Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

„Negyvenezer égert hérünk... Párttaggyűlés vagy termelési tanácskozás? u \ Télutó a csemetekertben Vagy ez, vagy az — mond­hatná az olvasó —,• micsoda dolog az, megkérdőjelezni egy értekezlet mibenlétét? S jog­gal, de higgye el, nemegyszer tapasztaltam már, hogy a gyű­lések és tanácskozások szóvi­vői összekeverték e fogalma­kat. Napjainkban folynak a beszámoló taggyűlések, és el is tartanak még néhány hé­tig, míg a pártalapszervezetek és a csúcsvezetőségek meg­tárgyalják múlt évi munká­jukat, és meghatározzák ez évi teendőiket. Mostanában pedig, amikor oly nagy hang­súlyt kapott a gazdasági mun­ka, a termelékenység, a haté­konyság kérdése, amikor az V. ötéves tervnek jócskán a második felében járunk, ami­kor egyre inkább szorítanak bennünket vállalásaink és el­képzeléseink, a termékszerke­zet változtatásai, az energia­takarékossági gondok, a nyersanyagok felhasználásá­nak lehetőségei és a minden téren való takarékosság, nos, mostanában óhatatlanul elő­térbe kerül a párttaggyűlése­ken is a gazdasági munka. Hasznos is, szükséges is er­ről beszélni. Hol is szólhat­nának a vállalatok, üzemek, gyárak termelőszövetkezetek felelős vezetői a következő időszak legfontosabb tenniva­lóiról, ha nem a kommunis­ták üzemi fórumán? Hol kér­hetnének a dolgozóktól igazi segítséget, ha nem éppen a párttaggyűléseken? Hol vilá­gosíthatnák fel a munkásokat és műszakiakat arról, hogy milyen fontos üzemük tevé­kenysége, gazdaságos terme­lése, ha nem ott, ahol azok legjobbjai találkoznak egy­mással? A taggyűlés valóban erre való. És természetesen arra, hogy a népgazdasági tervekből, célkitűzésekből az egyes termelő egységekre bontott feladatokat éppen ezekben az egységekben tár­gyalják meg. Tudni, mi van körülöttünk Mégis azt mondom, ne ke­verjük össze a párttaggyűlése­ket a termelési tanácskozások­kal. A politikai elhivatottság ugyanis nem merülhet ki csak a gazdasági munkában. Sőt, a párttaggyűlés témája nem szo­rítható le az adott közösség tevékenységére sem. Mert Ki­ragadni a kisebb közösségeket az egészből értelmetlen dolog, hiszen az összefüggésekből ragadnánk ki a részt, az al­kotó elemet. Lássunk egy oél- dát Egy nem gazdaságos, rosszul termelő üzemet ma­holnap megszüntetnek. Ha en­nek az üzemnek a kommu­nistái nem látják a körülöt- I tűk levő világot, annak moz­gását, fejlődését, akkor nem fogják megérteni, miért kel­lett az ő üzemüket megszün­tetni, hiszen nem lesz viszo­nyítási alapjuk. Ennek hiá­nyában pedig nem is mond­hatjuk rájuk azt, hogy rosz- szul, gazdaságtalanul termel­tek. De bármilyen sikeres volt a beszámoló taggyűlés, nem mehet haza az a párttitkár sem nyugodt lelkiismerettel, aki nem említette meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt egészét foglalkoztató gondo­kat, az MSZMP véleményét a nagyobb — ha tetszik — vi­lágpolitikai kérdésekről. Mert nem nevezhető igazi párttag­gyűlésnek az, ahol csak a leg­szűkebb környezettel foglal­koztak. Miért drágább? Ma minden kommunistának tudnia illik, hogy mi történik Vietnamban, Iránban, Kam­bodzsában, hogy hol tart a SALT—II., mert csak ezeknek az összefüggéseknek ismerelé­ben tudja igazán megítélni saját helyzetét. Félre ne ért­sen az olvasó, én nem a Sza­bad Nép félórákat kérem szá­mon, csupán annyit, hogy le­gyen téma az üzemen, gyá­ron belül is minden olyan esemény, amely a világban történik, s amely események a haladást szolgálják, vagy éppen gátolják. És ahol ezek tárgyalását a legjobban kér­hetjük, az a párttaggyűlés. A világpolitikai események és belső gazdasági helyzetünk ugyanis olyan szoros kapcso­latban állnak, hogy szétvá- laszthatatlanok egymástól. A párttaggyűléseken bizonyára Munkahelyre - autóbusszal Munkásszállítás az állami gazdaságokban Ha a dolgozóknak a távo­labb eső munkahelyekre való szá.látásáról beszélünk, több­nyire arra gondolunk, hogy a korszerű utaztatásnak kizáró­lag a dolgozóik kényelme ír ..alpontjából. van jelentősé­ge. Pedig gyakran arról is szó van, hogy az,állami gazdaság például csak akkor kap ele­gendő munkaerőt, ha gondos­kodik az emberek munkába, illetve hazaszállításáról. A helybe szállítás azért is fon­tos, mert így kezdődhet idejé­ben a munka, nem kell attól tartani, hogy késik a vonat vagy defektet kap a kerék­pár... Megyénk állami gazdaságai az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában 57 millió forintot fordítottak autóbuszok beszer­zésére, s ez azt jelenti, hogy a tervidőszakra szóló előirány­zatukat csaknem 87 százalék­ra teljesítették. Huszonkilenc autóbuszuk és tizenhét mik- robuszuk van. Az időarányos teljesítésből következtetve megnyugtatónak látszik a munkásszállitás helyzete, a valóság azonban nem mutat i''-en kedvező képet. A szállítást az álami mező- gazdasági nagyüzemek saját gépkocsijaikkal oldják meg. Tavaly például majdnem 5900 dolgozót vittek ezekkel a jár­művekkel, 57 százalékkal töb­bet, mint a IV. ötéves terv fgy-egy esztendejében átlago­san. A dolgozók élnek ezzel a ényelmes lehetőséggel: a bu­szúk számának növekedésé- ' el egyidőben. csökkent a i runk ás szállást igénybe vevő­ké és az időszaki munkásoké. (A felszabaduló munkásszál­lások egy részét átalakították irodának, lakásnak.) A munkásszállító buszokra nagyobb az igény, mint fcmennyd kielégíthetnek. Szük­ség van még — különösen csúcsmunkák idején — bérelt autóbuszokra, sőt teherautók­ra is némelyik állami gazda­ságban a munkások szállítá­sához. A folyamat azonban nem szakad meg: mind több állami mezőgazdasági nagy­üzemnek van autóbusza So­mogybán. szóba kerülnek például a ben­zináremelkedések. Nos, miért kellett a benzin árát felemel­ni nálunk? A választ minden gyermek fújja már: mert energia- és nyersanyagválság uralkodik a nyugati világban. De hogy ez a válság mitől van, — attól-e, hogy egyik pillanatról a másikra elfogy­tak az energia- és nyersanyag­tartalékok, vagy valami más oka van —, azt már nem tudja a felnőttek jó része sem. A példa nagyon egyszerű, mondhatnánk, túl egyszerű. De ezzel nem .az olvasót akarom lebecsülni, hanem azt szeret­ném bizonyítani, hogy meny­nyire fontos nekünk mindar­ról tudni, ami körülöttünk történik, hogy mennyire kevés csak azt propagálni a taggyű­léseken, hogy mi a dolgunk és feladatunk. Helyhez, időhöz kötve És ha már itt tartunk, ak­kor ez utóbbi is megérdemel néhány sort. Arról van ugyan­is szó, hogy hajlamosak va­gyunk a termelési tanácsko­zásokon is, a beszámoló tag­gyűléseken is csak nagy ál­talánosságokban beszélni gaz­dasági feladatainkról. Nem egy igazgatót, párttitkárt hal­lottam, aki a legjobb szán­dékkal bár, de így beszélt: »■Elvtársak, azon kell igyekez­nünk, hogy hatékonyabban és jobb minőségben ter­meljünk«. Ez úgy önmagá­ban nem mond semmit. Ha az illető vezető valóban azt akarja, hogy a munka hatékonyabb legyen és a mi­nőség kevésbé kifogásolható az általa vezetett üzemben vagy gyárban, akkor valami olyasmit kellene mondania: a forgácsolóüzemben a tavaly vásárolt gépet ezután két mű­szakban kell üzemeltetni. Mert a gép elég drága volt ahhoz, hogy ne engedhessük meg magunknak, hogy csak nyolc órát menjen, tizenhatot pedig álljon. És adhat még ez a vezető helyhez, időhöz, személyekhez, brigádokhoz szóló programot, amikor konkrétan megfogalmazza, melyek azok a módszerek, amelyekkel a munkát terme­lékenyebben tudják elvégezni. Én nem azt állítom, hogy egyesegyedül az igazgatóknak vagy a párttitkároknak a dol­guk megmondani, melyik gé­pen ki és mennyit dolgozzon. De összefogva a műhelyekben és a részlegekben dolgozó kommunistákkal, művezetők­kel és technikusokkal, már meghatározhatják a részfel­adatok sorát is. Legyenek hát ezek a párt­taggyűlések olyanok, amelyek I összefüggéseiben mutatják be: gazdasági életünk gondjait is. J a világpolitikai eseményeket' is, hogy e taggyűlések hatását másnap már a műhelyekben mérhessük le. Mérő Miklós — Az égercsemetékből új erdőt telepítünk — mondták a batci tsz képviselői. A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság ladi erdé­szetének gyöngyöspusztai cse­metekertjében e február végi napokban az időjárás hatá­rozza meg, milyen munkákat végezhetnek a dolgozók. Ha nem fúj a szél, a férfiak a Bolhóról érkezett tőzeget fer­tőtlenítik. Enyhe időben cse­metéket emelnek ki, és ezeket válogatják. Ottjártunkkor en­nek a munkának lehettünk ta­núi: áz asszonyok a mézgás éger egyéves magágyi cseme­téit válogatták. A hatéi ter­melőszövetkezet képviselői vevőként érkeztek a csemete­kertbe, s mint elmondták, negyvenezer égercsemetét visznek Gyöngyöspusztáról a gazdaság új erdejének telepí­téséhez. — Csaknem kilenchektáros zárt egységben és nyolchek­tárnyi fenyőtelepen folynak a csemetekerti, faápolási mun­kák — tájékoztatott Borosán István, az erdészet erdőmű­velési műszaki vezetője és Ferencsics Ferencné kerület­vezető erdész. — Évente há­rom-négy. millió csemete van a kertünkben, fő profi lünk,az erdei fenyő és a mézgás éger. Az erdei fenyőből tavaly több mint egymillió csemetét neveltünk, hagyományos mo­dem, sorokban. Ezek egy része kétéves korig nálunk marad, más részét pedig csemeteként a társerdészetnék adjuk. Méz­gás égerünk tavaly 1,3 millió volt, sokat közülük hideg r _ Épül az új kaposvári keverőtelep ágyakban neveltünk. A cse­meték kétharmadát azonnal felhasználják erdősítési alap­anyagként a saját erdésze­tünk, aztán a társerdészetek, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek — köztük még al­földiek is—, a többi iskolába kerül, s onnan adjuk később a kitermelt faállomány pótlására. A csemetekertben — az er­dei fenyőn és a mézgás ége­ren kívül — megtalálható a luc-, a duigüas- és a vörösfe­nyő, a kocsányos és a ko- csánytalan, illetve csertölgy, a juhar, a kőris. Tavaly 176 mázsa szlavón tölgymakkot szereztek be jugoszláv im­portból, s ezt még a múlt év tavaszán — mindössze más­fél nap alatt — elvetették. Az innen nyert csemeték zömét a Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság erdészetei­nek tölgytermő területeire ül­tetik ki ősszel és tavasszal, a kisebb részből szaporító anyagra tesznek szert. — Tavaly 1,1 millió forin­tos termelési értéket tervez­tünk a gyöngyöspusztai cse­metekertre. Ezt elértük. Az idén már több mint 2.5 millió forint az előirányzat. A szem­betűnő emelkedés főként a tavaszi vetéseknek — ezen belül különösen az importból származó makknak —. és a munkáknál a hatékonyság nö­vekedésének tulajdonítható. Tizenöt dolgozója van a csemetekertnek, közülük ti­zenhárom nő. Munkájukhoz — a permetezéshez, a sorkö­zök ápolásához — egy bolgár kistraktor meg egy fogat van a segítségükre. A kert köze­pén harmincezer köbméteres víztározó áll, abból öntözhet­nek a nyáron — a tározót a Gyöngyös-patak táplálja víz­zel —; az onnan nyert mes­terséges csapadéknak különö­sen az éger nevelésénél van nagy jelentősége. Mintegy négyezer mázsa tőzeget vár­nak Bolhóról, ennek több mint a fele már ott van a csemetekert szomszédságá­ban. — Étkezésnél ezt az erdei melegedőt veszik igénybe dol­gozóink — mutatta Feren- csicsné a szántódi erdészet­nél készített, praktikus fa­építményt. Itt, a csemetekert­ben kettő van belőle, mind­egyikben kályha adja a me­leget, s a tisztálkodáshoz mos­dót szereltek be. — Az eredményekben dön­tő részt vállaltak magukra a Fenyő brigád tagjai — ma­gyarázta Borosán István. — A csemetekertben _ már több éves múltja van a szocialista brigádmozgalomnak, és a Fe­nyő brigád — a múlt évi tel­jesítések alapján — most az aranykoszorús jelvény váro­mányosa. Tóth Józsefné veze­ti ezt a kis közösséget, és az ő jó munkájuk a biztosíték arra, hogy a csemetekert az idén is teljesíti tervét. Ez a teljesítés vagy túltel­jesítés igencsak befolyásolja, hol és mekkora területen »születik« új erdő a gyön­gyöspusztai csemetékből. II F. Egyszer a fagy akadályozta a Kaposvári Közúti Építő Vállalat új keverőtelepének építését Kaposfüreden, aztán az enyhe időre és a sok csa­padékra panaszkodtak az em­berek, mert a nagy sárban nehéz dolgozni. Az időjárási viszontagságok ellenére jól halad a munka. Elkészültek a gépek beton­alapjai, és ezen a héten he­lyükre emelik a berendezése­ket, hogy a március ötödikén NDK-bóL érkező szerelők azonnal munkához láthassa­nak, s a jövő hónap végén megindulhasson a próbaüzem. A telepen dolgozó hetven ember nemcsak az aszfalt­gyár gépei körül sürgölődik, hanem — mint képünkörvját- ható — a termel őbcrpiidezé- sekkel együtt építi a raktára­kat, a laboratóriumot és a szerelőműhelyt is. Csaknem százmillió forintos beruházással Új kempingek épülnek a Balatonon Űj kempingek fogadják a nyáron a vendégeket a Bala­ton déli partján. A Siotour csaknem százmillió forintot költ a táborhelyek számának növelésére. A jelentős állami támogatással megvalósuló kempingfejlesztési program eredményeként a nyáron — várhatóan — csökken már a sá torta borokban tapasztalha­tó zsúfoltság. Az űj táborhelyek kialakí­tása — a hozzájuk kapcsolódó szociális és egészségügyi. léte­sítmények építése — megfele­lő ütemben halad. Ezer em­ber egyidejű elhelyezésére al­kalmas űj kempinget nyitnak a nyárra Balatonberényben,' Balatonszemesen, Zamárdiban a mostam autóskempinggel szemben, valamint Balaton- szabadi—Sóstón és a gamá- szai részen. A siófoki Arany­parton kétezer ember egyide­jű pihenését biztosítja majd a most éoülő új tábor. / i Zamárdiban a régi autós- vemplng a nevének megfelel® feladatot kap. Ezentúl a lakó­kocsival érkező vendégeket fogadják itt. Nemcsak a lakó­kocsik parkolására alkalmas helyeket alakítanak ki a tábor területén, hanem biztosítják a víz és az áram csatlakoztatá­sát is a komfortosabb nyara­lást kedvelőknek. Az idei nyárra új kiránduló­központtal gyarapodik a Ba­laton somogyi partja. Szán- tódpusztán megnyitják a lá­tóra tők előtt az első három felújított épületet. Az cgy’k épüle'ben a ba'atonendrédi csipke történetét bemutnlóki- állítás lesz. A másodikban — a volt kastély éoü'etben — kap helyet a Balatont ábrá­zoló grafikákból rendezett ki­állítóé. A harmadik éoület vendégfogadó lesz: itt nvitiák meg a ménesmárdát és a nép- művészeti cikkeket árusító boltot. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents