Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

Washington Százezres tüntetis Teheránban Készülnék az újabb tárgyalásra Katonai kordon Khomeini köröl Föltehetően Washington­ban, miniszteri szinten folyta­tódnak majd a tárgyalások az Izrael és Egyiptom közötti különbekéről, jelentette ki Vance amerikai külügymi­niszter. Egyiptomi körökben arra számítanak, hogy február végén—március elején ren­deznek újabb tanácskozást az amerikai fővárosban. Az iráni válság kiéleződé­sével amerikai kormánykö­rökben fontosabbnak ‘tartják, mint valaha, hogy végre egy­fajta különmegállapodás szü­lessen Izrael és Egyiptom kö­zött. A washingtoni kormány, mint Vance külügyminiszter bejelentette, két közel-keleti védencét az új költségvetési évben is kiemelt gazdasági, katonai segélyben részesíti. A vallási ellenzék vezetőjé­nek felhívását követve több mint százezer ember tüntetett kedd délelőtt az iráni fővá­rosban Mehdi Bazargan, a Khomeini által hétfőn kine­vezett miniszterelnök mellett. A Baktiar-kormány engedé­lyezte a tüntetést. A fegyveres erők egységei körülzárták azt az épületet amely a vallási, ellenzék köz­pontjának számít, és megaka­dályozták a tüntetőket abbán, hogy ehhez az épülethez vo­nuljanak. A Kayhan című lap értesülése szerint a had­sereg egységei még keddre virradóan körülzárták a mi­nisztériumok épületeit is, hogy távol tartsák a. Kho­meini által kinevezett kor­mány tagjait, ha azok megkí­sérelnék a belépést A teheráni katonai akadé­mián az újonnan végzett hall­gatókat kedden »a Koránra és a nemzeti zászlóra« eskették Szarka Károly nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) ■ megzavarni az ülésszak légkö­rét Az indítvány mögött meg­húzódó szándékok — minde­nekelőtt a szocialista országoa belügyeibe történő beavatko­zás valamiféle intézményesíté­se — nyilvánvalóak voltak. A tagállamok állásfoglalása miatt a manőver szerzői — kénytelen-kelletlen — visz. szavonták javaslatukat. ■— A közgyűlés nagy figyel­met szentelt a nemzetközi bé­két és biztonságot veszélyez­tető, az államok békés együtt­működésének kibontakozását fékező nemzetközi válsággócok kérdéseinek. A Közel-Kelettel kapcsolatban az ülésszak is­mét leszögezte: a konfliktusok igazságos és tartós rendezése elérhetetlen az izraeli csapa­toknak a megszállt arab terü­letekről történő kivonása, .a a Palesztinái arab nép törvé­nyes jogainak elismerése nél­kül. Az elhangzott nyilatkozatok többsége tükrözte a kormá­nyoknak azt a felismerését is, hogy a Camp David-i megál­lapodások bonyolították a helyzetet s emellett egyértel­mű eltávolodást jelentenek a világszervezet által kimunkált közel-keleti rendezési elvek­től. A Namibia és Zimbabwe függetlenségét gátló tényezők­nek az ülésszak kiemelt fi­gyelmet szentelt, s ennek tud­ható be, hogy munkáját még mindig nem tekintik lezárt­nak. A tagállamok döntő több­sége elítélte a pretoriai és a Salisbury fajüldöző rendszerek úgynevezett békés meggyőzé­sére irányuló politikát. — A gyarmati rendszer széthullása után minden füg­getlenné vált országban köz­ponti feladattá, objektív szük­ségszerűséggé vált a gazdasági kérdések megoldása. Érthetően ezek az államok olyan válto­zásokat akarnak a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok rend­szerében is, amelyek