Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

A DÖNTÉSEK ÉVE NeMz tetten érni néhány hónap múltán, hogy mi vál­tozott az országban, a magyar népgazdaságban az 1979-re meghirdetett szigorúbb köve­telmények hatására. A gazda­ság egésze, de egyetlen válla­lat sem kép« három hónap alatt 18Ü fokos fordulatra, lát­ványos változtatásokra. Az idei és a következő időszak feladatainak sajátossága nem új elvekben keresendő, hanem a minőség és a hatékonyság évek óta ismert követelmé­nyének következetesebb, gyor­sabb ütemű, általános érvé­nyesítésében. Igaz, közben a munka, a gazdálkodás feltéte­lei minőségileg változnak az­által, hogy az egyensúly ja­vításának rendelik alá a gaz­daságnövekedési ütemét. a felhasználást, a fogyasztást. Rögtönzés helyett A vállalatok többsége nem az idén kezdte el világpiaci versenyképességének fokozá­sát, termelési szerkezeiének megújítását, a rugalmas üz­letpolitikát, a minőség javítá­sát De most nehezebb felté­telek között — szerényebb jö­vedelemnövekedéssel és fej­lesztési lehetőséggel számolva — lépteik gyorsítására kény­szerülnek. Másutt éppen a szi­gorúbb gazdasági környezet hatására teszik meg a kezdő lépéseket Dönteni kell — mondhat­juk az egykori római köz­mondás utánérzetével — még az aluszékony vállalatoknak is, mivel létfeltételeik módo­sultak. A beruházási tervek, elhatározások mindenképpen felülvizsgálatra szorulnak. Csökkentek és csökkennek a fejlesztési alapok, a hitellehe­tőségek (némely vállalatnál olyan mértékben, hogy a tar­talékalapok igénybevételére, központi intézkedésekre van szükség). Elsősorban a még el nem kezdett, vagy alacsony készültségi fokon álló beruhá­zások a tervekből való törlése célszerű. Esetenként azonban radikális módpn félig kész beruházásokat is le kell állí­tani, ha a szűkölködő lehető­ségek, a megváltozott felada­tok, az új igények azt indo­kolják. Halogatást nem tűrve A döntések, elhatározások másik, halogatást nem tűrő köre a vállala j jövedelempo­litikát érinti. A cél itt is, akárcsak a beruházásoknál, a szerényebb lehetőségek haté konyább hasznosítása. Ezt pe­dig a munka szerinti elosz­tás elvének következetes ér­vényesítése, a jövedelmek ha­tározott differenciálása szol­gálja leginkább. A beruházási és a jövede­lempolitikai terveik felülvizs­gálatára tehát azok a vállala­tok is rákényszerülnek, ame­lyek a feladatokat nem értik, s a tényleges tennivalókat ép­pen ezért elodázzák. ,Érdemi állásfoglalásra azonban a fel­tételrendszer alakításában is csak ott képesek, ahol azt jól végiggondolt tartalmi felada­tok eszközének, alárendelt ré­szének tekintik. A rögtönzés, a kényszerlépés nem visz mesz- szire, csupán az ösztönös fo­lyamatok felerősítésére alkal­mas. A vállalatok, a szövetkezetek elemző, helyzetfelismerő és problémamegoldó készségé­nek próbája 1979. A haté­konyság fokozásának feladatai ugyanis mindenütt meghatá­rozottak, következésképpen gyakran merőben különböző­ek is lehetnek. így például a helyzettől függően a termelés fejlesztése és visszafejlesztése szolgálhatja egyazon cél el­érését. Távlatokat felmérve A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése megállapította, hogy »a központi, a közép­fokú, valamint a helyi irá­nyító