Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-28 / 98. szám
Lakóhelyünk a város TÁVLATOK ÉS TENNIVALÓK A környezetünket, közérzetünk,et' formáié hasz-, nálati tárgyak jelentős részét a könnyűipar adja, amely egyben, gazdája számos szolgáltató tevékenységnek is. Az ágazat idei mintegy 130 milliárd forint értékű termelésiének csaknem fele tovább feldolgozandó, anyag (például fonal, szövet), továbbá szolgáltatás, míg a másik fele kész gyártmányként jut el a hazai vagy külföldi vásárlókhoz. Mi jellemzi ma a könnyűipart? Nyolc év alatt Budapesten több mint harminc- ezerrel csökkent a dolgozók létszáma, a vidéki üzemedben 15 ezerrel nőtt. Szinte valamennyi megyében létesültek újabb üzemek. Ez az átcsoportosulás, bár látványos, szép eredményeket hozott, nem volt zökkenőmentes. Nagy munkaerőmozgás közepette zajlott le. Ez a folyamat ugyanis egybeesett azzal, amikor az iparunkban dolgozó kismamák nagy számban vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az ebben az időszakban végrehajtott rekonstrukciók, a korszerűbb gépek, berendezésiek megkövetelték a dolgozók nagyobb hozzáértését, szaktudását, az új technika befogadását és alkalmazását. Ahhoz, hogy a követelményekkel lépést tarthassunk, csupán, a minisztériumi vállalatoknál — melyek az ágazatban, dolgozók mintegy 55 százalékát foglalkoztatják — csaknem tizenkétezren vesznek részt műszaki-szakmai továbbképzésen, a szakmunkástanulók száma 5 ezer. Évente csaknem kétezer dolgozó tesz szakmunkásvizsgát, és kétszáz fiatal kerül iparunkba a főiskolákról, egyetemekről. A felnőttoktatás keretében az általános és a középiskolákban tanulók száma is meghaladja a tizennégyezret. Nagy jelentőséget tulajdonítunk mind a szervezett oktatásnak, mind annak a készségnek, ahogyan az üzemeinkben dolgozók az új technikát igyekeznek elsajátítani. Az elmúlt éveikben bekövetkezett létszámcsökkenést számos vállalat szinte »sorscsapásnak« vélte, s nem tudta kellőképpen ellensúlyozni a- termelékenyebb gépekkel, a meglevő műszaki adottságok jobb kihasználásával, a szervezettség megújításával, holott e területeken nemcsak saját lehetőségeinkhez képest, hanem nemzetközi ösz- szehasonlításban is messze elmaradunk. [ golható az import. A még ! több külföldi áru forgalomba I hozatala pedig több más tényező mellett attóL függ, milyen mértékben tudjuk növelni saját termékeink kivitelét, s milyen árat tudunk, azokért elérni. Könnyűiparunk perspektíváját a -hazai kereslet magasabb színvonalú kielégítésén kívül az export mértéke, aránya szabja meg. Jelenleg a ruházati ipar — amelybe beletartozik a textil- méterá-un kívül a kötszövő-. a konfekció-, a bőr- és a cipőipar is — késztermékeinek csaknem felét exportra gyártja. Az eddigi fejlesztések túlnyomó részénél is a fő cél: a hazai ellátás javítása és az exportképesség fokozása. Mi a helyzet ma az exportpiacokkal? Bár korszerűbbek a gyártmányok, nehezebb helytállni a nemzetközi mezőnyben. Nagy szükség van a versenyképesség fokozására. Mindemellett a jövőben is számíthatunk a szocialista országokkal folytatott árucsere bővülésére, a Szovjetunióba irányuló, részben számunkra fontos alapanyagokat ellentételező exportra. Változatlanul szüksége van népgazdaságunknak gazdaságos exportcikkeink nem rubel elszámolású kivitelére. A termékszerkezet további átalakítását a ráfordítások csökkentését e célok érdekében kell folytatnunk. A lakosság könnyen összehasonlíthatja a hazai és más országok termékeit. Érthető, hogy tőlünk is azt kérik, amit a magasabb nemzeti jövedelmű, legfejlettebb technikát alkalmazó országok ipara nyújt választékban, minőségben. Néhány termékcsoportnál versenyképesek vagyunk, a külfölddel azonos színvonalú árut bocsátanak ki gyáraink, szövetkezeteink, mások viszont nem mindah tekintetben ütik meg a kívánt mértéket. Ennek számos oka lebet. A leggyakoribb az, hogy a technika- és a divatváltás lassú, a vállalatok egy része nem elég gyorsan reagál a piac kívánalmaira. Sokszor fékezik a haladást gazdasági körülményeink, a szabályozás és árrendszerben kötöttségek is, aminek a változtatásán szintén dolgozunk. Az iparnak az a feladata, hogy a vásárlók igényét az eddiginél differenciáltabban elégítse ki. Egymás mellett ott kell lenniük az olcsóbb, de megbízható minőségi, a közepes és a drága áruknak is. A vevőre kell bíznunk, hogy. eldöntse, melyiket választja. A könnyűipar az eddig végrehajtott és a tovább folytatódó korszerűsítésekkel egyre" alkalmasabb arra, hogy ennek a feladatának jobban megfeleljen. Ehhez azonban szükség van a vállalatokon belül a vezető, szervező munka javítására, a technológiai fegyelemre csakúgy, mint a vállalatok jobb együttműködésére. Ezért ösztönzünk az export- ős a hazai ellátási feladataik jobb megoldására irányuló, közös érdekeltségű társulások létrehozására. a könnyűiparban is sok még a tennivaló, nagy erőfeszítéseket kíván az V. ötéves tervben megjelölt célok, tervfeladatok teljesítése vagy megközelítése. Bizonyos vagyok abban, hogy ágazatunk dolgozói készek, képesek a rájuk váró megnövekedett feladatok végrehajtására is. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter Előadások a városépítésről Mi az építész szerepe a mai városformáló törekvésekben? Milyen legyen a városok — mint az ember teremtette környezet legtöbb értéket fölhalmozó színtereinek —■ jövőbeli fejlődési iránya? Hogyan alakuljon a városért dolgozók leginkább gyümölcsöző munkakapcsolata? Ilyen súlyos kérdések foglalkoztatták a tegnapi előadássorozat résztvevőit. Négy rendezvényt szervez az idén Kaposváron az Építőipari Tudományos Egyesület helyi regionális csoportja, a népfront megyei, város- és községpolitikai munícabizottsága és a Magyar Urbanisztikai Társaság déldunántúli regionális csoportja. E ciklus első részét tartották tegnap Kaposváron építészek, tanácsi vezetők és érdeklődők részvételével. Kaposvár lakossága ma meghaladja a 75 ezret. Évente 1500—1800 ember költözik a városba. Szüntelenül növekszik a megyeszékhely, de meg kell újítani, a kaposváriak kiszolgálására alkalmasabbá kell tenni létesítményeit, intézményeit. A következő tervidőszakban megkezdődik a kisgáti városrész építése — hatalmas, szinte átláthatatla- núl bonyolult feladat. Mindezeket jól végezni csak úgy lehet, ha a város vezetői — akik e fontos kérdésekben döntenek — jól ismerik a szakemberele és a szélesebb körű nyilvánosság véleményét, s döntéseiknél figyelembe veszik azokat. Horváth László, a városi tanács elnökhelyettese egyebek között ebben látta a rendezvény célját. Egy város minden esetben hordozza azokat az értékeket, stílusjegyeket, városfejlesztési törekvéseket, amelyeß termelékenység novelese azért is elengedhetetlen, mert reálisabban kell számolni a rendelkezésre álló