hozzájá­rulnak gondjaik száműzéséhez, a gyorsabb fejlődéshez. Ezzel összefüggésben a szocialista országok hangsúlyozták, hogy az egyes államok gazdasági felemelkedéséhez és a gazda­sági kapcsolatok fejlődéséhez egyaránt a szilárd i alapokon nyugvó nemzetközi béke és biztonság teremt kedvező föl­tételeket. A következő évtizedre szóló nemzetközi stratégia kialakítá­sára és a fejlődés számos más fontos kérdéskörére az idén és 1980-ban kiemelkedő jelentő­ségű konferenciákat rendez 3 világszervezet, illetve az ENSZ néhány szakosított szervezete. — Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vett küldött­ségünk t— pártunk és kormá­nyunk állásfoglalásának meg­felelően — a béke és bizton­ság, az enyhülés megszilárdí­tására irányuló kezdeménye­zések felkarolását, a tényleges leszerelést elősegítő indítvá­nyok támogatását tartotta fő feladatának. Delegációnk szo­rosan együttműködött a többi szocialista országgal, az el nem kötelezett mozgalom ha­ladó tagjaival és az adott kérdésben konstruktív állás­pontot képviselő tőkés álla­mokkal. Delegációnk tagjai felszólaltak, javaslatokat nyúj­tottak be a közgyűlés hét fő bizottságának ülésein. Társ­szerzői, illetve kezdeményezői voltunk számos közgyűlési ha­tározatnak. Októberben ha­zánk töltötte be az európai szocialista országok csoport­elnöki tisztét. Ebben a tiszt­ségben Hollai Imre nagykövet többször is felszólalt az ülés­szak munkája során, számos fontos kérdés vitájában. — A közgyűlés fórumát diplomáciánk természetesen felhasználta kétoldalú kapcso­lataink ápolására és fejleszté­sére is — Imondotta befejezé­sül Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes. (MTI) föL Első ízben történt, hogy a sahról — aki hivatalosan még a hadsereg főparancsnoka — nem esett szó. Az iráni vallási • vezetők »népi milíciákat« szerveznek a rend fenntartására. A bo­tokkal és vasrudakkal fel­fegyverzett milíciák jelenlétét a hadsereg hallgatólagosan eltűri. Kedden, kiadott; közlemé­nyében a világi ellenzéket tö­mörítő nerhzeti front felszólí­totta a hatóságokat, a hatal­mi szerveket és a népi erő­ket : vessék alá magukat Khomeini ama döntésének, hogy ideiglenes kormányt | alakít. I Ahmad Mir Fenderekszi, a I Baktiar-kormány külügymi- ! nisztere kedden bejelentette, | hogy országa a jövőben sem­leges külpolitikát fog folytat­ni és szándékában áll kilépni a CENTO szövetségből. »Tizenhat éves korától kezd­ve a német fasiszták ellen harcolt Franciaországban, majd a desipotizmus ellen Iránban. Barátai, hívei, tanít­ványai föltétel nélkül meg­bíznak benne« — írja kedden reggel a Khomeini ajatollah által az ideiglenes kormány elnökévé kijelölt Mehdi Ba- zarganról a Journal de Tehe­ran, a főváros francianyelVű lapja, amelynek hétfői vezér­cikke még Baktiar érdemeit méltatta és lehetőségeit ele­mezte. A mérnöki dinlomával ren­delkező Mehdi Bazargan 71 éves, tanulmányait Francia- országban végezte. Bazargan pályáját mint gimnáziumi tanár kezdte, majd termodinamikát tanított a teheráni egyetemen — de ettől függetlenül — is dinami­kus embernek ismerik. Irán egyik legjobb matematikusa­ként tartják számon, de sok más tekintetben is a legkivá­lóbbak közé tartozik. Bazargan a második világ­háború, után dr. Moszadik egyik első számú harcostársa lett. Az iráni olajipar államo- sítója, akinek kormányát a sah megbízásából a CIA se­gítségével buktatták meg — mint ismeretes — Bazargan- ra bízta az állami olajipar irányítását. A Moszadik kor­mányát megdöntő 1953-as ál­lamcsínyt követő éveket Ba­zargan nagyrészt hol börtön­ben, hol rendőri felügyelet alatt, hol sivatagi deportá- cióban töltötte. Bazargan egyébiránt a múlt év decemberében lépett elő­ször ismét a nyilvánosság elé: helikopteren és autón jár. ta végig Abadánt, Ahwazt és a többi fontos iráni olajköz­pontot, hogy Khomeini meg­bízásából tárgyaljon a Kho­meini támogatására alakult munkásbizottságokkal annak érdekében, hogy a sztrájkoló olaj munkások termeljék meg’ azt a minimumot, amely az iráni fogyasztóknak legszük­ségesebb ellátását biztosítja. Kedden délután nyilvános­ságra hozták a Khomeini ál­tal kinevezett Bazargan ideig­lenes kormányának névsorát. Bazargan, a Khomeini által kijelölt kormány miniszterel­nöke — a jelek szerint — magabiztosan fogadta egyes szélsőjobboldali körök fenye­getőzését, hogy adott esetben letartóztatják. »Ha újra börtönbe zárnak, akkor legalább nyugodtabban tudok gondolkodni arról, hogy mi a teendőm« — je­lentette ki. Biztonsági intézkedések Tokióban Tepg lemondta a mai programot Szigorú biztonsági intézke­dések közepette fogadták To­kióban Teng Hsziao-ping kí­Közös kínai—amerikai nóta: a szovjetellenesség. (A Pravda karikatúrája) I nai miniszterei nők-helyettest, aki egyesült államokbeli útjá­ról hazatérőben kedden há- . romnapos — nem hivatalos — látogatásra a japán fővárosba érkezett Teng Hsziao-ping meghűlés­re és fáradtságra hivatkozva — mint a japán külügymi­nisztérium közölte — lemond­ta tokiói látogatásának kedd­re tervezett programját, Szo- noda Szunao külügyminisz­terrel tervezett megbeszélé­sét és részvételét a tiszteleté­re rendezett fogadáson. A szerdai program mindeddig változatlan. Japán külügyi személyisé­gek szerint a megbeszélések várható fő témái: Tengnek ar Egyesült Államokban tett utazása, a koreai kérdés, az indokínai helyzet és nem utol­sósorban Kínának a Szovjet­unióhoz fűződő viszonya. Kínai kudarc Maputóban A CSEPEL MÜVEK EGYEDI GÉPGYÁRA KAPOSVÁRI nehézgépgyAra azonnali belépéssel felvételt hirdet 1 főportás9 1 emelőgép ügyintéző9 1 kontírozó könyvelő9 1 tervelőadó részére. Jelentkezés személyesen az alábbi címen: CSMEG Kaposvári Nchézgépgyár személyzeti osztály, Kaposvár, Mező I. u. 22. Átdobták a „küldöttséget'’ Tanzániába Meghiúsult Kína törekvése, hogy megossza az el nem kö­telezett országok mozgalmát, gyengítse annak antiimperia- lista irányzatát és csökkentse Kuba tekintélyét — ezt álla­pították meg az el nem kö­telezett országok koordinációs bizottságának Maputóban tar­tott rendkívüli ülésszakát elemző külpolitikai megfigye­lők — mutat rá Szergej Ku­lik, a TASZSZ politikai szem- leírója. Az ülésszakon felszólalva több küldött rámutatott: Pe­king közvetlenül az imperia­lizmussal és a fejlődő orszá­gokban levő helyi reakcióval tömörül egy tömbbe, amikor az el nem kötelezett mozgal­mat a passzív semlegesség, az antikommun izmus, a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág ellem harc útjára akarja terelni. Fontos szerepet szántak a bomlasztásban a kínaiak a megbuktatott Pekingbarát Pol Pot-rezsim képviselőinek, akik meghívás nélkül étkez­tek Maputóba — folytatja Kulik. — Feladatuk az volt — mutatott rá a Kambodzsai Népköztársaság kormányá­nak Maputóba küldött üzene­te —, hogy megnehezítsék az ülésszak munkáját, eltérítsék a résztvevőket az Afrika déli részén kialakult helyzet meg­vitatásától és aláássák az el nem kötelezett országok moz­galmát. Miután ez a törekvés kudarcot vallott, a kínaiak átdobták a »küldöttséget« Tanzániába; hogy a »77-ek csoportjának« Arushában megnyíló ülésén folytassa provokációs szerepét. Nem sikerült megingatni Kuba internacionalista politi­kájának tekintélyét sem az el nem kötelezett országok moz­galmában — hangoztatja a TASZSZ szemleírója, emlé­keztetve Samora Machel mo­zambiki elnök kijelentésére. »A rosszindulatú Kuba-elle- nes kampány sem ’ hiúsítja meg az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­főinek VI. havannai konfe­renciáját« — jelentette ki a mozambiki elnök. I- * A * Sztrájkok sodrában Anglia gazdasági és poli­tikai életét egymást követő rohamokban olyan sztrájkok rendítik meg, amilyenekre az 1926-os általános sztrájk óta talán csak egyszer, 1974-ben volt példa. Akkor a bányá­szok által vezetett hatalmas sztrájkmozgalom megbuk­tatta a konzervatív kormányt Megosztott választók A helyzet politikailag most annyiban más, hogy munkás­párti kormány van hatal­mon. Ez voltaképpen mind­két felet óvatosságra inthet­né. A szakszervezeteknek tudniok kell, hogy az 1979-es esztendő választási év, már­pedig Anglia politikai viszo­nyai között a munkáspárti kormány bukása esetén csak a konzervatívok ragadhatják magukhoz az irányítást Ez a kormány nyilvánvalóan még kedvezőtlenebb, a tőkések ér­dekeit még nyíltabban kép­viselő gazdaságpolitikát foly­tatna. Ugyanez visszafelé is igaz. A választási harcban a munkáspárti kormány tö­megbázisát éppen a szakszer­vezetbe tömörült dolgozók alkotják, ha tehát Callaghan kabinetje a végsőkig kiélezi a viszonyt ezekkel a rétegek­kel — akkor az egyébként is csaknem egyenlő arányban megoszló ország kormányzása kicsúszhat a Labour párt ke­zei közül. Ezek a politikai realitások mégsem tudták korlátozni a sztrájkharc hevességét A magyarázat az, hogy a poli­tikai valóság mögött egy még sokkal mélyebb és hatásosabb gazdasági realitás húzódik meg. 30 éves stagnálás Ennek voltaképpen törté­nelmi gyökerei vannak, s részletei rendkívül bonyolul­tak. Lényege azonban az, hogy a második világháború után Anglia pozíciója a tőkés vi­lággazdaságban gyökeresen megváltozott Számos politi­kai és gazdasági tényező együttes hatásaképpen nem újították fel az angol tő­kések a nagyipar állóeszkö­zeit (azaz gépparkját) olyan ütemben, ahogy ezt más tő­kés vetélytársak megtették. Ennek következtében Angliá­ban a termelékenység sokkal lassabban nőtt, mint más tő­késországokban és a gazda­ság növekedése is sokszor a stagnálásig lelassult. E helyzetnek egyik követ­kezménye volt Anglia általá­nos gazdasági lemaradása. S következménye: külkereske­delmi versenyképességének csökkenése és az angol mun­kások reálbérének viszonyla­gos lemaradása — a többi, fejlett tőkésország munká­sainak reálbéréhez képest. Jövedelempolitika Voltaképpen ez a jelenlegi válság történelmi perspektí­vában vizsgált (de természe­tesen csak elnagyolt és váz­latos) oka. Ami a közvetlen okokat illeti, azt a munkás­párti kormány úgynevezett »jövedelempolitikájában« kell keresni. A kiindulópont itt az, hogy a vázolt törté­nelmi okok következtében a megelőző konzervatív kor­mány bukása után Angliában olyan helyzet alakult ki, hogy a termelés jóformán egyhely­ben topogott, viszont rend­kívül nagy volt a külkeres­kedelmi és fizetési mérleg ■ hiánya, az infláció pedig a 25 százalékos évi ütemet is meghaladta. , A munkáspárti kormány ekkor egy stabilizálási politi­kát dolgozott ki, amelynek lényeges összetevője volt, hogy nagyjából öt százalék­ban szabta meg az átlagos évi béremelés lehetséges fel­ső határát A nagyhatalmú szakszervezeti tanács (TUC) igen hosszú időn át támogat­ta ezt a jövedelempolitikát és maguk a bérből és fizetés­ből élő tömegek is rendkívüli önuralomról tettek tanúságot Voltaképpen vállalták hogy az általános inflációel­lenes, stabilizálási politikán belül ez az úgynevezett »jö­vedelempolitika« á fizetésből élő rétegekre hárítsa a gaz­daság megszilárdításának fő terheit. A stabilizálás másik forrása az Északi-tenger olajkincsének egyre nagyobb jövedelméből' származott és lényegesen javította 'Anglia külkereskedelmi és fizetési mérlegét. Magukra a tőkés vállalatokra (azon a címen, hogy gazdasági tevékenysé­güket ösztönözni kell) arány­talanul kevesebb terhet rak­tak. Az állam lemaradt Az 1975 óta tartó időszak mérlege ilyen formán lénye­gében azt mutatta, hogy há­rom esztendeig, 1978 kora őszéig Angliában a reálbér egyáltalán nem emelkedeit, hanem nagyjában és egészé­ben azonos maradt! (Más- szóval: az infláció üteme mindig legalább akkora volt mint a névleges bér emel­kedése.) Ezen belül volt két hosszú időszak, amikor az infláció gyorsabb volt a név­leges béremelkedésnél; a reálbér tehát csökkent A legutóbbi ilyen időszak 1977 tavaszától 1978 derekáig tar­tott Az történt tehát hogy a ' hivatalos »jövedelempoliti­ka« éveiben rendkívül sok - visszatartott feszültség haf- “ mozódott fel a bérfronton. Ez robbant ki a mostani sztrájkmozgalomban. Igen fontos járulékos oka a jelenlegi heves sztrájk- harcnak, hogy Angliában az állami szektorban dolgozók jövedelme lemaradt a ma­gánszektorban dolgozó mun­kások és alkalmazottak jöve­delmi szintje mögött. Ez a magyarázata annak, hogy a magánszektor után a sztrájk­akciók jelenleg egyre jobban átterjednek az államosított szektorra és a vízművek, re­pülőterek, iskolák, kórházak munkabeszüntetései után felbukkant a villamos erő­művek és a szénbányák sztrájkjának lehetősége is. ­Kínai határsértük Vietnamban A hanoi lapok jelentése sze­rint vasárnap reggel több ezer kínai katona közelítette meg a Lang Son tartományban fekvő Cau Lau falunál a 33- as vietnami határőrposztot. A kínai egységek elfoglaltak töbh magaslatot is, 200 kínai katona ágyuktól és géppus­káktól támogatva 200 méter­nyire behatolt vietnami terü­letre. A kínai egységek fákat vágtak ki és kerítéseket emel­tek vietnami területen, majd a vietnami figyelmeztetés után visszavonultak kínai te­rületre. Beázás miatt kis hibás új kárpit és konyhabútordarabok most 30—401 engedménnyel kaphatók a kaposvári Bútoráruházban. Megtekinthetők a Jutái úti bútorraktárban. ’ , ' (41188)

Next

/
Thumbnails
Contents