Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
Vetélkedő a Tanácsköztársaságról A tudományos megismerés nélkülözhetetlen eleme a megfelelő fogalmi apparátus. A kategóriák többsége pontos képet ad a valóságos folyamatokról és jelenségekről. Vannak azonban olyan területek, amelyek változékonyságuk vagy éppen újszerűségük miatt fogalmilag nehezen, vagy nehezebben ragaüiiatók meg. A társadalmi jelenségek és folyamatok tudományos megismerésében jóval nehezebben kristályosodnak kategóriáink, mint a természettudományos kutatásban. Ennek az az oka, hogy a társadalmi folyamatok igen gyors változásokkal járhatnak együtt, s előfordul, hogy mire a kutatások eredményei egy-egy jelenségről megszületnek, a társadalmi valóság már új jelenségeket, folyamatokat produkál. Különösen vonatkozik ez a társadalmi szerkezet változására, amely nagy társadalmi átalakulások idején igencsak felgyorsulhat. Négy-öt évtized történetileg általában rövid idő, esetenként azonban —éppen a struktúraváltozások szempontjából — évszázados fejlődést sűríthet a felgyorsult történeti eseményekbe. A kezdet hármassága Négy-öt évtizede hazánk gyengén fejlett agrár-ipari ország volt, gazdasági és főleg társadalmi struktúrájában a feudális elemek csaknem akkora szerepet játszottak, mint a visszamaradt, fejletlen polgári tendenciák. A társadalom nagy tömegeit a parasztság alkotta. Ezt a — mondhatjuk — félfeudális paraszti társadalmat változtatta meg szocialista forradalmunk, s alakította át ipari-agrár jellegűvé, amelyben a legszámosabb osztállyá s vezető erővé a munkásság vált. Társadalmunk eközben gyökeresen átformálódott. A MOdaltaa forradalom győzelme után a munkásosztály, parasztság, értelmiség hármassága fejezte ki társadalmunk alapszerkezetét. Ez a fogalmi rendszer az SO-es években jól betöltötte szerepét, hiszen kifejezésre juttatta termelési viszonyaink (a tulajdon-, a munkamegosztási és az elosztási viszonyok) struktúraformáló és meghatározó szerepét, s világosan megjelölte azokat a nagy társadalmi egységeket, amelyek társadalmi szerepükben, munkájukban, életmódjukban és a társadalmi tevékenység számos más területén jellegzete' sen eltértek egymástól. Az épülő szocialista társadalom szerkezetét ez a hármasság megbízhatóan tükrözte. Szocialista fejlődésünk három évtizede alatt azonban társadalmi szerkezetünkben további átalakulások, módosulások következtek be. E változások fő tendenciáit az jellemzi, hogy az alapvető osztályok közötti osztáiyjellegű különbségek jelentős mértékben, és egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a változások tendenciáit feltárja. Más szóval a jelentkező új rétegek megragadására hagyományos kategóriáink elégtelenek. Változások az alapstruktúrában Jelentős változások következtek be például a munkásság és a parasztság egymáshoz való viszonyában. Napjainkban az aktív keresők túlnyomó többsége (58 százaléka) munkás, a termelőszövetkezeti tagság aránya 14 százalék. Hosszú viták eredményeképpen az állami gazdaságok dolgozóit az utóbbi években már egyértelműen a munkássághoz soroljuk. E besorolás jogosságához nem férhet kétség, az állami tulajdon, az üzemszerű termelés, az állami gazdaságok belső struktúrája elegendő bizonyíték. De hova sorolhatjuk a termelőszövetkezetek ipari munkát végző dolgozóit, a lakatosokat, a gépjavítókat vagy karbantartókat? A termelőszövetkezetekben dolgozó gépkocsivezetőket miért tekintjük a parasztsághoz tartozóknak, és a hasonló autókon üzemben dolgozó gépkocsivezetők miért munkások? A kérdéseket tovább folytathatnánk, bár így is látható, hogy hagyományos kategóriáink az új jelenségek értelmezésében csak ellentmondásosam töltik be szerepüket. Mindez főleg a parasztsággal kapcsolatos felfogásunkra vonatkozik. A parasztság ugyanis mint társadalmi kategória kifejezetten a kisárutermelő parasztokat jelenti, akik ma gán tu La j dón ú földjeiken, aeját termelési eszközeikkel végezték munkájukat A tsz-szervezesek idején a termelőszövetkezetek tagjai még igen sok vonatkozásban a hagyományos parasztsághoz álltak közelebb — a termelési eszközeik hagyományosak voltak, hosszabb volt a munkaidejük, bérezésük és szociális helyzetük nagymértékben eltért az ipari dolgozókétól. Napjainkra azonban gyökeresen megváltozott ez a helyzet A termelőszövetkezetekben meghonosodott és elterjedt az ipar- szerű termelés, s megváltozott a tagság munkakörülménye, anyagi és szociális helyzete. A 70-es évekre a parasztság életszínvonala elérte a munkásság életszínvonalát. A megváltozott körülmények között a termelőszövetkezeti tagságra egyre kevésbé érvényes a hagyományos értelemben vett -paraszt« kategória. Ez a fogalom inkább csak a magántermelő parasztokra vonatkoztatható (arányuk az aktív keresők 1—2 százaléka), és azokra a mezőgazdasági kisegítő és segédmunkát végző szakképzetlen és idősebb dolgozókra, akik életmódjukban is konzerválták a paraszti életforma számos, elemét. A rétegeződés jelentősége Gondokat okoz osztályaink belső rétegeződésének hagyományos felfogása is. A munkásosztályon belül például évtizedes óta megkülönböztetjük egymástól a segéd-, betanított és szakmunkások rétegét. Ez a csoportosítás a szakképzettségen alapul. s túlságosan leegyszerűsítve fejezi csak ki a rétegkülönbségeket. Nemcsak arról van szó, hogy bizonyos üzemekben alig van különbség betanított munka és szakmunka között, vagy szakmunkásképzettseggel tucatszám végeznek betanított munkát, hanem arról, hogy a munkásosztály belső rétegező- dése sokkal színesebbé és differenciáltabba vált ma már annál a sémánál, amit a segéd-, betanított- és szakmunka egyáltalán kifejezhet. Egyfelől a 'munkásosztály határain átmeneti helyzetű rétegek képződtek, amelyek mind a parasztság felé, mind pedig az értelmiség — leginkább a műszaki értelmiség — felé közelítik a munkásosztályt (állami gazdaságok dolgozói, mezőgazdasági ipari dolgozók és technikusok, termelésirányítók stb ). Másfelől pedig új rétegképző Ismérvek kerültek előtérbe, melyek a hagyományosnál esetenként fontosabb rétegeket jelölnek meg. A végzett munka jeliege vagy a munkásság regionális megosztottsága például új elemekkel gazdagítja az osztály belső rétegezőrtéoét, a olyan társadalmi problémákra orientálja a figyelmünket, amelyek a korábbiakban fehér foltok voltak társadalmi tudatunkban. Szociológiai irodalmunk megbízható képet rajaol társadalmi szerkezetünk várható tendenciáiról. Osztályviszo- nyainkban — említettem — minden bizonnyal a közeledés folyamata dominál, amely részben az osztáiyjellegű különbségek csökkenésével, részben pedig az osztályokon belüli differenciálódó fokozódásává! jár együtt. Ezek a tendenciák azonban csak akkor válhatnak részleteikben is megismerhetővé es feltárhatóvá, ha a társadalmi szerkezet átalakulásával párhuzamosan tovább gondoljuk és formáljuk meglevő kategóriáinkat is. Bóha Antal Zalaegerszegen rendezik meg' a szakmunkástanulók vetél- j kedőjét, meLynek témája a Magyar Tanácsköztársaság. A j hatvanadik évfordulóra al- | búmba gyűjtötték a somogyi I emlékeket idéző fényképeket az 503. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai. Fölkeresték azokat, akik emlékeznek a régi időkre. A termelőszövetkezeti moaga'om történetébe Is belepillantottak a kutató tanulók, a Latinra Termelö«zövetke".--tbon is jártak. Sok ismeretet szereztek a Lgtentra-emiékmü eumban, A szakmunkásképzőből ötfős csapat indul Zalaegerszegre, a politikai vetélkedőre. Egyszerijén, gyorsan Korszerűsítik az ügyintézést Az ügyfélben az vált ki megelégedettséget, ha gyorsan, udvariasan intézik el az ügyét. Ellenkező esetben mindenhol elpanaszolja, hogy mekkora a huzavona, mennyit talpalt a hivatalokban. A hetvenezer lakooú megyeszékhely közhangulatára is jó hatású minden intézkedés, mely az iratok útját rövidíti. • »,» ... Ezért volt közérdekű' az' a téma, melyet a közelmúltban tárgyalt a városi tanacs vb. Az ügyintézés és az ügyvitel egyszerűsítésében és korszerűsítésében szép eredményeket értek el Kaposváron. Ez jó alapot teremt ahhoz, hogy még gyorsabb ütemben végezzék ezt a munkát. Az egyszerűsítés, a korszerűsítés a tartalékok feltárásának egyetlen útja. A végrehajtó bizottság a kaposváriak érdekével egybeesőén fogalmazta meg a követelményeket: a lakosság ügyeit egyszerűen, kulturáltan, gyorsan, törvényesen intézzék, az Ügyviteli munka legyen köny- nyebb, jobban segítse az ügyintézők tevékenységét. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szakigazgatási szervek ügyintéző és ügyviteli munkája egyszerűsödött korszerűsödött, a tartalékok mégis nagyok. Egy alapos Kényszerpályán a „vándormadarak” I viisgálat szerint mindenütt ! található elhagyható, egysze- ] Hűsíthető munkamozzanatok, több helyütt célszerűen használhatók például az úgynevezett bianco nyomtatványok. A korszerű szervezeti változtatás úttörője a most mar hároméves ügyfélszolgálati iroda. A lakosság elfogadta. igénybe, veszi a szolgáltatásait. Havonta mintegy háromezer ügyfelet fogadnak, s így jóval kedvezőbbek a munka- körülmények az osztályokon. Mindenképpen elgondolkoztató azonban, hogy az emberek közül nagyon kevesen keresik fel munkaidő után az irodát. Pedig eppen azért hosszabbították meg az ügyfélfogadási időt. hogy minél kevesebben hagyjak ott ügyeik miatt a munkát. A jó tapasztalatok alapián a jövőben meg több úgy intézésével bízzak meg az irodát. A jogi tanácsadu« ugyancsak három évvel ezelőtt kezdődött. Havonta tizenöten-húszan keresik meg a hetenként egyszer két óraban ügyeletet tartó jogászokat. Előfordul, hogy lakóbizottság, egy-egy lakóközösség képviselője kér tanácsot. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy mindenképpen folytatják a jogi j tanácsadást. Az újdonságok között talál- j juk a január elseje óta mű- j ködő központi iktatóirodát. A ! központi szervezés eredmé-1 nyeként előrehaladott a pénzügyi osztálynál a gépi könyvelésre való áttérés. Az adócsoportnál eve« oia középgépeken dolgoznak, egyre eredményesebben. Az adócsoport az ennél koiszerubb elektronikus központi adatfeldolgozásra 19üU-oan tér át. A költség- vetési csoportnál viszont mar az év elején bevezették ezt. Tavaly megszervezték a la- kásigénylök gépi nyilvántartását, s megkezdődött a gépi adatszolgáltatás is. Most gyűjtik a tapasztalatokat, ugyanis az idei névjegyzék összeállítása erre külouösen alkalmas. Beváltak a házi szerkeszte- sű bianco nyomtatványok. A pénzügyi, az építési, az igazgatási osztályon most már tömegesen használják őket. mivel gyorsan ki lehet tölteni. E segédeszközök használatát még szélesebb körben tervezik a tanácson. Most alakítják ki a házinyomdát. tervezik a központi leiróirodát. A Végrehajtó, bizottság termét hangrögzítő berendezéssel szerelik föl. Sok feladat megoldása vár a tanácsra, éppen ezért egy 1985-ig szóló tervet dolgoznak ki az ügyintézés és az ügyvitel egyszerűsítésére, korszerűsítésére. Reméljük, hogy a kaposváriak a gyakorlatban -s tapasztalják a szép tervek megvalósulásának hálását ügyeik intézése közben. Lajos Géza Változnak-e társadalmi szerkezetünk kategóriái ? ben csökkentek. Nagy társadalmi egységeink termelési viszonyaiban, életmódjában bizonyos fokú kiegyenlítődés megy végbe, s az osztálykülönbségek fennmaradása és újratermelődése helyébe mindinkább az osztályok közeledésének tendenciája lép. E tendenciák mellett a munkamegosztás fejlődésének következtében egyre több átmeneti réteg és csoport alakult ki a társadalmi termelésben, amelyek osztályba sorolása nehéz feladatot ró a társadalomtudományok művelőire. Az osztályok közötti folyamatokkal párhuzamosan megváltozott, vagy módosult alapvető osztályaink belső rétegező- c'ése is. E változások következtében hagyományos struk- túraképünk — a munkásság, parasztság, értelmiség hármassága — ma már egyre kevésbé képes megfelelő támpontot nyújtani társadalmi Szerkezetünk megismeréséEgy esztendő alatt több mint százzal nőtt a munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok és 'Ipart tanulók összlétszama a Barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál, s a múlt év végén már több mint hétszázan voltak. Az összetétel javult, hiszen a szakmunkások száma több mint húsz- szal gyarapodott. A munkaerő mozgása érdekes képet mutat: 1976-ban még 46-os csökkenés volt, majd 1977-ben 81-es, a múlt évben pedig 86-os növekedés következett. Tavaly 293 dolgozó lépett munkába, s 207 távozott. A be- és kilépőknek mintegy 95 százalékát olyanok teszik ki, akik többször változtattak már munkahelyet Szabó Gyula, a vállalat igazgatója így elemezte a helyzetet, visszatekintve a múlt év tapasztalataira: •— Ez a nagy mozgás — figyelembe véve a többi barcsi üzem adatait is — azt mutatja, hogy csupán varosunkban körülbelül kétszázra tehető azoknak a száma naponta. akik állandó »mozgásban« vannak a be- és kilépések miatt, következésképp a termelésben nem vesznek részt. Nemcsak cél, hanem követelmény is. hogy csökkentsük az indokolatlan munkaerőmozgást a gazdasági feladatok eredményes megoldása érdekében. Az igazgató beszámolt arról, hogy a »vándormadarak« kényszerpályára való térítésére, pontosabban számuknak csökkentésére tavaly novemberben közös egyezségre jutottak a barcsi üzemek — a SEFAG, a Kemikál, az ÉPGÉP, a költségvetési üzem, az Unltech, a Dráva Ipari Szövetkezet és a Barcsi Tövál — vezetői. — A kölcsönös előnyökön nyugvó megállapodás lényege, hogy az ebben részt vevő valamennyi üzem szükségesnek tartja a munkafegyelem megszilárdítását. Többet, jobban és rendszeresebben kell foglalkoznunk a régi dolgozókkal, gondoskodnunk kell a megbecsülésükről, es következetesebbeknek kell lennünk a jól dolgozók értékelésében. Nem engedhetjük meg, hogy az év közben munkahelyet változtatók keresete eppen ennek a változtatásnak a következtében növekedjen. Megállapodtunk abban is. hogy a tehetséges fiatalok előmenetelét a lehetőségeinkhez képest kölcsönösen támogatjuk. A tövál igazgatója szerint a megállapodást követő időszak a közösen megfogalmazott célokat Igazolta: helyesnek bizonyult az együttműködés, és érdemes lenne azt más területekre, különösen a termelési együttműködésre is kiterjeszteni. Ez utóbbi javaslat a tövál részéről már eddig is gyakorlati formát öltött: lakatosüzemük 2,4 millió forint bevételhez jutott tavaly, s ezt főkén az Unitech Ipari Szövetkezettel közösen gyártott konténerekből érték eL H. F. Négymillió gépekre Jói dolgozó közösség gondoskodik a tapsonyi Rákóczi Termelőszövetkezetben arról, hogy a gazdaság műszaki fölszereltsége, a gepek es a berendezések üzemkész állapota hatékonyan segítse a növénytermesztés es állattenyésztés eredményességét, Ez a szerelőgárda a múlt évben - befejezte a Bábouia rendszerű szemes- termény-szári tó építési, szerelési munkáit — ennek a beruházásnak az értéke 8 millió forint —, közben, tizennyolc erőgépet fölkészítettek a műszaki vizsgára. Az utóbbi feladat az idén is a műszakiakra vár, s rájuk hárul a most létesítendő battériás malacneve- iő technológiai szerelése is. A tsz építőborigádja — kis létszáma és a legkorszerűbbnek éppen nem mondható fölszereltsége ellenére — nagy feladatokat old meg évről évre. Tavaly a szerelőikkel együtt ők is a terményszárító építésén dolgoztak, s megkezdték a már említett battériás malacnevelő alapozását, a régi épületek tetőszerkezetének javítását, újrafedését. Ezek a munkák az Idén folytatódnak. Állandó tennivalót ad az építő brigádnak a szövetkezet épületeinek folyamatos karbán tartása. A múlt évben hárommillió forintért vásárolt új gépeket a Rákóczii Tsz. Az idén ennél egymillióval többet terveznek erre a okra. Egyebek közolt két gabonakombájnt és egy Rába traktort vesznek. A Te- rebezdpusztán épülő malacnevelő — 1200 férőhelyes lesz — öt és fél millióba kerül, ennek az összegnek azonban csak a felét kell állnia a tsz- nek. a többit állami támogatásként kapja. Ugyancsak szá- mot'evő — 235 ezer forintos — állami támogatást élveznek a másik jelentős beruházáshoz — a munkákat itt is tavalyról folytatják —, a szövetkezet rét- és legelőterfileteiinek javításához.
