Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

Tíz ér* II BUDAPESTI FELHÍVÁS K özhellyé vált szinte a kifejezés: korunkban felgyorsult a történe­lem. Mindenesetre tény, a XX. század második felében egy-egy év alatt annyi válto­zás zajlik le a világban, amennyihez azelőtt évtizedek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátumokról ma gyakrabban, kisebb idő­közönként emlékezünk meg. mint korábban, amikor legfel­jebb ötven-száz évenként ül­tek jubileumot A tíz évvel ezelőtti ese­mény azonban olyan változá­si folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fontos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969 március 17-én fővárosunkból intézték kontinensünk orszá­gaihoz felhívásukat a Varsói Szerződés államainak veze­tői, megismételve három év vei korábbi javaslatukat: Eu­rópa országai »működjenek együtt az összeurópai értekez­let összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremté­sében. amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes legyen, és bevált­sa a népek hozzá fűzött remé­nyeit«. Ismeretes, az értekez­let 1975 augusztusának első napján összeült a finn fővá­rosban, és a részvevő állam- és.. kormányfők aláírták a »zöld könyvet«, amely mint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nya vonult be a történelembe. Ez a dokumentum sokéves munka alapján készült eL, * tartalmazza azokat a témákat, amelyeket a budapesti felhí­vás kijelölt: »Az európai né­pek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális együttműködés erő­sítése az országok egyenjogú­ságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd eu­rópai biztonsági rendszer an­nak objektív lehetőségét és szükségességét jelenti, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légtér hasznosítása, valamint az egészségügy terü­letén az egész földrész lakos ságának jólétével elválasztha­tatlanul összefüggő nagy ter­veket valósítsunk meg.« Az, hogy a Varsói Szerződés felhívása meghallgatásra ta­lált, rendeződött az NSZK és a szocialista országok viszo­nya; egyezmény született Nyu- gat-Berlin státusáról és a két német állam is szerződést kö­tött egymással, s megalkották Európa e rendkívül fontos dokumentumát is, a szocialis­ta közösség országai követke­zetesen békeszeretö politikájá­nak köszönhető. A Varsói Szerződés országai addig és azóta is számtalan al­kalommal hangoztatták tár­gyaló készségüket, megegye­zési szándékukat minden fon­tos, Európa és a világ bizton­ságával kapcsolatos ügyben. Tíz évvel ezelőtt Budapesten az összeurópai együttműködés alternatívául ajánlották a fegyverkezési versennyel, a katonai szembenállással, a vi­szálykodásokkal szemben. A szocialista közösség egyeztetett külpolitikai lépéseinek célja mindig is a leszerelés, a ka­tonai tömbök együttes felosz­latása volt. Ismeretes, liogy az öt éve folyó bécsi csapatcsök­kentési tárgyalásokon a Var­sói Szerződés tárgyaló tagál­lamai több fontos — a nyu­gati elképzeléseket figyelem­be vevő — javaslatot tettek a Közép-Európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csök­kentésére. Az összeurópai együttmű­ködésit sokoldalúan értelmez­ve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasági és kultu­rális együttműködését, az em­berek közötti jó kapcsolatok erősítését. A megkülönbözte­tések nélküli kereskedelem fontos kérdés: a KGST és a Közö6 Piac között mégsem si­került még megfelelő megálla­podást létrehozni, s lehetne tovább sorolni azokat a terü­leteket, ahol megakadtak a szocialista országok kezde­ményezései. Hazánk külpolitikája számá­ra az európai együttműködés erősítése Helsinki és a buda­pesti felhívás szellemében el­sőrendű politikai feladat En­nek jegyében a Magyar Nép- köztársaság minden szinten és minden téren igyekszik javí­tani