munkaerővel, többek között azzal is, hogy a kismamák' jó része egy időre kiesik a munkából, de remélhetőleg csak egy időre, mert számukra legjobban megfelelő munkabeosztással, ahol lehet kismamaszalagok, -műszakok szervezésével fogadják a visszatérőket. A ruházati iparban nem nélkülözhetők a divat változásaihoz gyorsan alkalmazkodó kis- és középüzemek, de találkozunk túlzott szétaprózottsággal is. Ez különösen ott okoz gondot, ahol nem tudják biztosítani a megfelelő munkakörülményeket. Ezen az érdekelt vállalatoknak feltétlenül változtatniuk kell, a gazdasági-műszaki vezetőknek többet kell törődniük azzal, hogy milyenek a termékek korszerűségére, minőségére nagymértékben ható munkakörülmények, milyen a dolgozók közérzete. Mi, határozza meg a köny- nyűipar perspektíváját? Jobban, szebben, kényelmesebben, divatosabban szeretnénk lakni, öltözni, szebb kivitelű nyomda- és papíripari termékekre tartunk igényt. Joggal várjuk el, hogy a Patyolat vagy a szolgáltatóipar más ágai kellő kapacitással rendelkezzenek, hogy rövid idő alatt jó minőségű munkát végezzenek. Ezekről változatlanul túlnyomórészt a hazai iparnak kell gondoskodnia még akkor is* ha ma már egyes termékcsoportokban, mint például a kötött-» körében, nem elhanyaSzocialista brigádok példája Ünnepség az iparcikk-kiskereskediknél Nagyszerű évet zárt a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Sokévi tevékenységükkel, a megye lakossága és az évről évre egyre nagyobb számban érkező külföldiek igényeinek kielégítésével ismét elnyerték a Belkereskedelem Kiváló Vállalata kitüntetést. A tegnap tartott ünnepi tanácskozáson Rajta Mihály igazgató elemezte a múlt évi tevékenységet, beszélt az idei és a jövőre vonatkozó feladatokról. A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat — közismert nevén a Sí — hosszú, eredményes múltra tekint vissza. Ezt jelzi, hogy egyszer elnyerték már a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, a Belkez'eskede- lem Kiváló Vállalata kitüntetést pedig tizenegyedik alkalommal érdemelték ki, s hatszor kaptak oklevelet és más elismerést. — Eredményeink elérésében nagy segítséget jelentett az egész vállalati közösséget átfogó szocialista munkaver- 'seny-mozgalom, s a szocialista brigádok példás helytállása, szervezett és fegyelmezett munkája — mondotta az igazgató többek között. Valóban csak így sikerülhetett tavaly az 1 milliárd 250 millió forint értékű árut eladni, s a korábbi évekénél is magasabb színvonalon, kulturáltabb kereskedelemmel — lényegében hiba nélkül — kielégíteni a vásárlók, a lakosság igényeit, leküzdve a munkájukat nehezítő akadályokat. Az igazgató elismeréssel szólt a boltok, a szocialista brigádok tevékenységéről, az egyéni és a .kiváló címet, élnyert egységekről az ünnep- | ségen. A 112-es számú vas- j árubolt Illés Lászlóné vezet-1 te November 7., valamint a 129-es papír-írószerbolt Locz Jánosné vezette Egyetértés brigádja a vállalat kiváló brigádja kitüntetést érdemelte ki. Huszonhárom dolgozóé vállalati, ünnepségen vette át a kiválójelvényt. Nem lesz könnyű ez az év sem. 1 milliárd 310 millióé forgalmat kell lebonyolítaniuk, olyan üzletpolitikát folytatva, amely mindjobban figyelembe veszi a lakosság, a vásárlók igényeit, kívánságait. A szervezett szocialista munkaversenyre, a vállalat dolgozóinak és a szocialista brigádoknak az összefogására az idén. is szükség