Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
H atva* «sztendövei ezelőtt, a diadalmas orosz proletariátus példáját elsőként követve, a Kommunisták Magyarországi Pártja a munkásosztály, a dolgozó tömegek támogatásával győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette az első magyar proletárdiktatúrát. A magyar munkásosztályra óriási hatást gyakorolt az oroszországi proletariátus ragyogó példája. A szervezett munkások és dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban választ találtak a magyarság sorsdöntő kérdéseire is. Magyarország proletariátusa a szocialista forradalom megvívásának történelmi feladata elé került, erre kellett felkészülnie. A polgári demokratikus forradalom 1913. október 31-i győzelme kedvező föltételeket teremtett küzdelméhez. Űj helyzet alakult ki. halaszthatatlanná vált a munkásság új, forradalmi pártjának létrehozása. A szocialista forradalom megvalósítása igazi forradalmi élcsapatot követelt. Olyan vezérkart, amely forradalmi elmélettel rendelkezik, és megvan az a képessége, hogy harcra mozgósítsa a munkás- osztály erőit, fölsorakoztatva mögé a szövetségesek széles táborát. Ilyen körülmények között és föltételek mellett 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amelv folytatója, továbbfejlesztője lett a magyar- országi munkásmozgalom forradalmi hagyományainak. A kommunista mozgalom megjelenése, a kommunista párt létrejötte fordulópont a magyar munkásmozgalom, népünk és nemzetünk történetében. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának fő harci jelszava: a munkások, katonák és parasztok tanácsainak hatalma, a magyarországi tanácsköztársaság megteremtése. Bátran hirdette a gyárak, bányák, bankok köztulajdonba vételét, a termelés szocialista megszervezését a szocialista állam által. A KMP a munkásság nemzetközi összefogásának, a népek testvériségének eszméjét hirdette. Szövetséget hirdetett Szovjet-Oroszországga! és minden más néppel, amely tanácsköztársaságot teremt. A KMP megalakulását követő időszakban az osztályharc kiéleződött. A magyar munkásosztály, a dolgozó nép, melyet a világforradalom győzelmének ígéretes távlata lelkesített, a szocializmus eszméjétől ihletve és forradalmi pártjától vezettetve, valójában harcba is szállt a munkáshatalomért, tovább tágította az imperializmus frontján azt a rést, melyet az októberi forradalom ütött rajta. A forradalmi tömegekkel szemben mind nyíltabb burzsoá diktatúra érvényesült, 1919 februárjában nagyméretű kommunistaellenes provokáció zajlott le, és rendőri hajsza indult meg. Üldözték a kommunistákat és azokat a dolgozókat, akik munkáshatalmat követeltek. A polgári rend védelmezői hiába alkalmaztak fizikai erőszakot és szellemi terrort a dolgozó nép forradalmi mozgalma ellen, nem tudták feltartóztatni a társadalmi folyamatokat, a néptömegek forradalmi mozgalmának teljes kibontakozását. A szervezett munkásság, a falusi szegénység és más dolgozó rétegek bizalma mind na. gyobb mértékben fordult a KMP felé. A munkások mind több gyár vezetését vették át, a falvakban a szegénység nagybirtokokat foglalt el, s vidéken sok városban és néhány megyében a munkástanács kezébe került a közigazgatási hatalom. A polgári— szociáldemokrata kormány bel- és külpolitikája csődbe jutott. A március 20-i hírhedt Wix-jegyzék megadta a kegyelemdöfést az antanthatalmak Iránti illúzióknak. Ilyen lói Somogyi Néplap FORRADALMI ELŐDEINK PÉLDÁJA körülmények között, a tor* radalmi erők harcának eredményeként megszületett a Magyarországi Tanácsköztársaság. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása és néhány hónapos fennállása csúcspont népünk és nemzetünk évezredes történelmében. Megtestesült, összegezödött benne a magyar dolgozó nép minden addigi szabadságküzdelme. Létrejöttében, vívmányaiban értelmet kapott minden csöppnyi vér, amelyet évszázadokon át hiába ontottak a magyar nép hősei; minden szenvedés, amelyet akasztófák árnyékában, börtönök mélyén viseltek el a magyar haladás dicsőséges jövőt, szabad népet, boldog és független Magyarországot álmodó nagyjai. A világ előtt is nagyot alkottak forradalmi elődeink. 1919-ben. A szovjethatalom megszületése után Magyarországon roppant szét a világot átfogó Imperializmus lánca. Ez a tény — még ha kis ország voltunk is, föl becsül heteden jelentőségű mind az imperializmus gyengülése, mind pedig a szocializmus erősödése tekintetében. Ma már — hat évtized távlatából — világosan látható, hogy ami Magyarországon 191' őszén és 1919 tavaszán történ* — bármit állítanak is a bur- zsoá ideológusok és történészek — nem történelmi epizód, nem rövid kitérő a nemzet történeti útján, hanem betetőzése, összegezése a régi küzdelmeknek, s egyben forrása, elindítója, előkészítője az új harcoknak, új eredményeknek. n sokat szenvedett népünk és nemzetünk hosszú, megpróbáltatásokkal teli úton jutott el a forradalom győzelméig Történelmünk évszázadokon át az elnyomás, a kizsákmányolás elleni küzdelmek sorozata volt. A jobbágy felkelések, a parasztmozgalmak, a Habsburg- német elnyomással szembeforduló függetlenségi küzdelmek, s különösen a történelmünkben kimagasló szerepet játszott 1848—1849-es szabadságharc és forradalom, mind a társadalmi haladás útját egyengették. A társadalmi fejlődést segítették elő az első szocialista munkásszervezetek és az SZDP-ben küzdő baloldali erők is. A magyarországi tanácsköztársaság — bár mindössze négy és fél hónapon át tudta fenntartani magát — e rövid idő alatt is szakadatlan élethalálharcot kellett folytatni fennmaradásáért, a belső ellenforradalmárok és az imperialisták Intervenciója ellen: mégis nagyon sokat alkotott. Az első magyar proletárdiktatúra gyökeres változást hajtott végre a termelési viszonyokban. Államosította a húsz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, a bankokat, a nagykereskedelmet. A száz holdem felüli nagybirtok megváltás nélküli kisajátításával egy csapásra felszámolta a feudális maradványokat, és megszüntette a parasztság sok évszázados elnyomását, kiszipolyozását A külgazdaságoktól eltekintve, lényegében felszámolta a tőkés kizsákmányolást. S kezébe vette a termelés irányítását, hozzáfogott a szocializmus építéséhez városon és falun egyaránt. Mint minden forradalomnak, a Magyarországi Tanács- köztársaságnak szintén központi kérdése volt a hatalom. A Forradalmi Kormányzótanács rendelet» alapján a néptömegek létrehozták, megalkották a proletárdiktatúra államszervezetét Az új hatalmi rendszer, a proletárderookráDr. Hajdú Gyula búcsúztatja a frontra Induló 44-es ezred zászlóaljait. aia biztosította a dolgozók szólás-, sajtó-, gyülekezési és lelkiismereti szabadságát. S a magyar nép és nemzet történetében először bevezette és érvényesítette az általános, titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot Az április tanácsválasztásokon — amelyek során a nép hatalmas többsége nyilvánította ki szabadon akaratát — ország-világ előtt alkotmányosan törvényesítette a proletariátus forradalmi hatalmát A Tanácsok Országos Gyűlése június 22-én és 23-án megvitatta és jóváhagyta a munkáshatalom alkotmány- tervezetét Ez népünk és nemzetünk történetének első írott alkotmánya volt A Magyar- országi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya kimondotta: »Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett, abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát, s ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye.« A proletariátus diktatúrája azon ban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére, és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat, és amelyben megszűnik az osztályuralom legfőbb eszköze, az állam hatalma is. A tanácshatalom gyors, erélyes intézkedésekkel hozzáfogott a bűnös módon szétzüllesztett, háború sújtotta gazdasági élet normalizálásához. A nyomasztó gazdasági helyzet ellenére, melyet az imperialisták blokádja még súlyosbított, a lehetőségekhez képest gondoskodott a tömegek legégetőbb anyagi szükségleteinek kielégítéséről- Jelentősen fölemelte a munkabéreket, biztosította a munkához való jogot, bevezette a minden dolgozóra érvényes társadalombiztosítást, a fizetéses szabadságot, leszállította a lakbéreket, hozzáfogott új lakások építéséhez. S igazságos elosztási rendszerrel enyhítette a súlyos közélelmezési állapotokat. Az elmondott és még más megtett intézkedések mutatják, hogy a proletárdiktatúra kormánya elsőrendű feladatának tekintette, hogy az államhatalmat a dolgozók életszínvonalának emelésére használja fel. a tanácskormány szocialista művelődéspolitikájával megtörte a burzsoázia kulturális monopóliumát: nagyvonalú, gyors és átfogó intézkedések sorozatával lehetővé tette, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép elindulhasson a kultúra magaslatainak meghódítására is. A dolgozók igazi lelki ismeret- szabadságát azzal védte a munkáshatalom, hogy elválasztotta az egyházat az államtól és az iskolától. Az ingyenes oktatás bevezetésével megnyitotta a dolgozók gyermekei számára az Iskolák kapuit. Széles körű iskolán kívüli ismeretterjesztő mozgalmat szervezett a munkások, a parasztok művelődésére; létrehozta a munkásegyetemet. S hozzáfogott a marxizmus—le- ninizmus eszméinek' intézményes terjesztéséhez. A tanácshatalom nagy megbecsülésben részesítette az értelmiséget, különösen a pedagógusokat, a tudósokat és művészeket. Biztosította számukra a zavartalan munka anyagi és erkölcsi feltételeit. A haladó tudósok, írók és költők forró lelkesedéssel szolgálták a proletárhatalmat. Móricz Zsigmond szent meggyőződéssel tett tanúbizonyságot arról, hogy Magyarország végre a boldog béke útján haladó Tóth Árpád hozsannát zengett a forradalomról. Juhász Gyula meggyőződéssel hirdette, hogy a tanácshatalom az igazság szebb és jobb világa. A Magyarországi Tanács- köztársaság mélységes internacionalizmustól áthatva a magyar történelem folyamán először biztosította az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Külpolitikáját is a proletár internacionalizmus elvére építette feL Természetes szövetségesét látta Szovjet-Oro&zországban. Ezért a forradalmi orosz proletariátus fegyveres szövetségét kérte, és a nemzetközi imperialista ellenforradalommal szemben a nemzetközi proletariátus védelme alá helyezte magát U gyanakkor kinyilvánította, hogy minden országgal békében akar élni. Nemzeti és egyben internacionalista kötelességének tekintette az imperialista támadókkal szembeni önvédelmet, a nemzet függetlenségének védelmét. A proletárhatalom védelmének céljából rövid idő alatt létrehozta saját forradalmi, nemzeti és internacionalista hadseregét, a Vörös Hadsereget. A Vörös Hadsereg katonái tudták, hogy küzdelmüknek van értelme és nemes célja, hogy hősies harcuk nem hiábavaló. Szamuely Tibor, a KMP egyik alapítója, a nagyszerű ember és forradalmár, a munkásmozgalom eszméihez haláláig hű harcos, a proletárdiktatúra vasöklű népbiztosa április 20-án Győrben elmondott nagy hatású beszédében helyesen állapította meg: »A Tanácsköztársaság a szervezett munkásság egységére és erejére támaszkodik, a szervezett munkásság kötelessége ... a forradalom vívmányait megvédeni. A proletár, akinek a múltban nem volt hazája, semmit sem veszthetett. Ma azonban van hazája, van mit vesztenie. Egy egész világot veszíthet el.« Ez a gondolat, ez az eszme, a hazaszeretet, a hatalommal járó felelősség érzése hatotta át a Vörös Hadsereg öntudatos katonáit akkor, amikor az óriási nehézségek ellenére következesen küzdöttek a tanácshatalom védelméért. A Magyar Tanácsköztársaság építőmunkáját,’ honvédő háborúját csodálattal és aggódva figyelte a világ munkásmozgalma és haladó közvÄewfcy* T. L Km** 04vöziet a magyar munkásaiméi című üzenetében tisztázta a háború jellegét, és bátorította, lelkesítette a magyaror—á ■ gi forradalmi erőket. Üzenetében megállapította: »Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az el-' nyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a ki zsákmányol ók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár világforradalmat. Legyetek szilárdak! A győzelem a tiétek lesz!