Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
Yon és még sincs telefon T" i r Torocsken A töröcskeiek koszorúja Egy falu telefon nélkül maradt. Vagyis inkább egy városrész. Van és még sincs ez a fontos készülék. Kettőt is bekötöttek, mi haszna. Ha napközben rosszul lesz valaki, váratlanul érik a szülési fájdalmak, eltöri a lábát, tűz üt ki a házban, s a rendőrséget kell hívni — a véletlentől függ, hogy a 20. század e nagyszerű, hasznos vívmányát — a telefont — használhatják-e? Eddig az utolsó pillanatban mindig akadt egy autós, motor- kerékpáros, aki segített. Szerencsére. Véletlenül. Mert az itt lakóknak nincsen messze a megyeszékhely. Annyira, hogy jogilag is városlakóknak tekintik magukat: a Kaposvártól 5 kilométerre levő Tö- röcske pár éve a városhoz tartozik. Mégis akkor kezdődött a hercehurca a telefon körül. A megszűnt tanácsi vonalat átszerelték a volt elnök, Kovács Gyula lakásába. Innen hívhatták a külvilágot a töröcskeiek. Hívhatták — ha a háziak otthon voltak. De általában nincsenek otthon. Reggel utaznak és este térnek haza. A megyeszékhelyen dolgoznak. — Egy ideig megbíztam egy szomszédot, hogy adja oda a lakásom kulcsát a telefonálni szándékozóknak, bár a lakásába senki se enged be idegent szívesen — mondja Kovács Gyula. — Azt tapasztaltuk, hogy a telefonálók nem úgy viselkedtek, ahogyan kellett volna. A megbízott szomszéd mondta el, hogy csapkodták a kagylót, rángatták a vezetéket, ha nem jött azonnal a vonal... A vonal Simonién át vezet, s valóban nem könnyű a hívás. Ezután mit tehettünk volna? Anyagi felelősséggel tartoztam a készülékért. Zárva tartjuk a lakást. De este bárki jöhet... Csakhamar kis csapat verődött össze Töröcskén látogatásunk idején. S a kórus, váratlanul egyszólamú. Mindenkinek van panaszolnivalója. Egy levél is kézről-kézre jár, a tv-nek szándékoznak eljuttatni. üres és félig telt olajoskannák, téglatörmelék közepén obsítot kapott szemétkosár, s egy szék — a telefonnak. Itt áll a készülék mélabúsan. Jobb napokhoz szokott, most legföljebb az egerek hancúrozásában »gyönyörködhet«. A készülék a tsz-é. A központ már nem itt van, a szövetkezet alig használja ezt a vonalat. Kulcs az épülethez ugyan akad, kitartó nyomozás után annyit tudtunk meg: az erdésznél található, de ez nem bizonyos. S mivel az előfizetési díj a tsz-t terheli, nem kívánható, hogy mást is engedjenek innen telefonálni. A szövetkezet helyi emberei természetesen nem tiltanak meg egy-egy sürgős hívást, ha éppen a helyszínen tartózkodnak. Balesetnél, gyors orvosi beavatkozást kívánó alkalmakkor a legnagyobb készséggel ... Hiszen emberek vagyunk, humanisták. Csak az a baj, hogy ha valóban gyors segítség kell, éppen nincs morkodó telefonkészülékhez. A kör bezárult. Azon tűnődöm: miért nem intézték már el simán ezt az egyszerű, világos ügyet. Nem sokat kérnek a töröcskeiek, igényük természetes. S ha Kovács Gyula nem tudja biztosítani a nyilvános telefon rendeltetésszerű használatát, szereljék át máshova. Oda, ahol egész nap tartózkodik valaki. (Például a boltba.) A tsz is többnyire hiába fizeti készüléke után az előfizetési díjat, ha a telefon hétszámra néma marad. Aligha volna szükség bonyolult intézkedésre ahhoz, hogy a közületi telefont a köz is használhassa. Jóindulat kér-i dése az egész. S hogy ez még mindig nem intéződött el, azt bizonyítja, hogy valahol baj van az illetékesek figyelmével, érzékenységével. Azzal az érzékenységgel, amely fölfogja és orvosolni igyekszik a mindennapok gondjait, az élet szülte problémák sorát. Csupor Tibor senki, aki ajtót nyitna a saoA hallgatag telefon GerencséMhlikló ” | FERDE HÁZ\ Történeteket hallunk vég nélkül, magvük sérelem, bosz- szúság. Szenvedélyük jogosnak látszik: 400—500 emberről van szó. Mégsem lehet őket elzárni a külvilágtól, csak úgy Mert itt erről van szó. A távközlési üzemtől kapott felvilágosítás szerint az említett vonal községi nyilvános állomásnak számít. S az ilyet át kell engedni közérdekű célból. A magánlakás tulajdonosa, akinél a készüléket elhelyezték, egy forint díjazást kap minden beszélgetés és táviratkézbesítés után. — A napközben elzárt készülék azt jelenti-e. hogy a töröcskeiek nem használhatják rendeltetésszerűen a nyilvános állomást? — Tulajdonképpen azt A község központjában sár és- üres olajoshordók »társaságában« áll a volt tsz-iroda üres épülete. Az udvaron roskatag gépek rozsdapestissel viaskodnak, s elhagyott óriási gumikerekeket fojtogat a sár. Omlik a vakolat hull a tetőről a cserép. Benn a még ép irodaépületben óriási rendetlenség. Szertedobált papírok, Ezt nem kifogásolhatta Zoltán. Türelmét mégis elvesztette, mérgesen ágált: — Vastag vagy, édesapám! — Tovább nem jutott Feleségére förmedt — Gyere innen, kiskutyám. Inkább La- josmizsére járok vendégségbe, minthogy ide még egyszer betegyem a lábam. Az elhatározáshoz méltó haraggal vonult ki. Rózsi szep- penten követte. De ő nem akart örökre távozni. Esde- kelve szólt a morcosán hallgató rokonokhoz: — Nem érdemes veszekedni... Hiszen olyan szépen megvoltunk eddig. Jussatok dűlőre valahogy., Figyelemre se méltatták. Ahányan voltak, annyi felé néztek, csak a távozó Rózsira nem. 14. / Dezső szemrehányó pillantásokkal méregette Danka Károlyt Neheztelés, lenézés, bosszúvágy tette ingerlékeny- nyé. — Nem kell ám azt hinned sógor, hogy mindig csak a tanároknak lehet igazuk. Épp oly nevetségesnek, mint sértőnek találta a fiatal tanár azt a fölényeskedő hangot amelyet következetesen használt véle szemben a kőfaragó. — Ki tart arra igényt, hogy igazat adj nekem? Válj meg a lakásodtól, ha minden áron nyolcszáz darab ötszázforintost akarsz imádattal átnyá- lazni. örülni fogok a boldogságodnak. De ehhez mi szükség van énrám? Ágaskodva csapott le rá a kőfaragó. 910 ezer beteg a megyei rendelőben Tavaly a megye lakossá-1 ga csaknem háromszor for-1 dúlt meg a kaposvári rendelőintézetben. A fogászattal | együtt kilencszáztízezren beteget kezeltek. A Petőfi téri épület 1943-ban épült, s nem a járóbeteg-ellátás intézményének szánták, hanem irodaháznak. Az SZTK jogelődje, az OTI építtette. 1962-ben bővítették, hogy feladatát jobban elláthassa, de a nyolcvanezer lélekszámú körzet igényére tervezett rendelő- intézetben jelenleg százötven- ezer lakosú körzetet látnak el nap nap után. Bizonyos szak- rendeléseken ennél is jóval többet, az ortopédia háromszázhatvanötezer fős, megyei körzettel rendelkezik, a szemészetre kétszázhúszezer lakos tart igényt, az urulógiára kétszázötvenezer. A megyei rendelőintézet két utcára néző épülete csak kívülről látszik nyugodtnak, belülről izgatott emberek zsúfolt tömegével találkozunk. A rendelési idő végén, az általános takarítás után sem nyújt szebb látványt az épület, alaposan elhasználódott. Nincs olyan nap, hogy a ktsz dolgozóinak ne akadna munkájuk a falak között A betegek zsúfoltságra panaszkodnak, az orvosok fáradtságra. Ha lehet kétfelé igazságot szolgáltatni, akkor ez ilyen eset Néhány beszélő szám a megyei rendelőintézet járóbeteg-forgalmáról: a belgyógyászat napi hatvannégy órában rendel, ebben benne szerepel a diabetes betegek kezelése, a munkaalkalmasság vizsgálata, a gépjárművezetői engedélyhez szükséges egészségügyi vizsgálat is. A rendelőintézet egyébként négyszázötven órás járóbeteg-ellátást végez naponta. Beleértve természetesen a kórházi integrációt is. Egy belgyógyászati kivizsgálásra rendelt betegre átlagosan 13,4 perc jut, két perccel több, mint az országos átlag. Igaz, hogy 1979. január 1-től tizenhárom órával csökkentették itt a rendelési időt, de ez nem hatott károsan a betegellátásra. A sebészet tizenkilenc órás rendelési idejéhez még hozzájárul a kórházi baleseti osztály tevékenysége is, ez huszonhárom órát tesz ki. A