kapcsolatát Európa összes országával. A helsinki értekezlet a do­kumentum elfogadása azt je­lezte, hogy a kölcsönös aka­rat és jóindulat az enyhülést, a megértést szolgálja. A szo­cialista országok újabb felhí­vásai rámutatnak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, és semmiképpen nem térhetünk vissza a hideghá­borúhoz. Ehhez elsősorban ka­tonai téren kell enyhülést el­érni. A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcsérte­kezletén 1978 novemberében ismét több fontos javaslatot tettek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hogy »haté­kony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai eny­hülés kiegészítésére és a biz­tonság megszilárdítására«. A moszkvai közlemény aláhúz­ta: nincs olyan fegyverfajta, amelyről a szocialista orszá­gok ne lennének hajlandók tárgyalni. Válasz ez a ke­leti fenyegetésről szőtt nyuga­ti mesékre, az aktív és nyu­galmazott NATO-generálisok szocializmusellenes vádasko­dásaira. a iövő évben újabb talál­kozóra ülnek össze a helsinki konferencia részvevői. Ez alkalommal Madridban vitatják meg, mit égzett Európa a dokumentum ajánlásainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell el­végezniük a kontinens orszá­gaiénak a jövőben. Több mint egy év még hátravan, s addig is számos lehetőség kínálko­zik. Leonyid Brezsnyev szovjet államfő, az SZKP KB főtit­kára, március 2-i választási beszédében javasolta: az euró­pai országok kössenek kollek­tív meg nem támadási szer­ződést ne növeljék katonai erőiket, fokozzák a bizalom- erősítő intézkedések hatékony­ságát azaz a fegyverkezési hajsza helyett lássanak hozzá a béke építéséhez. Miklós Gábor A falugazda büszkesége Drávatamásiban maradnak az emberek — Mit jelent ez a szó: fa­lugazda ? — A termelőszövetkezet ve­zetői, szakirányítói közül egyedül én élék ebben a fa­luban. Az emberek hozzám jönnek ügyes-bajos dolgaik­kal, hogy te gyerek, vagy Jó­zsi bácsi, el kellene intézni ezt vagy azt. Ha tudom, meg­teszem, ha nem, továbbítom a barcsi Vörös Csillag Tsz köz­pontjába. Aztán meghozom a választ..; Az, hogy falugaz­da, a szövetkezetben haszná­latos titulus. A darányi ta­nácsnál vb-tag vagyok, egy­ben a drávatamási tanácstagi csoport vezetője. — Lényegében tehát min­denről tud, ami a falujában történik. 320 Cyclo retőgép a nagyüzemeknek Szántóföldi növényeink kö­zül a, kukorica termetese az egyik legjobban gépesített, csekély élőmunkát igénylő agaz&t. Komplex termelési technológiája nagyüzemeink­ben alt&iáncsan elterjedt. A termelési rendszerekben egyre több a nagy teljesítmé­nyű, pneumatikus kukorica- vető gép. Ezek közül elsősor­ban az IH Cyclo 400-as típus, illetve a Becker és az SPC 6- os kukorica vető gép a legis­mertebb. A pneumatikus ve­tőgépek elterjedése napjaink­ban meggyorsult. Egyszerűsé­gük következtében minimális a hibalehetősétg- Ezek a mo­dern vetőgépek alkalmasak a »starter« műtrágya, valamint a gyomirtó és talaj fertőtlenítő szereknek a vetéssel egyidejű — egy menetben — kijuttatá­sára. A mezőgazdasági szakem­berek által sokat emlegetett Cyclo 400-as vetőgép licencét a győri MVG az Egyesült Ál­lamokban vásárolta, és 1978- ban már 150 darab elkészült belőlük Szombathelyen, a Rá­ba ottani gyárában. Ebben az évben nagy tempóban kezdő­dött meg a sorozatgyártása Mosonmagyaróváron, és ezek­ben a napokban elkészült há­romszázhúsz Cyclo kukon ca- vető gép a hazai mezőgazda­sági nagyüzemek részére. Eb­ből a mennyiségből 224-et a rendszerék igényeltek, míg a fennmaradók az Agroker me­gyei telepein megvásárolha­tók. A Cyclo kimondottan a nagyüzemek gépe. Jellemzi a nagy területteljesítmény (10 órás műszakban 80—90 hek­tár) es a nagy üzembiztonság. Elsősorban a kukorica veté­sére készült, de a vetődob cseréjével alkalmas a napra­forgó és a szója elvetésére is. A Rába—MMG-ben az a cél, hogy a hazai gyártású gépek színvonala érje el a li- ceneet eladó által készített gépek minőségi színvonalát, üzembiztonsága pedig elégítse ki a szakemberek igényét. Az IH-cég szakemberei ál­landóan ellem óraik a nálunk készített vetőgépek minősé­gét. Ezek egyik legfontosabb értékmérője a »vetőrendszer« működése. Ennek a szerkezeti megoldásnak van a legna­gyobb szerepe a pontos meny- nyiség kiadagolása ban. A gép a Rába—180 típusú traktor­hoz könnyen és gyorsan csat­lakoztatható. A Rába—Steiger traktorral rendelkező üzemek számára pedig a Rába—MMG a Cyclo kukoricavető géppel együtt szállítja azokat a szerkezeti elemeket, szerelvé­nyeket, amelyek lehetővé te­szik a biztonságos vetést. A vetés megkezdése előtt min­dem működő részt pontosan be kell állítani az üzemelte­tési kézikönyvbein közöltek alapján. Dr. L. L. — Tamási csak befelé ter­jeszkedhetett. —' Pontosabban szólva: semmi sem történik a tudto- mon kívül Drávatamásiban. Itt, a megye déli szegleté­ben vége a szilárd burkolatú útnak, nem vezet tovább. Ke­letre már Baranya, s a Drá­ván túl Jugoszlávia. Reggel még bágyadt langymelegre fűti a márciusi nap a széles utcát, de déli harangszóra — tapasztaltuk — már kiveri a veríték azt, aki melegen öltö­zött. Szakács Józsi bácsival, a tsz brigád vezetőjével — fa­lugazdájával — járjuk a fa­lut. Jó tizenöt évvel ezelőtt találkoztunk utoljára. Elnöke volt az akkor még önálló kis közös gazdaságnak, a dráva­tamási tsz-mek. Eddigi életé­nek mintegy a felét közössé­gi munkával töltötte: tanács­elnökhelyettes volt, a drávata- másiak ötvenegyben tanácsel­nökükké választották. — Én is megszoktam, a ta­másiak is, hogy hozzám jöjje­nek a gondjaikkal. Tizenhét évig tanácselnök voltam, emellett nyolc évig a terme­lőszövetkezetben is elláttam az elnöki tennivalókat. Ami­kor párttitkár voltam, ugyan­csak hozzám fordultak ké­réseikkel és panaszaikkal. Hatvanhatban egyesültünk a darányi szövetkezettel, majd a tanáccsal. Nem került hátrá­nyos helyzetbe a falum, sőt, akkor nyíltak igazán biztató távlatai a gazdasági fejlődés­nek. Elhiheti, ha én mondom, egészségére vált a lakosságnak az, ami történt... A darányi tsz-ben Szakács Józsi bácsi lett a tamási üzemegység vezetője. S ami­kor az újabb egyesüléssel a barcsi Vörös Csillag család­tagjaivá lettek, a darányi ke­rületben brígádvezetői, tamás' falugazdái feladattal bízták meg. — Szépek, gondozottak a porták — jegyzem meg. És hozzátehetném, hogy itt, ahol »vége a világnak«, nem látni egyetlen lakatlan, elhagyott házat sem — de enélkül is hallom a magyarázatot: — Lényegében most is annyian lakják Drávatamásit. mint húsz évvel ezelőtt. Le­hetünk körülbelül három- száanyolcvanan. Ha valaki dolgozni eljár Is innen, a la­kóhelyét nem változtatja. Ta­mási csak befelé terjeszked­hetett. Nem visz tovább az út. hiszen ott a megye- meg az országhatár. Proletárközség volt ez a múltban, most a munkabíró Lakosság hetven százaléka iparos. Vállalatok­nál, a Barcsi Tövál-nál dol­goznak, sok közöttük a ma­szek is. A mi embereink szép házakat építenek a kör­nyéken. — .Megváltozott, megszépült a falu. gógus elment innen. A tanítók sokat segítettek a tanácsnak és a pártszervezetnek a prog­ramok megvalósításában. Most a művelődési házban időnként ■nozíe'őadás van. vasárnapon­ként ifjúsági foglalkozásókat -endeznek — hiányzik azon­ban az a pezsgés, amely ko­mibban volt. és amelyre szin­tén nagy szükség lenne. Fogat áll meg mellettünk. Móré Józsi bácsi köszön ránk a bakról. Kísérőnk, a falugaz­da bemutatja: — Egyike azonkak a tsz- alapítóknak, akikre nyugdíjas korukban is számíthatunk. Hetvenéves, s ebből ötvenet ebben a faluban élt le. — Bizony, aki huszonöt- harminc évvel ezelőtt élköl­tözött innen, és most vissza­jön látogatóba, alig ismer rá Tamásira, annyira megválto­zott, megszépült. Dolgoznak az öregek a kö­zösben, legfőképpen persze otthon. Móréék például tíz- tizenkét hízót adnak le éven­te, azon kívül, ' amelyet ma­guknak meg a gyerekeknek hizlalnak. ' A lovak továbbporoszkál- nak, s -a fogat lassan eltűnik az utca végén. A falugazda Pi*1 K Ez az utcasor csupa zsúpfedeles házból állt. Tizenhat községből négyezer tag Valamennyi üzemág nyereséges (Tudósítónktól.) A tabi áfész 1975-ben or­szágos dicséretben részesült, 1976-ban kiváló szövetkezet lett. Múlt évi munkájuk alap­ján ismét megpályázták a cím elnyerését. A csaknem négy­ezer tagot számláló szövetke­zethez 16 község tartozik. A közelmúltban megtartott: kül­döttgyűlésükön értékelték gazdálkodásukat. összes bevételük- 283 millió forint volt, az előző évinél 8.2 százalékkal több. Kiemelkedő forgalmat bonyolított le a fel­vásárlás arra, hogy a kisgaz­daságoktól 32 millió forint ér­téket vett meg és adott to­vább. Ez 26 százalékkal több a tervezettnél. A kiskereske­delem az előző évihez képest 8,7 százalékkal növelte a for­galmát. Az üzletek közül ki­emelkedő munkát végzett a tabi Napsugár Áruház műsza­ki osztálya és a 10. sz. ABC- áruház. A kis boltok közül a zicsi ért cl kimagasló ered­ményt. A vendéglátó üzletek közül a tabi kávézó, az. ipari üzemeknél • a bélfeldolgozó és a csomagolóüzem jeleskedett. Figyelemre méltó tény, hogy valamennyi üzemág nyeresé­ges volt: összességében 14 millió 600 ezer forinttal zár­ták az évet. Nagy jelentőségű, hogy mindezt a termelékeny­ség növekedésével, kevesebb létszámmal és kisebb költség­gel sikerült elérni. A szövet­kezeti tagság a nyereségfel­osztás alapján 8Í3 ezer fo­rint visszatérítést kap a rész­jegyek kamatai fejében, a vá­sárlások és értékesítések után. Ez a visszatérítési összeg na­gyobb, mint a szövetkezét részjegyalapja. A tagok szociá­lis, kulturális és sportcéljaira 350 ezer forintot fordítanak. A dolgozók nyereségrészesedé­se 15 napi bérnek felel meg. A fejlesztési alapra 2 millió 600 ezer forintot helyeztek. A szövetkezet vagyona 51,4 millió forint: a múlt évben 4 millió forinttal növekedett. Ha mindenben nem is, de a ha­tékonyságban — amely ma a legfontosabb szempont — eredményes évet zárt a tabi áfész. — Vannak, akiknek Dráva­tamási neve az itt működő szociális otthon révén isme­rős. — Büszkék vagyunk erre az intézményre, akárcsak a falunkra. És ezt nemcsak én állítom, aki tanácselnökként igyekeztem szépíteni, fejlesz­teni a települést annak ide­jén. Az otthonban több mint száz embernek viselhetik gondját, szép épületben, kelle­mes környezetben. A falugazda elégedetten mulatja a házsorokat. — Az emberek felújítják, csinosítják házaikat: hiába járnak Barcsra, Kaposvárra, Szigetvárra még Pécsre dol­gozni — ez az otthonuk. Néz­ze azokat a házakat. Azoknak a helyén 1962 előtt, kilenc zsúptetős épület sorakozott — most már egy sincs . .. Talán csak a kulturális életet kifo­gásolhatjuk. Ez akkor lapo­sodott el, amikor az iskolákat körzetesítették, és a kétpeda­azt mondja: évtizedeken át azon munkálkodott, hogy ez a település előbbre lépjen. S Lám, ha a megye csücskéből nem bújhatott is ki, azért mégiscsak mutatnak valamit a házak az idegennek. Igen, mondom. Azt, hogy azok is előbbre léptek, akik a háza­kat lakják... Reggelente hét autóbusz vi­szi a munkásokat Drávátairtá­siból. Az első már háromne­gyed ötkor ott van. Este ugyanezek a járművek ismét megjelennek a faluban. Szin­te háztól házig utazik a mun­kaerő. Bejön a »szélső faluba« a Volán-busz is, napjában többször. Utasokat visz a kör­nyező községekbe. Különjá­ratuk van a legfiatalabb ta­másiaknak: a gyerekeket is­kolabusz szállítja Darányba. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents