Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
FORRADALMI ÖRÖKSÉGÜNK füsnámlkban az Igazi bazafi- Mg egyik kritériuma minden korban a »magyar glóbusz-» földhözragadt szemléletének tagadása volt, az hogy menynyire képes igazodni az ország a progresszió nemzetközi áramlatához. Ez ösztönözte a reformkor nagy költőinek, politikusainak tetteit, majd éltette a forradalmiságot 1848— 1849-ben is. A nemzetközi progresszió, a magyarországi társadalmi haladás és a nemzeti érdek ötvöződése, összhangja a modern magyar történelem legfontosabb tanulsága és hagyománya. Ezt a tradíciót a magvar munkásosztály megőrizte és meghaladta 1917—1919 forradalmas éveiben, a hatalom meghódításával. és az új társadalom építésének kezdeményezésével. A proletariátus megőrizte a hagyományt, amennyiben igazolta. a kor leghaladóbb társadalmi gondolata és a nemzeti érdek összhangja törvényszerű az imperializmus és a proletá rforrada.1 mák korában; s meghaladta ezt, amennyiben a proletariátus diktatúrájával olyan hatalmat valósított meg, amelynek végső célja magának a hatalomnak és az államnak a megszüntetése, a kommunista, osztály nélküli társadalom felépítése volt. fi KÉT FORRflOM Az 1918. október végi őszirózsás forradalom jelentős vívmányaival — a függetlenség, a köztársaság kikiáltása, a demokratikus szabadságjogok biztosítása — a munkásosztály jelentékeny része már nem érte be többé, hanem a ka pita,lista magántulajdon megszüntetésével elérhető társadalmi szabadság vágya sodorta előle elementáris erővel. Célkitűzésében a szocialista forradalom természetesen tovább lépett a polgári demokráciánál. A proletár- diktatúra megteremtése azonban nem jelentette azt, hogy automatikusan megoldódott, vagy feleslegessé vált volna a polgári demokratikus jellegű feladatok megoldása is. A nagybirtok megszüntetésével, a feudális maradványokat őrző államapparátus széttörésével, az állam és egyház elválasztásával, az egyházi iskolák államosításával, a haladó polgári kultúra és tudomány favorizálásával, az előjogok likvidálásával, a Ikdsparasztság, a városi kispolgárság szociális és jogi védelmével a Tanácsköztársaság folytatta és betetőzte a polgári forradalmat. Szocialista intézkedéseivel viszont egyértelműen meghaladta a polgári forradalmat. Így a gyárak, a bányák, a pénzintézetek, a nagykereskedelem stb. államosításával, a polgári forradalom által a nagybirtokosoknak fizetni kívánt kártérítés megtagadásával, maradandó jelentőségű szociálpolitikai intézkedéseivel, a szocialista demokrácia, a tervgazdálkodás bevezetésével és számos egyéb intézkedésével. A tanácsállam volt az első olyan hatalom magyar földön, amely a humanizmust, az ember fölemelését állította egész tevékenysége középpontjaiba. Csak a forradalom tette lehetővé, hogv egyáltalán a kezdeti lépésekre sor kerüljön az elitkultúra és a tömegkultúra közötti válaszfalak lebontására, hogy a kultúra legmagasabb rendű termékei, értékei mindenki számára hozzáférhetővé váljanak. S ehhez az első mozzanatot a kulturális igények fölkeltése jelentette, amit a történelmünkben első ízben a tanácsállam kezdeményezett. Tehát a Tanácsköztársaság politikai és társadalmi jelentőségének a hangsúlyozásával összhangban kell megismertetni tulajdonképpen a legjellemzőbb vonását és karakterét: az emberközpontúságát, tervekben cs tettekben egyaránt. n KOR SZiNVQNELáN Közismert — bár akadnak, akik elfelejtik — »az igazság mindig konkrét« dialektikus elv. Az első magyar szocialista állam teljesítményének és jelen tosegéneK értékelésekor a nemzeiiKözi és a magyar munkásmozgalom akkori ideológiai-politikai, szervezeti állapotából, az európai és a magyarországi erővonalak figyelembevételéből kell kiin- I dúlnunk. Csak a kor valóságos összefüggéseinek az ismerete teszi lehetővé annak megértését, hogy miért nem alakult ki a proletárdiktatúra időszakában "demokratikus nemzeti egység Károlyi Mihály vezetésével«, a társadalmi feszültségeknek valami »népfron-tképződmény«-féle megoldása, miképpen ezt egyes történészek, írók és I publicisták hat évtized múltán »tanácsolják« az első szó- j cialdsta forradalmunk vezetői- • neik. Hasonlóan indokolatlan a l nemzeti és függetlenségi jelszavak »számonkérése«, amely a harmincas évek végétől kikerülhetetlenül a kommunista ] politika lényeges eleme volt. 1919-ben az adott objektiv és szubjektív tényezők egyaránt a proletárforradalom kikiáltását követelték. A munkásosztály harca ekkor a nép hazájának, az új társadalmi rendnek, a nemzeti függetlenségnek az oltalmazását jelentette. sőt magában foglalta a vijágforradalom támogatásának ügyét is. Kun Béla megfogalmazásában »... a burzsoázia hazája, amelyért annyi vér folyt, nincs többé .. . Attól a pillanattól fogva, hogy diktatúránk megkezdődött, az a mondat, hogy »a munkásoknak nincs hazájuk«, elvesztette értelmét. Azóta van már a munkásoknak hazájuk...« A Tanácsköztársaság védelmét a kommunisták. a nemzetközi Jonadatom és nemzetközi elleni otrradjalom összecsapása egyik területének tekintették.. Az. antanthatalmak és előretolt segécksapa-, taik elleni háború — honvédő forradalmi háború volt, amelyben »a sízocializmusnak a területi integritásáról,... a proletár uralom integritásáról« volt szó. Ebből is következett: mihelyt kiderült, hogy a Tanácsköztársaság nem valamiféle » nációnál-boisevizmust« jelent — mint azt egyes tekintélyes szociáldemokrata és polgári teoretikusok hangoztatták —, a kispolgári tömegek és egyes értelmiségi elemek el tantorod tak tőle régebbi nézeteik rabjai maradtak, és a Tanácsköztársaság szövetségét Szovjet-Oroszor- szággal csak egy jobb külpolitikai alternatívának tekintették, előnyösebbnek a Károlyi- korszak lejáratott wilsoniz- musanái. NEMZETI KERETEK NEMZETKÖZI FELADATOK Az 1848-as polgári forradalom csak részben megvalósult programjának az őszirózsás forradalom tudatos folytatója volt. A Tanácsköztársaság szavákban nem nevezte ugyan magát a polgári forradalom vagy általában a nemzeti haladó hagyományok folytatójának, így kitette magát a »hazafiatlanság« vádjának. Valójában a forradalom nemzeti forradalom volt, átfogta és átalakította a nemzet egész életét, sajátosan forradalmi osztálycéljai mellett vállalta az aktuális nemzeti problémák megoldását. Ezek különböző jellegűek voltak. Például az oroszországi forradalomban központi helyet foglalt el a harc a háború befejezéséért. Magyarországon ez a polgári forradalom feladata volt, amely ezt a fegyverszünettel teljesítette. A Tanácsköztársaság nemzeti feladata nem annyira kétféle forradalomból, hanem elsősorban Magyarország nemzetközi helyzetének megváltozfatásá- bóL fakudit. A Kommunisták Magyarországi Pártja elítélte a polgári demokratikus kormányzat alatt a demokratikus szabadságjogokat , ki használó irredentizmust, nacionalizmust, a hazafiaskodást, amely az uralkodó osztályok érdekeinek megfelelően kívánt a tömegek nemzeti érzésével manip*ilálni. A hatalom átvétele után azonban vállalta a honvédó háború halaszthatatlan feladatát, amá a kommunista párt vagy a baloldali szociáldemokraták között soha semmiféle vitát nem váltott ki. A honvédelem vállalása össznemzeti és forradalmi követelmény volt a függetlenség és a munkáshatalom védelme szempontjából, de egyúttal súlyos veszélyeket .is rejtett magában. Egyrészt azt, amit a lerongyolódott országban önmagában az újabb háború