lesz. Arra úgyszintén, hogy önállóan intézkedjenek, bővítsék a szerződéses kapcsolatok alapján az árubeszerzést, és javítsák a kiszolgálás színvonalát. S fűként arra: a tizenegyszer kitüntetett vállalathoz méltóan, udvariasan, figyelmesen foglalkozzanak a vásárlókkal, hogy ezt az évet is ugyanilyen eredményesen zárhassák. Új hőkezelő üzem A Csepel Művek fémművében áj liftkezelő üzem kezelte meg a munkát, A villanymotorok álló és forgó részeinek, különböző relék vasmagjainak és más elektrotechnikai berendezéseknek az alapanyagát hőkezelik az osztrák gyártmányú berendezéssel. A védőgázas eljárás javítja az acélszalagok elektromágneses tulajdonságát. Úgy tervezik, hogy az idén már ötezer tonna acélszalagot kezelnek, ennek csaknem a fele exportra k^riik két ma leginkább a történelem- és tankönyvekből ismerünk. Vagyis: a városok jelenében tovább él múltjuk is. Sokszor nehéz megtalálni azokat a szálakat, amelyek egy-egy ma is eredeti formájában létező utcát, teret alakítottak, a házak tömegét, homlokzatát formálták. Enné. is nagyobb baj, ha az újat teremtés lázában megfeledkezünk e kőbe, téglába, mész- be formált objektumok keletkezésének kö rü Iményeiröl. s figyelmen kívül hagyjuk törvényszerűségeit. Ezt tenni egy már létező rend megerőszakolása, s jelentős értékel* pusztulása nélkül nem vihe\ő végbe. Erre hívta föl újra a figyelmet előadásában Szigetvári György. Kaposvár történetét ismertette az urbanizációs folyamat szemszögéből Meghöikkentő erejű régi fölvételeket láttunk — családi és egyéb forrásból —,s a párhuzamos vetítés jóvoltából rövid időre egymás mellé került a jelen és a múlt. S bár igen sokat tettünk, építettünk, a diaképekből az is nyilvánvalóvá vált, hogy szakszerűbben, vigyázó-óvó szemmel tekintve meglevő értékeinkre, messzebbre jutottunk volna. A magyar társadalom fejlődésének sajátossága, hogy a hatvanas évek közepén elemi erővel került előtérbe a tömeges lakásépítkezés. Ez társadalmi és szociális szempontból elsőrendű érdekünk volt és az ma is. Ugyanakkor hasonló határozottsággal elő kell készíteni Kaposvár központjának — legértékesebb területetek — a rekonstrukcióját. Egy város életének természetes folyamatait nem lehet mesterségesen megakasztani, hosszasan elodázni fontos kérdések megoldását z hanyatlás veszélyének fejűinkre idézése nélkül. S bár a rekohsu'uxció munkáira nem jut annyi erő, mint kellene, úgy látszik, az ebben az ügyben tett lépisek — bár aprók — határozót «ak és fölismerhető irányba tartanak. Erről számolt be Stadler József, a Pécsi Tervező Vállalat kaposvári irodavezetője és ehhez a kérdéshez kapcsolódtak több ponton Erdélyi Zoltánnak, e vállalat főmérnökének a szavai. Erdélyi egységes folyamatnak értelmezi a tervezést, kivitelezést, és e bonyolult, egymással sokszorosan összefüggő tevékenységek összehangolását. A gyakorló tervező véleményét hangoztatta, amikor a döntésre hivatott testületek és a várostervező-építő szakemberek között a tartós bizalmat jelölte meg, mint a jó munkakapcsolat és a következetés végrehajtás nélkülözhetetlen föltételeit. Meggyes Tamás, a műegyetem adjunktusa régóta dolgozik munkatársaival az emberi környezet ősrégi kategóriájának, az utcának a fölfedezéséin. Arra az igen fontos szempontra hívta föl a városén ltok figyelmét, hogv a lakóházak telepítését, funkciójuk meghatározását ne ház vagy telep, hanem