatos munkásait joggal nyugtalanítják az utóbbi időik po.it.ikai gyilkosságainak Bomnba, Párizsba, . Washing­tonba vezető szálai. Elegendő itt Madziáibur Rtakiman, a Banglades Népi Köztársaság elnökéinek, Huberte Alvarado, a Guatemalái Munkáspárt KP fóti tkau árnak, Marién Ngubai, a Kongói Népi Köztáii saság elnökének, a nemzetközi Le- nin-békedijjal ki tüntetett e-nnk legnevesebb libanoni palitáfcius, Kárnál Dzsumblatt méggyilkolására utalni. A gazdaságilag legfejlettebb államok 1e©nyere<sége&eibb áruja a fegyver. De csak úgy és akkor, ha fogy, ha veszik. A katonai-ipari kompiexumok magas profitja érdekében te­hát pusztítás, gyilkolás, fegy­verkezési hisztéria kell. A gazdaságilag fejtett tőkés ál­lamok munkásai tanultak a történelemből. Tudják, hogy az imperializmus következté­ben a huszadik században több halál zúdult a.z emberi­ségre, mint a megelőző 'száza­dokban együttvéve. A hábo­rú, a fegyverkezés elleni küz­delem tehát a létért vívóit •küzdelem. Százodunklban az imperia­lista rablóháborúk következ­tében 70 millió ember halt meg, 125 millió megsebesült. I v. anyagi 'kár 400 milliard dollár volt. El kell gondol köz­ül az Egv.,:ült Államok béke­szóamainalk hitelén. Ez az ál­lam ugyanis három évtized alatt 215 esetben, alkalmazott erőszakot vagy fenyegetett fegyveres ibeavatkozással, 33- szor atomfegyver bevetésével. A második világháború be­fejezése óta a NA fO-oirszái-ck 115 fegyveres provokációt kö­vettek eL Ez idő alatt a világ 6 billió diolláirt költött fegy­verkezésre. Közben a »civili­zált« Nyugat-Európában 16 millió ember van munka nél­kül. A világban másfél milli­árd az anaifabét'a és kétmilli­árd; ember éhezik — A ka­tonai kiadások összege ma rnáir meghaladja az évi 400 milliárdot. Miből? A dolgozó milliók munkájából! 1977-ben a világom egy katonáira 60- szor annyit költöttek, mint egy gyermek oktatására. Az amerikai szenátusi bizottság adatai szerint 169 hadiipari tröszt köziül 164-mek a profil­ja 50-től 200 százalékig terjed, háromé 500 százaléknál ma­gasabb, egyé pedig 2000 száza­lék felett volt. Ugyancsak amerikai számí­tások szerint a katonai kiadá­sok minden egyszázalékos emelkedésével 12 ezer állam­polgár veszti el a munkáját A számítások szerint a kato­nai kiadások nagyarányú nö­velése következtében két-há- rom éven belül 1,4 millió amerikai veszíti el a munka­helyét. A fegyverkezési haj­sza törvén yszjerűen munka­nélküliségét szül. A fegyvec­kelésre fordított 1 milliárd dollár csak 35 ezer munkahe­lyet teremi; közben 150 ezret szüntet meg. A világ — élükön a gazda­ságilag legfejlettebb kapita­lista hatalmakkal — iszonya­tos összegű pénzt pazarol el a fegyverkezésre. Csupán az utóbbi tíz évben, a NATO-hoz tartozó államok 1,3 billió dol­lárt adtak ki a fegyverkezés - ne. A világ minden békét sze­rető emberét figyelmezteti az a tény, hogy e kiadások fele a legutóbbi rőgy osz'.endőre jut, amiiikor létrejöttek már a fegyverzet kor látó zásának vi­lágpolitikai feltételei. A bó- kesaanptö százmilliók egyre "határozottabban felismeri k. hogy a fegyver a legdrágább ócskavas. A szédületes méretű »ócskavas«-térmelésben :is az USA vezeti a világikapitaliz­must. Az idén több mint 130 milliárd dollárt költenek -fegyverkezésire Amerikai ka­tonai kiadásai ma gyorsab­ban növekednek, minit a viet­nami aigreszáó éveiben. A második helyen a Német Szövetségi Köztársaság áll, évi több mint 50 milliárd márkás katonai kiadásokkal. Évről évre növekednek Ang­lia, Franciaország és Olaszor­szág ka tornai kisfójáisai is. A fegyverkezés — miközben ha­talmas összegeket von el az olyan alapvető területekről, mint a lakásépítés, a köz- egészségügy, az oktatás — lét­rehozta az egész világra nyo­masztóan nehezedő pusztító arzenált. Csupán a felhalmozott nuk­leáris eszközök tömege akko­ra. hogy 15-siör el lehetne véle pusztítani a föld egész lakosságát. Közben a katonai­ipari kamplexumok újabb és újabb pusztító ^eszközöket agyainak ki. Milldáxdokat költenek — hogy csak a leg- újiabltaakat említsük — a szárnyas bombák, a halálsu- riiT.ak nevezett lézerfegyve­reik vagy az uránná! nehezebb elemtől állő, kisébb méretű, de halékonyobb robbanószer- kezetekre. A tőkiás államok atomaraenáiljának összkepaci­tása kétmill'ioszorosa a Hiro­simára ledobott atombomba pusztító erejének. A tőkés államok a polgá­rok adóbefizetéseinek milLi- árdijait költik a szocialista vi­lágrendszer körüli amerikai támaszpontok sűrű hálózatá­ra, a korrupt, züllött katonai erők és alkoholista tisztjeik eltartására. Ezeken, az Egye­sült Államok védelmében semmiféle szerepet nem ját­szó, az- ország határaitól több etzier, tízezer kilométerre lévő támaszpontokon félmii Ilió ameikai katona állomásozik. Joggal váltották ki a világ munkás töm e gei nek éles tilta­kozását. azok a bejelentések, amelyek arról szóltak, hogy belátható időn belül atom- eszközök jutnak az egész vi­lág nyugalmát fenyegető, olyan szélsőségesen reakciós államok, mint a_ Dél-Afrikai Köztársaság vagy Izrael. (Folytatjuk) összeállította: Ágoston László Kapoly újjászületik Széles a kapolyi főutca, jobbról és balról új házak si­mulnak az öregek közé. Bel­jebb egy termetes formálódik, az a termelőszövetkezet iro­dája lesz. A központban mesz- sziről szembetűnik a művelő­dési központ épülete meg a községi tanácsiház. A falut ugyan négy éve T.Vihoz kör- zetesítették, de a tanácsház villogó fehér fala, az ápolt gyep meg az újonnan ültetett örökzöldek arról tanúskodnak, a kirendeltségnek van -be­csülete-. Az »ezerlelkes falu- — va­lójában 1100-an laknak ben­ne — szépen fejlődik, a la­kosság túlnyomó többsége itt dolgozik. Főleg a tsz ad mun­kát az embereknek, s hogy a gazdaság Május 1-re elnyerte a kiváló címet, arról tanús­kodik, hogy a kapolyiak meg­találják a számításukat. Az »erős emberek- a Iköte­les üzemben dolgoznak. Való­jában egy elöl-hátul nyitott, huzatos épület az üzem, az udvaron szétgurult vasdobok­kal, meg a róluk tekergőző vékonyabb-vastagabb. drótkö­telekkel. Vörös Géza, a község képviselője a tahi tanácson, ide irányította a figyelmemet. Zömében fiatalok dolgoznak a kemény munkát igénylő kis­üzemben, sokan Tabról jöt­tek vissza ide dolgozni. Jó a fizetés, de keményen meg kell dolgozni érte. A munka látszatra egyszerű, Drótkötelek mindkét végére hurkot fonni, vaskos acélru- dakból láncszemeket hajlítani a megrendelő kívánsága sze­rint. De aki megpróbálja egy­szer a csiukiónyi vaskötél for­málását, vagy az izzó vasrúd karikába hajlítását, az elgon­dolkozik: mit lehet ^bben a munkában szeretni. Trefeli Jenő, Huszár István, Borza Benő, Haász Zoltán. Sepsei