jelentett. Másrészt azt a veszélyt, hogy a honvédelmi szem.pon.tboi csatlakozott erők — elsősorban a tisztikar egy része — eltérítik a forradalmat eredeti célkitűzéseitől, intemacionaüsta tartalmától. Holott a nemzetköziség következetes érvényesítése nélkül lehetetten lett volna a szimpátia kiváltása a szomszéd országok dolgozóiból és katonáiból, a honvédelem leszűkített értelmezése elnyomta volna, a forradalom proletár in tér nációnál ista jellegét. Nem véletlen, hogy az itt élő szerbek, németek, románok, szlovákok, horvalok, csehek mellett Európa több országából siettek ide az önkéntesek, hogy együtt küzdjenek fegyveresen a magyar proletárdiktatúráért, s számosán közülük életüket áldozták a munkáshataimunk, népűink függetlenségének védelméért folytatott véres küzdelemben. Ehhez tartozik a nemzeti kérdés proletáxinternaciona- lista kezelése is. A nemzeti önrendelkezés biztosítása nem kimondottam szocialista, követelés, megvalósulhat polgári fejlődés útján is. Közép- és Kelet-Európa viszonyai körött azonban 1918—1919-ben a nemzeti önrendelkezés csak vagy burzsoá vezetéssel más államok, nemzetek rovására, vagy pedig szocialista föderáció útján volt elképzelhető. A tanácsállam a nemzeti és nemzetiségi kérdés szocialista megoldását tervezte, az volt a meggyőződése, hogy a szocialista forradalom győzelme, az internacionalizmus alapján álló szövetséges köztársaságok megteremtése minden gondot orvosol. Ezt egyebek mellett a nemzetiségek körében fellépő nacionalizmus miatt nem sikerült megoldani. Viszont a forradalom veresége egyúttal a nacionalizmus felülkeréke- dését jelentette ebben a térségben, és az itt élő népek igazri nemzeti érdekeivel el» lentétes politikai tendenciák érvényesültek Ez belpoliti- kailag megkönnyítette a fasizmus térhódítását, nemzetközi síkon pedig előmozdította az imnerialista hatalmak »oszd meg és uralkodó« taktikájának sikerét, ami végül is a második világháború katasztrófájába sodorta a Duna-me- denee népeit. II TAHÁCSKÖZTflRSASÁG „UTÓÉLETE1* A Tanácsköztársaság mindvégig élő hagyomány volt, más-más tartalommal 1945-ig is befolyásolta a munkásosztály és az uralk'ödió osztályok magatartását, »Utóélete« azonban három évtizeden át nem volt mentes ellentmondásoktól, sőt ezen a téren maradt még elég tennivaló a ma marxista történészei számára is. A horthysta propaganda, illetve cenzúra mindent elkövetett az első magyar szocialista forradalom kom- promittálására. emlékének, vezetőinek bemoeskolása érdekében. És nem is hatástalanul, aminek maradványaival bizonyos körökben még napjainkban is találkozhatunk. A hivatalos horthysta államesz- me a szocialista forradalmat »nem magyar jelenségnek«, a mumkjásosziélvt pedig a magyar társadalom sorslkérdése: eldöntésére »alkalmatlannak« hirdette. A kommunista- és szovjet p'.1 «n esség a rendszer ideológiájának talpkövei közé tartozott. Mi volt a helyzet a. felszabadulást követően? A komDél-Scmoggyal ismerkedett a kalinyini pártmunkáskü!dötlség mun.ista párt 1945 után, a hataloméit folytatott harc időszakában — teljesen érthetően — a legfontosabbnak a párt hazafias és nemzeti jellegének k; domborítását tekintette. A naparenden levő feladatok megoldása, a szövetségesekkel való vita elkerülése érdekében a Tanácsköztársaság örökségéről, értékeléséről alig esett szó. É’lenfeLeink felszabadult népünket a kommunisták elleni harcban «-az újabb proletárdiktatúrával-«, »toolhozreinds'zerrel« stb. ri- asztgafták. Ehhez járult az úgynevezett »toi zenki lene esek- egy részének türelmetlensége, amely abban jelentkezett, hogy 1919 azonnali megismétlését várták és követelték, ami az adott történelmi körülmények között irreális, politikáikig hibás felfogás volt. NépfrontopoLitükára, minden hazafias erő összefogására volt szükség az ország újjáépítésié. | az élet megindítása, a reakció ellen a forradalom továbbfejlesztéséért folytatott harcban. A proletárforradalom igaz történetéinek íekiOAgozasa az einentmonoasok és Hibák leküzdése után ment vegbe. Az első valóban tudományos lépesekre a Tanácsköztársaság tényleges töntóneimi jelentőségének feltárása érdekében 1957-től kezdődően kerülhetett sor. S ez a történelmi elégtétel a mai napig Í6 egyre gazdagodik. Úgy verjük, elérkezett az ideje, hogy a tudomány is egyértelműen kimondja: A Tanácsköztársaság nam egyik ápolandó hagyományunk, hanem a szocializmust építő magyar társadalom legfontosabb forradalmi tradíciója. A nemzeti érdek korunk leghaladóbb társadalmi gondolatának, a forradalmi szocializmusnak a megvalósítását jelenti. Ennek az eszmének a hordozója, a munkásosztály az egyetlen olyan erő, amelynek össznemaeti küldetése van. A hazafiság megvalósulása 1919- ben is elsősorban a kizsákmányolás megszüntetését jelentette, azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a kommunisták és baloldali szociáldemokraták Magyonországoit a társadalmi haladás élvonalába emelték, és azt a fegyveres harcot, amellyel a nemzet függetlenségét, a szocialista vívmányokat védelmezték. Magyarország proletariátusának és fiatal kommunista mozgalmának önök dicsősége, hogy a történelmi szükségszerűséget felismerve teljesítette hazafias és nemzetközi kötelességét, bátran magához ragadja a hatalmat, eleget tett a történelem parancsának. Ha valaki 1918—1919 konkrét történelmi körülményeit marxista vizsgálat alá veszi, rátalál azokra a törvényszerűségekre, melyek a Tanácsköztársaság kikiáltásához. győzelméhez vezettek. A kommunista párt történelmi érdeme a forradalmi nép fegyveres felkelésének előkészítése és a forradalom — a történelmi körülmények kedvező alakulása folytán — békés kiharcolása. Ez nem parlamenti győzelem, hanem a kommunisták vezette forradalmi tömegek győzelme volt. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeivel, szocialista gyakorlatának nagy és kisebb részkérdéseivel. sikereivel és kudarcaival mindmáig tanulmányozásra és tanulságokra érdemes elméleti és tapasztalati anyagot nyújtott és nyújt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak a szocialista forradalom és a szocialista átalakulás gazdag problematikájához. Ily móoon tanulságai beépültek a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom politikai és elméleti tárházába. Napjainkban 1918—1919 nagy társadalmi céljai megvalósulóban vannak. A mai szocialista Magyarországnak természetes előzménye a Tanácsköztársaság, a két toilé- nelmd sorsforduló egymást igazolja, olyan, értelemben, hogy a magyar történelem útja teljesen különböző körülmények között is szükségszerűen a szocializmushoz vezetett. Vass Henrik. XT MSZMP PártlörténcU Intézetének főigazgatója A Dél-somogyi Állami Gazdaság munkájával ismerkedett tegnap a kalinyini pártmunkásküldöttség, s megtekintette a nagyatádi alkotótelep szoborparkját is. A gazdaság nagyatádi központjában Gajdos László, a járási pártbizottság első titkára. Aradi József igazgató, valamint Szikinger Mihály, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a P. A. Leonot' első titkár vezette kalinyini pártmunkásküldöttséget. A vendégeket Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára kísérte el dél-somogyi útjukra. A 13 ezer hektáron gazdálkodó állami gazdaság eredményeinek ismertetése előtt az igazgató megkérdezte: jól utaztak-e a vendégek. — Köszönjük jól — felelte P. A. Leonov, az SZKF Központi Bizottságának tagja, a Kalinyini Területi Pártbizottság első titkára. Aztán hozzáfűzte: — Már három napja tartózkodunk * Magyarországon, és azóta nagyon jó itt az idő: amikor jöttünk Budapestről, láttuk, hogy a földeken mindenütt folyik a munka. Ehhez pedig tartós jó idő kell: örülünk, hogy ilyent hoztunk. — Köszönjük a jó időt — felelte az igazgató. — Kérjük, hogy hagyják itt nekünk akkor is, ha elutaznak majd. A tavaszi napsütésben egész nap derűs volt a hangulat. Az igazgató és az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatójában a gazdaságra leginkább jellemző számokat mondta el, azt, hogy területükből 9300 hektár a szántó, a növénytermesztés teljes egészében az állattenyésztést szolgálja, szarvasmarha-telepükön az 1250 darabból álló állomány nagy része amerikai importból származó holstein- fríz és évente 30 500 sertést hizlalnak. A számokat hallva elismerően jegyezte meg a kalinyini pártmunkásküldöttség vezetője: »-Nagyon nagy gazdaság, igazi agráripari - komplexum.« A jövő terveit is ehhez mérték. Az idén új tehenészeti telep épül, s növelik a sertéstelep kapacitását, melynek eredményeképpen évente húszezerrel több hízót tudnak értékesíteni. Elismerést váltott ki az is, ahogyan gondoskodik a gazdaság a dolgozókról. Elmondták: háromszázan laknak jelenleg a gazdaság szolgálati lakásaiban. A következő ötéves tervben 240 dolgozójuk költözik az üzem segítségével épülő új családi otthonukba, s azt, hogy milyenek ezek a korszerű lakások, Lábodon meg is mutatták a vendégeknek. A rövid tájékoztató után a vendégek üzemlátogatásra indultak. A nagykorpádi tehenészeti telepen elmondták; hogy az országban az elsők között itt szervezték meg a számítógépes adatnyilvántartást. Minden állatról több mint negyven adatot közölnek a számítógéppel és hetente kapják az értékelést. A hatalmas telepen — s ez jól jellemzi a gépesítettséget és a szervezettséget — 51 ember dolgozik. Közülük kettővel, Bognár Ferenc és Sági Pál állatgondozóval néhány szót is váltottak a vendégek. P. A. Leonov egyik kérdése így hangzott: — Hány éve dolgozik a gazdaságban? — Huszonöt —1 felelte Sági Pál. — öt éve itt a telepen. Tt'usza Tamás fiatalember. Tőle először a végzettségét kérdezte. A felelet: agrármérnök. — Sok Itt a szakember? A válasz: — Itt csak megfelelő képzettségű szakemberek dolgoznak. P. A. Leonov a tábláról kezdte olvasni a tejtermelési adatokat. Az egy napra jutó tej mennyisége így alakult: 35, 37,4, 34 liter. Ehhez az eredményhez gratulált a küldöttség vezetője. A vendégek megnézték a burgonyatárolét, maid So- mogytarnócára, a sertéstelepre utaztak, ahol a szakemberek 1800 anyakocát gondoznak. Ott nevelik a szaporulatot és hizlalják az állatokat. Az anyakocák alatt nyolc-tíz malacot számoltak meg a vendégek. A batériás malacnevelő előtt megkérdezték: — Miért jó ez? — A vendéglátók így feleltek: — Az állat elszakad a földtől, és ezzel egvtitt egv sor fertőzési lehetőség szűnik meg. — Aztán hozzátették még: az egész malacnevelőt a gazdaság dolgozói készítették. Ebéd után ismét Nagyatádra utazott a kalinyini pártmunkásküldöttség. A város alkotótelepének szoborparkját Dezső Lászlóné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mutatta be. A kiállított alkotások között van a moszkvai Vlagyimir Bujnacsov és a kijevi Julij Szinkievics szobra is. A vendéglátó megjegyezte: szívesen fogadnának kalinyini alkotókat is Nagyatádon. A kiállított szobrok között, ■a kellemes környezetben, jólesett a szemlélődés. Egy-egy alkotás esetenként vitára \ is késztette a vendégeket Véleményüket — bármelyik szobor előtt álltak meg — mindig kifejtették. Az idő azonban sürgetett: autóba szálltak és Kaposvárra utaztak.
