Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-21 / 67. szám

FORRADALMI ÖRÖKSÉGÜNK füsnámlkban az Igazi bazafi- Mg egyik kritériuma minden korban a »magyar glóbusz-» földhözragadt szemléletének tagadása volt, az hogy meny­nyire képes igazodni az or­szág a progresszió nemzetközi áramlatához. Ez ösztönözte a reformkor nagy költőinek, po­litikusainak tetteit, majd él­tette a forradalmiságot 1848— 1849-ben is. A nemzetközi progresszió, a magyarországi társadalmi haladás és a nem­zeti érdek ötvöződése, össz­hangja a modern magyar tör­ténelem legfontosabb tanulsá­ga és hagyománya. Ezt a tra­díciót a magvar munkásosz­tály megőrizte és meghaladta 1917—1919 forradalmas évei­ben, a hatalom meghódításá­val. és az új társadalom építé­sének kezdeményezésével. A proletariátus megőrizte a ha­gyományt, amennyiben iga­zolta. a kor leghaladóbb tár­sadalmi gondolata és a nem­zeti érdek összhangja törvény­szerű az imperializmus és a proletá rforrada.1 mák korában; s meghaladta ezt, amennyiben a proletariátus diktatúrájával olyan hatalmat valósított meg, amelynek végső célja magá­nak a hatalomnak és az ál­lamnak a megszüntetése, a kommunista, osztály nélküli társadalom felépítése volt. fi KÉT FORRflOM Az 1918. október végi őszi­rózsás forradalom jelentős vívmányaival — a független­ség, a köztársaság kikiáltása, a demokratikus szabadságjo­gok biztosítása — a munkás­osztály jelentékeny része már nem érte be többé, hanem a ka pita,lista magántulajdon megszüntetésével elérhető tár­sadalmi szabadság vágya so­dorta előle elementáris erő­vel. Célkitűzésében a szoci­alista forradalom természete­sen tovább lépett a polgári demokráciánál. A proletár- diktatúra megteremtése azon­ban nem jelentette azt, hogy automatikusan megoldódott, vagy feleslegessé vált volna a polgári demokratikus jellegű feladatok megoldása is. A nagybirtok megszünteté­sével, a feudális maradvá­nyokat őrző államapparátus széttörésével, az állam és egyház elválasztásával, az egyházi iskolák államosításá­val, a haladó polgári kultúra és tudomány favorizálásával, az előjogok likvidálásával, a Ikdsparasztság, a városi kis­polgárság szociális és jogi vé­delmével a Tanácsköztársaság folytatta és betetőzte a polgá­ri forradalmat. Szocialista in­tézkedéseivel viszont egyértel­műen meghaladta a polgári forradalmat. Így a gyárak, a bányák, a pénzintézetek, a nagykereskedelem stb. álla­mosításával, a polgári forra­dalom által a nagybirtokosok­nak fizetni kívánt kártérítés megtagadásával, maradandó jelentőségű szociálpolitikai intézkedéseivel, a szocialista demokrácia, a tervgazdálko­dás bevezetésével és számos egyéb intézkedésével. A tanácsállam volt az első olyan hatalom magyar földön, amely a humanizmust, az ember fölemelését állította egész tevékenysége közép­pontjaiba. Csak a forradalom tette lehetővé, hogv egyálta­lán a kezdeti lépésekre sor kerüljön az elitkultúra és a tömegkultúra közötti válaszfa­lak lebontására, hogy a kultú­ra legmagasabb rendű ter­mékei, értékei mindenki szá­mára hozzáférhetővé válja­nak. S ehhez az első mozza­natot a kulturális igények föl­keltése jelentette, amit a tör­ténelmünkben első ízben a tanácsállam kezdeményezett. Tehát a Tanácsköztársaság politikai és társadalmi jelen­tőségének a hangsúlyozásával összhangban kell megismer­tetni tulajdonképpen a legjel­lemzőbb vonását és karakte­rét: az emberközpontúságát, tervekben cs tettekben egy­aránt. n KOR SZiNVQNELáN Közismert — bár akadnak, akik elfelejtik — »az igazság mindig konkrét« dialektikus elv. Az első magyar szocialis­ta állam teljesítményének és jelen tosegéneK értékelésekor a nemzeiiKözi és a magyar munkásmozgalom akkori ide­ológiai-politikai, szervezeti állapotából, az európai és a magyarországi erővonalak fi­gyelembevételéből kell kiin- I dúlnunk. Csak a kor valósá­gos összefüggéseinek az isme­rete teszi lehetővé annak megértését, hogy miért nem alakult ki a proletárdiktatúra időszakában "demokratikus nemzeti egység Károlyi Mi­hály vezetésével«, a társadal­mi feszültségeknek valami »népfron-tképződmény«-féle megoldása, miképpen ezt egyes történészek, írók és I publicisták hat évtized múl­tán »tanácsolják« az első szó- j cialdsta forradalmunk vezetői- • neik. Hasonlóan indokolatlan a l nemzeti és függetlenségi jel­szavak »számonkérése«, amely a harmincas évek végétől ki­kerülhetetlenül a kommunista ] politika lényeges eleme volt. 1919-ben az adott objektiv és szubjektív tényezők egyaránt a proletárforradalom kikiál­tását követelték. A munkás­osztály harca ekkor a nép hazájának, az új társadalmi rendnek, a nemzeti független­ségnek az oltalmazását jelen­tette. sőt magában foglalta a vijágforradalom támogatásá­nak ügyét is. Kun Béla meg­fogalmazásában »... a burzso­ázia hazája, amelyért annyi vér folyt, nincs többé .. . Attól a pillanattól fogva, hogy dik­tatúránk megkezdődött, az a mondat, hogy »a munkások­nak nincs hazájuk«, elvesztet­te értelmét. Azóta van már a munkásoknak hazájuk...« A Tanácsköztársaság vé­delmét a kommunisták. a nemzetközi Jonadatom és nemzetközi elleni otrradjalom összecsapása egyik területének tekintették.. Az. antanthatal­mak és előretolt segécksapa-, taik elleni háború — honvédő forradalmi háború volt, amelyben »a sízocializmusnak a területi integritásáról,... a proletár uralom integritásá­ról« volt szó. Ebből is követ­kezett: mihelyt kiderült, hogy a Tanácsköztársaság nem va­lamiféle » nációnál-boiseviz­must« jelent — mint azt egyes tekintélyes szociáldemokrata és polgári teoretikusok han­goztatták —, a kispolgári tö­megek és egyes értelmiségi elemek el tantorod tak tőle ré­gebbi nézeteik rabjai marad­tak, és a Tanácsköztársaság szövetségét Szovjet-Oroszor- szággal csak egy jobb külpoli­tikai alternatívának tekintet­ték, előnyösebbnek a Károlyi- korszak lejáratott wilsoniz- musanái. NEMZETI KERETEK ­NEMZETKÖZI FELADATOK Az 1848-as polgári forrada­lom csak részben megvaló­sult programjának az ősziró­zsás forradalom tudatos foly­tatója volt. A Tanácsköztár­saság szavákban nem nevezte ugyan magát a polgári forra­dalom vagy általában a nem­zeti haladó hagyományok folytatójának, így kitette ma­gát a »hazafiatlanság« vádjá­nak. Valójában a forradalom nemzeti forradalom volt, át­fogta és átalakította a nemzet egész életét, sajátosan forra­dalmi osztálycéljai mellett vállalta az aktuális nemzeti problémák megoldását. Ezek különböző jellegűek voltak. Például az oroszországi forra­dalomban központi helyet fog­lalt el a harc a háború befe­jezéséért. Magyarországon ez a polgári forradalom feladata volt, amely ezt a fegyverszü­nettel teljesítette. A Tanács­köztársaság nemzeti feladata nem annyira kétféle forrada­lomból, hanem elsősorban Magyarország nemzetközi helyzetének megváltozfatásá- bóL fakudit. A Kommunisták Magyarországi Pártja elítélte a polgári demokratikus kor­mányzat alatt a demokratikus szabadságjogokat , ki használó irredentizmust, nacionaliz­must, a hazafiaskodást, amely az uralkodó osztályok érde­keinek megfelelően kívánt a tömegek nemzeti érzésével manip*ilálni. A hatalom átvé­tele után azonban vállalta a honvédó háború halaszthatat­lan feladatát, amá a kommu­nista párt vagy a baloldali szociáldemokraták között so­ha semmiféle vitát nem vál­tott ki. A honvédelem vállalása össznemzeti és forradalmi kö­vetelmény volt a függetlenség és a munkáshatalom védelme szempontjából, de egyúttal súlyos veszélyeket .is rejtett magában. Egyrészt azt, amit a lerongyolódott országban önmagában az újabb