Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
Harmincnégy éve íjy »-búcsúzott« a náci hadseregére Budapesttől; felrobbantott hidak, rommá lőtt házak jelezték a visszavonulás útját. majd a diadalittas angol sajtó Shakespeare szavait: »-The day is ours, the bloody dog is dead« — »Miénk a nap, a véres kutya meghalt«. De a bombázások és harcok elől a pincékbe menekült, éhező, lerongyolódott a lakosságnak még sokáig kellett a halál árnyékában várnia a sorsdöntő pillanatra A hírek — a megbízhatatlan, ellenőrizhetetlen hírek — csak szórványosan jutottak el a föld alá, s természetesen a szovjet hadmozdulatokról szóltak, a közeledő ismeretlen katonákról, akiktől rettegett az, akinek meg volt rá az oka, s akikét lélegzetvisszafojtva várt, aki a. szabadságot várta. A pillanat 1945. február 13-án jött eL A romhalmazzá vált főváros népe fölbotorkált a pincékből; ujjongva vagy kissé értetlenül; megilletődve, elfásultan vagy kitörő örömmel halottainak és eltűnt hozzátartozóinak hiányától meggyötörtén — de mindenképpen azzal a tudattal: szabad. A napló utolsó szavai azonban még a szabadság friss mámorában is arra intenek, hogy nem elég elnyerni a szabadságot, élni is kell vele, s meg kell őrizni: »Szakadatlanul résen kell lenni. Hosszú ideig, talán egész életünkön át.« G. A. Budapest szabad Újjáépült hidak, a Parlamenttel. Elsöpörték végleg a régi rezsimet rrntyftrti» mz L oldatról) A teheráni rádió szerint az új forradalmi kormány zsákmányolt fegyvereik beszolgáltatására szólította föl az iráni fővárosban ezrével csoportosuló fegyveres fiatalokat A Baktiar-rezsim ellen föllázadt katonák beszolgáltatott fegyvereit a parlament közelében, Khomeini főhadiszállásán gyűjtik össze.-A hadsereg minden egysége letette a fegyvert és hűségéről biztosította az iráni nép forradalmát« — hangsúlyozta a közlemény. A teheráni rádió szerint Manusei Khosrodad tábornok, a császári gárda főparancsnoka és több munkatársa helikopteren elmenekült A helikopter úti célja nem ismeretes. Egyes jelentések szerint saját tisztjei lőtték agyon Abdul Ali Endrei tábornokot a szárazföldi erők főparancsnokát amikor további ellenállásra próbálta késztetni katonáit Az egyik tartomány katonai kormányzója pedig akkor vesztette életét, amikor helikopterét lelőtték. Nem hivatalos közlés szerint nagy gondot okoz, hogy a fölfegyverzett csoportok nem mindig engedelmeskednek a kormányzat utasításának. A Bazargan-kormány egyébként felszólította a sztrájkoló pilótákat, hogy vegyék föl a munkát, mielőbb kezdjék meg a sebesültek kórházba szállításét és az elzárt körzetek lakosságának élelmiszerrel és gyógyszerre] való ellátását. Az iráni hadsereg vasárnap délben semlegesnek nyilvánította magát a politikai erők küzdelmében — más szóval: megvonta támogatását a Bak- tiar-kormánytól. A fegyveres erők legfelső tanácsa — a fegyvernemek parancsnokai — vasárnap délelőtt, miközben Teheránban és más iráni városokban javában állt a fegyveres küzdelem a felkelők és a kormányhű erők között, értekez-' letre ültek össze. Kiadott közleményüket kora délután ismertette a rádió. A hadsereg főparancsnoksága ebben, hogy »elkerülhető legyen a káosz és zűrzavar, a további vérontás«, azonnali hatállyal visz- szarendelte kaszárnyáikba a fegyveres erőket és kijelentette; a hadsereg semleges. •A fegyveres erők minden erejükkel a népakaratot támogatják« — hangoztatta a közlemény, hozzátéve, hogy a hadsereg feladata az ország területi épségének és függetlenségének biztosítása. Ezzel a sah által kinevezett kormányfő, Sapur Baktiar, elveszítette egyetlen és utolsó támaszát. Minden jel szerint megnyílt az út, hogy Khomeini és támogatói átvegyék a hatalmat Iránban — állapították meg jelentéseikben a hír- ügynökségek. A hadsereg semlegesség; nyilatkozata előtt Teheránban már széles és összefüggő fegyveres felkelés bontakozott ki. Ebben túlnyomórészt polgári személyek vettek részt,, akik az átállt katonák révén a fegyverraktárakból és az elfoglalt rendőrőrsökről szereztek fegyvereket Több ezren — köztük nők is — megrohantak és birtokukba vettek egy Teherán környéki fegyvergyárat. Ostrom alá vették a főpostát és a rádió épületét. A megostromolt hesratabadi laktanyát elfoglalva szintén jelentős mennyiségű fegyverhez jutottak. A laktanya katonáinak többsége átállt Egy csoport elfoglalta a Goles tan-palotát, a sah egykori teheráni rezidenciáinak egyikét is, ahol Reza Pahlavit 1967-ben megkoronázták. s amely jelenleg vendégházul szolgál kormányfői látogatások alkalmával. Az őrség alig tanúsított ellenállást. A főváros központja és a keleti városrészek teljesen a felkelők ellenőrzése alá kerültek. Kórházi adatok szerint az összecsapásoknak vasárnap további 54 áldozata volt. Ezzel a péntek este óta folyó harcok áldozatainak száma 216-ra emelkedett, míg a sebesültek száma meghaladja a7 ezret. Sok, a sahhoz hű tiszl és katona is elesett, főként a császári gárda tagjai. Más iráni városokból is jelentettek harcokat, kisebb-na gyobb összecsapásokat. Az amerikai kormányt — a jelek szerint — megint váratlanul érték az iráni fejlemények. Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadó Baktiar bukásának hírére sürgős, rendkívüli tanácskozásra hívta össze a Fehér Házba a kül- ügy-, a hadügyminisztérium, a hírszerzés illetékes vezetőit. A tanácskozás után, amelybe Camp David-i üdülőjéből telefonon bekapcsolódott Carter elnök is, bizonyos katonai intézkedéseket jelentettek be — mint hangsúlyozták: az Iránban levő amerikaiak védelmére. Észak-karolina! támaszpontjukról 66 tengerészgyalogost indítottak útnak, hogy »szükség esetén« kiegészítsék velük a teheráni amerikai nagykövetség 19 tagú őrségét. Egyidejűleg Nagy-Britanniából nehéz csapatszállító helikoptereket irányítottak át egy törökországi amerikai támaszpontra. Egy közlés szerint gépekkel segíthetnék elszállítani a még Iránban maradt hétezer amerikait. Washington — állítólag — katonai tanácsadóinak iráni támaszpontokon maradt 800 fős tábora miatt aggódik. A »tanácsadók« fő feladata, hogy őrizzék és megsemmisítsék az elektronikus földerítő berendezéseket, ha kimentésük nem sikerülne. (Az Egyesült Államok Irán területéről kiterjedt hírszerző tevékenységet folytat a Szovjetunió ellen. Az iráni megmozdulások legújabb fejezetét — mint vasárnap az amerikai tv- és rádióállomások helyszíni tudósításai is tükrözték — élesebben Amerika-ellenes hangulat jellemzi, mint valaha. Washington a sah távozását követően Baküarba, a sah által választott miniszterelnökbe vetette minden reményét. A teheráni amerikai nagykövetség már régen jelezte ugyan, hogy Baktiar napjai meg vannak számlálva, s Khomeinié a jövő, Washington az utolsó napokig kitartott illúziói mellett. A Fehér Ház néhány napja még határozottan cáfolta, hogy »ejtette* volna Baktiart. A legújabb fejlemények alapján azonban a hadsereg zöme — a légierőt is beleértve — Khomeini mellett áll, s halomra dőltek a washingtoni számítások. Carter elnijjc kínos helyzetben van. mert azonnal állást kell foglalnia. (MTI) Harci gépek Szudánnak Harold Brown amerikai hadügyminiszter közel-keleti útjának első állomásán, Sza- úd-Arábiában vasárnap bejelentette: az Egyesült Államok harci repülőgépeket meg harckocsikat fog eladni Szudánnak és Észak-Jemennek. A Reuter hírügynökség jelentése szeriint Szudán, ha az amerikai kongresszus beleegyezik, tizenkét F—5 típusú harci gépet, két CL—30-as típusú szállító repülőgépet, ötven M—60-as mintájú harckocsit és száz páncélos csapatszállítót kap. Az amerikai illetékesekre hivatkozó jelentés alapján a konzervatív északjemeni rendszernek tizenkét F—5-ös repülőgépet szánnak. A 360 millió dollárra becsült költségeket — a hírek szerint — Szaúd-Arábia fedezi. ____________________________ Sú lyos harcok Uganda határán Az ugandai rádió Nairobiban lehallgatott jelentése szerint hétfőn reggel a szomszédos Tanzániából páncélos egységek hatoltak be Ugandába. A jelentés hozzáfűzi, hogy a tüzérségtől támogatott tanzániai egységek mintegy ötven kilométerre nyomultak be ugandai területre. Egy katonai szóvivőt idézve — aki nyugati sajtótudósítók feltételezése szerint maga Idi Amin elnök — a rádió »igen súlyosnak« minősítette a helyzetet. Magyar vezetők részyéttayirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, táviratban fejezték ki részvétüket Joszip Broz Titánok, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének Edvard Kardeljnek, a JSZSZK elnöksége és a JKSZ KB el-***" nöksége tagjának elhunyta al kalmábóL (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) — Nehéz lenne túlbecsülni azt a szerepet, amelyet ebben a vonatkozásban a helsinki záróokmány tölt be. De nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Európában ma még igen jelentős a katonai szembenállás, igen magas fokú a fegyverzet, s ezen belül a legmegsemmisítóbb hatású fegyverek koncentrációja. — A mai körülmények között, amikor a világot továbbra is elárasztja a fegyverkezési verseny hulláma — jól tudjuk, ki erőlteti . ezt — nincs, és nem is lehet halaszthatatlanabb és humánusabb feladat, mint az, hogy határozott fordulatot érjünk el a leszerelés felé. Ez túlzás nélkül világméretű, jelentőségét tekintve történelmi feladat. A Szovjetunió meggyőződése szerint a legfontosabb az, hogy az államok ne akarjanak kárt okozni egymás biztonságának. A leszerelési tárgyalásokat csak akkor lehet eredményesen folytatni, ha az egyenlőség alapján állunk, nem követelünk a tárgyalásokon részvevő felek egyikétől sem egyoldalú engedményeket — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. Jean Francois-Poncet válaszbeszédében rámutatott: a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatai, amelyek állandó és termékeny talajon fejlődnek, szilárdak. 1966-tól kezdve Franciaország független külpolitikájának tengelyében az enyhülés áll. A francia— szovjet kapcsolatok állandóan mélyülnek, a két ország fontos okmányokat fogado'tt el, intenzív módon fejlődik a kölcsönös árucsere. A francia külügyminiszter azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a következő francia —szovjet csúcstalálkozó újabb ösztönzést ad a barátság és az együttműködés fejlődéséhez a két ország között, amelyeknek együtt kell működniük azért, hogy az emberiség vágyait kifejező helsinki záróokmány megvalósuljon. — A feszültség enyhülése összefügg a biztonsággal. Ügy kell cselekedni, hogy az enyhülés és a biztonság egymást erősítse — hangoztatta a francia küLügyminiszter. — Nem szabad tétlenül szemlélni azt, hogy egyre szaporodnak a pusztító eszközök, szembe kell szállni ezzel. Ez különösen érvényes Európára, mert a fegyverzet koncentrációja itt jelenti a legnagyobb veszélyt. Ilyen körülmények között magától értetődően rendkívüli fontosságú Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing következő találkozója — mondotta a francia külügyminiszter. A Siófoki Városi Tanács V. B. Testnevelési és Sporrtf elü gy elősége pályázatot hirdet előadói álláshely betöltésére. Feltéted: gimnáziumi érettségi, sportbeli jártasság. Jelentkezni lehet a városi sportfelügyelőség vezetőjénél, Siófok, Szabadság tér 3. Jelentkezési határidő: 1979. február 28. 8. OSZTÁLYOS FIÚK! Jelentkezzetek molnáripari tanulónak! Szakmunkásképzés: 3 év. Az iskola neve és címe: Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Székesfehérvár, Ady E. u. 17. 8000 A tanulmányi idő alatt kollégiumi elhelyezést, étkezést, tanulmányi és társadalmi ösztöndíjat biztosítunk. Bővebb felvilágosítást ad a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat személyzeti osztálya, Kaposvár, Malom u. 10. (41198 (42678) Arról az emlékezetes februári napról, amelyet ma ünnepiünk, alighanem kevesen számoltak be olyan hitelesen, mint az egyik legkiválóbb szocialista író. Nagy Lajos. Pincenaplójában így írja le a felszabadulás első perceit, amikor megpillantotta a szovjet katonákat Budapest utcáin: »Maflán álltam a kapuban, örültem. De előre, már régóta úgy képzeltem el az első találkozást, hogy egymásnak esünk, és átöleljük egymást. Az ölelkezés elmaradt, mivelhogy ölelkezésnél kettőn áll a vásár. Pedig szép lett volna.« Igen, így álltak akkor az emberek; tétován, szinte föl« sem fogva, hogy a történelem egyik legvéresebb, legszörnyűbb korszaka végéhez közeledik. Pedig 1945 első napjaiban a magyar főváros pincékbe húzódott lakossága előtt — hacsak nem volt valaki mindenbe belenyugvó fatalista vagy álmodozó fantaszta — már1 nem lehetett kétséges: a háború sorsa eldöntetett. A nyugat felé nyomuló Vörös Hadsereg feltartóztathatatlanul tört előre a menekülő ellenség nyomában; csak idő kérdése volt, hogy mikor teljesedik be a történelmi igazságszolgáltatás, mikor jön el a végső győzelem, mikor omlik ösz- sze végérvényesen a náci hali gépezet, mikor idézheti Gromiko tárgyalásai
