Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

Nehéz, de reális feladat Három feltzólalá* a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács foly­tatta az Izrael által megszállt arab területek helyzetével fog­lalkozó vitáját A vitában fel­szólalt Hollai Imre magyar- országi állandó ENSZ képvi­selő, Ol eg Trojanovszkij, a Szovjetunió nagykövete, va­lamint Peter Florin, az NDK képviselője. Hollai Imre felszólalásában rámutatott: a tényleges közel- keleti helyzet megoldása ne­héz, de reális feladat. Ennek három feltétele van: az iz­raeli csapatok visszavonása valamennyi, 1967-ben meg­szállt arab területről, a Pa­lesztinái arab nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az államalapításhoz való jo­got, végül minden közel-keleti állam biztonságának és hatá­rai sérthetetlenségének szava­tolása nemzetközi garanciák mellett A magyar ENSZ-nagykövet emlékeztetett rá, hogy a kö­zel-keleti rendezés céljára hívták életre a genfi közel- keleti békekonferenciát. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok 1977. október 1-én ki­adott közös nyilatkozatában kijelentette, hogy a Közel- Kelet valamennyi problémá­ját csupán a válságban érin­tett valamennyi fél bevoná­sával, átfogó rendezés kere­tében lehet megoldani, még­pedig a genfi értekezleten. Hollai Imre hangsúlyozta, hogy az arab területek meg­szállása súlyosan fenyegeti a nemzetközi békét és bizton­ságot, s a térségben fennálló feszültség könnyen átterjed­het a Közel-Keleten kfrfll eső körzetekre is. A magyar ENSZ-képviselő leszögezte, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya mindig támogatta az igazi nemzeti felszabadító mozgal- makat, így tesz a Palesztinái arab nép esetében is. Ennek a népnek joga van a nemzeti léthez, az önrendelkezéshez, a saját hazához, s ezt az ENSZ közgyűlése is megerősítette. — Mint a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogaival foglalkozó bizottság reméljük, hogy a Biztonsági Tanács minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy véget vessen a Palesztinái arab népet több mint három évtizede sújtó igazságtalanságoknak, és ér­vényt szerez a bizottság aján­lásait jóváhagyó közgyűlési határozatnak — fejezte be felszólalását Hollai Imre. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ képvi­selője hangsúlyozta: Izrael po­litikája lényegében azt a célt szolgálja, hogy a Palesztina! arab népet megfossza saját te­rületétől, s szuverén jogai­tól, és megszüntesse nemzeti létét A szovjet küldött ismé­telten kijelentette: az igazi közel-keleti béke csak az ál­talános és igazságos rendezés útján valósítható meg. A Biz- tonsági Tanács és az ENSZ- közgyűlés határozatainak megfelelően valamennyi meg­szállt területről ki kell vonni az izraeli csapatokat, biztosí­tani kell a palÄztinai nép törvényes jogait, beleértve az államalapítás jogát is. Több fogoly súlyos sérülést szenvedett Brit jelentés az észak-írországi kínzásokról Megemlékezés a Parlamentben Ülést tartott az MSZBT országos elnökség* Az első magyar proletárál­lam létrejöttének jelentőségé­ről, a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. szüle­tésnapjáról való megemléke­zéssel kezdődött pénteken a Parlament vadásztermében a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnökségének ülése. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjának, a baráti társa­ság elnökének megnyitó sza­vai után Kurucz István, az MSZBT agitáció* és propa­gandabizottságának elnöke tartott ünnepi megemléke­zést Visszapillantva az első ma­gyar tanácsállam létrejöttének történelmi körülményeire, ki­emelte: a .Tanácsköztársaság megmutatta, hogy a szocializ­musnak van talaja Magyaror­szágon, s hogy a proletariátus építő, államalkotó, a nemzet érdekeinek képviseletére és védelmezésére méltó erő, s a munkásba taiom alkalmas ar­ra, hogy megoldja Magyaror­szág dolgozó népének alapve­tő társadalmi problémáit Ezután Betlej Sándor, az MSZBT országos elnöksége mellett működő ösztöndíjas- bizottság elnöke beszámolt a Szovjetunióban végzett ösz­töndíjasok helyzetéről, a ba­rátsági munkába való bevo­násukról, a velük való foglal­kozás további feladatairóL Több mint 4 ezer magyar fiatal szerzett magas szintű tudást a szovjet egyeteme­ken, főiskolákon az utóbbi 31 esztendőben. Kétharmaduk műszaki pályán kamatoztatja ismereteit. A baráti társaság arra ösztönzi a Szovjetunió­ban tanuló diákokat, hogy le­gyenek a magyar—szovjet ba­rátság aktivistái, ott szerzett élményeiket, tudásukat, isme­reteiket pedig hazatérve ka­matoztassák az MSZBT tag­csoportjainak munkájában. Carter további A-5 milliárdot kér A héten még nem írják alá az egyezményt Az egyiptomi—izraeli béke- szerződést valószínűleg nem írják alá a jövő héten — kö­zölte Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára, Carter elnök ugyanis csak 26-án tér vissza Washingtonba Oklahoma! és texasi útjáról. Powell nem mondotta biztosnak, hogy az elnök Beginnet és Szadattal együtt aláírja a békeszerződés okmányait, csupán azt közöl­te : Cartemek »bi zonyosatn. lesz valamilyen szerepe«. Hozzá­tette, hogy Carter' nem szán­dékozik a Közel-Keletre men­ni, a kairói és jeruzsálemi aláírási ünnepségre. A szóvivő megerősítette azokat a jelentéseket, ame­lyek szerint Carter további 4 —5 milliárd dollárt kér majd a szerződés megkötése után Egyiptomnak és Izraelnek szóló katonai, gazdasági se­gélyekre. Azokról a jelentésekről szól­va, amelyek szerint Carter kétoldalú védelmi szerződést ígért Izraelnek, Powell kije­lentette: tudomása szerint »-je­lenleg nem készül ilyen egyez­mény«. Alfred Atherton közel-ke­leti utazónagykövet pénteken New Yorkba utazott, hogy tá­jékoztassa Waldheim ENSZ- főtitkárt az Egyiptom és Iz­rael megegyezésének részle­teiről. Vance külügyminiszter telefonon már szerdán be­szélt erről WaldheimmeL Harold Brown hadügymi­niszter, ma, szombaton Wa­shingtonban megbeszéléseket kezd egyiptomi és izraeli kol­légájával a további amerikai segélyekről. Egy brit hivatalos vizsgá­lat megerősítette azokat a sorozatos leleplezéseket, mi­szerint az északír rendőrség kínvallatással csikar ki »val­lomásokat« gyanúsított sze­mélyekből, hogy aztán a bí­rok egyedül ennek alapján zárhassák őket börtönbe. A Harry Bennett bíró vezette vizsgálat kénytelén volt elis­merni, hogy »több fogoly« súlyos sérüléseket szenvedett a vallatás során. A 143 oldalas jelentés nem közli a megkínzott foglyok számát, nem közölt konkrét esetleírásokat és nem vádol személy szerint egyetlen rend­őrt sem. Sőt: fejtegetéseinek fő célja az északír rendőrség mentegetése a külső és belső bírálatoktól. A jelentés nem foglalkozik a demokratikus jogokat aláásó rendkívüli tör­vényekkel és az esküdtek nél­kül ítélkező észak-írországi bí­róságok gyakorlatával sem, amely a fokozódó bírálatok szerint aláássa a törvényessé­get Ulsterben. Az emberi jogok európai bí­rósága tavaly Strasbourgban elmarasztalta a brit kormányt — nyolc évvel ezelőtti kínval­latások bebizonyosodása miatt Samuel Silkin főállamügyész akkor ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy az emberi jogok ilyen megsértése többet nem fordul elő. Egy északír rend­őrségi orvos múlt heti leleple­zése — korábban pedig az Amnesty International jelen­tése — után most a bírói vizs­gálat is elmarasztalta a brit biztonsági erőket. Roy Mason, az északír ügyek minisztere — aki hetek óta halogatta a jelentés közzété­telét — az alsóházban kije­lentette, hogy a kormány elfo­gadja a jelentés fő következ­tetéseit Az északír börtönvíszonyok, a republikánus foglyok hely­zete miatt is erősödik a nem­zetközi felháborodás. Ennek ellensúlyozására a* északír ügyek minisztériuma csütörtö­kön rövid időre bebocsátott egy újságíró csoportot a hír­hedt Maze börtönbé. de egyet­len politikai terrorizmusért 'UllllllHlKl [tjiliilfl elítélt fogollyal sem beszélhet­tek. A propagandalátogatás­sal a politikai státust köve­telő foglyokat akarták lejárat­ni a nemzetközi sajtó előtt. A Maze 375 politikai foglya egy éve indított mozgalmat politikai státusának visszaszer­zésére, amiben az észak-íror­szági polgárjogi mozgalom is támogatja őket A foglyok nem hajlandók fölvenni a rabruhát, nem tisztálkodnak, nem borotválkoznak és nem használják az illemhelyét Zár- káik bűzlő. szennyes ólakhoz hasonlítanak és a hatóságok a járványtól való félelmükben tíznaponként fertőtlenítik őket. Don Concannon, az északír ügyek államminisztere kije­lentette: a foglyok akármed­dig folytathatják a tiltako­zást, nem adják vissza nekik a politikai státust A Földközi-tenger tragédiája Genfben 18 mediterrán or­szág tanácskozott közös ten­gerük tisztán tartásáról. A résztvevők elhatározták, hogy o következő két, évben 3,2 mil­lió dollárt adnak össze, az ENSZ környezetvédelmi szer­vezete 1,6 millió dollárral se­gíti őket, az egyéb ENSZ-szer- vezetek szintén. (Albánia nem vett részt a tanácskozáson, de a rá jutó összeget be kell fi­zetnie.) A tengerszennyeződés ugyan­is korunk egyik nagy problé­mája. A Földközi-tenger is — elsősorban a francia és olasz partokon — komoly veszélybe került, s ez a tenger élővilá­gának rohamos pusztulásá­ban, a biológiai egyensúly kezdődő fölbomlásában ölt testet. Térképünk a Földkö­zi-tenger egyik legsúlyosab­ban veszélyeztetett részét, az olasz tengerpartot mutatja. Erről rögtön kiderül, miért is esett vissza annyira az idegen­forgalom Olaszországban, szennyezetté vált mindenütt a stnmá, i Japán változatlanul támogatja Vietnamot Szonoda Szunao külügymi­niszter hivatalosan megerő­sítette azokat a sajtójelenté­seket, melyek szerint Japán változatlanul gazdasági támo­gatásban részesíti a Vietnami Szocialista Köztársaságot A szigetország üzleti köreinek lapja, a Nihon Keizai Sim- bun rendkívüli figyelmet ér­demlőnek nevezi azt a körül­ményt, hogy a tokiói állásfog­lalás a kínai—vietnami konf­liktussal kapcsolatban hang­zott el a törvényhozás inter- pellációs vitájában. A japán diplomácia vezetője szocialista képviselők kérdéseire vála­szolva kijelentette: »Japán nem vonja meg Vietnamtól az április elsejével kezdődő 1979-es költségvetési évre ígért segítséget Nem fa­gyasztottuk be és nem is fa­gyasztjuk be a segélyt. Amit vállaltunk, teljesítjük.« Japán Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminiszter ta­valy decemberben tett tokiói látogatása alkalmával kilátás­ba helyezte, hogy a korábbi évhez hasonlóan az idén is 4 milliárd jen térítésmentes se­gélyt, valamint 10 milliárd jen hitelt biztosít Vietnam­nak. Megígérte továbbá, hogy 150 ezer tonna rizst szállít, kölcsönben. Tavaszi párbajok Scheel nyugatnémet köz- társasági elnök bejelentette: nem jelölteti magát az ál­lamfői tisztségre a május 23-i elnökválasztáson. Ezzel a bejelentéssel március első hetében még nyíltabbá vált a Bonnban dúló belpolitikai küzdelem. A kormányon lé­vő szociáldemokrata—sza­baddemokrata (SPD—FDP) koalíció vezetői felkérték az FDP-hez tartozó és valami­kor a külügyminiszteri tiszt­séget is viselő Scheelt: le­gyen a koalíció közös jelölt­je. Az államfő az elutasítást azzal indokolta, hogy nem számíthat többségre, miután a köztársasági elnököt nem egyszerűen a parlament, ha­nem a szövetségi gyűlés és a tartományokat képviselő szö­vetségi tanács együttes ülése választja. Ebben a testület­ben pedig az ellenzéknek, (a kereszténydemokrata CDU- nak és a vele szövetséges keresztényszociális CSU- nak) szavazattöbbsége van. Carstens útja Ez látszólag azt jelenti, hogy szabaddá vált az út a CDU—CSU jelöltje, Kari Carstens előtt Persze: a játszma még nincs teljesen lefutva Carstens múltjában ugyanis — noha jelenleg a Bundestag, a parlament el­nöke, homályos és sötét fol­tok mutatkoznak. Már tavaly kiderült, hogy 1933-ban a náci SA rohamosztag, majd a nácipárt tagja volt. Ráadásul belekeveredett a nyugatné­met titkosszolgálatok illegális fegyverüzletébe is a 60-as évek végén. Ezért a CDU— CSU képviselői közül is van­nak jónéhányan, akik vona­kodva látnák Carstenst az államfői karoeszékben. Mind­ez gondolkodásra készteti az ellenzék jelenlegi vezetőjét, Kholt. Ha ugyanis Carstens körül valamilyen okból bot­rány, vagy akár csak zavar keletkezik — abba maga Khoí is belebukhat Minden jel arra mutat azonban, hogy a május 23-i elnökválasztás körül kibon­takozó taktikai harc mögött egy lényegesen fontosabb és komolyabb küzdelem dúl. E küzdelemben az NSZK álta­lános nemzetközi politikai irányvonala a tét A harc két fronton folyik. Az egyik természetesen a kormány és az ellenzék kö­zött húzódó frontvonal. Ez viszonylag világos. A Bonn­ban lefolytatott parlamenti vitában, amely a biztonság és a leszerelés kérdéséről folyt, a CDU és a CSU rend­kívül élesen és provokatív módon beszélt az állítólagos »keleti veszélyről«. Ennek megfelelően az ellenzék azt követeli, hogy az NSZK te­rületére telepítsenek közép­hatósugarú amerikai raké­tákat sőt neutron-fegyvere­ket Is. Strauss a CSU-veze­tője teljes nyíltsággal köve­telt atomfegyvereket a nyu­gatnémet haderő számára. Reálisabb álláspont Az enyhülés és a leszere­lés kérdésében a Schmidt kancellár által vezetett szo­ciáldemokrata—szabadde­mokrata koalíció jóval reá­lisabb álláspontot foglal el. A kormány visszautasítja azt az elképzelést, hogy az NSZK legyen az új középhatósugarú rakéták egyedüli bázisa a NATO-országok között. Ezen a legfontosabb szinten az el­lenzék áttörésére és provoká­ciós politikájának érvénye­sülésére egyelőre nem kell számítani. A jelenlegi kor­mány mandátuma ugyanis még 1930 őszéig tart és ad­dig Schmidt kabinetjét nem lehet eltávolítani a hatalom­ból. A helyzet mégsem tekint­hető veszélytelennek. Még­pedig azért nem, mert nincs nyugalomban a másik front: a, koalíción belül is vannak nézetkülönbségek. A szociál­demokrata pártban Brandt pártelnök hosszú betegsége komoly nehézségeket okozott. Wehner a parlamenti frakció tapasztalt vezetője, akit a párt stratégájának tekinte­nek, a leghatározottabban az enyhülési politika fenntartá­sa és megerősítése mellett tört lándzsát. Olyannyira, hogy még a koalíciós partner FDP-hez tartozó külügymi­nisztert, Genschert is bírál­ta nem eléggé pozitív maga­tartása miatt. Schmidt kormányfőt ez nehéz helyzetbe hozta, hi­szen neki hivatalánál fogva bizonyos egyensúlyt kell tar­tania a koalíció két pártja között. A nehézségeket fokoz­za, hogy Wehner saját meg­fogalmazása szerint is »az árral szemben úszik«. Az NSZK-ban ugyanis rendkívül erőteljes hangulatkeltés fo­lyik a szocialista országok ellen, ami mindennapos > »muníciót« szolgáltat az el­lenzéknek. Figyelmeztetés Nyu ga t-N éra etorszá gnak mind stratégiai helyzeténél, mind pedig gazdasági erejé­nél és kapcsolatainál fogva kulcsszerepe van az európai béke és enyhülés folyamatá­nak fenntartásában. A Bonn­ban folyó küzdelmek egyelő­re nem fenyegetnek azzal a veszéllyel, hogy kedvezőtlen fordulat következik be az NSZK reálisnak mondható külpolitikai vonalvezetésé­ben. A harc fordulatai azon­ban egyben figyelmeztetést is jelentenek: az utóbbi években kidolgozott politikát csak súlyos és szívós küzde­lemmel lehet megvédeni. Rendkívüli plenáris ülést tartott a több mint hétezer tagot tömörítő lengyel újság­író-szövetség ; foglalkozott a náci háborús bűnök tervezett nyugat-németországi elévü­lésének kérdéseivel. A felszó­lalók egyöntetűen elítélték az elévülés tervét. Fokozott figyelmet kell szentelni mindarra, ami a NATO térségén kívül történik — ezt hangoztatta Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsá­gi főtanácsadója a héten egy, a NATO-hoz közelálló idő­szakos kiadvány (Europe) szerkesztőségének adott inter­jújában. Washingtonba utazott Ká­rnál Hasszán Ali egyiptomi hadügyminiszter. Izraeli kol­légájával, Ezer Weizmannal akarja elvégezni az »utolsó simításokat« a Sínai-félsziget- ről történő izraeli kivonulás ütemezésén. Karamanlisz görög minisz­terelnök tegnap a jugoszlá­viai Splitbe érkezett. Hivata­los látogatása három napig tart Az etiópiaj kormány bezá­ratta az Űj Kína hírügynök­ség Addisz Abeba-i irodáját. A két tudósítót kiutasították, mert Vietnam-ellenes rágal­makat terjesztettek. A Kaposvár és Vidéke Afész kettő vas-, edény férfi eladót, egy női munkaerőt pénztáros munkakörbe fölvesz. Jelentkezés az áíész munkaügyi csoportjánál, Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. (41351)

Next

/
Thumbnails
Contents