Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
„Negyvenezer égert hérünk... Párttaggyűlés vagy termelési tanácskozás? u \ Télutó a csemetekertben Vagy ez, vagy az — mondhatná az olvasó —,• micsoda dolog az, megkérdőjelezni egy értekezlet mibenlétét? S joggal, de higgye el, nemegyszer tapasztaltam már, hogy a gyűlések és tanácskozások szóvivői összekeverték e fogalmakat. Napjainkban folynak a beszámoló taggyűlések, és el is tartanak még néhány hétig, míg a pártalapszervezetek és a csúcsvezetőségek megtárgyalják múlt évi munkájukat, és meghatározzák ez évi teendőiket. Mostanában pedig, amikor oly nagy hangsúlyt kapott a gazdasági munka, a termelékenység, a hatékonyság kérdése, amikor az V. ötéves tervnek jócskán a második felében járunk, amikor egyre inkább szorítanak bennünket vállalásaink és elképzeléseink, a termékszerkezet változtatásai, az energiatakarékossági gondok, a nyersanyagok felhasználásának lehetőségei és a minden téren való takarékosság, nos, mostanában óhatatlanul előtérbe kerül a párttaggyűléseken is a gazdasági munka. Hasznos is, szükséges is erről beszélni. Hol is szólhatnának a vállalatok, üzemek, gyárak termelőszövetkezetek felelős vezetői a következő időszak legfontosabb tennivalóiról, ha nem a kommunisták üzemi fórumán? Hol kérhetnének a dolgozóktól igazi segítséget, ha nem éppen a párttaggyűléseken? Hol világosíthatnák fel a munkásokat és műszakiakat arról, hogy milyen fontos üzemük tevékenysége, gazdaságos termelése, ha nem ott, ahol azok legjobbjai találkoznak egymással? A taggyűlés valóban erre való. És természetesen arra, hogy a népgazdasági tervekből, célkitűzésekből az egyes termelő egységekre bontott feladatokat éppen ezekben az egységekben tárgyalják meg. Tudni, mi van körülöttünk Mégis azt mondom, ne keverjük össze a párttaggyűléseket a termelési tanácskozásokkal. A politikai elhivatottság ugyanis nem merülhet ki csak a gazdasági munkában. Sőt, a párttaggyűlés témája nem szorítható le az adott közösség tevékenységére sem. Mert Kiragadni a kisebb közösségeket az egészből értelmetlen dolog, hiszen az összefüggésekből ragadnánk ki a részt, az alkotó elemet. Lássunk egy oél- dát Egy nem gazdaságos, rosszul termelő üzemet maholnap megszüntetnek. Ha ennek az üzemnek a kommunistái nem látják a körülöt- I tűk levő világot, annak mozgását, fejlődését, akkor nem fogják megérteni, miért kellett az ő üzemüket megszüntetni, hiszen nem lesz viszonyítási alapjuk. Ennek hiányában pedig nem is mondhatjuk rájuk azt, hogy rosz- szul, gazdaságtalanul termeltek. De bármilyen sikeres volt a beszámoló taggyűlés, nem mehet haza az a párttitkár sem nyugodt lelkiismerettel, aki nem említette meg a Magyar Szocialista Munkáspárt egészét foglalkoztató gondokat, az MSZMP véleményét a nagyobb — ha tetszik — világpolitikai kérdésekről. Mert nem nevezhető igazi párttaggyűlésnek az, ahol csak a legszűkebb környezettel foglalkoztak. Miért drágább? Ma minden kommunistának tudnia illik, hogy mi történik Vietnamban, Iránban, Kambodzsában, hogy hol tart a SALT—II., mert csak ezeknek az összefüggéseknek ismerelében tudja igazán megítélni saját helyzetét. Félre ne értsen az olvasó, én nem a Szabad Nép félórákat kérem számon, csupán annyit, hogy legyen téma az üzemen, gyáron belül is minden olyan esemény, amely a világban történik, s amely események a haladást szolgálják, vagy éppen gátolják. És ahol ezek tárgyalását a legjobban kérhetjük, az a párttaggyűlés. A világpolitikai események és belső gazdasági helyzetünk ugyanis olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy szétvá- laszthatatlanok egymástól. A párttaggyűléseken bizonyára Munkahelyre - autóbusszal Munkásszállítás az állami gazdaságokban Ha a dolgozóknak a távolabb eső munkahelyekre való szá.látásáról beszélünk, többnyire arra gondolunk, hogy a korszerű utaztatásnak kizárólag a dolgozóik kényelme ír ..alpontjából. van jelentősége. Pedig gyakran arról is szó van, hogy az,állami gazdaság például csak akkor kap elegendő munkaerőt, ha gondoskodik az emberek munkába, illetve hazaszállításáról. A helybe szállítás azért is fontos, mert így kezdődhet idejében a munka, nem kell attól tartani, hogy késik a vonat vagy defektet kap a kerékpár... Megyénk állami gazdaságai az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában 57 millió forintot fordítottak autóbuszok beszerzésére, s ez azt jelenti, hogy a tervidőszakra szóló előirányzatukat csaknem 87 százalékra teljesítették. Huszonkilenc autóbuszuk és tizenhét mik- robuszuk van. Az időarányos teljesítésből következtetve megnyugtatónak látszik a munkásszállitás helyzete, a valóság azonban nem mutat i''-en kedvező képet. A szállítást az álami mező- gazdasági nagyüzemek saját gépkocsijaikkal oldják meg. Tavaly például majdnem 5900 dolgozót vittek ezekkel a járművekkel, 57 százalékkal többet, mint a IV. ötéves terv fgy-egy esztendejében átlagosan. A dolgozók élnek ezzel a ényelmes lehetőséggel: a buszúk számának növekedésé- ' el egyidőben. csökkent a i runk ás szállást igénybe vevőké és az időszaki munkásoké. (A felszabaduló munkásszállások egy részét átalakították irodának, lakásnak.) A munkásszállító buszokra nagyobb az igény, mint fcmennyd kielégíthetnek. Szükség van még — különösen csúcsmunkák idején — bérelt autóbuszokra, sőt teherautókra is némelyik állami gazdaságban a munkások szállításához. A folyamat azonban nem szakad meg: mind több állami mezőgazdasági nagyüzemnek van autóbusza Somogybán. szóba kerülnek például a benzináremelkedések. Nos, miért kellett a benzin árát felemelni nálunk? A választ minden gyermek fújja már: mert energia- és nyersanyagválság uralkodik a nyugati világban. De hogy ez a válság mitől van, — attól-e, hogy egyik pillanatról a másikra elfogytak az energia- és nyersanyagtartalékok, vagy valami más oka van —, azt már nem tudja a felnőttek jó része sem. A példa nagyon egyszerű, mondhatnánk, túl egyszerű. De ezzel nem .az olvasót akarom lebecsülni, hanem azt szeretném bizonyítani, hogy menynyire fontos nekünk mindarról tudni, ami körülöttünk történik, hogy mennyire kevés csak azt propagálni a taggyűléseken, hogy mi a dolgunk és feladatunk. Helyhez, időhöz kötve És ha már itt tartunk, akkor ez utóbbi is megérdemel néhány sort. Arról van ugyanis szó, hogy hajlamosak vagyunk a termelési tanácskozásokon is, a beszámoló taggyűléseken is csak nagy általánosságokban beszélni gazdasági feladatainkról. Nem egy igazgatót, párttitkárt hallottam, aki a legjobb szándékkal bár, de így beszélt: »■Elvtársak, azon kell igyekeznünk, hogy hatékonyabban és jobb minőségben termeljünk«. Ez úgy önmagában nem mond semmit. Ha az illető vezető valóban azt akarja, hogy a munka hatékonyabb legyen és a minőség kevésbé kifogásolható az általa vezetett üzemben vagy gyárban, akkor valami olyasmit kellene mondania: a forgácsolóüzemben a tavaly vásárolt gépet ezután két műszakban kell üzemeltetni. Mert a gép elég drága volt ahhoz, hogy ne engedhessük meg magunknak, hogy csak nyolc órát menjen, tizenhatot pedig álljon. És adhat még ez a vezető helyhez, időhöz, személyekhez, brigádokhoz szóló programot, amikor konkrétan megfogalmazza, melyek azok a módszerek, amelyekkel a munkát termelékenyebben tudják elvégezni. Én nem azt állítom, hogy egyesegyedül az igazgatóknak vagy a párttitkároknak a dolguk megmondani, melyik gépen ki és mennyit dolgozzon. De összefogva a műhelyekben és a részlegekben dolgozó kommunistákkal, művezetőkkel és technikusokkal, már meghatározhatják a részfeladatok sorát is. Legyenek hát ezek a párttaggyűlések olyanok, amelyek I összefüggéseiben mutatják be: gazdasági életünk gondjait is. J a világpolitikai eseményeket' is, hogy e taggyűlések hatását másnap már a műhelyekben mérhessük le. Mérő Miklós — Az égercsemetékből új erdőt telepítünk — mondták a batci tsz képviselői. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ladi erdészetének gyöngyöspusztai csemetekertjében e február végi napokban az időjárás határozza meg, milyen munkákat végezhetnek a dolgozók. Ha nem fúj a szél, a férfiak a Bolhóról érkezett tőzeget fertőtlenítik. Enyhe időben csemetéket emelnek ki, és ezeket válogatják. Ottjártunkkor ennek a munkának lehettünk tanúi: áz asszonyok a mézgás éger egyéves magágyi csemetéit válogatták. A hatéi termelőszövetkezet képviselői vevőként érkeztek a csemetekertbe, s mint elmondták, negyvenezer égercsemetét visznek Gyöngyöspusztáról a gazdaság új erdejének telepítéséhez. — Csaknem kilenchektáros zárt egységben és nyolchektárnyi fenyőtelepen folynak a csemetekerti, faápolási munkák — tájékoztatott Borosán István, az erdészet erdőművelési műszaki vezetője és Ferencsics Ferencné kerületvezető erdész. — Évente három-négy. millió csemete van a kertünkben, fő profi lünk,az erdei fenyő és a mézgás éger. Az erdei fenyőből tavaly több mint egymillió csemetét neveltünk, hagyományos modem, sorokban. Ezek egy része kétéves korig nálunk marad, más részét pedig csemeteként a társerdészetnék adjuk. Mézgás égerünk tavaly 1,3 millió volt, sokat közülük hideg r _ Épül az új kaposvári keverőtelep ágyakban neveltünk. A csemeték kétharmadát azonnal felhasználják erdősítési alapanyagként a saját erdészetünk, aztán a társerdészetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — köztük még alföldiek is—, a többi iskolába kerül, s onnan adjuk később a kitermelt faállomány pótlására. A csemetekertben — az erdei fenyőn és a mézgás égeren kívül — megtalálható a luc-, a duigüas- és a vörösfenyő, a kocsányos és a ko- csánytalan, illetve csertölgy, a juhar, a kőris. Tavaly 176 mázsa szlavón tölgymakkot szereztek be jugoszláv importból, s ezt még a múlt év tavaszán — mindössze másfél nap alatt — elvetették. Az innen nyert csemeték zömét a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészeteinek tölgytermő területeire ültetik ki ősszel és tavasszal, a kisebb részből szaporító anyagra tesznek szert. — Tavaly 1,1 millió forintos termelési értéket terveztünk a gyöngyöspusztai csemetekertre. Ezt elértük. Az idén már több mint 2.5 millió forint az előirányzat. A szembetűnő emelkedés főként a tavaszi vetéseknek — ezen belül különösen az importból származó makknak —. és a munkáknál a hatékonyság növekedésének tulajdonítható. Tizenöt dolgozója van a csemetekertnek, közülük tizenhárom nő. Munkájukhoz — a permetezéshez, a sorközök ápolásához — egy bolgár kistraktor meg egy fogat van a segítségükre. A kert közepén harmincezer köbméteres víztározó áll, abból öntözhetnek a nyáron — a tározót a Gyöngyös-patak táplálja vízzel —; az onnan nyert mesterséges csapadéknak különösen az éger nevelésénél van nagy jelentősége. Mintegy négyezer mázsa tőzeget várnak Bolhóról, ennek több mint a fele már ott van a csemetekert szomszédságában. — Étkezésnél ezt az erdei melegedőt veszik igénybe dolgozóink — mutatta Feren- csicsné a szántódi erdészetnél készített, praktikus faépítményt. Itt, a csemetekertben kettő van belőle, mindegyikben kályha adja a meleget, s a tisztálkodáshoz mosdót szereltek be. — Az eredményekben döntő részt vállaltak magukra a Fenyő brigád tagjai — magyarázta Borosán István. — A csemetekertben _ már több éves múltja van a szocialista brigádmozgalomnak, és a Fenyő brigád — a múlt évi teljesítések alapján — most az aranykoszorús jelvény várományosa. Tóth Józsefné vezeti ezt a kis közösséget, és az ő jó munkájuk a biztosíték arra, hogy a csemetekert az idén is teljesíti tervét. Ez a teljesítés vagy túlteljesítés igencsak befolyásolja, hol és mekkora területen »születik« új erdő a gyöngyöspusztai csemetékből. II F. Egyszer a fagy akadályozta a Kaposvári Közúti Építő Vállalat új keverőtelepének építését Kaposfüreden, aztán az enyhe időre és a sok csapadékra panaszkodtak az emberek, mert a nagy sárban nehéz dolgozni. Az időjárási viszontagságok ellenére jól halad a munka. Elkészültek a gépek betonalapjai, és ezen a héten helyükre emelik a berendezéseket, hogy a március ötödikén NDK-bóL érkező szerelők azonnal munkához láthassanak, s a jövő hónap végén megindulhasson a próbaüzem. A telepen dolgozó hetven ember nemcsak az aszfaltgyár gépei körül sürgölődik, hanem — mint képünkörvját- ható — a termel őbcrpiidezé- sekkel együtt építi a raktárakat, a laboratóriumot és a szerelőműhelyt is. Csaknem százmillió forintos beruházással Új kempingek épülnek a Balatonon Űj kempingek fogadják a nyáron a vendégeket a Balaton déli partján. A Siotour csaknem százmillió forintot költ a táborhelyek számának növelésére. A jelentős állami támogatással megvalósuló kempingfejlesztési program eredményeként a nyáron — várhatóan — csökken már a sá torta borokban tapasztalható zsúfoltság. Az űj táborhelyek kialakítása — a hozzájuk kapcsolódó szociális és egészségügyi. létesítmények építése — megfelelő ütemben halad. Ezer ember egyidejű elhelyezésére alkalmas űj kempinget nyitnak a nyárra Balatonberényben,' Balatonszemesen, Zamárdiban a mostam autóskempinggel szemben, valamint Balaton- szabadi—Sóstón és a gamá- szai részen. A siófoki Aranyparton kétezer ember egyidejű pihenését biztosítja majd a most éoülő új tábor. / i Zamárdiban a régi autós- vemplng a nevének megfelel® feladatot kap. Ezentúl a lakókocsival érkező vendégeket fogadják itt. Nemcsak a lakókocsik parkolására alkalmas helyeket alakítanak ki a tábor területén, hanem biztosítják a víz és az áram csatlakoztatását is a komfortosabb nyaralást kedvelőknek. Az idei nyárra új kirándulóközponttal gyarapodik a Balaton somogyi partja. Szán- tódpusztán megnyitják a látóra tők előtt az első három felújított épületet. Az cgy’k épüle'ben a ba'atonendrédi csipke történetét bemutnlóki- állítás lesz. A másodikban — a volt kastély éoü'etben — kap helyet a Balatont ábrázoló grafikákból rendezett kiállítóé. A harmadik éoület vendégfogadó lesz: itt nvitiák meg a ménesmárdát és a nép- művészeti cikkeket árusító boltot. Somogyi Néplap
