Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

Megy a fazekas Szennába

A látogatók nem távoznak üres kézzel

Jól bírta a fiatal évek rögös útját Burucz András fazekas. Még nem mondhatja, célba ért, mégis mintha a távol halvány körvonalai egyre élesebb képet mutatnának. Megy a fazekas Szennába...

A mindennapi munka még a kaposvári műhelyhez köti, de gondolatban már a közeli faluban jár. Gyakran kiutazik, ház után néz, ahol berendezkedhet. Menyasszonya bíztatása is sokat nyom a latban, szívesen vállalja majd a falusi életet.

Építészek rendeztek valamikor hónapokkal ezelőtt tanácskozást Szennában, innen, az ötlet is. Barátja javasolta: »Menj Szennába, dolgozz ott, mert szükség van rád a faluban.« A szabadtéri néprajzi gyűjtemény látogatói bizonyára szívesen veszik, ha a falura emlékeztető ajándéktárgyakat vá" sárolhatnak.

Csepinszki Mária a falumúzeum vezetője örömmel üdvözölte a fiatal fazekast, helyeselte tervét, ösztönözte, hogy mielőbb lásson munkához.

A Kisfaludy utcai műhelyben beszélgettünk. Hátul az udvarban garázsazerű épületet húztak fel. Nyers, égetésre váró cserepek sorakoznak a polcokon.

A szobában ismerős munkák: néhány domborítás emlő" keztet Burucz András korábbi »ko-szakára«. Agyagból készült mellszobrok, á szekrény teleién házilag készü’t dobok, a hártvát égetett agyagiestre feszítette ki. Bekapcsolja a magnót a szalagon népzene.

— A dobok a zenekedvelő fiatalemberé vagy a fazekasé, aki egy különös feladatot látott a hangszer korongozásában?

— Szeretem a zenét is: Elsősorban a népzene érdekel, des,szívesen hallgatom a rockot, a dzsesszt is.

— Mikor kezdett foglalkozni a szakmával?

— A Balázs János képzőművészeti szakkörben tanultam rajzolni. Majd egyik alapító tagja voltam a kisplasztikái szakkörnek. Ez 1971-ben volt. Érettségi után kétszer felvételiztem az Iparművészeti Főiskolára, az első sikertelen próbálkozás után iratkoztam be a szakmunkásképzőbe, fazekasnak. Két év katonaság. A kaposvári fazekasszövetkezethez mentem vissza, kötelességemnek éreztem, hogy utolérjem azokat, akikkel együtt tanultam a szakmát. Fél év alatt azonban elment a kedvem a szövetkezettől, megváltozott időközben ugyanis a légkör. Pozsár Lajos hívott át a pécsi szövetkezethez. Tőle tanultam a legtöbbet Sokat köszönhetek a szobrász Bors Istvánnak is. aki megtanított látni. Az ő szakkörében dolgoztam, ott készülték ezek a plasztikák.

— És most a friss elhatározás, hogy letelepszik Szennában, és somogyi hagyományokat ébresztve csinál cserepeket.

— Egy adag már ég a kemencében, ezek még itt készültek. A falumúzeumban árusítják a munkáimat.

— Néhányat láttam az elő- sízotoában, kuglófisütőt, lábost...

— Más követelményt állítottam magam elé, mint eddig. A habánon nőttem föl.

nem ismerem a somogyi gölöncsérek megmaradt emlékeit. Sokat olvastam erről az utóbbi időben Knézy Judit könyvében. Somogyi edényeket szeretnék csinálni. Szenna meghatározza, hogy oda mi kell.

— Nem dísztárgyak, hanem használati edények.

— Pontosan, csak ilyeneket készítek. És közben, úgy tervezem, hogy felgyűjtsem még azokat a régi cserepeket, amelyek padlássarkokban szuny- nyadnak. Nemcsak Szennában, hanem a Zselicségben.

— Már nem bánja, hogy nem lehetett iparművész?

— Nem tudom, egyelőre nincs is időm arra, hogy olyasmivei foglalkozzam, ami mm tartozik szorosan Szennába jutásom körülményeihez, a fazekassághoz. De azt érzem, hogy még nem tisztázódott bennem minden.

Rádióműsorok a gyermekek évében

Filmjegyset

Áramütés, dramaturggal

Bacsó Péter vonzódik a fiatalokhoz, mint rendező, de ezek a filmjei mégsem tartoznak az életmű legjobb opuszai közé. Gondoljunk csak a Szerelmes biciklisták, a Nyáron egyszerű, a Fejlövés, az Éleszd el a szakállamat, vagy a Iliásztól» vés című munkáira! Egy kivétel, mely valamelyest erősíti a szabályt: a Kitörés. Nem nehéz következtetni a sikertelenség okára. Bacsó — egyben forgatókönyviró is — csak féli«' hiteles figurákat gyúr, félig hiteles konfliktusokkal. Elméleteihez gyárt azok beteljesítésére szánt alanyokat.

All ez most látott filmjére, az Áramütésre is. Két testvér, Vince és Virág furcsa kapcsolatát ábrázolja. Mindketten különcök, ha a sajat szememmel nézem őket. Mindketten , valamiféle jelentéshordozók, ha az író-renuezó fejével prooaiok gondolkodni. Hogy miiéie jelentést hordoznak, az sajnos nemigen derül. ki a filmből. Vince falusi pulyka telep-vezető, Virág előbb főiskolás, majd végigszédeleg egy tucat foglalkozást, talán mert filmjeinkben ez a divat, melyre az önmegvalósítás címkét szokták ragasztani. Kétségtelen, hogy ez az érdekes arcú, majdnem-bájos gyerek — Görbe Nóra főiskolás játssza, eléggé rosszul artikulálva, de tehetségesen —- valóban típusa lehetne a fiatalok egy rétegének. Egy vékony rétegnek, ha közben — s ezt érzem hiteltelennek — nem maradna meg mégis tisztának. Mert ez a Virág valahogy nem kívánt terhessége ellenére is megmarad makulátlannak, tudniillik a filmnek nem sikerül reálisan bemutatni azt a közeget, melyben 'él. És pe'-sze az is indokolatlannak tetszik, hogy a magzat Finnországban fogant; a nézőnek az a huncut gondolata támad, hogy a film alkotói ürügyet kerestek egy északi kiruccanáshoz..,

Apránként tudunk meg mindent két hősünkről. Hogy Virágot Vince nevelte, mert apjuk »jobban szerette a lovakat«, mipt az anyjukat, aki ez okból egyenesen Pestig szaladt, az új férj karjaiba éppen. Csináltság- érzetet hangynak az emberben ezek a meg okolások. Megtudjuk azt is, hogy a báty éjt nappallá téve mentette húga életét, amikor az vírusos agyhártyagyulladást kapott. Kíváncsi lennék, mit szólnak a gyógyítás tanult tudorai a Vincéi áldozathoz: nenj a kórházat javasolták volna-e inkább?. Nos, mivel Vince egyszer »megmentette« húga életét, a dramaturgia — mármint a közhelydramaturgia — úgy kívánja, hogy Virág »visszaadja a kölcsönt«, azaz ő is megmentse bátyját a biztos haláltól. Vince a pulyka- farmon áramütést szenved; húga — aki persze ápolónő is volt az »elfekvőben« — mesterséges lélegeztetést alkalmaz, szájon át is.

Hogv a filmjeinkben kezd egy »mély-fneudi« vonal érvényesülni, az Mészáros Márta

ök ketten című filmjének ho- moszexualitásra utaló — ezt természetes könnyedséggel tevő — jelenetei már sugallták Üj filmje ugyanilyen érintőlegesen férfi-kislány idézőjelbe tett »vonzalmáról« vall. Bacsónál a testvérszerelem jelentkezik, természetesen nagyon finoman, de érzékelhetően: játékos hempergőzések, furcsa birkózás, simogatások, és az élőbeszéd bizonyos fordulatainak segítségével. Egyfajta kötöttség robbantása ez, s nem kárhoztatnám, ha sikerült volna hiteles helyzetet, élő figurákat teremteni a filmhez, mely ráadásul részleteiben aránytalan. így helyenként kifejezetten unalmas Is! Vincét Andorai Péter ala- kítia, bizonyítva, hogy szaporodnak faarcú. merev vonásé fiatal színészeink, mint Trófeán Péter, sokszor Lukács Sándor. Gáti Os~kár, stb. Psota Irénnek, Kölnyesi Györgynek, Bíró Zoltánnak. Lázár Katinak sikerült emhert felmutatniuk egy- egy epizódban.

Leskó László

Mínusz öl év — mennyiért ?

»Nem nehéz megjósolni mi történik majd — mondta az első ítélet idején H. J. Smith neves amerikai jogász- professzor. — Miss Hearst egy ideig börtönben marad, de közben a kulisszák mögött hatalmas gépezet indul meg kiszabadításáért és az akció sikerrel is jár majd.«

Pontosan ez történt. Az unatkozó milliomoslány. akit I elraboltak, majd — mert hát i ez ugye olyan érdekes és ezt i még nem próbálta — maga is bankrabló és országosan körözött gengszter lett, hét évi börtönt kapott. Hiába védte egymillió dolláros gázsiért Lee Bailey, Amerika első számú ügyvéd-sztárja, «2 ügy

védhetetlen vol, az esküdtek egyszerűen nem tehettek mást, mint hogy bűnösnek nyilvánították a vádlottat. De apja, a sajtókirály milliárdos azért még tehetett egy és mást. Eltévelyedett kis- lánykája — részletekben — alig két esztendőt töltött a luxus-rács mögött, most pedig különleges elnöki döntéssel amnesztiát kapott.

Aligha fogjuk megtudni, mennyi pénz áramlott bizonyos politikai kasszákba a felmentés ellenértékeként. Az azonban már most is világos, hogy az egyenlőségről és az emberi jogokról oly szívesen szónokié amerikai igazság- szolgáltaíás újra öregbítette hírnevét

Szennának ebben is szerepe lehet.

Ilorányi Barna

1979-et, a gyermekek jogait védő deklaráció elfogadásának huszadik évfordulóját a gyermekek évének nyilvánította az ENSZ. A Magyar Rádió ifjúsági osztálya űj műsorokkal köszönti a gyermekek évét, és műsorokkal reagál a hazai, nemzetközi eseményekre.

Az önálló műsorok közül kiemelkedőnek ígérkezik az a három egységből álló doku- mentumjáték-sorozat, amely a hazai gyermekek világát mutatja be.

Nemzetközi úttörőtalálkozót rendeznek júliusban Zán- kán és Csillebércen. A táKor fontosabb eseményeiről, életéről hetenként háromszor tudósítják majd a hallgatókat.

Az elmúlt években sokat írtunk a gyermekszínjátszás szerepéről, a gyermekek »akciójának« fontosságáról. Az irodalmi és színjátszó csoportok részére hirdetett vetélkedővel is helyszíni közvetítések ismertetik meg az érdeklődőket.

Művészi élményt kínál a hallgatóknak a nemzetközi gyermekkórus-fesztivál, amelyen szocialista országok és Finnország gyermekkórusai vesznek részt. Az c gjáró koncertek után közös zene- akadémiai hangverseny zárja majd a ta'álkozót. Természetesen mindezzel a rádión keresztül ismerkedhetünk meg.

Május vége a határi Je je annak a mese- és gyermekjáték-pályázatnak, amelyre neves írókat hívott meg a Magyar Rádió. A legiohbak- nsk ítélt műveket 1979-ben hallhatjuk is.

Színes, változatos hazai rendezvények a gyermekkönyv- napóktól a játékkiá’1-"-.ás'g teszik érdekessé az évet, s minderről hírt ad majd az MR 10—14 és az Ötödik sebesség.

A tudományos kutatás somogyi bázisa

Interjú dr. Guba Sándor főigazgatóval

téma? Szerintünk akkor kerülhet pont egy komplex kutatási program végére, ha eredményeit széleskörűen használják, s ha az gazdagítja a környezetet, vagy egyéb tudományos munkához ad impulzusokat. Ilyen volt a főiskolán kidolgozott urebe- tin-program és a kötetlen szarvasmarha-hizlalás megindítása. Természetesen az elméleti és az alapkutatásoknál más a helyzet.

— On szerint milyen áttételek mfl- Koam-ua-k Hatékonyan a kutatás és a gyakorlat

— Szoros kapcsolat kell a termelési rendszerekkel.

— Vetn kBtéip7i el túlságosan ez

a kapcsolat a kuta< ót eg y - eg v- n i - potézis,

__gondolau-tu kons

trukció mellett? Nem csökken ezzel _a_ nyitottság, mely a tudományos kutatás a) a pf öltét el e ?

— Mi a kapcsolat másik oldalát fontosabbnak tartjuk. A rendszer és az intézmény szoros együttműködése állandóan' friss információkat, új és mással nem helyettesíthető impulzusokat ad a kutatóknak. S ez nélkülözhetetlen, hiszen az intézményünkben folyó kutatás évről évre ösz- szetettebbé válik. S az előnyök azzal még nem érnek véget, ha a kutatómunka eredményének azonnal megtörténik a próbája. Az igazi nyereség: a tudományos gondolat hallatlan gyorsan válik- gyakorlattá. Az érdekeltségi azonosság révén a kutatási eredmény nem egy vagy két üzemben valósul meg, hanem a termelési rendszerben megsokszorozódik.

— A főiskola az októberben meg- ai ak. uit h us^alaniocenyesziési rend - ir.or egyik teljés jog-:r~ta~gja.~~ Hogyan lehet o. y Költségveies alapján (1>1 gozó i•»f»/.«nény egy gazdái- Hodá — la nyereség felelőssegét és piaci kockázatát vállaló — szervezet tagja?

— Az érvényes rendelkezések szerint a főiskolák, ' kutatóintézetek tagként beléphetnek a rendszerbe. Az említett szervezetben a mi jelenlétünk elsősorban szellemi. De anyagi is. A tagok 500 ezer forint értékben, alapító tőkeként elismerték a főiskola szellemi tevékenységét a a rendszer elemeinek kidolgozásában. Az is igaz. hogy nincs egyértelműen tisztázva a belépés mikéntje. Mi ezen úgy kívánunk segíteni, hogy a főiskola költségvetési tanüzeme — amely gazdálkodó szerv — lesz a rendszerben az érdekképviselőnk.

— Milyen rends/e^rkn^k tagja a főiskola?

— A legismertebb a Ka—hyb. Kezdetben vállalkozás volt a genetikai eredmények hasznosítására. Még nem rendszer, de ebbe az irányba fejlődik. Tavaly ősszel alakult meg a főiskola által szervezet1 Katej—Kahús Szarvasmarha- tartási Vállalat, de erről bővebben most nem kívánok szólni. Most indul a húsgalamb-tenyésztési rendszen Tavaly októberben alakult. A kisállattenyésztői tanszéken dolgozták ki a ketreces tartás föltételeit. Ez a világon egyedülálló szabadalom. A nagyüzemi galambtartás ed- é dig ismeretlen volt, csak a kisárutermelő üzemekben vagy hobbi szinten foglalkoztak ezek tenyésztésével. Ahhoz, hogy a nemesítés és , a megfelelő állategészségügyi ellátás megvalósulhasson, állandó figyelemre, áttekinthető rendszerre van szükség. Ezt szolgálja a nagyüzemi — de kisüzemben is jól alkalmazható — ketreces tartás. Galambpárok kerülnek ketrecekbe, és a sze'ekiált, nemesített anyagot tóvábbszaporít- ják. Az alapító kömény szerint három nag’-üzemben létesítenek szaporítótelepet. Onnan kerülnek az állatok a kisüzemekbe.

— Mi -'.iáik legfőbb Iránya

/v megye szeneim .cwivwc»* "’ 4* tos szereibe van a Kaposvári Mező- jjázdas 'Ki r'óisüala kutatógárdájának. Ma az itteni kutatók munká- j . iH.K. van leginkább széles körű országos visszhangja. Mióta és milyen területeken folyik a kutatás?

— Ez a munka attól a pillanattól kezdődött falaink között, amikor az intézmény még csak felsőfokú technikum volt. 1961-től az oktatás, szakemberképzés mellett a Kapós-völgye híres állattenyésztési hagyományaira támaszkodva igyekeztünk továbbfejleszteni a kutatást. A megyei vezetés igényei is arra szorították az intézet kutatóit, hogy eredményeik közvetlenek fölhasználhatók legyenek a gyakorlatban. Azóta tartalmában jócskán differenciálódott és módszereiben rohamosan fejlődött ez a munka. Növekedett , a tudományos dolgozóink száma, és a vizsgálatokba szinte minden magyarországi állatfajt bevontunk. Kezdetben helyi jelentőségű, kisebb témákkal foglalkoztunk. Ma néhány területet országosan is csak mi művelünk.

— Például?

— Például a kisállattenyész- tőknél az egyes külföldi hibridek minősítését.

— Hagyománnyá vált-e a fóiskol-vt kot utómunkában a környezet igényei iránti megkülönböztetett fi- gyelem?

— Igen, de átalakult. Az országos tudománypolitikai célkitűzéseknek megfelelően nemcsak a kutatómunka szélesítése a célunk, hanem az eredmények terjesztését és a hatékony felhasználást is fontosnak tartjuk. Ez az út — a gyors felhasználás lehetőségeinek vizsgálata — nem mindenben egyezik az ország más, hasonló főiskoláinak felfogásával.

— Gyakori az egyetemek, kutató- Intézeten gyakoriéit .ban, hogy a kés/ eredményekről heszam-dnak, s »»"«•s velők gondjuk t- vább . . .

— A mi felfogásunk különbözik ettől. Kialakításában talán szerepe volt a hosszú évek útkeresésének. Hogyan lehet a kutatómunka eredményeit konkrétan felhasználni? Erre kerestünk választ. Nem állítom, hogy megtaláltuk az arany középutat, noha kialakult módszereink, kézzelfogható eredményeink vannak. Véleményem szerint a probléma gyökere a tudományos kutatás elszámoltatási rendszerében található. Sokan azt tekintik a téma lezárásának, ha írnak egy részletes jelentést, vagy valamelyik szaklapban publikálják az eredményeket. Így nagyon sok befektetett szellemi energia nem gyümölcsözik, folytatás nélkül márad. Hol van az a kapocs, az a mechanizmus, amely valójában megmutatja a rengeteg erőfeszítés eredményességét? Azt is megkérdőjelezem, hogy a zárójelentéssel befejezettnek tekinthető-e egy

— Genetikai takarmányozás. tartástechnológia, állat- egészségügy. Hogy ezekből az egyes állatfajok esetében melyiket művelik kutatóink nagyobb súllyal, az mindig a konkrét problémáktól függ. A továbbfejlődés során a mai tudomány interdiszciplináris irányzatához is közeledünk: együttműködünk a pécsi akadémiai bizottsággal és a somogyi egészségügyi szervekkel. Ennek egyik jele: fél éven belül lehetővé tesszük, hogy modellállaiokon az emberi gyóigvászatban kamatoztatható kísérleteket végezhessenek kaposvári orvosak.

— Hány kutató dolgozik? Milyen

a' iitáurwHl" s7

— Dolgoznak nálunk oktatók és kutatók. E két nun' a merev szétválasztása nem szerencsés. Azt mondom: a kutatók oktassanak és az oktat V; kutassanak is. Ki mennyit? Az arány egyéneiként változik. Egyébként 93 egyetem -t és főiskolát végzett diplorr. s tanít és kutat az intézmér - ben. Nem népes csoport, < nagyobb egyetemi tanszék is többen vannak. 1965-b még .csak én voltam egyed":! kandidátus itt, most már tízre emelkedett a számunk. Minősítési áttörést jelent, hogv tavaly két személynél hág - ták jóvá az akadémiai doktori cselekmények megind; í- sát. Várható. hogy még 1 - vábbi egy-két elismerte' '• kutató is jelentkezni fog tőlünk. Évente jönnek hozzánk — terv szerint — egyetem" t végzett, gyakorlott fiatalemberek, ezek továbbképzési j terv alapján dolgoznak, sze- ! rezhetnek tudományos fokozatot és léphetnek tovább. Gyarapodnak nemzetközi kap" csolataink, egyre több a tanári-kutató csere. A csaknem két évtizedes szüntelen fejlő- désnek-növekedé.snek még mindig nem tartunk a végén.

Cs. T.