Tibor, Szúnyog Ferenc szere­tik a munkájukat, szépségei találnak benne. óvodájukra, hamarosan elké­szül a ház körüli park is. — A mi érdekünk is volt az óvoda — mondja Szabó István, a községi termelőszö­vetkezet főkönyvelője. A gaz­daság dolgozói közül sokan adták be gyereküket. Mond­hatom, hogy nem volt gond a munka megszervezésével. Mindenki megértette, közösen kell tennünk azért, hogy jobb körülmények között élhes­sünk. Ügy véljük, a gazda­ság még többet tehetne a fa­luért. Ott van például a le­romlott bekötő út, bár a2 meghaladja a mi erőnket. De ha a társadalmi munkák ér­deklik, nézzen utána, hogyan bontották le a falusiak a régi boltot, s hogyan épült meg helyette az új! A legendás italbolt »lerom­bolásáról« megint Vörös Gé­zától hallok. — Tavaly épült — nagy­részt társadalmi munkával — egy vendéglátóhely. Egyik ré­sze étterem, a n..^sik élelmi­szerbolt. összeültünk a tö­megszervezetek vezetőivel és megegyeztünk: belevágunk. Akkor még állt a régi. Akár hiszi, akár nem, egy nap alatt lebontottuk a régi épületet. Volt ott vagy 80—90 ember. Két napra rá már az alapot ástuk az újhoz. így készült el félév alatt... A változásokat hosszan le­hetne sorolni. Ha beköltözik új irodaházába a termelőszö­vetkezet, a régiből étkezde lesz a tagok és a nyugdíja­sok számára, de térítéssel bárki itt ebédelhet a faluból. A napokban falunapot ren­deztek Kapóiyon, kitisztítot­ták a főutca árkait Öregek, fiatalok rész! vettek benne. S bár az eső elmosta a befeje- ' zest, hamarosan újra ussz.e Zúgó gépek között Acélkötél fonódik gyülekeznek, hogy befejezzék a községszépítő munkát. A tabi közös tanács titkára arról beszélt, Kapoiynak nem­csak jelene, hanem .jövője is van. Megalakult a vízműtár­sulat A lakók aláírták, hogy 15 ezer forinttal járulnak hoz­zá aS építkezéshez, hogy ott­honaikba mielőbb bevezethes­sék az ivóvizet. A község fejlesztési alapja 90 ezer forint. A szűkös pénz­ügyi kereteknél nagyobb biz­tosíték a közösség alkotó, jö­vőt formáló ereje. B. A. Tfeenmyoic éve művezető. Termelést irányít, emberekért felel* gondoskodik az - anyag­ról, a föltételdkrőiL. Pótolja a hiányzókat, meglepetés nélkül tudomás,ul veszi a szabadság- kéreimet rendkívüli esetek­ben, vagy intézkedik, ha so­kat jelenteinek beteget, s ak­kor, ha a bajáról közül töb­be'i nem érkeznek meg a mű- sza kikezd ésxe. Varga Ferenc első munka­helye a Bamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyára. A győ­ri textütechnikumot elvégzése után 1956 nyarán került ide. Volt gépszerelő, dolgozott osztályvezető mellett techni­kusiként, s 1961 óta a gyűrűs- foinóbain a »C« műszak rhűve- zetője. —• Művezetőként soha nem volt könnyű helytállni, . nap­jainkban talán még nehezebb. A három műszak, az éjszaká­zás ... Száz-százhúsz embe­rem van, közülük tizenhárom a férfi, a többi asszony, leány. Az utóbbi éveikben százegyen vették igénybe a gyermek- gondozási segélyt. Régebben jó alvó volta,m. Most gyakran azian töprengek, hajnalban vagy este, ha a műszakba jö­vök, hogy milyen meglepetés vár. hány asszony fogad az­zal, aki a gyurmékét egyedül neveli, hogy megbetegedett, lázas lett az apróság, vissiza kell mennie. Közben az izgat: kiket tegyek helyettük a gép­re, s hogyan dolgozzuk föl azt a fanalmmnyisóget, amelyet elvárnák, tőlünk. Megértem őket; ahol és amiben lehet, segítek ... Tisztelem és becsü­löm őket, hiszen megterhe­lést jelent három műszakban eredményesen dolgozni, helyt­állni a munkaversenyban, gondoskodni a családról, tisz­tén tartani az otthont. Nem minden férfi bírná. Néhány hónapja műszak- váltásikor személyesein tapasz­taltam azt, amit Varga Fe­renc most elmondott. Láttam, hallottam, milyen tisztelettel, megbecsüliésisel szól a brigad­es csoportvezetőkhöz, intézke­dik személyi és családi ügyek­ben Megérti a fonoda dolgo­zóit. A felesége is foinónő, sa­ját családi életében is tapasz­talja, mit jelent eigy anyának, feleségnek, ha műszákban dolgozik. — Elsősorban ezért tiszte­lik és becsülik munkatársai Varga Ferencet. Nem »hiva­talból küzd« embereiért — szakszervezeti bizottsági és üzemi tanácstag —, hanem azért, mert tudja: csak akkor várhat'el jó munkát, ha gon­doskodik róluk. Ha a klíma- berendezés kifogástalanul működik, ha van elegendő anyag, ha a meghibásodott gépet nyomban kijavíttatja. Bajer1 Nándor igazgató sok­évi tapasztalat, közös tevé­kenység alapján fogalmazza meg a véleményét. Varga Fe­renc hétszer a vállalat, egy­szer pedig a Könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést k.a- rv-tt. A műszakjában dolgo­zók bíznak benne. Hal­lottam az egyik miskolci »vendégmun­kás« kislányt, aki műszak- kozdés előtt állította meg: — Lázam van, az or­vos ... Nem enged­te tovább mondani: — Menjen haza, mielőbb gyógyuljon meg. Naponta ki­lométerekéit gyalogol, amíg végigjárja a műszakot,' be­szélget a bri­gád- és cso­portvezetőkkel, érdeklődik, nincs-e baj, nem kell-e vala­miben segíteni? Akár rend­ben mennek a' dolgok, akár nem, óránként fel-feltűnik, végigmegy a gépek között. A technikum elvégzése utáa is sokat tanult: vezetői tanfo­lyamon, marxista középisko­lában, esti egyetemen. Köz­ben propagandistaként dolgo­zott a szakszervezetben. Ta­nult azoktól is, akikkel -qgyütt dolgozik, s akiket végtelenül tisztel áldozatvállalásukért, helytállásukért, s akik benne a megértő, emberséges veze­tőt becsülik. Május 1-e alkalmából har­madszor kapott káváló címet a Pamutfonó-dpa/ri Vállalat Kaposvári Gyára. S ebben része van Varga Ferencinek és azoknak is, akik vele együtt fáradoznak a gyárért. Sz. I * Az interferon új szerepben? Az interferon — a sejtben keletkező fehérje, — amely­nek sokáig csupán vírusgáitló tulajdonságait ismerték, ta­lán felhasználható lesz rák­betegségek kezelésére is. A daganatsejtek tenyésze­teivel végzett biológiai vizs­gálatok azí mutatták, hogy az interferon gátolja e sejtek növekedését. E kísérleti eredmények alapján rákibeteg embereken is kipróbálták az interferon hatását. Az első klinikai vizs­gálatokat a stockholmi Karo- ltnska kórházban végezték. Ritka csontdaganatban szen­vedő betegekéit kezeltek inter- feronnaL Az ilyen betegek 80 százalékának — a műtét (többnyire a beteg végtag-am- putácri ójának — elípnére— a tüdejében egy éven belül át­tétek fejlődnek ki, amelyek rövidesen halált okoznak. Stockholmban 25 ilyen be­teget kezeltek a műtét után másfél esztendeig interferon­nal. 60 százalékban még két' év múlva sem voltak áttétek. A kezelésnek mellékhatása nem volt. yy ___ rr O NEROBOL Csendespihenö az óvodában Francia parasztok felvonulása az atomsugárzás ellen

Next

/
Thumbnails
Contents