utcakate- gibriákban határozzák meg. Ez a térszervezés nagyobb, egészségesebb egysége. Az előadásokat a megyei könyvtár előadótermében rendezték. A súlyos építészeti, városfejlesztési kérdéseket, mint zenei ellenpontok, a teremben rendezett kiállítás —■ a baranyai és somogyi népi műemlékek helyreállításáról — gyönyörű, 70 színes fotója üogta közös keretbe. Cs. T. Tovább tanulnak a fiatalok Lakás a fiatal házasoknak Legfiatalabb városunkban, Barcson csütörtökön üiesezeu a városi tanács. A napirenden szerepelt az ifjúsági törvény végrehajtása es az 1078. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól szóló beszámoló. A múlt évben végzett széles körű vizsgálat alapján él- mondták, hogy a kollektív szerződésekben mindenütt szerepelnek a törvénnyel kapcsolatos feladatok, a vállalatoknál megalakították a művelődési bizottságokat, kétévenként megtartották az, ifjúsági parlamenteket. Hiányosságokat is találtak; 80 olyan fiatal dolgozik például a barcsi üzemekben, akinek nincs meg a nyolc általános iskolája. Gond még a középiskolások kollégiurrti elhelyezése, és elmaradt egy fontoá intézmény, a könyvtár építése. Barcson az általános iskolából kikerülő diákok valamennyien tovább tanulnak. Szakmunkásképzőbe 57 százalékuk jelentkezik, ez magasabb az országos átlagnál. Jó tapasztalatokról számolhattak be a pályakezdő fiatalok támogatásában, mind több szakembert telepítenek le a városban. A tanulók nyári foglalkoztatását szintén jól oldották meg. Jelentős a fiatal vezetők száma az új gyárban, a Kemikáiban. Több fiatalnak van társadalmi tisztsége. A tanácselnök-he'yeltes elmondta, hogy még ezzel sem lehetnek elégedettek, a tehetséges, pályára, vezetésre alkalmas fiataloknak még több lehetőségeket kell adni a bizonyításra, mert helyenként így is föllelhető a féltékeny- sée. Felhívta a figyelmet arra, - hogy az 1971-beri hozott törvényt nem az ifjúsággal kell végrehajtatni, ez a veze- ' tő szervek feladata. Foglalkozott a beszámoló a szociális helyzettel is. Barcson az uióbbi öt évben 142 fiatal kapott lakást. Bár a lehetőségek nem túl nagyok, az egyedülálló fiatal értelmiségieknek átmeneti segítséget nyújt a 15 személyes szobabérlöház. A bölcsődei és óvodai helyek száma jó arányban fejlődött, az ellátás megfelelő. Fontos helyet kap a városban a testnevelés, a sport. Az utóbbi időben javult a helyzet, van szép erdei tornapályájuk. A jövőben nem építenek iskolát tornaterem nélkül, s a lakótelepeken igyekeznek testedzésre alkalmas területeket kialakítani. Nyáron az országjáró kirándulások egyik állomása Barcs, ilyenkor a kollégiumokat adják át szálláshelyül. Több hozzászóló tolmácsolta a fiatalok gondját. A művelődési házon kívül nincs szórakozási lehetőségük, egy- egy érdekes programért elmennek még Nagyatádra, Kaposvárra vagy Pécsre is. A tavalyi ifjúsági parlamentek itt sem hiba nélkül fejeződtek be. Az üzemek és szövetkezetek többségében a fiatalok megjelenése nem érte el az 50 százalékot. A jövőben a KISZ-en kívüliekkel jobban kell foglalkozni. Példásan szervo//ék azonban az intézmények fóruméit. A parlamenti tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenben meg kell valósítani az ifiúsógi lör- vA— előírásait. 1971 óta 41 alkalommal fog’alkoztak a különböző testületi üléseken az ifjúsággal, a következő időben is rendszeresen napirendre tűzik a legidőszerűbb ^OlTlCOuvíl l. I. É.