« A világ forradalmi munkásai nemcsak politikai és erkölcsi segítséget nyújtottak a magyar munkásoknak és dolgozóknak, hanem az önkéntesen megalakított nemzetközi alakulatok keretében nagyon sok orosz, ukrán, bolgár, csehszlovák, délszláv, lengyel, osztrák és román munkás fegyverrel is védte a magyar- ■»»rszági munkáshatalmat. Közülük nagyon sokan életüket és vérüket áldozták a világforradalom győzelméért vívott hősies küzdelemben. A rendelkezésre álló adatok és tények alapján nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az első magyarországi munkáshatalom a szó igazi értelmében nem bukott meg, hanem az imperialista Intervenció döntötte meg — ez a történelmi igazság. A Magyarországi Tanácsköztársaság alkotása, küzdelme, hősies harca kitörölhetetlen hatást gyakorolt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomra. Forradalmasitóan hatott a környező országok njurrkásosztályára, fokozta harckészségüket és öntudatukat, erős impulzust adott a kommunista pártok megalakulásához. A nemzetközi kommunista mozgalom hasznosította az első magyarországi munkáshatalom tapasztalatait, tanult a dicső tetteiből, okult a hibáiból. a magyar munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjainak tudatában is mély nyomokat hagyott az első magyarországi tanácshala- lom. A magyar munkásom 1919-ben ráébredtek önnön erejükre, vezető képességük büszke tudatára. Legjobbjaik- ban gyökeret vert az a biztos felismerés, hogy az első levert munkáshatalmat követni fogja a győzelmes második. S hogy a munkásosztálynak másodszor jobban kell élnie hatalmával, hogy másodszor már nem lesz olyan reakciós erő, amely kiüthetné kezéből a hatalmat. Sori Károly A munkásság A proletariátushoz tartozók megoszlása és helyzetük alakulása szorosan összefügg a gazdaság szerkezetének és helyzetének alakulásával. A vizsgált időszakban, 1918 őszén — a korabeli statisztikában alkalmazott, »az egyéb segéd- személyzet megoszlása ágazatok és foglalkozási viszony szerint«-! csoportosítást alapul véve — megyénkben a proletariátushoz tartozók a kereső népességnek mintegy 43 százalékát tették ki. Somogybán a népesség legnagyobb csoportja tehát a proletariátushoz tartozott. A proletariátus akkor sem volt azonban valamiféle tagolatlan társadalmi képződmény. A munkássághoz tartozók rétegeződését vizsgálva azt találjuk, hogy legnagyobb csoportját — a somogyi munkássághoz tartozóknak majdnem 70 százalékát — az agrárproletariátus alkotta. Ez még tovább tagolódott. Két nagy rétegét különböztethetjük meg: a gazdasági cselédekét és a napszámosokét A falusi proletárok nagyobb része a napszámosokból került ki az 1910-es évek végén. Meghaladta az agrárproletariátus 60 százalékát E két réteg közül a gazdasági cselédek helyzete kiszolgáltatottabb. gazdasági szempontból azonban biztonságosabb volt, mint a napszámosoké. A cselédek magatartását az állandó munkaalkalom megtartására irányuló törekvésük nagy mértékben befolyásolta, helyzetük egyben rendezettebb életmódot biztosított számukra. A kapitalizmus fejlődésének egyik legfőbb társadalmi következménye éppen az ipari proletariátus kialakulása volt. Az ipari munkásság aránya meghaladta az összmunkásság 13 százalékát, a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozó munkásokkal együtt megközelítette annak egyötödét A munkásság belső tagolódását, összetételét vizsgálva szólni kell még annak egy sajátos rétegéről, a házicselédekről is. Arányuk ebben az időszakban 5 százalék fölött volt Az ipari munkássá válás csak az ipari munkások egy részének jelentett lesüllyedést A falusi nincstelenek számára az iparba kerülés általában emelkedést biztosított. Ez azért volt így, mert a mező- gazdasági munkabérek általában messze elmaradtak az ipari bérek mögött sokkal jobban, mint azt az alacsoA LaOnca karhatalmi század parancsnokai Kaposváron.