háború jelentett. Másrészt azt a ve­szélyt, hogy a honvédelmi szem.pon.tboi csatlakozott erők — elsősorban a tisztikar egy része — eltérítik a forradal­mat eredeti célkitűzéseitől, intemacionaüsta tartalmától. Holott a nemzetköziség követ­kezetes érvényesítése nélkül lehetetten lett volna a szim­pátia kiváltása a szomszéd országok dolgozóiból és kato­náiból, a honvédelem leszűkí­tett értelmezése elnyomta volna, a forradalom proletár in tér nációnál ista jellegét. Nem véletlen, hogy az itt élő szerbek, németek, románok, szlovákok, horvalok, csehek mellett Európa több országá­ból siettek ide az önkéntesek, hogy együtt küzdjenek fegy­veresen a magyar proletár­diktatúráért, s számosán kö­zülük életüket áldozták a munkáshataimunk, népűink függetlenségének védelméért folytatott véres küzdelemben. Ehhez tartozik a nemzeti kérdés proletáxinternaciona- lista kezelése is. A nemzeti önrendelkezés biztosítása nem kimondottam szocialista, köve­telés, megvalósulhat polgári fejlődés útján is. Közép- és Kelet-Európa viszonyai körött azonban 1918—1919-ben a nemzeti önrendelkezés csak vagy burzsoá vezetéssel más államok, nemzetek rovására, vagy pedig szocialista föde­ráció útján volt elképzelhető. A tanácsállam a nemzeti és nemzetiségi kérdés szocialista megoldását tervezte, az volt a meggyőződése, hogy a szoci­alista forradalom győzelme, az internacionalizmus alapján ál­ló szövetséges köztársaságok megteremtése minden gondot orvosol. Ezt egyebek mellett a nemzetiségek körében fellépő nacionalizmus miatt nem si­került megoldani. Viszont a forradalom veresége egyúttal a nacionalizmus felülkeréke- dését jelentette ebben a tér­ségben, és az itt élő népek igazri nemzeti érdekeivel el» lentétes politikai tendenciák érvényesültek Ez belpoliti- kailag megkönnyítette a fasiz­mus térhódítását, nemzetközi síkon pedig előmozdította az imnerialista hatalmak »oszd meg és uralkodó« taktikájá­nak sikerét, ami végül is a második világháború kataszt­rófájába sodorta a Duna-me- denee népeit. II TAHÁCSKÖZTflRSASÁG „UTÓÉLETE1* A Tanácsköztársaság mind­végig élő hagyomány volt, más-más tartalommal 1945-ig is befolyásolta a munkásosz­tály és az uralk'ödió osztályok magatartását, »Utóélete« azonban három évtizeden át nem volt mentes ellentmon­dásoktól, sőt ezen a téren maradt még elég tennivaló a ma marxista történészei szá­mára is. A horthysta propa­ganda, illetve cenzúra min­dent elkövetett az első magyar szocialista forradalom kom- promittálására. emlékének, ve­zetőinek bemoeskolása érde­kében. És nem is hatástalanul, aminek maradványaival bi­zonyos körökben még napja­inkban is találkozhatunk. A hivatalos horthysta államesz- me a szocialista forradalmat »nem magyar jelenségnek«, a mumkjásosziélvt pedig a ma­gyar társadalom sorslkérdése: eldöntésére »alkalmatlannak« hirdette. A kommunista- és szovjet p'.1 «n esség a rendszer ideológiájának talpkövei közé tartozott. Mi volt a helyzet a. felsza­badulást követően? A kom­Dél-Scmoggyal ismerkedett a kalinyini pártmunkáskü!dötlség mun.ista párt 1945 után, a ha­taloméit folytatott harc idő­szakában — teljesen érthetően — a legfontosabbnak a párt hazafias és nemzeti jellegének k; domborítását tekintette. A naparenden levő feladatok megoldása, a szövetségesekkel való vita elkerülése érdeké­ben a Tanácsköztársaság örökségéről, értékeléséről alig esett szó. É’lenfeLeink felsza­badult népünket a kommu­nisták elleni harcban «-az újabb proletárdiktatúrával-«, »toolhozreinds'zerrel« stb. ri- asztgafták. Ehhez járult az úgynevezett »toi zenki lene esek- egy részének türelmetlensége, amely abban jelentkezett, hogy 1919 azonnali megismét­lését várták és követelték, ami az adott történelmi körül­mények között irreális, politi­káikig hibás felfogás volt. NépfrontopoLitükára, minden hazafias erő összefogására volt szükség az ország újjáépítésié. | az élet megindítása, a reakció ellen a forradalom továbbfej­lesztéséért folytatott harcban. A proletárforradalom igaz történetéinek íekiOAgozasa az einentmonoasok és Hibák le­küzdése után ment vegbe. Az első valóban tudományos lé­pesekre a Tanácsköztársaság tényleges töntóneimi jelentősé­gének feltárása érdekében 1957-től kezdődően kerülhe­tett sor. S ez a történelmi elégtétel a mai napig Í6 egyre gazdagodik. Úgy verjük, elér­kezett az ideje, hogy a tudo­mány is egyértelműen ki­mondja: A Tanácsköztársaság nam egyik ápolandó hagyomá­nyunk, hanem a szocializmust építő magyar társadalom leg­fontosabb forradalmi tradíció­ja. A nemzeti érdek korunk leghaladóbb társadalmi gon­dolatának, a forradalmi szo­cializmusnak a megvalósítását jelenti. Ennek az eszmének a hordozója, a munkásosztály az egyetlen olyan erő, amelynek össznemaeti küldetése van. A hazafiság megvalósulása 1919- ben is elsősorban a kizsákmá­nyolás megszüntetését jelen­tette, azokat az erőfeszítése­ket, amelyekkel a kommunis­ták és baloldali szociáldemok­raták Magyonországoit a tár­sadalmi haladás élvonalába emelték, és azt a fegyveres harcot, amellyel a nemzet függetlenségét, a szocialista vívmányokat védelmezték. Magyarország proletariátu­sának és fiatal kommunista mozgalmának önök dicsősége, hogy a történelmi szükségsze­rűséget felismerve teljesítette hazafias és nemzetközi köte­lességét, bátran magához ra­gadja a hatalmat, eleget tett a történelem parancsának. Ha valaki 1918—1919 konkrét tör­ténelmi körülményeit marxis­ta vizsgálat alá veszi, rátalál azokra a törvényszerűségekre, melyek a Tanácsköztársaság kikiáltásához. győzelméhez vezettek. A kommunista párt történelmi érdeme a forradal­mi nép fegyveres felkelésének előkészítése és a forradalom — a történelmi körülmények kedvező alakulása folytán — békés kiharcolása. Ez nem parlamenti győzelem, hanem a kommunisták vezette for­radalmi tömegek győzelme volt. A Magyarországi Szocia­lista Szövetséges Tanácsköz­társaság létrejöttének körül­ményeivel, szocialista gyakor­latának nagy és kisebb rész­kérdéseivel. sikereivel és ku­darcaival mindmáig tanulmá­nyozásra és tanulságokra ér­demes elméleti és tapasztala­ti anyagot nyújtott és nyújt a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak a szo­cialista forradalom és a szo­cialista átalakulás gazdag problematikájához. Ily móoon tanulságai beépültek a nem­zetközi forradalmi munkás- mozgalom politikai és elméle­ti tárházába. Napjainkban 1918—1919 nagy társadalmi céljai meg­valósulóban vannak. A mai szocialista Magyarországnak természetes előzménye a Ta­nácsköztársaság, a két toilé- nelmd sorsforduló egymást igazolja, olyan, értelemben, hogy a magyar történelem út­ja teljesen különböző körül­mények között is szükségsze­rűen a szocializmushoz veze­tett. Vass Henrik. XT MSZMP PártlörténcU Intézetének főigazgatója A Dél-somogyi Állami Gaz­daság munkájával ismerkedett tegnap a kalinyini pártmun­kásküldöttség, s megtekintet­te a nagyatádi alkotótelep szoborparkját is. A gazdaság nagyatádi köz­pontjában Gajdos László, a járási pártbizottság első tit­kára. Aradi József igazgató, valamint Szikinger Mihály, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a P. A. Leonot' első titkár vezette kalinyini pártmunkásküldöttséget. A vendégeket Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára kísérte el dél-somogyi útjuk­ra. A 13 ezer hektáron gazdál­kodó állami gazdaság ered­ményeinek ismertetése előtt az igazgató megkérdezte: jól utaztak-e a vendégek. — Köszönjük jól — felelte P. A. Leonov, az SZKF Köz­ponti Bizottságának tagja, a Kalinyini Területi Pártbizott­ság első titkára. Aztán hozzá­fűzte: — Már három napja tartózkodunk * Magyarorszá­gon, és azóta nagyon jó itt az idő: amikor jöttünk Buda­pestről, láttuk, hogy a földe­ken mindenütt folyik a mun­ka. Ehhez pedig tartós jó idő kell: örülünk, hogy ilyent hoztunk. — Köszönjük a jó időt — felelte az igazgató. — Kérjük, hogy hagyják itt nekünk ak­kor is, ha elutaznak majd. A tavaszi napsütésben egész nap derűs volt a hangulat. Az igazgató és az üzemi pártbizottság titkára tájékoz­tatójában a gazdaságra legin­kább jellemző számokat mondta el, azt, hogy terüle­tükből 9300 hektár a szántó, a növénytermesztés teljes egé­szében az állattenyésztést szol­gálja, szarvasmarha-telepü­kön az 1250 darabból álló ál­lomány nagy része amerikai importból származó holstein- fríz és évente 30 500 sertést hizlalnak. A számokat hallva elismerően jegyezte meg a ka­linyini pártmunkásküldöttség vezetője: »-Nagyon nagy gaz­daság, igazi agráripari - komp­lexum.« A jövő terveit is ehhez mérték. Az idén új tehené­szeti telep épül, s növelik a sertéstelep kapacitását, mely­nek eredményeképpen évente húszezerrel több hízót tudnak értékesíteni. Elismerést vál­tott ki az is, ahogyan gondos­kodik a gazdaság a dolgozók­ról. Elmondták: háromszázan laknak jelenleg a gazdaság szolgálati lakásaiban. A kö­vetkező ötéves tervben 240 dolgozójuk költözik az üzem segítségével épülő új családi otthonukba, s azt, hogy mi­lyenek ezek a korszerű laká­sok, Lábodon meg is mutat­ták a vendégeknek. A rövid tájékoztató után a vendégek üzemlátogatásra indultak. A nagykorpádi tehe­nészeti telepen elmondták; hogy az országban az elsők között itt szervezték meg a számítógépes adatnyilvántar­tást. Minden állatról több mint negyven adatot közölnek a számítógéppel és hetente kapják az értékelést. A hatal­mas telepen — s ez jól jel­lemzi a gépesítettséget és a szervezettséget — 51 ember dolgozik. Közülük kettővel, Bognár Ferenc és Sági Pál ál­latgondozóval néhány szót is váltottak a vendégek. P. A. Leonov egyik kérdése így hangzott: — Hány éve dolgozik a gazdaságban? — Huszonöt —1 felelte Sági Pál. — öt éve itt a telepen. Tt'usza Tamás fiatalember. Tőle először a végzettségét kérdezte. A felelet: agrár­mérnök. — Sok Itt a szakember? A válasz: — Itt csak meg­felelő képzettségű szakembe­rek dolgoznak. P. A. Leonov a tábláról kezdte olvasni a tejtermelési adatokat. Az egy napra jutó tej mennyisége így alakult: 35, 37,4, 34 liter. Ehhez az eredményhez gratulált a kül­döttség vezetője. A vendégek megnézték a burgonyatárolét, maid So- mogytarnócára, a sertéstelep­re utaztak, ahol a szakembe­rek 1800 anyakocát gondoz­nak. Ott nevelik a szaporu­latot és hizlalják az állatokat. Az anyakocák alatt nyolc-tíz malacot számoltak meg a vendégek. A batériás malac­nevelő előtt megkérdezték: — Miért jó ez? — A vendéglá­tók így feleltek: — Az állat elszakad a földtől, és ezzel egvtitt egv sor fertőzési lehe­tőség szűnik meg. — Aztán hozzátették még: az egész ma­lacnevelőt a gazdaság dolgo­zói készítették. Ebéd után ismét Nagyatádra utazott a kalinyini pártmun­kásküldöttség. A város alkotó­telepének szoborparkját De­zső Lászlóné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mutatta be. A kiállí­tott alkotások között van a moszkvai Vlagyimir Bujnacsov és a kijevi Julij Szinkievics szobra is. A vendéglátó meg­jegyezte: szívesen fogadnának kalinyini alkotókat is Nagy­atádon. A kiállított szobrok között, ■a kellemes környezetben, jól­esett a szemlélődés. Egy-egy alkotás esetenként vitára \ is késztette a vendégeket Véle­ményüket — bármelyik szobor előtt álltak meg — mindig kifejtették. Az idő azonban sürgetett: autóba szálltak és Kaposvárra utaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents