Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
A DÖNTÉSEK ÉVE NeMz tetten érni néhány hónap múltán, hogy mi változott az országban, a magyar népgazdaságban az 1979-re meghirdetett szigorúbb követelmények hatására. A gazdaság egésze, de egyetlen vállalat sem kép« három hónap alatt 18Ü fokos fordulatra, látványos változtatásokra. Az idei és a következő időszak feladatainak sajátossága nem új elvekben keresendő, hanem a minőség és a hatékonyság évek óta ismert követelményének következetesebb, gyorsabb ütemű, általános érvényesítésében. Igaz, közben a munka, a gazdálkodás feltételei minőségileg változnak azáltal, hogy az egyensúly javításának rendelik alá a gazdaságnövekedési ütemét. a felhasználást, a fogyasztást. Rögtönzés helyett A vállalatok többsége nem az idén kezdte el világpiaci versenyképességének fokozását, termelési szerkezeiének megújítását, a rugalmas üzletpolitikát, a minőség javítását De most nehezebb feltételek között — szerényebb jövedelemnövekedéssel és fejlesztési lehetőséggel számolva — lépteik gyorsítására kényszerülnek. Másutt éppen a szigorúbb gazdasági környezet hatására teszik meg a kezdő lépéseket Dönteni kell — mondhatjuk az egykori római közmondás utánérzetével — még az aluszékony vállalatoknak is, mivel létfeltételeik módosultak. A beruházási tervek, elhatározások mindenképpen felülvizsgálatra szorulnak. Csökkentek és csökkennek a fejlesztési alapok, a hitellehetőségek (némely vállalatnál olyan mértékben, hogy a tartalékalapok igénybevételére, központi intézkedésekre van szükség). Elsősorban a még el nem kezdett, vagy alacsony készültségi fokon álló beruházások a tervekből való törlése célszerű. Esetenként azonban radikális módpn félig kész beruházásokat is le kell állítani, ha a szűkölködő lehetőségek, a megváltozott feladatok, az új igények azt indokolják. Halogatást nem tűrve A döntések, elhatározások másik, halogatást nem tűrő köre a vállala j jövedelempolitikát érinti. A cél itt is, akárcsak a beruházásoknál, a szerényebb lehetőségek haté konyább hasznosítása. Ezt pedig a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése, a jövedelmek határozott differenciálása szolgálja leginkább. A beruházási és a jövedelempolitikai terveik felülvizsgálatára tehát azok a vállalatok is rákényszerülnek, amelyek a feladatokat nem értik, s a tényleges tennivalókat éppen ezért elodázzák. ,Érdemi állásfoglalásra azonban a feltételrendszer alakításában is csak ott képesek, ahol azt jól végiggondolt tartalmi feladatok eszközének, alárendelt részének tekintik. A rögtönzés, a kényszerlépés nem visz mesz- szire, csupán az ösztönös folyamatok felerősítésére alkalmas. A vállalatok, a szövetkezetek elemző, helyzetfelismerő és problémamegoldó készségének próbája 1979. A hatékonyság fokozásának feladatai ugyanis mindenütt meghatározottak, következésképpen gyakran merőben különbözőek is lehetnek. így például a helyzettől függően a termelés fejlesztése és visszafejlesztése szolgálhatja egyazon cél elérését. Távlatokat felmérve A Központi Bizottság legutóbbi ülése megállapította, hogy »a központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szervekben dolgozó egyes vezetők még nem értik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit«. A feladatok lebecsülése a megújulási készség hiánya jobbára a rutinra, a hibás beidegző' désekre vezethető vissza. Az értékelés, az elemzés a reális feladatmeghatározás alapja — ez a munka egyik leggyengébb pontja. Az elszámolás, a visszatekintés gyakorta önigazolást, a lelkiismeret megnyugtatását és nem a távlatok fölmérését szolgálja. Nem ritka, hogy az önámítók egyik szélsőségből a másikba zuhannak, a Csipkerózsi- ka-áimukból feszült, ideges állapotban ébrednek. A növekvő feladatok, a szigorú követelmények nemcsak kijózanítóan, hanem sokkolóan, bénítóan is hathatnak. Az önelégültség passzivitást szül, és nem táplálja a kezdeményező, a megújulási készséget. Ha a tennivalókra nem készült fel a vezető, akkor rendszerint várakozó álláspontra helyezkedik, s a rutin jegyében fölfelé tekint: »Valaki mondja még, mit kell tenni.« A munkásnak, a beosztott dolgozónak joggal lehet ilyen kérdése, a vezetőnél ez a kezdeményező- és felelősségvállalási készség hiányát jelzi. Minden szinten bizonyítani A vezető, bárhol dolgozzék is, nem lehet az esemenyek puszta szemlélője, vagy a feladatok egyszerű végrehajtója. A kezdeményező- es megújítási készséget, a bátorságot nem elég deklarálni, hanem minden szántén bizonyítani, gyakorolni kell. A vezetői gyakorlat és aktivitás mérhető, tetten érhető megnyilvánulásai pedig a döntések, az állás- foglalások. A kockázat, a konfliktusvállaló készség -és az elkerülhetetlen kompromisszumok iránti érzék egyaránt kifejeződik bennük. A vezetői készség, az előrelátás, a döntési képesség — egymástól elválaszthatatlan rokon fogalmak. Igaz, döntések születhetnek kizárólag külső — mondhatni kényszer — hatására. De csak azok lehetnek maradandó értékű vezetői állásfoglalások, amelyeket belső szükségletek, hosszabb távú vállalati érdekek vezérelnek. Ilyen beavatkozó, a fejlődés »minőségét« formáló, a hatékonyság, a gazdálkodás színvonalát hosszú távon javító I határozott lépéseket kíván | most az élet. Kovács József Új számítógépközpont A huszonhat és fél millió forint költséggel épített létesítmény faként oktatási célokat szolgái a speciális szakemberképzés liieHc-ií a faiskola háromezer hallgatója ismerkedik meg itt a számítástechnika alapjaival. Az R—20-as számítógépet más intézményekkel közösen kutatási .célokra is aJkai mázzák a fővárosban. Késik 3 m©€fOi€iciS Alkalmazotti szb-k a somogyi tsz-ekben »A MEDOSZ megyebizottsága rendszeresen képezi a szakszervezeti alapszervezetek vezetőit és reszortfelelőseit, s előfordul — a termelőszövetkezeteknél igencsak gyakran —, hogy még ismerkedésre sincs lehétősége a tisztségviselőnek, mert belép a tsz-be, alkalmazottból termelőszövetkezeti taggá lesz, s máris gondoskodhatnak a pótlásáról. Úgy tetszik, véget nem érő folyamat zajlik ezen a téren napjainkban.« (Idézet a Somogyi Néplap 1978. július 16-i számából.) A szép munka szebb lehetne A védősisak gyártót keres Nyolcszáz ember évente 570 t ezer köbméter fát vág ki Somogy erdeiből, s készít elő ipari feldolgozásra. Ez a mun-, ka sok veszéllyel jár, alapos körültekintést követel. Tíz évvel ezelőtt, amikor a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban az első védősisakokat a munkások kezébe adták, húzódoztak a viselésétől. Sokszor^ csaik akkor vették föl, amikor ellenőrzésre számítottak. Ma azonban már szívesen hordják, bár nem az akkor használatos, kezdetleges fajtát. Az első sisakok fémből készültek. Viselésük nemcsak emiatt volt kellemetlen, hanem azért is, mert széles peremük valósággal a fülbe terelte a fűrészgép erős hangját. Az erdészet vezetői, a munka- védelem felelősei keresték a jobb megoldást, és hamarosan fölfedezték: a bányászatban, az építőiparban használatos, perem nélküli, műanyag sisak sokkal inkább megfelel a favágásnál. Később több munkavédelmi kiállításon láttak olyan típusokat, amelyek már nemcsak a munkás fejét, hanem arcát, tarkóját is védik, sőt füldugóval is fölszerelték. Akikor úgy látszott, hogy megtalálták az ideális megoldást Káli Kálmán, a SEFAG anyaggazdálkodási előadója megrendeléseket, leveleket tesz elém. Az Erdei Termék Vállalatnál — mely a gyártó céggel: a Hungária Ipari Szövetkezettel áll kapcsolatban — 1978. februárjában, majd "júliusában rendeltek a célnak leginkább megfelelő sisakokból. — Mégis a régi sisakokat használjuk. 1977-ben volt nyolcvan darab belőlük a raktárban. Amikor az elfogyott, a drága, és a célnak nem is annyira megfelelő motoros bukósisakot vásároltuk. A régi sisak gyártását megszüntették, az új gyártását pedig az Erdészeti Tudományos Intézet leállította, mert a vizsgálat szerint a minden szükségessel fölszerelt sisak ütőszilárdsá- gávai baj van. Lakatos Zoltán munkavédelmi csoportvezető: — Az embereket védeni kell, csakhogy nincs mivel. Pedig ma már a dolgozók is joggal elvárják, hogy ellássuk őket a megfelelő védőfelszereléssel. így azután nincs más hátra, ügyeskednek. Sikerült hozzájutniuk az új sisakokra tervezett aicvédőnőz. Ezeket próbálják a régi vagy a motoros sisakokra fö.szerelni, s különféle kampókkal, csavarokkal erősítik helyére a fülvédőt. Az Er^ei Termék Vállalat a megrendelésre válaszolva a legutóbbi levelében türelmet kért. Az erdészet vezetői tele vannak aggodalommal munkásaik épsége miatt. Annál is inkább, mert nemcsak a sisakkal van baj, hanem a lábbelivel és a kesztyűvel is. Az erdei munkásoknak gyakran lapos, vizes területen kell dolgozniuk, ahol a puha gumicsizma viselése veszélyes. Előfordulhat, hogy átszúródik, kilyukad. Éppen ezért szigorú óvó rendszabály írja elő, hogy ilyen helyen fémbetétes gumicsizmát, kell viselni. Csakhogy ilyen nem kapható. • Ugyancsak hiányzik az a vibráció ellen védő kesztyű, melyet a motorfűrésszel dolgozóknak kellene viselniük. Állítólag gyártják is Magyar- országon, csakhogy külföldön adják ei. A fadöntés köztudomásúan a veszedelmes foglalkozások közé tartózik. Bizonyos hőmérséklet alatt és szélben nem is szabad hozzáfogni. Az erdei munkát most már nyolcvan százalékában szakmunkások végzik. Szeretik, szívesen vállalják. Mégis, több örömüket lelnék benne, ha a mainál megnyugtatóbb feltételek kö- . zött dolgozhatnának. Ügy, j hogy ezeket a fettételeket nemcsak előírják a rendszabályokban. G. J. Tavaly nyáron a Kaposvár; Járási Pártbizottság és ,a MEDOSZ megyebizottságának vezetői a termelőszövetkezeti alkalmazottakat tömörítő szakszervezeti bizottságok és csoportok tevékenységéről, az előrelépésről tanácskoztak — e megbeszélés alapján íródtak az imént idézett sorok. Visz- szás állapotokra keresték a megoldást. Ezek a visszásságok korántsem csupán erre a közigazgatási területre voltak érvényesek, a gondok az egész megyében feszítették az előírások szabta korlátokat. Akkor került papírra ez a mondat: »A végső és teljes egészében megnyugtató megoldást kétségkívül központi intézkedésektől lehet várni.* Mi a helyzet ma? A kérdésre a MEDOSZ megyebizottságának az SZMT elnöksége elé terjesztett jelentése adja meg a választ. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben működő szakszervezeti szervek munkájának tapasztalatairól készült összegezés »születésüktől« a jelen időszakig követi nyomon áz alkalmazotti szb-ket, illetve csoportokat. A szervezés első szakasza 1976 májusától július közepéig tartott Somogybáin: ekkor 86 új aiapszervezet és négy csoport alakult, két korábbi alapszervezet létszáma pedig megnövekedett. Abban az időszakban. 1920 tagot számláltak az alkalmazotti alapszervezetek a megyében. A második szakaszban a működés megszervezése, a feladatok megismertetése a tisztségviselőiekéi volt a dolguk a megyebizottság vezetőinek, munkatársainak. Ebben nagy segítséget kaptak a megyei pártbizottságtól, a megyei tanácstól, az SZiVIT-től. a termelőszövetkezetek megyei szövetségétől, a járási üzemi és községi pártszerv élétől és a legtöbb szövetkezet gazdasági vezetőségétől. Nem ezen a támogatáson és a megyebizottság akarásán múlott, hogy a termelőszövetkezeti szb-knél tizenhat esetben vált szükségessé új titkár választása, s egy-egy tsz-ben több titkárcsere is lezajlott az elmúlt alig két év alatt! Az alkalmazotti szb-k titkárainak Nők a közéletben Megyénk lakosságának 52 százaléka nő. Közülük egyre többen dolgoznak, megnőtt a szerepük a közéleti tevékenységben is, bár ez utóbbival még van gond. Az ifjúsági szövetség munkájának értékelésekor mindinkább figyelembe veszik a fiatal nők helyzetét. Gyakran szoba kerül, hogy családalapításkor felhagynak közéleti és KISZ- munkájukkal az addig aktívan dolgozó lányok. Ezzel a témával foglalkozott nemrég a megyei KlSZ-bizottság nőpolitikái aktívaértekezlete. Ezen újdonság ugyan nem hangzott el, figyelemreméltó észrevétel annál inkább. Bármennyire javul is.a családi munkamegosztás, a gyermeknevelés és a háztartás gondja, terhe nagyrészt a nők- i re hárul. Miben segíthet itt a KISZ? Elsősorban a szociális helyzet javításában, a gyermekintézmények építésének támogatásában. Voltak már szép eredmények, de ez, még mindig nem elég. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola pótmamaszolgálata értékes példa, főként, ha nem maradnak egyedüli képviselői ennek az ügynek. A gyes-en levő kismamák könnyen kieshetnek a mozgalmi gyakorlatból, ha csak az ünnepek alkalmával teremtenek velük kapcsolatot. Néhány helyen megszervezték, hogy a gyermek mellett otthon töltött időt tanulásra is fölhasználhassák. Természetesen családon belüli szemléletváltozásra is szükség van. hogy könnyebben kiléphessenek a négy fal közül. Érdekes gondolatot vetettek föl a tanácskozáson részt vevő nők. Mint elmondták: a férfiak különösebb feltételek nélkül kaphatnak megbízatásokat. a nők elé azonban sok feltételt állítanak: a családnak nem szabad megsínylenie az ő külön vállalásaikat. Emellett megfelelő politikai képzettségük sincs a közéleti munkák ellátásához. Előbbre- valö azonban a szakképzettség kérdése. Mind több. nőket foglalkoztató ipari vállalat van a megyében. Ezekben azonban főként betanított és segédmunkát végeznek, a szakmunkások száma még mindig elég alacsony* A nők aránya a szakképzettek körében mindössze 15 százalék. Érmek a számnak a növeléséhez is hozzájárulhat a KISZ, ha fokozza pályairányító munkáját a középiskolákban. Ezzel jobban csökkenne a bérezések egyenlőtlensége. Természetesen a vállalatok felelőssége sem marad el a továbbtanulásnál. A KISZ feladatai közé tartozik az érdekvédelem, melyre gyakran szükségük is van a dolgozó nőknek. összegezésként még elhangzott: nemcsak a közéletre való. felkészítés a fontos, hanem fórumot is kell teremteni — hasonlókat, mint az értekezlet volt — annak gyakorlására. L fikét alkalommal rendezett speciális tanfolyamokon majdnem ötverten tanullak, ám egy részük már megvált funkciójától: belépett a tsz- be, s minthogy a tsz-tagság és a szakszervezeti tagság a szabályok értelmében összeegyeztethetetlen, az szb-ben nem tölthetett be tovább funkciót. (Más. dolog, hogy néhány titkárt — egyetértésben az illetékes pártszervekkel, a szakszervezeti tagsággal — meghagytak tisztségében.) Jelenleg negyvenkét alkalmazotti szakszervezet működik a somogyi termelőszövetkezetekben. Az szb-k alakulásakor az alkalmazottak 40,5, tavaly már 56,5, most pedig 58,7 százaléka szaicszervezeti tag. Számuk 1920-ról előbb 1989-re emelkedett, majd 1035-re esett vissza, mivel az utóbbi évben a termelőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak száma — távozás, a tsz-be való belépés köve:'.kéziében — 879-cel csökkent. Az 1977. évi törvényerejű rendelet szellemében 'módosított termelőszövetkezeti alapszabályok már rögzítik a szakszervezeti jogokat, a szak- szervezeteknek azonban mégis csak korlátozott beleszólási joguk van a döntésekbe. A lehetőséget leggyakrabban úgy I adják meg. hogy egyes rendezvényekre — tanácskozási joggal — meghívják az szb- titkárt. A MEDOSZ megye- bizottsága arra a megállapításra jutott, hogy a jog- és hatáskör érvényesülése nagyban függ a helyi pártszervek és a gazdasági vezetőség figyelmétől, magatartásától. Ahol ez rendben van, ott kibontakozhat a pezsgő szak- szervezeti élet az alkalma- j zottak körében, s ennek hasznát végső soron az egész gazdaság látja. Az szó kezdeményező szerepet tölthet be például a szocialista munkaver- senyek szervezésében, mozgósíthat a- csúcsmun'-ák idején, szakszervezeti politikai oktatást szervezhet. Előfordult, hogy tsz-;.a gok a szakszervezet közreműködésétől várták egy-egy, mindannylukat érintő gond megszüntetését... A visszás helyzet mindmáig nem oldódott meg — ezt láthattuk az eddigi munka összegezéséből. Ebből következik, hogy a MEDOSE megyebizottsága állandó szervező, oktató, segítő munkájára ezután is nagy szükség lesz. Hiszen a gondok »újratermelődnek«. éppen a már említet felemás állapotból eredőem. . H. F.
