Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

Megjöttek a halászok Negyvenöt mázsa ezüstszínű keszeggel tért vissza fo- ttyódi kikötőjébe a Csuka II. és a Fogas II. halászhajó. Pén­tektől egy hónapig szünetel a halászat, az általános horgá­szati és halászati tilalom a halak. ívását védi. A zsákmány kirakodása mindig sok nézőt vonz a kikötőbe. A dévérek még ficánkolnak a hatalmas bárka fenekén, egy-kettőnek tikerül visszajutnia a vízbe. Hatalmas kosarakba merik a zsákmányt, és a hűtőbe szállitják. Árulkodik a rendetlenség Visszahozta a levelet a Balaton Minden csütörtökön bevásárlónap 20 óráig a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat alábbi szaküzleteiben: Somogy Aruház, bútorbolt, Május 1 utcai vas-edény, sport-játék, papír-írószer, Opera illatszerbolt, villamossági és hangszenszaküzlet, Csibi gyermekruházati áruház. A barcsi ruházati kisára házban és a siófoki sport-játékboltban pedig 19 óráig, mun^a után is vásárolhat. Megszaporodott a munka a balatoni villákban. Kertet gondoznak, szellőztet­nek, takarítanak a tulajdono­sok. A takarítás tényét a megszaporodott szemét is jól bizonyítja, és az, hogy lom­nak számító bútordarabokat, elhasznált kályhacsöveket, tűzhelydarabokat lehet talál­ni — főleg a délnyugati ré­szen — az út menti árkok­ban. A kertek, nyaralók ta­karításának nyomát »hordoz­za« a Balaton is: háztartási hulladékot dob partra a hul­lámzó víz. A szemetelőket, az amúgy is túlterhelt és gyorsan rom­ló természeti környezet káro- sítóit nehéz tetten érni: a ki­hajított szeméten nincs rajta senkinek a névjegye. A vízre -nyíló« kertek végében össze­gyűlt hulladéknak sem akad gazdája A Balaton próbálja tisztítani önmagát, a hullám­verés a parti fövenyre dobja mindazt, ami károsíthatja a vizet. A partról azonban bő­ven kap utánpótlást. Hogy kiktől? A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének sok egyéb mellett a víz minőségének a védelme is feladata. A kérdés­re így felelnek: -Nemegyszer furfangos nyomozó munkával lehet csak bizonyítani, hogy kié a szemét, melyet a víz már többször partra dobott. Egyik ilyen különleges eset tavaly történt. A villa tulaj­donos a szeméttel együtt a címére érkezett — és a ne­vét feltüntető — leveleket is a Balatonba dobta, a többi háztartási hulladékkal együtt. S mi lett a büntetése? Soha •Szilveszter, a kirendeltség ve­zetője legyint a felelet előtt A villa tulajdonos az ország másik vidékén lakik: az ottani tanács járt el szabálysértésért ellene. Azt, hogy mit kapott büntetésként, vagy kapott-e valamit, nem tudják. De egy bizonyos: a szemét károsító hatását csak itt a Balatonon lehet érzékelni. Ebből követ­kezik, hogy a szemetelők te­vékenységét is csak itt lehet megfelelően -értékelni«. A nyaralókon kívül a déli part több településén is nagy- takarításra készülnek: össze­szedik a szemetet, elhordják és elégetik. Azután ismét ki­teszik a táblákat, hogy a sze­mét lerakása tilos. E tiltó je­leket viszont igen kevesen ve­szik komolyan, hiszen — a köztisztasági szakemberek mondták el — heteken belül eltakarják a tiltó táblákat a szemé thalmok. Ha tiszta lesz a Balaton­part, akkor tiszta marad a víz is. A part tisztasága vi­szont nemcsak, és elsősorban nem hatósági feladat. De a hatóság eszközeire is szükség van, mert aki a bútordarabo­kat az árokpartra dobja, vagy a kuka helyett a Balatont te­kinti háztartási szeméttároló­nak, annak meggyőzésére alig­ha elég a szép szó. Ez a sze­mét ' sokszor olyan területek­ről kerül a vízbe, ahova a köztisztasági autó nem jut el. A Balatonon a vízminőség­védelmét, a tisztán tartás megkönnyítését is szolgálja az a most elkészült terv, amely előírja, hogy hol és mii ven módon biztosítsák a víz és a villák, nyaralók között a 30 méter szabad parti sávot. Ez a közterület jelenleg csak na­gyon kevés helyen van meg a déli parton. Az Arany- és az Ezüstpartot kivéve Fonyód- ligeten a leghosszabb. A Vízi­terv partvonal-szabályozási terve azt mondja meg, hogy hol kell feltöltéssel biztosíta­ni ezt. A Váti regionális be­építési terve azt szolgálja, hogy a . szárazföldön biztosít­sák a parti sávot A program, mely a par­ti közterület és vele együtt a víz védelméért született csak akkor lesz eredményes, ha a szándék tiszteletet kap a Ba­latont használó embertől. A tisztaságért' az ember tehet a legtöbbet. K. I. Gerencsér Miklós I ~FERDE HÁZ j Kezében tudva a pénzt, némi­képp megnyugodott s türtőz­tetni tudta magát, míg le nem ült. Ezt is megcseleked- te. Végre hozzáláthatott a számoláshoz. Eksztázisa senkinek nem tűnt fel, csupán Félixnek, a nyűgödtnak. Azt is egyedül ő vette észre, hogy az öreg kiijt maradt a középső szobában. Légy özötten, hátrahagyot- tan né?te Burján Péter a tárt ajtón át, hogy mi történik a csődületes szobában. Már De­zső is, Zoltán is a pénzes asz­tal mellett ült, s pergették ujjaik között a bankókö'.egek sarkát. Az egész oly valószí­nűtlen, oly lidércesen idegein volt. S épp ilyen volt az az erő is, amely akarata ellené­re lökte a belső szobába az öregei, és ellenállhatatlanul a megalázkodó rimánkodásra kényszerítette: — Könyörgöm... ne tegye­tek csúffá. Szeretném meg­tartani a barátaimat. Szeret­ném megtartani a becsülete­met Azt akarjátok, hogy el- bújdossam? ... Hogyan ma­gvarázzam meg a cimborák­nak? Mivel tudnám megindo­kolni, hogy eladtuk a verejté­künket? Csupa olyan régi ke­nyerespajtás, aki pénzért már nem is hajlandó dolgozni. Csakis a kedvemért... a ba- ■ rútságunkért nyúltak szer­számhoz. Gyengék, rokkantak. Beteg a szívük. Sípol a tüde­jük és recseg-ropog bennük a csont. Mit mondjak ezeknek a fáradt öregeknek?... Dühbe gurult Zoltán, ami­ért megzavarták. Elvétette, hol tart a pénz számolásá­ban. Apjára kiáltott: — Semmit! Ne mondjon semmit! Paula is elvétette a számo­lást. Zoltán példáját követve pulykaméreggel rikácsolt apó­sára: — Vegye végre tudomásul, hogy pénz beszél, a kutya ugat! Rózsi rákiáltott. — De Paula!. . Szinte sercegett a levegő, annyira megtelt feszültséggel egyetlen pillanat alatt, Inak, idegek rángtak, halántékok horpadtak ebben a feszültség­ben, csak az öreg maradt sérthetetlen. Mint a madár, amelyik gondtalanul repülhet a távvezeték tízezer voltjára, s kedvére tollászkodhat olyan veszedelmen állva, amitől a földön járó szénné izzana, Burján Pétert sem bántotta a villámtörvény. Lazán mozgott, kedve mind jobban felderült, és szelíd szeretettel kérdezte Paulától: — Hogyan Is mondtad, kis­lányom? OLVASÓNK ÍR/A Gazdaságos „szennyezők”? A Somogyi Néplap április 10-i számában »Tíz év — 150 ezer kilométer, illatos üzem« címmel riport jelent meg a tahi áfész fenntartásában mű­ködő üzemről. A riportot erő­sítő képein szereplők bizonyá­ra örömmel olvasták a cikkeit, hogy munkájuk megyei közér­deklődésre is számot tart, hi­szen nehéz körülmények kö­zött végzik tevékenységüket De mindazok, akik a sorokat olvasták és kis felelősséget éreznek az emberi környe­zetért, az öröm helyett elszo­morodnak. Mit is mond a riport: sok országból Magyarországra szállítanak tisztítatlan és osz- tályozatlan termékeket, me- jvetket nálunk hoznak használ­ható állapotba. Szépnek nem nevezhető munkakörülmé­nyekről szól, melyek után to­vábbi romlás várható, mivel az üzem rekonstrukciója nem valósulhat meg; háromne­gyed millió forint évi bírság­ról beszél, melyet a környezet szennyeződéséért kell fizetni. Ez feltehetően a következő években is növekvő összegű lesz, mivel a szennyvíztisztító nem épülhet meg. Végül áriról van szó, hogy 2,3 milliós nye­reség származik a 8 milliós bevételből. A Magyarországon végzendő bérmunkák körét minden bi­zonnyal úgy határozták meg hogy olyanokat célszerű vé­gezni, melyekhez megvannak a feltételek. A tabó bérmunka ezt megcáfolja, mivel rossz körülmények között és kizáró­lag a környezet szennyeződé­sével végezhető el a munka 1976-ban jelent meg a II. sz. törvény az emberi környezet védelméről. Ez a törvény a III. fejezetben megfogalmazza; hogy az, aki a környezet szennyeződését előidézi, köte­les: az általa okozott környe­zeti szennyeződést, ártalmat; károsodást korlátozni vagy megszüntetni; a megfelelő vé­dekezést kialakítaná; ha a te-; vékenység és a védelmi mó­dok a környezeti szennyező­dést nem szüntetik meg, a te­vékenység korlátozását el kell rendelni, illetőleg azt meg kell tiltani. A tabi áfész-üzem működé­sétől kezdve kömyezetszeny- nyező, évente több százezer forintos bírsággal sújtott munkát végez. Tabon és kör­nyékén rendezettebb munka- körülményeket biztosíthatná­nak az említett áfész-üzem dolgozóinak. Mit sem ér az emberek helyzetének javítá­sára hozott rendelet, törvény,1 ha a betartásról nem gondos­kodnak. Lehet, hogy a megye szegé­nyebb lenne évi 2,3 millió« nyereséggel. De Tab arculata szebbé válna az említett üzem nélkül. Az »illatos« üzemben dolgozó 85 ember minden bi­zonnyal kedvezőbb körülmé­nyek között másutt is találna munkalehetőséget. Nem minden gazdaságos, ami forintban kifejezve gaz­daságosságot mutat. Ezt leg­jobban a tabi áfész »illatos« üzeme bizonyítja. Ezért az lenne a leghatározottabb lé­pés. ha az üzem működését engedélyező állami szerv elő­venné az 1976. évi II. tör­vényt, és a III. fejezet 43. sza­kasz 1., 2. bekezdése alapján határozott intézkedést hajlana végre. Benezc József, az.OTP Somogy megyei igazgatója Növényvédelmi tájékoztató A gyümölcsfa-takácsatkák elleni védekezés Megyénk nagyüzemi és rendszeres védelemben része­sített házikerti gyümölcsösei­ben erős gyümölcsfatakácsaí- ka-fertőzés kialakulására kell felkészülni. A nagy számban áttelelt tojásból az első lár­vák kelése korán — március utolsó hetében — kezdődött, meg. A március végi. április eleji változékony, zivataros, lehüléses időjárásban a lár­vák kelése vontatott volt. A múlt hét közepétől beköszön­tött erős nappali fölmelege­A púderes arcú meny elő­ször nyögdécselve tátogolt, szeme kidülledt, mintha vala­mi megakadt volna a torkán. De azért elismételte rebegőn, a memtegetődzés szándékával: — Csak úgy mondtam, ahogy az a régi közmondás. Pénz beszél, a kutya ugat. Megfoghatatlanul viselke­dett Burján Péter. Senki nem tudhatta, alakoskodásból eny­hült-e meg, avagy valóban fordított a véleményén. A bi­zonytalanság miatt hol fe­szengve, hol reménykedve fi­gyelték. Mert akár alakosiko- dott, akár őszintén vidámuit meg a kedve, lehetetlenség volt szabadulni különös hatá­sa alól. — Akkor hát rendben is lennénk — mondta egyetér­tőn. — Ha ugat a kutya, ak­kor én most elhallgatok. Me­gyék a dolgomra. Jó lenne beszélgetni a barátaimmal, de nincs bátorságom hozzá. Na ez sem baj már. Megteszi egy kis levegőzés is. — Indultá­ban meggondolta magát, fél fordulattal a bizsust kereste. — Félix úr. Négy lakásra kössön alkut. Már nem bá­nom, az egész ház legyen az öné. Hiszen láthatja, mennyi­re akarják. Felszabadult, vidám zajon­gással hálálták meg beletörő­dését. Órák óta először húzó­dott mosolyra Edit kislányos szája. — Na végre!..; — sóhaj­tott pilledten. Dezső parancsnoki határo­zottsággal adta tudtul akara­tát. — Aztán több sértő szót nem akarok hallani az öre­gemre. (Folytatjuk!) dések hatosára a -kártevő at­kák lárvakelésének üteme felgyorsult, folyamatossá, egyenletessé vált, ezért java­soljuk a védekezések megkez­dését, Felméréseink szerint erős fertőzések kialakulása várható őszibarack-, szilva-, cseresznye-, meggy-, valamint aknaiakon. A védekezéseket a virágzó őszibarack-, cseresz­nye-, meggyfák kivételével a még zöld, illetve pirosbimbós állapotú alma-, szilvafákon haladéktalanul hajtsuk végre a BI—58 EC 0.1 százalékos, a Rogor L—10 0,1 százalékos, a Poi-Akaritox 0,1—0,15 szá­zalékos, a Sinoratox 40 EC 0,1 százalékos, vagy az Unilosz 50 EC Ó,1 százalékos tömény­ségű rovarölő szerek valame­lyikével. A virágzó fák permetezését a méhek és a viráglátogató rovarok védelme érdekében csak sziromhullás után szabad megkezdeni. A lárvák kezdeti elhúzódó kelése miatt a véde­kezést 8—10 nap múlva szük­séges megismételni. A takács- atkak elleni esedékes védeke­zés sikere a későbbiekre is ki­hat, ugyanis jelenleg a rovar­ölő szerekre leginkább érzé­keny lárváik viszonylag egv- szerre nagy tömegben vannak jelen. A védekezésre javasolt rovarölő szerek egyúttal vé­delmet nyújtanak a betelepe­dő levéltetvek, araszolóher­nyók, sodrótmolyhemyók, a Balaton-part körzetében még károsító barackmolyhernyók, valamint a lombfelületet pusz­tító levélbarkók ellen is. Al­ma-, körtefáink védelme so­rán a rovarölő szerhez fel­tétlenül keverjük a varasodás fertőzésének megfékezése ér­dekében a Zineb 0.2—0.3 szá­zalékos, az Orthocid 0,2 szá­zalékos, a Dithane M—45 0,2 százalékos gombaölő szer va­lamelyikét is, illetve az alma- falisztharmat-fertőzés fékezése érdekében a Thiovit, a Pol- Sulkol Extra WP, a Kumulus 80 0,5 százalékos lisztharmat- ölő készítmény valamelyikét is. A virágzó őszibarackfákat a levélfodrosodás ellen szüksé­ges védeni még a felmelegedő időjárás ellenére is. Ha a vé­dekezésre javasolt Orthocid nem szerezhető be. jó ered­ménnyel használható a Top- sin-Metil 70 WP 0,1 százalé­kos töménységben.

Next

/
Thumbnails
Contents