Somogyi Néplap, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

itta Is nMt iNM Tiszta levegőt! A lakás rendszeres — na­ponta többszöri — szellőzteté­séről mér a múlt héten ír­tunk. Hangsúlyozzuk: még nagyobb»szükség van a friss levegőre sott, ahol dohányoz­nak is./ A dohányzásnak egész­ségre \ káros hatásáról min­denki* tud, a füstös helyiség azonban nemcsak; a dohányos ember ‘.egészségét -veszélyezteti, hanem az ott/ tartózkodó »passzív dohányosokét« is. A gyakori szellőztetés véd a do­hányfüsttel szennyezett levegő káros hatásától/: Még többet teszünk egészségünk érdeké­ben, ha a kiszellőztetett szo­bában néhány“» mélylégzést is végzünk. Az alvás ^biológiai szükség­let, alvás közben a szervezet új energiákat halmoz föl. Amennyire igényli szerveze­tünk nappal Ua friss levegőt, olyan fontosJ hogy éjjel is tiszta/levegőt! szobában alud­junk. Tehát lefekvés előtt té­lért is nyissák ki az ablakot, és .alaposan) szellőztessük ki azt -ta szobát,, ahol alszunk. Még/jobb, ha télen is — ami­kor 'nincs nagyon hideg — nyitott ablaknál alszunk. (Ilyenkor természetesen ne tárjuk ki az ablakot; szellőz­tetés irtán rést hagyjunk raj­ta.) Ez esetben azonban vi­gyázni kell, t nehogy megfáz­zunk. Gyermekek'részére legjobb a hálózsák — így forgolódás közben sem -csúszik le róluk a takaró. Az j egészséges idő- sébbek is alhatnak résnyire nyitótt ablakríál. Ne ».feledjük!: a friss leve­gő az -életünket hosszabbítja meg! V . \f Cjuiennekd'wat Ingruha, köténykabát — Párizsból Vlrglnle kockás Ingruháját Sv szorítja derékra. Jean kö­ténykabátkája szürke farmervászonból készült, gombos zse­bekkel és övvel, kiegészítője zöld bársonypantalló. Beatrice barna és fehér kockás kabátkájára cicafejet applikáltak. JOGI SZAKÍKTŐm A terhes és a kisgyermekes anyák munkajogi védelméről A dolgozó nőt a szülési sza­badság lejártát követően a gyermek három éves korának a betöltéséig gyermekgondo­zási segély akkor illeti meg. ha: , 1. a szülést közvetlenül meg­előző másfél éven belül ösz- szesen 12 hónapon át munka- viszonyban állt, 2. legalább napi 6 órai munkaidőben dolgozott, 3. a gyermek gondozása cél­jából fizetés nélküli szabadsá­got vesz igénybe. A bedolgozó nem jogosult gyermekgondozási segélyre. A bedolgozói jogviszony azon­ban beszámít a gyermekgon­dozási segélyhez szükséges 12 hónapi időbe, ha biztosított bérű bedolgozói jogviszonyra kötöttek szerződést és napi 6 órát (vagy annál többet) fog­lalkoztatták a bedolgozót A dolgozó nő a gyermek- gondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságát a gyermek hároméves korának betöltése előtt is megszakít­hatja, ha személyi vagy csa­ládi körülményei indokolttá teszik. A megszakítás iránti kérelmet harminc nappal a megszakítás előtt be kell je­lentenie a munkáltatónak. A csecsemő születésével együtt járó anyagi terhekből a fentieken kívül a csecsemő- kelengye-segélyt is magába foglaló egyszeri anyasági kész­pénzsegély juttatásával is részt vállal a társadalombiz­Az »ajkakvarázsa Korrigáljuk a „hibát’ Sok keserűséget okozhat egy nőnek, ha túlságosan elöreállóak áiyfelső vagy alsó ajkat Ezen \a -szépséghi­bán-’ is segíthetünk — ügyes kozmetikázással. Ha a felső ajak előreálló, ak­kor a száj rúzsozásakor egy kissé lejjebb ihúzzuk meg a kifestés vonatát, a termé­szetes ajakpír alatt, és az alsó ajak vonalát — szük­ség szerint — vagy megna­gyítjuk, vagy természetes ívét húzzuk meg és kiszí­nezzük. Híj az alsó ajak vo­nala előreálló, akkor azt színezzük kisebbre és a fel­ső ajak ívét korrigáljuk, hogy harmonikusan hasson. Az előreálló ajkat egy ár­nyalattal tompítsuk le, így a szinhatás is segít kijavíta­ni a szépséghibát! Tartósabb a rúzsbevonat az ajkakon, ha rúzsozás előtt szárazra töröljük a bőrt, s akkor használjuk csak a rúzst. Ezt a rúzsré­teget papírzsebkendővel egy kissé leitatjuk, egy kevés púderrel behintjük, s újra berúzsozzuk. Lehet-e az orvos mindig őszinte a beteggel ? A zsírosodé haj Cigaretta is okozza Általában jót tesz a hajnak, ha esténként ótkeféljük. Visz- szanyeri rugalmasságát, fé­nyes lesiz. De nem így a zsíros haj! A fejbőrről, a hajtövek­ről az egész hajkoronára át­visszük a zsírt. Ne tegyük hát! A tapasztalatok szerint a tartós hullám (dauer) használ a zsíro6odó hajnak, de érde­mes a különféle gyógypakolá- sokat, gyógysamponokat és hajszeszeket is kipróbálni. Nem mindenkinek rokon­szenves ez az állítás, de kísér­letekkel igazolt tény, hogy egyetlen cigaretta fél óráig megkétszerezi a bőr — és a fejbőr — faggyútermelését. A nikotin érszűkítő hatása is­mert, s a hajszálerek ártal­mát megsínyli a fejbőr, a haj­hagyma is. Érdemes ezen gon­dolkodni, erős dohányosok! ­0 Somogyi Néplop A CÍMBEN FÖLTETT kér­dés akkor kerül előtérbe, ha az orvos a beteg vizsgálata alkalmával nehezen gyógyít* ható betegséget vagy rossz­indulatú daganatot talál. Az orvosok sincsenek mindig egy véleményen, s régóta vi­tatkoznak ezzel kapcsolatban. A kapitalista társadalomban általában ilyen esetekben nem titkolják a diagnózist míg a szocialista egészség­ügyben a beteg lelkiállapotát tekintik elsődlegesnek. Meg­tudhatja-e hát a beteg az igazat? Ez a kérdés fölvet két másikat is. Mit tud a szocia­lista társadalomban élő em­ber a rákos megbetegedésről és mit kell tudniuk a hozzá­tartozók a betegről, illetve a betegségéről? Ezekre a kér­désekre csak akkor tudunk helyes választ adni, ha is­merjük a rosszindulatú be­tegségek okait, azok biztos tüneteit, és tisztában vagyunk azzal is, hogyan lehet őket megelőzni, illetve: melyik a legújabb és legjobb gyógyító eljárás. Azok, akik azt vallják, hogy mindenáron el kell titkolni a beteg előtt az igazat, maguk is elismerik: téves a felfogá­suk a rák gyógyíthatóságáról.' Ezért végzetes betegségnek tartják. Így születik meg a titokzatos félelem ettől a szörnyű betegségtől. S a féle­lem az oka, hogy kialakul egy negatív felfogás, amely óriási nehézséget okoz a korai diag­nózist és a gyógyítást illetően. Régebben az orvosok a szívinfarktust is titkolták a beteg előtt, s még régebben a gyomorfekélyt sem mondták meg — a sikertelen gyógyí­tás miatt. Most, amikor ezek már gyógyíthatlak, a titok­zatosság és titkolózás meg­szűnt, s átadta helyét az őszinteségnek. A rákról évszázadokig úgy tudták az emberek, hogy gyó­gyíthatatlan. Ezért érthető; hogy a »rák« szó »halált« je­lentett. Ma is sok emberben él ez a felfogás, ámbár idejét műit, téves, mert nem felel meg a valóságnak, s így ha­tározottan Is küzdeni kell el­lene. Ma már a legtöbb fajta rák sikeresen gyógyítható. Az időben diagnosztizált és ke­zelt betegek meggyógyulnak, vagy , jelentősen meghosszab­bítható az életük. Jelenleg az országban több tízezer olyan embert tartanak nyilván, aki meggyógyult a rosszindulatú daganatokból Azok, akik időben jelentkez­tek vizsgálatra, és türelmesen alávetették magukat a néha hosszan tartó kezeléseknek. A ráktól való félelem még ma is oka annak, hogy sokan nem jelentkeznek szűrővizs­gálatra, pedig a rák sikeres gyógyításának legfőbb feltéte­le a rák korai fölfedezése. Sokat segíthetnek a betegek az orvosnak önmegfigyeléssel is. Nem nehéz dolog, ha ha­vonta egyszer a nők men­struáció után végigtapintják saját mellüket és gyanús esetben orvoshoz fordulnak. MEG KELL MAGYARÁZNI a betegnek: ami ma jóindu­latúnak látszik, később rossz­indulatúvá válhat. Ezt a be­tegnek őszintén meg kell mondani, s meg kell győzni, hogy a ) rák gyógyítható. Az orvos kötelessége, hogy ügye­sen megnyerje a beteg bi­zalmát, mert ez elengedhetet­len ahhoz, hogy a további vizsgálatok és kezelések si­kerhez vezessenek. Legtöbb esetben azzal, hogy a betegnek őszintén megmondjuk az igazat, föl­zaklatjuk. Épp ez az a mo­mentum, amikor az orvosnak fontos szerepe van a beteg bizalma megnyerésében; tőle függ, hogy milyen kapcsolat alakul ki közöttük. Érezze a beteg, hogy az ő sorsa szív­ügye az orvosnak! Nagyon jó hatással van a- betegre, ha már az első találkozásnál, közvetlen és egyszerű módon megnyeri a beteget. Ilyenkor egy kézfogás is jóleső érzést válthat ki a betegből. Az or­vos mérlegelje, hogy a be­tegnek mit lehet és mit kell mondania, mert a vég­ső cél nem a kerülgető igaz­ság, hanem a segítség, ame­lyet tőle elvárnak. Már nem emlékszem, hol és mikor olvastam, de nagyon találónak érzem, a rákszűrő vizsgálatokkal kapcsolatban is: »Nem szabad nyugodtan nézni a füstöt, amely jelzi a tüzet, hanem azonnal el kell oltani, mielőtt föllobbanhat, mert akkor már nehéz vagy lehetetlen eloltani.« Ilyen betegnek meg kell mondani az igazat hogy ne üljön ölbe tett kezekkel. A lelki nyuga­lom biztosítása is nagyon fontos, és ezt elvárjuk az on­kológustól, illetve a vele együtt dolgozóktól. Ügyelni kell rá: mit mondunk,' és arra is, hogy hogyan mond­juk a betegnek a betegségé­vel kapcsolatos dolgokat. Máskép áll e kérdés azok­nál, akiknél a rákot előreha­ladott állapotban fedezzük föl — mert későn jelentkez­tek vizsgálatra, amikor már nincs lehetőség a gyógyításra. Ezekben az esetekben az őszinteség nem segít semmit, s a beteg lelki nyugalmát is megzavarnánk. Ha abban a tudatban él. hogy nincs vele komoly bajd, akkor úgy érez­zük: nincs jogunk megmon­dani az igazat. Az Egyesült Államokban és más kapitalista államokban általában megmondják a be­tegnek, hogy rákos betegség­ben szenved (a gyógyíthatat­lan stádiumban is.^ Ez két­féleképpen magyarázható. Az egyik: a beteg mindenáron tudni akarja az igazságot, hogy időben végrendeletet csináltasson stb. A másik magyarázat az anyagiakban van: ilyenkor ugyanis áldozni kell a gyógyításra, és ez a páciens pénztárcáját érinti, mert tetemesek az összegek. Ez esetben az orvos nem te­heti meg hogy magyarázatot adjon, miért olyan drága a kezelés. A SZOCIALISTA humani­tás azonban — a beteg lelki nyugalma érdekében — nem jogosít föl, hogy mi is úgy cselekedjünk, ha rajta már segíteni nem tudunk. E cikk írását határoztam el. amikor megnéztem a tévé nemrég sugárzott műsorát, mely a rák kérdéseivel fog­lalkozott. Én csők ezt a kér­dést ragadtam ki, amellyel jelen cikkemben foglalkoz­tam, s azon somogyi olvasók­nak szántam, akiknek nincs tévéjük, vagy valamilyen ok­nál fogva nem tudták meg­nézni a műsort. Tettem ezt azért is, mert ez is előrelé­pést jelent a rák elleni küz­delemben. •r. Hiev UU tosítás, valamint a gyermek- ápolási táppénz kifezetésével. A munkaviszony megszűné­sével kapcsolatban az aláb­biakat kell tudni. A munkál­tató nem szüntetheti meg fel­mondással a határozatlan idő­re létrehozott munkaviszonyt az alább felsorolt körülmények időtartama és az ezeket kö­vető 15 nap alatt: — a férj sorkatonai szolgá­lata, — a terhesség és a szopta­tás, mégpedig a szülés utáni 6. hónap végéig (akkor sem, ha a gyermek halva született vagy a szülés után meghalt), — beteg gyermek ápolása végett táppénzes állományba való elhelyezés vagy ilyen cél­lal kapott fizetés nélküli sza­badság, illetve — a gyermekgondozási se­gélyezés és a gyermek gondo­zása végett kapott egyéb — fizetés nélküli — szabadság ideje alatt. Ezekben az esetekben tehát a munkáltató semmiképpen nem szüntetheti meg a dol­gozó nő munkaviszonyát A (elmondási korlátozás ennél kisebb védelmet jelent. Azt, hogy a munkáltató csak kü­lönlegesen megokolt esetben mondhatja föl a munkavi­szonyt. Ilyen felmondási vé­delemben részesül az az egye­dülálló dolgozó nő mindaddig, amíg gyermeke be nem töl­tötte 13. életévét A felmondási védelem nem vonatkozik a határozott idő­re alkalmazott dolgozó nőkre. Ha fegyelmi vétséget követ el a dolgozó nő, kap-e védel­met? — A fegyelmi eljárás olyankor is lefolytatható, amikor a nőt védik a fel­mondási tilalmak. Az elbocsá­tást kimondó fegyelmi határo­zat végrehajtását azonban a szülési szabadság letöltéséig föl kell függeszteni. Néhány gondolat arról, hogy hova forduljon a dol­gozó nő, ha jogsérelem érte. A dolgozó nő a munkaviszo­nyából származó igények ér­vényesítése végett és — ha jogszabály kivételt nem tesz — a vállalatnak rá nézve sér- relmes intézkedései ellen a munkaügyi vitát eldöntő szervhez: a munkaügyi döntő- bizottsághoz fordulhat. A munkaügyi dőntőblzcrttsSghoÉ kell fordulni akkor is, ha a munkáltató valamelyik ked­vezményben vagy egyáltalán nem, vagy nem az előírt mér­tékben és módon részesíti, vagy ha a munkáltató intéz­kedése jogellenes (például: a nő terhes, és a munkaviszo­nyát mégis felmondják). Ugyanígy a munkaügyi dön­tőbizottság illetékes akkor is, ha az anyát a tilalom ellené­re túlóráztatják, vagy bele­egyezése nélkül kötelezik túl­órára. Előfordulhat az is, hogy a túlmunka végeztetését már nem korlátozza jogszabály, s az anya mégis a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat azzal, hogy őt túlzott mérté­kű túlmunkára veszik igénybe. Például egy háromgyermekes anyát rendszeresen és túlzott mértékben túlóráztatnak. A jogszabály kimondja: túlmun­kát csak olyan mértékben sza­bad elrendelni, hogy az a dol­gozó személyi és családi kö­rülményeit figyelembe véve ne jelentsen aránytalanul nagy terhet. Tehát az anya munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat, és kérheti, hogy mentesítsék a rendszere* túl­óráztatás alóL Ezekben a kérdésekben a dolgozó nőik segítségére ké­szen áll a megyénkben is mű­ködő 60 jogsegélyszolgálat,' amely a szakszervezeti bizott­ságok mellett látja el felada­tát . .1 Dr. Király Gyula Jogsegélyszolgálat-vezetS OTTHON CSALAD Konferansziéit 1 2 3 m 4 5 6 7 m 8 |9 10 ti 12 ' m 13 1 | m m m 14 / M 15 ló M 17 m 18 \m ” 1 20 21 m 22 23 m 24 m 25 m 26 27 28 29 m 30 31 m \m 32 VÍZSZINTES: 1. Nyelvtani fogalom. 4. Fürdőalkalmatos­ságba. 8. Megfejtendő. 10. Át­kelőhely a vizáiéi. 12. Előre meghatároz. 13. Igenlés — oroszul. 14. Sértődékeny. 15. Nyalka. 17. Visszafelé csapa­dék! 18. Megfejtendő. 19. Át­lyukaszt. 21. Y. R. 22. Asszo­nyok. 24. Tiltás — visszafelé! 23. Étkező. 26. Megfejtendő. 29. Helyrag. 30. Csodálatos el­beszélésedre. 31. Elődeit. 32. Két betű a nyugat-európai ábécé elejéről. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen igék is vannak. 2. A felsőfok jele — visszafelé! 3. Üzletkö­téseknél lehetséges. 4. Tuda­kolja. 5. Érték — pénzben. 6. Megfejtendő. 7. Taréj egyne­mű betűi. 9. Római 51. 11. El­adási alkalom. 13. Huzal. 15. Megfejtendő. 16. Olyan más­salhangzói. 18. Szerencsés fic­kó. 19. Férfinév. 20. Érdekte­lenre. 23. Személyüket, 27. M. É. G. 28. Sérülés. 30, Ti és én. K. J. Beküldési határidő: 1979. február 26., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt­rejtvény!« Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Tettye, Va­sas, Kölyuk, Zengő, Dömör- kapu. A Hol volt, hol nem volt című könyvet nyerte: Harcos Kinga (Kutas), Zgancz Zsu­zsanna (Drávaszentes), Faze­kas Márta és Horváth Mónika (Kaposvár). A könyveket postán küld­jük eL

Next

/
Thumbnails
Contents