szervekben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit«. A feladatok lebecsülése a meg­újulási készség hiánya jobbá­ra a rutinra, a hibás beidegző' désekre vezethető vissza. Az értékelés, az elemzés a reális feladatmeghatározás alapja — ez a munka egyik leggyen­gébb pontja. Az elszámolás, a visszatekintés gyakorta ön­igazolást, a lelkiismeret meg­nyugtatását és nem a távla­tok fölmérését szolgálja. Nem ritka, hogy az önámí­tók egyik szélsőségből a má­sikba zuhannak, a Csipkerózsi- ka-áimukból feszült, ideges állapotban ébrednek. A nö­vekvő feladatok, a szigorú követelmények nemcsak kijó­zanítóan, hanem sokkolóan, bénítóan is hathatnak. Az ön­elégültség passzivitást szül, és nem táplálja a kezdemé­nyező, a megújulási készséget. Ha a tennivalókra nem ké­szült fel a vezető, akkor rend­szerint várakozó álláspontra helyezkedik, s a rutin jegyé­ben fölfelé tekint: »Valaki mondja még, mit kell tenni.« A munkásnak, a beosztott dol­gozónak joggal lehet ilyen kérdése, a vezetőnél ez a kez­deményező- és felelősségvál­lalási készség hiányát jelzi. Minden szinten bizonyítani A vezető, bárhol dolgozzék is, nem lehet az esemenyek puszta szemlélője, vagy a fel­adatok egyszerű végrehajtója. A kezdeményező- es megújí­tási készséget, a bátorságot nem elég deklarálni, hanem minden szántén bizonyítani, gyakorolni kell. A vezetői gya­korlat és aktivitás mérhető, tetten érhető megnyilvánulásai pedig a döntések, az állás- foglalások. A kockázat, a konfliktusvállaló készség -és az elkerülhetetlen kompro­misszumok iránti érzék egy­aránt kifejeződik bennük. A vezetői készség, az előre­látás, a döntési képesség — egymástól elválaszthatatlan ro­kon fogalmak. Igaz, döntések születhetnek kizárólag külső — mondhatni kényszer — ha­tására. De csak azok lehetnek maradandó értékű vezetői ál­lásfoglalások, amelyeket belső szükségletek, hosszabb távú vállalati érdekek vezérelnek. Ilyen beavatkozó, a fejlődés »minőségét« formáló, a haté­konyság, a gazdálkodás szín­vonalát hosszú távon javító I határozott lépéseket kíván | most az élet. Kovács József Új számítógépközpont A huszonhat és fél millió forint költséggel épített létesítmény faként oktatási célokat szolgái a speciális szakemberképzés liieHc-ií a faiskola háromezer hallgatója ismerkedik meg itt a számítástechnika alapjaival. Az R—20-as számítógépet más intézményekkel kö­zösen kutatási .célokra is aJkai mázzák a fővárosban. Késik 3 m©€fOi€iciS Alkalmazotti szb-k a somogyi tsz-ekben »A MEDOSZ megyebizottsága rendszeresen képezi a szakszervezeti alapszervezetek vezetőit és reszortfelelő­seit, s előfordul — a termelőszövetkezeteknél igencsak gyakran —, hogy még ismerkedésre sincs lehétősége a tisztségviselőnek, mert belép a tsz-be, alkalmazottból ter­melőszövetkezeti taggá lesz, s máris gondoskodhatnak a pótlásáról. Úgy tetszik, véget nem érő folyamat zajlik ezen a téren napjainkban.« (Idézet a Somogyi Néplap 1978. július 16-i számából.) A szép munka szebb lehetne A védősisak gyártót keres Nyolcszáz ember évente 570 t ezer köbméter fát vág ki So­mogy erdeiből, s készít elő ipari feldolgozásra. Ez a mun-, ka sok veszéllyel jár, alapos körültekintést követel. Tíz év­vel ezelőtt, amikor a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságban az első védősisakokat a munkások kezébe adták, hú­zódoztak a viselésétől. Sokszor^ csaik akkor vették föl, amikor ellenőrzésre számítottak. Ma azonban már szívesen hord­ják, bár nem az akkor hasz­nálatos, kezdetleges fajtát. Az első sisakok fémből ké­szültek. Viselésük nemcsak emiatt volt kellemetlen, ha­nem azért is, mert széles pe­remük valósággal a fülbe te­relte a fűrészgép erős hangját. Az erdészet vezetői, a munka- védelem felelősei keresték a jobb megoldást, és hamarosan fölfedezték: a bányászatban, az építőiparban használatos, perem nélküli, műanyag sisak sokkal inkább megfelel a fa­vágásnál. Később több mun­kavédelmi kiállításon láttak olyan típusokat, amelyek már nemcsak a munkás fejét, ha­nem arcát, tarkóját is védik, sőt füldugóval is fölszerelték. Akikor úgy látszott, hogy megtalálták az ideális megol­dást Káli Kálmán, a SEFAG anyaggazdálkodási előadója megrendeléseket, leveleket tesz elém. Az Erdei Termék Vállalatnál — mely a gyártó céggel: a Hungária Ipari Szö­vetkezettel áll kapcsolatban — 1978. februárjában, majd "jú­liusában rendeltek a célnak leginkább megfelelő sisakok­ból. — Mégis a régi sisakokat használjuk. 1977-ben volt nyolcvan darab belőlük a rak­tárban. Amikor az elfogyott, a drága, és a célnak nem is annyira megfelelő motoros bukósisakot vásároltuk. A ré­gi sisak gyártását megszüntet­ték, az új gyártását pedig az Erdészeti Tudományos Intézet leállította, mert a vizsgálat szerint a minden szükségessel fölszerelt sisak ütőszilárdsá- gávai baj van. Lakatos Zoltán munkavé­delmi csoportvezető: — Az embereket védeni kell, csakhogy nincs mivel. Pedig ma már a dolgozók is joggal elvárják, hogy ellássuk őket a megfelelő védőfelszere­léssel. így azután nincs más hátra, ügyeskednek. Sikerült hozzá­jutniuk az új sisakokra terve­zett aicvédőnőz. Ezeket pró­bálják a régi vagy a motoros sisakokra fö.szerelni, s külön­féle kampókkal, csavarokkal erősítik helyére a fülvédőt. Az Er^ei Termék Vállalat a megrendelésre válaszolva a legutóbbi levelében türelmet kért. Az erdészet vezetői tele vannak aggodalommal munká­saik épsége miatt. Annál is inkább, mert nemcsak a sisak­kal van baj, hanem a lábbeli­vel és a kesztyűvel is. Az erdei munkásoknak gyakran lapos, vizes területen kell dolgozniuk, ahol a puha gumicsizma viselése veszélyes. Előfordulhat, hogy átszúródik, kilyukad. Éppen ezért szigorú óvó rendszabály írja elő, hogy ilyen helyen fémbetétes gu­micsizmát, kell viselni. Csak­hogy ilyen nem kapható. • Ugyancsak hiányzik az a vibráció ellen védő kesztyű, melyet a motorfűrésszel dol­gozóknak kellene viselniük. Állítólag gyártják is Magyar- országon, csakhogy külföldön adják ei. A fadöntés köztudomásúan a veszedelmes foglalkozások közé tartózik. Bizonyos hő­mérséklet alatt és szélben nem is szabad hozzáfogni. Az erdei munkát most már nyolc­van százalékában szakmunká­sok végzik. Szeretik, szívesen vállalják. Mégis, több örömü­ket lelnék benne, ha a mainál megnyugtatóbb feltételek kö- . zött dolgozhatnának. Ügy, j hogy ezeket a fettételeket nemcsak előírják a rendsza­bályokban. G. J. Tavaly nyáron a Kaposvár; Járási Pártbizottság és ,a MEDOSZ megyebizottságának vezetői a termelőszövetkezeti alkalmazottakat tömörítő szakszervezeti bizottságok és csoportok tevékenységéről, az előrelépésről tanácskoztak — e megbeszélés alapján íródtak az imént idézett sorok. Visz- szás állapotokra keresték a megoldást. Ezek a visszássá­gok korántsem csupán erre a közigazgatási területre voltak érvényesek, a gondok az egész megyében feszítették az elő­írások szabta korlátokat. Ak­kor került papírra ez a mon­dat: »A végső és teljes egé­szében megnyugtató megol­dást kétségkívül központi in­tézkedésektől lehet várni.* Mi a helyzet ma? A kér­désre a MEDOSZ megyebi­zottságának az SZMT elnök­sége elé terjesztett jelentése adja meg a választ. A megye mezőgazdasági termelőszövet­kezeteiben működő szakszer­vezeti szervek munkájának tapasztalatairól készült össze­gezés »születésüktől« a jelen időszakig követi nyomon áz al­kalmazotti szb-ket, illetve csoportokat. A szervezés első szakasza 1976 májusától július közepéig tartott Somogybáin: ekkor 86 új aiapszervezet és négy csoport alakult, két ko­rábbi alapszervezet létszáma pedig megnövekedett. Abban az időszakban. 1920 tagot számláltak az alkalmazotti alapszervezetek a megyében. A második szakaszban a működés megszervezése, a feladatok megismertetése a tisztségviselőiekéi volt a dol­guk a megyebizottság vezetői­nek, munkatársainak. Ebben nagy segítséget kaptak a me­gyei pártbizottságtól, a me­gyei tanácstól, az SZiVIT-től. a termelőszövetkezetek me­gyei szövetségétől, a járási üzemi és községi pártszerv élé­től és a legtöbb szövetkezet gazdasági vezetőségétől. Nem ezen a támogatáson és a me­gyebizottság akarásán múlott, hogy a termelőszövetkezeti szb-knél tizenhat esetben vált szükségessé új titkár válasz­tása, s egy-egy tsz-ben több titkárcsere is lezajlott az el­múlt alig két év alatt! Az al­kalmazotti szb-k titkárainak Nők a közéletben Megyénk lakosságának 52 százaléka nő. Közülük egyre többen dolgoznak, megnőtt a szerepük a közéleti tevékeny­ségben is, bár ez utóbbival még van gond. Az ifjúsági szövetség munkájának értéke­lésekor mindinkább figyelem­be veszik a fiatal nők hely­zetét. Gyakran szoba kerül, hogy családalapításkor fel­hagynak közéleti és KISZ- munkájukkal az addig aktí­van dolgozó lányok. Ezzel a témával foglalkozott nemrég a megyei KlSZ-bizottság nő­politikái aktívaértekezlete. Ezen újdonság ugyan nem hangzott el, figyelemreméltó észrevétel annál inkább. Bármennyire javul is.a csa­ládi munkamegosztás, a gyer­meknevelés és a háztartás gondja, terhe nagyrészt a nők- i re hárul. Miben segíthet itt a KISZ? Elsősorban a szociális helyzet javításában, a gyer­mekintézmények építésének támogatásában. Voltak már szép eredmények, de ez, még mindig nem elég. A Kapos­vári Tanítóképző Főiskola pótmamaszolgálata értékes példa, főként, ha nem marad­nak egyedüli képviselői ennek az ügynek. A gyes-en levő kismamák könnyen kieshetnek a mozgalmi gyakorlatból, ha csak az ünnepek alkalmával teremtenek velük kapcsolatot. Néhány helyen megszervezték, hogy a gyermek mellett ott­hon töltött időt tanulásra is fölhasználhassák. Természe­tesen családon belüli szemlé­letváltozásra is szükség van. hogy könnyebben kiléphesse­nek a négy fal közül. Érdekes gondolatot vetettek föl a tanácskozáson részt ve­vő nők. Mint elmondták: a férfiak különösebb feltételek nélkül kaphatnak megbízatá­sokat. a nők elé azonban sok feltételt állítanak: a család­nak nem szabad megsínylenie az ő külön vállalásaikat. Emellett megfelelő politikai képzettségük sincs a közéleti munkák ellátásához. Előbbre- valö azonban a szakképzettség kérdése. Mind több. nőket fog­lalkoztató ipari vállalat van a megyében. Ezekben azonban főként betanított és segéd­munkát végeznek, a szakmun­kások száma még mindig elég alacsony* A nők aránya a szakképzettek körében mind­össze 15 százalék. Érmek a számnak a növeléséhez is hozzájárulhat a KISZ, ha fo­kozza pályairányító munkáját a középiskolákban. Ezzel job­ban csökkenne a bérezések egyenlőtlensége. Természete­sen a vállalatok felelőssége sem marad el a továbbtanu­lásnál. A KISZ feladatai kö­zé tartozik az érdekvédelem, melyre gyakran szükségük is van a dolgozó nőknek. összegezésként még elhang­zott: nemcsak a közéletre va­ló. felkészítés a fontos, ha­nem fórumot is kell teremte­ni — hasonlókat, mint az ér­tekezlet volt — annak gyakor­lására. L fi­két alkalommal rendezett spe­ciális tanfolyamokon majd­nem ötverten tanullak, ám egy részük már megvált funkciójától: belépett a tsz- be, s minthogy a tsz-tagság és a szakszervezeti tagság a szabályok értelmében össze­egyeztethetetlen, az szb-ben nem tölthetett be tovább funkciót. (Más. dolog, hogy néhány titkárt — egyetértés­ben az illetékes pártszervek­kel, a szakszervezeti tagság­gal — meghagytak tisztségé­ben.) Jelenleg negyvenkét alkal­mazotti szakszervezet műkö­dik a somogyi termelőszövet­kezetekben. Az szb-k alaku­lásakor az alkalmazottak 40,5, tavaly már 56,5, most pedig 58,7 százaléka szaicszervezeti tag. Számuk 1920-ról előbb 1989-re emelkedett, majd 1035-re esett vissza, mivel az utóbbi évben a termelőszövet­kezetekben dolgozó alkalma­zottak száma — távozás, a tsz-be való belépés köve:'.kéz­iében — 879-cel csökkent. Az 1977. évi törvényerejű rendelet szellemében 'módosí­tott termelőszövetkezeti alap­szabályok már rögzítik a szakszervezeti jogokat, a szak- szervezeteknek azonban mégis csak korlátozott beleszólási jo­guk van a döntésekbe. A le­hetőséget leggyakrabban úgy I adják meg. hogy egyes ren­dezvényekre — tanácskozási joggal — meghívják az szb- titkárt. A MEDOSZ megye- bizottsága arra a megállapí­tásra jutott, hogy a jog- és hatáskör érvényesülése nagy­ban függ a helyi pártszervek és a gazdasági vezetőség fi­gyelmétől, magatartásától. Ahol ez rendben van, ott ki­bontakozhat a pezsgő szak- szervezeti élet az alkalma- j zottak körében, s ennek hasz­nát végső soron az egész gaz­daság látja. Az szó kezdemé­nyező szerepet tölthet be pél­dául a szocialista munkaver- senyek szervezésében, mozgó­síthat a- csúcsmun'-ák idején, szakszervezeti politikai okta­tást szervezhet. Előfordult, hogy tsz-;.a gok a szakszerve­zet közreműködésétől várták egy-egy, mindannylukat érintő gond megszüntetését... A visszás helyzet mind­máig nem oldódott meg — ezt láthattuk az eddigi mun­ka összegezéséből. Ebből kö­vetkezik, hogy a MEDOSE megyebizottsága állandó szer­vező, oktató, segítő munkájá­ra ezután is nagy szükség lesz. Hiszen a gondok »újra­termelődnek«. éppen a már említet felemás állapotból eredőem. . H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents