Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

Jó munkát végez az építőbrigád

fásával. Ebben az évben készül e] — ugyanénak Ihátrány- bú n — a negyedoeztályú kisvendéglő és.ételbár, Balaton- parli színvonalon. Minden szorgalmú líra és igyekezetükre szükség lesz, hogy Boglárlej le császtal részén május 31-re — határidőre — átadhassák az ABC-kisiruház mellett a FOR F A -elemekből készülő bisztrót. A határidő rövid, Horvath Károly azonban bízik az épnőarigád tudásában, nem az első ilyen épületet készítik.

Egy-egy mlj nkaíolyamat, építkezés határidőre történő elvégzése esetén az építők pré- miuimot kapnak. Az is számottevő, hogy a brigád 90 százaléka törzsgándatag, legalább tíz éve a boglári álésznél dol- kozik. Egy részük a szövetkezetnél érett szakim un Írássá. A kőművesek és a többi iparos ács — tetőfedö-m unkát is végez.

Horváth Károly művezető a j fejlesztéseket a Szövterv ka-1 posvéri irodájának tervei alapján, valósítja meg. A művezető állandóan képezi magát, nagy gyakorlata van, hiszen korábban a kőművesek brigádvezetője volt. Az sem mindegy, hogy jó kapcsolatokat alakított ki a boglárlellei vállalatokkal, üzemekkel, akik kérésre gépek Ítél és más eszközökkel segítik az áüész építőbrigádjának munkáját.

Bíznak abban, hogy vállalásaikat tel jesítik, és ez' meghozza számukra az első kitün-' tető címet,

D. Z.

Az ez év januárjában befejeződött gyártási időszak alatt fél millió tonna cukrot gyártottak az iparág üzemeiben. A nyereség két év alatt megduplázódott az iparágban és a legutóbbi évben már meghaladta az 1 milliárd forintot.

H

em ismerte a kivétele- ‘ két, ha személyekről volt szó, kivált, ha önnön ügyeiről, s mindig elismerte a kivételek jogát, ha a társadalmi fejlődés objektív törvényéi és a gyakorlat között vett észre eltérést. Szilárdsága és hajlékonysága, következetessége és az okos kompromisszumokra való készsége ugyanabból a forrásból táplálkozott. Életművének talán ez a legaktuálisabb tanulsága: a dogmák elutasítása az elvek nevében, a gyakorlat igenlése — az élet szolgálatáért.

Mindennek ellenére nem volt pragmatikus politikus. Kevés olyan nagy embert ismer a történelem, aki olyan alapos elméleti felkészülés után jutott el — elveinek gyakorlati megvalósításához, mint éppen Lenin, ötvenhárom esztendős korában ragadta el a halál; mindössze nem teljes hét esztendőt munkálkodhatott a hatalom birtokosaként. S ha ehhez még hozzászámítjuk — s bizony nem feledkezhetünk cl erről sem —, hogy ez a hét év is betegségekkel súlyosbí- tódott, valamint azt a körülményt, hogy a világtörténelemben kevésszer próbáltak kedvezőtlenebb körülmények között új világot, új rendet teremteni, nos, akko értékelhetjük igazán a személyes teljesítményt.

Hajlamosak lennénk arra, hogy kettéválasszuk az életpályát; a forradalom előtt) szakaszra, illetve az 1917-et követő évekre. Logikusnak látszik az ilyen korszakhatár. A múlt század utolsó éveiben, illetve századunk első másfél

hírnévnek örvendő gyáregységgé fejlődött, és fontos szerepet tölt be a nagyközség, illetve a környék lakóinak éleiében.

Ha pedig a krónikás olyan szemmel tendnti az eltelt hetet, hogy mi az, ami elkezdődött, akkor is van miről számot adni. A viszonylag hosz- szú — bár a diákok számára oly hamar elrepülő — tavaszi szünet után ismét megkezdődött a tanítás az általános és középiskolákban. E héten volt a nyitánya országosan is a csütörtöki bevásárlónapnap

— Somogybán, sajnos, nem a legkedvezőbb tapasztalatokkal. Persze az elsöböL messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Mint ahogy égjük napról a másikra nem változott Kaposvár köztisztasági helyzete sem, jóllehet a héten életbe lépett a váró' közterületeinek tisztántartásáról szóló rendelet. Egy különösen fontos — úgv is lehet mondani: már régóta várt

— közérdekű intézkedésről van szó, amely nemcsak tisztáz egy sor korábban vitatott kérdést, hanem amelynek a végrehajtásában mi ndenkinek van feladata. Különösen figyelemre méltó és a jó érzésű emberek messzemenő -egyetértésével találkozik a rendeletnek az a része, amely kimondja, hogy a város területén. az üzletek előtt, az utcán, tereken, tilos szeszes Halt fogyasztani. Jó lenne, ha nem a kilátásba helyezett bírság,

hanem a környezetünk kulturáltságáért érzett személyes felelősség segítené érvényesülését.

Túl vagyunk április derekán, de igencsak távol áll a tréfától az, amit az időjárás «■művel«: A húsvéti igazi tavasz után szokatlanul viharos, hideg idő köszöntött ránk. Szorongva nézzük, hogy a csütörtök éjszakára jelzett és — sajnos — bekövetkezett fagy milyen károkat okozott a virágba borult gyümölcsösökben. Azon az éjszakán a Kaposvár környéki kiskertekben mínusz öt és fél fokot is mérteit. Néhány napra van szükség, hogy a kár mértékét megállapíthassák. Különösen nehéz tavasza van most a mezőgazdaságnak. Nemcsak azért, mert rosszul teleitek az őszi gabonák és sok területen kell újravetni, hanem azért is. mert az esedékes tavaszi munkákhoz meglehetősen mostohák a feltételek. A naptár szerint 'fő ideje volna a kukorica vetésének (több mint. 93 ezer hektáron), s valójában épp csak megkezdődött, szinte lopva végezhetik csak a gazdaságok, A technika, a tapasztalat, a szakértelem segíti ugyan a körülmények kedvezőtlenségének mérséklését — jő példa rá a Ba- iat.on,szabadiban e héten tartott vetési bemutató —, emellett azogiban most már igazán nagy szükség volna az időjárás javulására is.

Vörös Mért»

évtizedében Lenin a világ szemében egy kicsiny és illegális párt vezetője volt: jogok és hatalom nélküli politikai emigráns, amolyan vitakész szobatudós, a különböző nagy könyvtárak szorgalmas látogatója és egy levert, elnyomott forradalom eszmei ihletűje. 1917. november 7-e utón azonban olj-an rendkívüli hatalom birtokosa, amely ritkán adatik meg politikusnak, még forradalmi vezérnek sem. S az a tény, hogy e rendkívüli hatalom egy oly in politikai párt és olyan forradalmár kezébe került, amelynél, illetve akinél a cél éppen az önkényuralomnak az autarkiárvak, az egyszemélyi diktatúrának a megszüntetése volt, — s alapként mindehhez az úi típusú demokráciát, a széles néptömegeknek a kormányzás dolgaiba bevonását hirdette meg — ez különleges helyzetet teremtett. Látszatra az elmélet és a gyakorlat, ellentmondását. az ígért elvek és a megvalósítható hatalom közötti feszültséget.

Mégis: egységben kell látnunk Lenin életművét. Nem pusztán abban az értelemben, hogy a forradalom előtt fölkészült — elméletileg — a forradalom utáni szituációra, s még kevésbé egyszerűsíthető ez az életmű akként, hogy a forradalom után a forradalom előtt kidolgozott elméletet ültette át a valóságba. Hiszen a szocializmus —■ kiváltképpen Marx és Lenin értelmezése szerint, de még a Lenin által okkal és oly szigorúan bírált szociáldemokrácia szerint sem — nem üdvtan; ételreceptek, társadalmi ajánlások összessége. Ha ez lett volna, ugyan miben különbözött volna — mondjuk — a katolicizmustól, amely a mennyek oszágának ígéretével példálózott, egyéni megoldásokat ajánlott az aszkézis- től a szellemi átlénj'egülésig. nehogy szembe kelljen néznie az evilági nyomorúsággal.

Lenint a legkönyörtelenebb realizmus jellemezle — az emigrációban éppúgy, mint a forradalom irányítójaként. Nemcsak hirdette, hanem gyakorlatban alkalmazta azt az elvet, hogy ítéletet alkotni, dönteni kizárólag a tényék- alapján lehet, tehát össze kell gyűjteni az adott kérdésre vonatkozó minden tényt — függetlenül attól, hogy az kedvező-e mireánlc, avagy kedvezőtlen. És — véleményem szerint — az életmű egységének a kulcsa itt található.

Mert természeten megállapítható — s a polgári történetírás sokszor megtelte már ezt —, hogy az elmélet és ,a megvalósulás között miféle eltérések találhatók. ' Milyen be nem váltóit ígéretek jellemzik a szocializmus építését, Louis Fischer, aki Lerjin legtekintélyesebb nyugati életrajzírója volt, egészen odáig megy, hogy megállapítja: -a történelem — a szó és tett közötti különbségek krónikája-,

Lenin munkásságának első pillanatétól tudatúban volt annak, hogy u cári Oroszország elmaradottsága milyen mértékű. Arról sem feledkezett meg, hogy a marxi—en- gelsl elmélet mindenekelőtt Európa legfejlettebb munkásmozgalmának. a németnek és az angolnak az eredményeire épült. Az sem volt kétséges számára, hogy, a marxizmus értelmezésében mekkora eltérések voltak tapasztalhatok, korántsem csupán az oroszországi mozgalomban, de világszerte általában. Annál kevésbé lehetett számára ez II- tok, mivel ő muga rendkívül aktív részvevője volt e nemzetközi polémiáknak. Azzal ugyancsak számolt. hogy Oi'oszoi’szúgban nem építhet egyedül a .tudatos szocialisták meglehetősen vékony rétegére, hanem számításba kel’ vennie a cárizmus ellen küzdő minden haladó erőt. Forradalom előtti polémiáinak élességét, nem egyszer könyörtelenségét, döntően ezek a körülmények befolyásolták. Hiszen a viták •— akár az orosz közegben, akár nemzetközi síkon — nem úrról zajlottak, hogy milyen lesz majd a kommunizmus. Az ilyesfajta elmélkedéseket Lenin üres szócséptósnek tartotta és megvetéssel távol tartotta magát tőlük. Lenin és a vele egyetértők elméleti munkássága elsőrendűen a helyzet pontos meghatározására irányult, valamint — egy mai divatos szóval élvén — egyfajta futurológia megalapozására. Ez a futurológia, persze, "nem jóslás volt. hanem a cselekvés lehetőségeit igyekezett kimérni.

A lehetőségeket viszont nem a személyekhéz, még csak nem is a kollektívákhoz szabta. Nem is tehette ezt, hiszen a j szocializmus nem az egyéni megoldást részesíti előnyben, hanem az egyén szabadságát, kiteljesedési lehetőségét a társadalom szabadságával, demokráciájával, kiteljesedésével köti össze. (Különben is, gondoljuk meg:' amennyiben Lenin az egyéni megoldásokat részesítette volna előnyben, eleve reménytelennek kellett volna tartania a forradalmat, mert ha valaki, ő azután tudhatta. hogy mennyire kevesen vannak a bolsevikok, s az illegalitás körülményei mennyire kedvezőtlenül hathatnak egy pártra.) Hogyan nélkülözhetné az egyént — a cselekvés

társadalmi programja?

Lenin elutasította az egyénre vonatkozó megoldásokat, ha annyira szigorú fegyelemmel rendezte a párt sorait, ha oly következetesen védte a vita szabadságát, de ugyanennyire következetesen védte a végrehajtás egységét — mindezt nem azért tette, mintha lebecsülte vol ta az.' egyéniség erejét. Ellenkezőleg: számtalan példát tudunk arról, hogy milyen figj’elmes elvtárs cs barát volt, hogy mindenkin és mindenkor segíteni igyekezett. (A sok lehetséges példa közül idézzük csak Gorkij esetéi. 1917-ben Gorkij r.cm lát- tu világosan a szocialista for- ’•adalom esélyeit. Oroszországba, tehát vessélj'es polémiákba keveredett a bolsevikokkal és személyesen Leninnel. Lenin ebben a disputában nem volt hajlandó semmilyen kompromisszumra. Ugyanakkor féltőn vigyázott arra. nehogy Gorkij egészsége megrendüljön. személyes' szeretető. tisztelete sohasem csökkent nz író iránt.)

Lenin azt hirdette — é* úgy is cselekedett —, hogy a szocializmus tudomán,y. Nem volt ez a fölismerés hagj’ományok nélküli. A német munkásmozgalomban széles körben terjedt uz a jelmondat, hogy a tudás hatalom, a hatalom tudás. Ennek azonban inkább serkentő hatása volt, amely a munkásságot a szükséges ismeretek elsajátitilsára biztatta, illetve elutasította a korábbi társadalmi formációk örökletes jogon alapuló hatalombirtoklását. Lenin értelmezése minőségi változást jelentett. A tudományosan értelmezett szocializmus államelmélete feltételezte (és feltételezi) a helyzetrnegállapKáff, a tervkészítés és az irányítás tudományos megalapozottságát A tudomány nem prakticiz- mus, noha a valóság teljes ismerete nélkül el sem képzelhető. Ugyanakkor a tudomány kizárja a dogmát, hiszen ez utóbbi a hit világába tartozó fogalom, és sokkalta Inkább a vak engedelmességet tételezi föl, azt igényli. Persze, a tudomány, fegyelmet követel művelőitől és megvalósítóitól, de — talán fölösleges Itt részletezni ezt — a fegyelem és az engedelmesség között óriási az eltérés.

L

enin életművének egysége ennek a tudományos szemléletnek a következetes megvalósulásában lelhető föl. Így látták ezt már a kortársak is. Így tanultak tőle Oroszországban éppenúgy, mint világszerte. Majakovszkijra emlékeztessünk? ö, az aforisztikus megfogalmazások híve és mestere tömören összegezett: »Tanuljatok Lenintől, dé ne káno- nizáljátok őt.- A megvalósuló szocializmus fejlődési folyamata igazolja e tétel helyességét.

I E, Fehér Pál

A fakitermelés gépesítésére nav feljesitményíí svéd gépsort vásárolt a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A döntő-, daraboló- és kihordócgyscgekből álló géplánc egy-egy kezelő irányításával három nap alatt elvégzi egy hattagú — hagyományosan gépesített — íavágóbrigád egyhavi munkáját.

LENIN TUDOMÁNYA

Születésének 109. évfordulóján

A boglárlellei áfész építőbrigádjának fontos szerepe van a szövetkezet hálózatfejlesztési feladatainak elvégzésében. A reájuk bízott munkákat kiválóan végzik, s mindenkor számítani lehet rájuk. A határidőiket a legtöbb esetben tartani tudják. A brigád egy része most Boglárlelle c-stisztái részén dolgozik, ahol a/. ABC-kisáruház mellett FORFA-elemekből egy bisztró épül. A többiek Látrányban munkálkodnak, ahol egy nedved osztályú kisvendéglő és ételbár készül. Horváth Károly művezető irányításává] öt kőműves, négy segédmunkás és öt festő dolgozik az új üzletek létrehozásán, a régitek karbantartásán, korszerűsítésén.

A brigád tagjai az idén elhatároztak a szocialista brigád cim megszerzését. Ennek érdekében. a vállalásaikat megtettek. Korábban — más félállásban — már tagjai voltak egyes szocialista brigádoknak.

Érdemes az utóbbi két évben végzett munkájukról szólni.

1977-ben rekord idő alatt ők építették föl Boglárleilén a Nyárfa utcában levő ABC- kisáruházat, amely 1,5 millió forintba került. Ugyanebben az évben készült el a balaton- lellei üdülösétányon egy bisztró. amelyre a szövetkezet 800 ezer forintot fordított. Ez a létesítmény csak az idegen- forgalmi szezonban üzemel.

A múlt évben építették So- mogybabodon az élelmiszerháztartási. boltot 1,8 millió forint értékben, s ők alakították át a látrányi vegyesboltot Ö00 ezer forintnyi összeg ráfordíCukoripari

szocialista brigád-vezetők tanácskoztak

Petöhúzán tartották szombaton tizenegyedik országos tanácskozásukat a cukoripari S'.octa listabrigád-vezetők, akik több mint ötezer brigádtag képviseletében jelentek meg.

Az ágazathoz tartozó üzemek termelési eredményei évről- évre javulnak, s ebben nagy szerepük van a szocialista brigádoknak.

Ünneppel kezdődött a hét,’ de a sok esemény miatt szinte észre sem vettük, hogy ez a tizenhatodik hét csupán öl munkás napra zsugorodott. Ha az időrendet követi a ki-ó- nikás, a tragikus eseményt, a jugoszláviai földrengést kell első helyen említeni — ennek rezgéseit Somogybán is érezhettük. S a részvét a természeti csapás sújtotta vidék lakói iránt nemcsaik szavakban nyilvánul meg: a hét második felétől mikor a Vöröskereszt szolidaritási c s*e kk s zá m 1 a száma nyilvánosságra került, sorra érkeztek a hírek az egyéni adakozók szép vállalásairól, fölajánlásairól.

Ha a hét kiemelkedő gazdaságpolitikai eseményeit tekintjük, feltétlenül a megyei pártbizottság e héten tartott üléséről kell szólni az első helyen. Itt a megye építő- é; műanyag-ipari, valamint lakásépítési helyzetét tárgyalták meg, és meghatározták a továbbfejlesztés feladatait. Erre az alkalomra Somogyba érkezett Biszku Béla, e Politikai Bizottság tagja, és pártbizottság ülése után kétnapos látogatást _ tett megyénkben.- S ha már Somogy iparáról esik szó, nein maradhat ki a krónikából, hogy e héten ünnepelte fcnnállásá' vak 25. évfordulóját a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregysége. A csurgói kis üzem e negyedszázad alatt ezer munkást foglalkoztató, országos

Óriási fakitermelő géplánc