sebészeten várakozók csaknem három perccel többet vártak Kaposváron, mint máshol az országban — a rendelés bővítéséről gondoskodott az intézet A nőgyógyászaton napi húszórás a rendelési idő az üzemiekkel együtt, ehhez még hozzájön napi négy órával a speciális terhesgondozás, melyet a tanácsadó végez. A nap minden órájában találni gyermekorvost Kaposváron, a rendelőben napi tizenöt órát tesz ki a betegellátás, de ezen túl a körzeti gyermekrendelőkben és az éjszakai ügyeletén is ellátják a kicsinyeket A rendelőintézetben egy beteg gyermekre huszonhárom perc jut Kétszer annyi, mint másutt az országban. Az orr-fül-gége rendelő napi tizenkilenc órán át »üzemel«, ez kevés, a zsúfoltság szembetűnő. Egy betegre nem egészen hat perc jut, míg az országos átlag csaknem tíz perc. A betegellátás javítására itt is gondoltak, sajnos, a megyében csak Nagyatádon és Marcaliban van orr-fül-gége szakrendelés. A szemészeti ellátás is elégtelennek bizonyult tavaly a megyei rendelőintézetben: huszonegy órában lát-1 ják el feladatukat a szakorvosok. A kórházi integráció** valamit enyhített a rossz helyzeten, végső megoldást azonban a szakorvosellátás utánpótlása jelent majd. Kevesen tudják, hogy azért kell az átlagosnál többet várni az ortopédián, mert a megyében csak Kaposváron kezelnek ilyen betegeket Siófokon dolgozott ugyan ilyen orvos, de elköltözött Az ideg- gyógyászati szakrendeléssel sem lehetünk elégedettek Kaposváron, fokozatos javulásra számíthatunk, mivel Nagyatádon a kórházban bővült a betegellátás, két orvos gyógyítja már a betegeket Az urológián is nehézkes az ellátás, az idén javítanak rajta. Az onkológián csaknem kétszer annyi ideig várakozik a beteg Kaposváron, mint amennyit az országos átlag mutat Ezen a gondon a rendelő bővítésével igyekeznek enyhíteni. A röntgenfölszerelés cseréjével nemcsak korszerűbb a műszerezettség, hanem gyorsabb a betegellátás. Percenként ad kész felvételt az új automata berendezés. Olykor zsúfoltság tapasztalható egyes osztályokon is, ilyen például a laboratórium. A bővítésén kívül itt is új, nagy teljesítményű berendezéseket alkalmaznak. A beteg- forgalom irányítása sem kis gond. Ezért hamarosan bevezetik Kaposváron a gépesített központi kartonozót. A Petőfi térij épületben még pár évig ellátják a járóbetegeket, ám a jövő: a megyei kórház rekonstrukciójával együtt egy új rendelőintézet építését tervezik. H. B. Nem szükségszerű a robbanás Néhány hete 49 ember halt meg Varsóban gázrobbanás miatt Két-három éve kábelaknában dolgozó telefonműszerészek égtek meg a beszivárgott gáz felrobbanása folytán. Azóta a gázszolgáltató vállalatok minden észlelt gázszivárgásról azonnal tájékoztatják a postát, hogy a szerelők igen érzékeny műszereikkel megvizsgálhassák a helyszínt, és ha kell. megtegyék, amire szükség van. A robbanásveszély ellen számos területen kell védekezni. Figyelmen kívül hagyva az egészen különleges helyzetben levő bányászatot vonatkozik ez főleg a szénhidrogéniparra, a gyógyszeriparra, általában a vegyiparra, de a gépjárműiparra, a vendéglátó üzemekre, a festékboltokra, a gyógyszertárakra, a benzinku- takra és általában minden olyan üzemre és lakóházra vagy irodaépületre, amelyben gázkészülék működik. A gázrobbanásoknak körülbelül a felében szerepet játszik a villamosság, akár egyetlen 50 milliamperes szikra kipattanása, melyet egy 4,5 voltos zseblámpaelem rövidre zárása is kiválthat Az utóbbi években lényegesen megnőtt a gázfelhasználás és a villamos berendezések alkalmazása. Ennek ellenére a gázrobbanások száma nagyjából változatlan maradt, ami viszonylagos csökkenést jelent Van tehát lehetőség a védekezésre. Ezért szereltek fel például a kóolajfinomí- tókban és más nagy vegyipari üzemekben 48 érzékelő, helyes észlelő berendezéseket és ezért fokozzák a »gyújtószikra mentes« villamos berendezések hazai gyártását, jelentős importot téve fölöslegessé. Ma már — ismét csak példaként — az olajipari üzemekben csaknem 200 ezer különleges, »robbanásbiztos« villamos forgógép működik, és íme az eredmény: ebben az ágazatban alig néhány robbanás fordult elő, s ezt a keveset is kizárólag fegyelmezetlenség., az előírások megszegése okozta. Többek között ezekre a kedvező tapasztalatokra támaszkodva javasolta jó másfél éve a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a robbanásveszély elhárítására alkalmas módszerek tanításának bevezetését az érdekelt oktatási intézményekben. E téren az utóbbi Időben új technikai eszközöket és módszereket fejlesztettek ki. A közeljövőben időszerűvé válik számos termelési ágazatban azoknak a berendezéseknek a i felülvizsgálata, felújítása, kicserélése, amelyek valamilyen módon szerephez juthatnak egy-egy robbanásban. Ezért rendezi meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesülettel, valamint “a Gépipari Tudományos Egyesülettel együttműködve március 20— 21-én a Technika Házában a -Robbanásveszély és villamosság« című ankétot, immár a másodikat ebben a témakörben. — így beszél, aW birtokon belül érzi magát! Jaj de nagy a mellényed! De hencegnél-e ilyen lakással, ha egyedül kellett volna kinyögnöd?! Danka nem bocsátkozott feleselésbe. Hosszú derekát sem nyújtogatta. Inkább visszahúzódott a kimértség fedezékébe. Bár a kőfaragóval vitázott, szavait az asszonyoknak is szánta. — Rokonszenves ember vagy, Dezső, csak az a baj, hogy valahol elvesztetted a jóízlésed. Vegyem talán ajándéknak az otthonomat? Éppen úgy megdolgoztam érte, mint te a magadéért. Rendben van, a szakmunkához nem értek. De rogyásig hordtam a maltert, kevertem a betont, cipeltem a téglát a kezed alá. Kubikoltam, homokot, kavicsot, salakot talicskáztam. Amíg el nem készült a vezeték, lajtban húztam ide a vizet, mint az öszvér. Egy évnél tovább trógeroltam minden este, minden vasárnap, minden ünnepnap. Ennyi robot után talán csak jogom van magaménak érezni az otthonomat? " \ — Már megint a gumiasztalon pattogtok — békítette őket Paula, nem leied ve, hogy m pártatlanság védelmére szánta el magát. — Moderáld magad, Dezső. Hiszen Karcsi még nem is tudja pontosan, hogy miről van szó. Danka késedelem nélkül megnyugtatta: — Miért ne tudnám. A kapzsiságról van szó. Mivel divat manapság a pénz után loholni, gyerünk hát, nehogy hülyének nézzenek bennünket a harácsolok. Az a szerencsétek, hogy keveset tudtok ennek a szenvedélynek a veszélyeiről. Danka indulati hőemelkedése láttán furcsa mód alább szállt Dezső hevessége. Hogy ne vádolhassák bunkósággal, megpróbálkozott a szellemibb viselkedéssel Hadd lássák, partnere tud lenni a magát sokra tartó tanárnak is. — Jól figyelj, sógor, egy valódi kőfaragó mester beszél hozzád. Elképzelheted, hogy kínos dolog a véső mellé ütni, pláne, ha érzékenyek az ember körmei. Fölösleges a veszélyekre hivatkozni. Ezekkel én jobban tisztában vagyok, mint három tanári kar együttvéve. De az előnyökkel is, amikről viszont neked teljesen homályos fogalmaid vannak. Most figyelj élénken a Dezső bácsira: négyszázezret ér minden lakás. Négyszázezret, kápéban. Az egész ház egy millió-hatszázezer. Levonjuk belőle a háromszáz- húszezer OTP-kölcsönt és mindjárt megkérvényezzük az új hitelt. Harmincezerért új telket veszünk, másik harmincezerért bontási anyagot. Ez ugye eddig azt mondja, hogy háromszáznyolcvanezer mínusz az egymillió-hatszázezerből. Béketflrőn, de eltökélten mondott ellent Danka. — Nem, nem dobhatom oda prédának az otthonomat. A drabális kőfaragó megint a lerohanással próbálkozott. — Prédának?! Miféle prédának?! Monoton vagy, öregem! Ha ránk hallgatsz, negyvenezer forintot keresel havonta, te marha! Dankát sem a lemarházás, sem a végső argumentum nem hozta lázba. — Én már ilyen marha vagyok — ismerte el egyetértőn. (Folytatjuk.)
