Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
ßencze József két verse Egy falka felhőt... Egy falka felhőt terelek az égen tornyával távolról látszik falum vége. Esőduzzadástól álom hull a rétre, fűszál izmú tőgyek fényes röppenése. Ostorok csörgése nem kell már hazának, akár a csordás is ott maradhat fának. Kissánci emlék Boglyák kuporognak a kissánci réten, esőtől megrogytak, mint a fáradt vének. Megduzzadt örömmel szívemben az erő, Leszek hajnalfénnyel én is koránkelő. Elnyűtte apámat a sok sürgős dolog, már olajozaüan csuklója is ropog. Ősz bajsza lekonyul, fáradtan tér haza, lecsapott villámtól ég hátán a kasza. / Szikszói Károly Ötödik évszak Látni kéne az ingek mögötti vonulásokat. Hova? Merre? Sötét kezek a szív fölött. Tégi gyilkosok hólepte mozdulatai. Lezuhanunk a talpnyomokig. Bőrünket ócsárolja a szel. Anyám szájából ömlik a hó. Agya merő fehér, teste sápadt mint a jégen felejtett ladik. Azt hazudja, hogy él. Első hazugsága. Odahív, átölel, behavaz. Ordítok. Major János Demény Ottó emlékére Tudom, bennem él örökkön. Nem temethetem el soha. Keserves kínra öröm jön — valami köznSpi csoda. Közel az eszményi rendhez; tisztasághoz; törvény-tevő indulata természetes, verseiben ott a jövő. A pillanatból élek Friedmann Endre kiállítása a Műcsarnokban Valóban, »a pillanatból él«. Erre utal a címe Friedmann Endre, az MTI Balázs Béla- díjas fotóriportere nagyszerű kiállításának, amelyet a Műcsarnokban február 4-ig láthat a közönség. A fotóriporter villanásnyi időben igyekszik megragadni a teljeséget. Ez a munka tétovázás nélküli cselekvést követeL Az alkotó, a tudósitó, kötelező feladatainak politikai, társadalmi életünk aktuális eseményeinek megörökítése közben, a korra legjellemzőbb érzéseket, pillanatnyi cselekvéseket, történéseket igyekezett megragadni. Tényeket rögzít, s szituációi örökér- vényűek. Az ellesett látvány gyakran más, mint a klasszikus szépségű kompozíció, az esemény drámai, vagy örömteli, nyugodtan mondhatom, egyremegy. Találkozás. X. világifjúsági találkozó — Boriin. Mint ahogy Friedmann Endre több száz képén mindkét stílusmegoldás jelen van. A drámai esemény sorozat Vietnam felszabadításáról szól — World Press- nagy díjat nyert. A Pablo Neruda- díj és még számos egyéb kitüntető cím sem a véletlen műve. A képeket látva a nézők meggyőződhetnek erről. Friedmann Endre a hazai fotóriporter-gárda sajátos és egyéni /hatású egyénisége, hittel és \ elkötelezettséggel járja kamerájával a tájakat itthon és külföldön, ahova éppen feladata szólítja. A NEPB magyar tagozatának munkája Saigonban. Szirmay Endre Szintező Ha nem is látod — mindig itt van előttem a futó buborék nyomán pontosan mérem minden villanó, büszke örömöm minden reménységem. Szintben kell lennem gonddal, jövendővel, az ezüst jel nem futhat ki a szélre, . így építkezhetem a tegnap falain, csak így magasodhat büszke tetőm: a béke. Két fa Hömpölyög a síkság végtelenje, a horizont ködében két csonka fa áll, mintha egy szétesett fejfa árválkodna emlékeim temetőudvarán. A művészettörténet filozófiája Fedor Sesun Majomszempont A nemrég elhunyt, magyar származású Hauser Ar- noldot A művészet és irodalom társadalomtörténete című alapvető művéből ismerheti a magyar olvasó. Most Hauser elméleti munkáinak gyűjteményes kiadására vállalkozott a Gondolat Kiadó. A világszerte ismert tudós magyar nyelvű munkáinak sorát A művészettörténet filozófiája című kötettel indítja a kiadó. Tulajdonképpen . mi szükség a művészetre, s mi a szerepe a társadalom életében? A művészet, irodalom nem lehet független társadalmi környezetétől, az uralkodó réteg befolyásától. »-Minden műalkotás megközelíthetetlen csúcs. És e csúcsnak nem vághatunk neki toronyiránt. Inkább körbejárjuk.« Ezt a módszert követi a szerző saját munkájában is, amikor végigveszi a legjelentősebb és legkülönfélébb polgári művészetteoretikusok nézeteit, elméleteit Ezek közül is különös részletességgel a pszichoanalitikai iskolát. Hauser rendkívül szellemesen és érdekesen vizsgálja a népművészet keletkezésének fejlődésének témakörét. A művészet nyelve, a stílus és stílusváltás, az improvizálás és sematizálás, a megértés és félreértés problémáin is végigvezeti olvasóját — nem történeti alapon, de történeti utalások gazdag példatárával bizonyítva elméletének helyességét Okfejtése világos, minden filozófiai túlmagya- rázkodástól mentes, közérthető. Hauser művével jelentősen gazdagszik a magyar elméleti irodalom. Történt egyszer, hogy egy gazdag angol lady csimpánza megszökött, amikor tulajdonosnője Afrikában utazgatott, és visszatért majomtársaihoz. — Hát visszajöttél — mondták a rokonok, akik egy baobabfa ágain üldögéltek. — Igen, visszajöttem — szólt a csimpánz, és körülnézett — De hol az én kedves ... — Tovább is maradhattál volna — magyarázták a majomtársak. — Várt szegény, egyre csak várt, aztán végül hozzáment egy másikhoz. A szomszéd erdőből való ... No, és mi újság ott az embereknél? Jól élnek? — Hát nem mondhatnám, hogy nagyon fényesen. — Miért nem? — Például, ha ti észre- vesztek egy megfelelő fát, azon nyomban fészket építetek magatoknak. Ök szegények pedig kénytelenek kőből építeni á fákat. — Szegények — sóhaj tot- ' tak föl a majom társak. — Bizonyára nehéz az életük az ilyen kényelmetlen odúkban7 — Bizony, nehéz — helyeselt a csimpánz —, ezért reggelente mint az őrültek kirohannak, és más fészekbe száguldanak, amelyek még kényelfnetlenebbek. — Hát ezt miért teszik? — Pontosan nem tudom, az én volt úrnőm azonban, mint hallottam, úgy mondta, hogy a megélhetés érdekében ... _ •» >#s, gs aztán ostobaság — jelentette ki a legmagasabb ágon ülő majom. Vajon a fészekben lehet-e bármi ennivalót találni? — Tudjátok — mondta a civilizált csimpánz —, őná- luk minden másként van. mint a normális lényeknél, minden éppen fordítva. — No, és legalább vidám az életük? — Már hogy volna vidám? Ahogy visszatérnek a fő odújukba, nyomban valami dobozra meresztik a szemüket. És így ülnek, üldögélnek előtte, csak bámulnak, és meg sem moccantiak... Hát élet ez, kérdem tőletek? ... Vagy előfordult az is, hogy isznak valamit, és minden ok nélkül nevetni kezdenek... — Furcsa — jegyezte meg egy másik majom. — Nekovn egyáltalán nem kell innom ahhoz, hogy vidám legyek! — Nem értettetek meg: ök nem vizet isznak, hanem valami mást... — És igazi erdőbe járnak-e? — Ritkán, nagyon ritkán. De akkor sem tudnak igazi fészket berendezni maguknak. — Miért nem? — Hát mert nagyon ügyetlenek! Jóformán futni sem tudnak, ezért holmi vasládákban közlekednek... — És ezt nevezik fejlődésnek?! — mordult egy sebhelyes képű, öreg hím. — Kíváncsi vagyok, hogy ha így áll a dolog, kik a majmok: mi vagy ők? Fordította. Gellert György A magyar tudomány arcképcsarnokából Szökefalvi-Nagy Béla Richard Strauss-dalokat hallgatunk, Szőkefalvi-Nagy Katalin előadásában. Erősítve a szabályt: matematika és zene összetartozó fogalmak. A jelen esetben érthető a zene iránti érdeklődés, ám matematikusokkal beszélgetve, ez a tétel mindig előtérbe kerül. Érthető, ha a kétszeres Kossuth-díjas professzort erről faggatom. A matematika iránti szenvedélyének, vonzódásának forrását kutatom mindenekelőtt. — Édesapám, Szőkefalvi- Nagy Gyula, a Szegedi Tanárképző Főiskola matematikaprofesszora volt. A matematika iránti érzékemet én tehát hazulról hoztam. Családunk 1929-ben került Szegedre, azt megelőzően Kolozsvárott éltünk. Ott végeztem 16 éves koromig iskoláimat is, de már Szegeden, az akkori Klauzál Gábor reálgimnáziumban érettségiztem. — Ha Jól tudom, édesapja Is a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. — Igen, tagja volt az Akadémiának, 1939-ig a főiskola matematikaprofesszora is volt, majd az egyetem geometriai tanszékét vezette, 1953-ban bekövetkezett haláláig. Számos jelentős matematikai művet írt. »A geometriai szerkesztések elmélete« című könyve és »Differenciálgeometria« című jegyzete napjainkban is használatos. Az utóbbi hamarosan könyv alakban is megjelenik. — önt kezdettől fogva érdekelte a matematika? — Fiatal koromban elsősorban a biológia, a kémia és a fizika érdekelt. Nagy igyekezettel tanultam nyelveket is. Középiskolás korom vége felé, és részben az egyetemen is, különösen a fizika és a kvantummechanika izgatott. Ennek az akkoriban' kifejlődött forradalmian új fizikai elméletnek a tanulmányozása útján jutottam el a matematika modem fejezeteivel való megismerkedéshez is. Még egyetemista koromban írott első dolgozatom német fizikai folyóiratban látott napvilágot. Ebben bizonyos fizikai kérdésekkel összefüggő matematikai problémákat oldottam meg. A matematikával véglegesen egy másik, még szintén hallgató koromban írt dolgozatom jegyzett el, amelyben az úgynevezett Hübert-térbeli operátorokra vonatkozó matematikai kérdésekkel foglalkoztam. Professzorom, Riesz Frigyes, aki ennek a kérdéskörnek és általában a modern matematikának egyik legnagyobb szaktekintélye volt, dolgozatomat tetszéssel fogadta. Elismerő szavai egész további pályafutásomat meghatározták. Riesz professzornak később munkatársa lettem. Kilencévi tanárképző főiskolai működésem után. 1948-ban lettem a szegedi egyetem rendes tanára. de a Magyar Tudományos Akadémia már 1945- ben tagjává választott. — Eddig hány tudományos müve jelent meg? — Hozzávetőleg 180 dolgozatom látott napvilágot. Az operátorok úgynevezett spektrálelméletéről írott első, német nyelvű könyvem 1942- ben jelent meg. A következő, Riesz Frigyessel közösen írt könyvem, az »Előadások a funkcionálanalízisről«, 1950-ben jelent meg először, és nagy nemzetközi sikert aratott. Kiadására Szegeden került sor, franciául, majd kiadták németül, oroszul, angolul, kínaiul és japánul. Érdeklődéssel forgatom a mű különböző nyelvű váltó« zatait, köztük a legutoljára megjelent japán kiadást. Szőkefalvi-Nagy Béla is újfent belelapoz a könyvekbe. Dicséri a nyomdai munkát, az esztétikus tördelést Közben a Richard Strauss-dalok is véget érnek. A családra terelődik a szó. Az öt lányra és a fiúra, majd a hat unokára, a sok apró kis »örömre«. Amikor hétköznapjairól kérdezem, mosolyogva mondja: — Koncentrálás, pontosság. Munkám és hivatásom szeretető. — ön fontos szerepet tölt be többek között a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságában. — A Hazafias Népfront bizottságának alelnöke vagyok. Munkám során az egyetem és a .Szegedi Akadémiai Bizottság közötti kapcsolat, valamint a népfront célkitűzéseinek összehangolása a célom. Jóllehet, sokoldalú munkám miatt meglehetősen nehéz a vállalt feladat ellátása, ám mindenképpen hasznos és fontos. — Visszatérve munkásságára, kérem, szóljon az ezeket elismerő áüami kitüntetéseiről. — Két ízben kaptam Kos- suth-díjat. Először 1950-ben, a Hilbert-térre és a Fourier- sorokra vonatkozó kutatásaimért, majd 1953-ban, a Riesz Frigyessel közösen írt munkába foglalt eredményeimért, ezenkívül két alkalommal kaptam meg a Munka Érdemrend arany fokozatát, egy ízben pedig az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést. — Haár Alfréd és Riesz Frigye* a szegedi matematikai iskola megalapítói voltak. On is aktív tagja ennek az iskolának. Hogyan foglalná össze erről véleményét? ,— A szegedi matematikai iskola világszerte ismert. Ez elsősorban a kiváló elődöknek köszönhető, akik közé Kerékjártó Bélát, Rédei Lászlót, Kalmár Lászlót is odasorolhatjuk. De a jelenlegi »gárda« is méltán folytatja az ő munkájukat. Matematikus kollégáim közül kettő: Tandori Károly és Leindler László szintén tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. De a többi kollégák és fiatalabb tanítványaim között is szép számmal vannak olyanok, akiknek munkásságát nemzetközileg is számon tartják és elismerésben részesítik. — Professzor úr, • Szegedi Akadémiai Bizottságot is vezeti. Mit jelent ez az Ön számára? — 1970 óta vagyok a Szer gedi Akadémiai Bizottság elnöke. E tisztségemben szívesen foglalkozom a város és a Dél-Alföld tudományos életének különböző problémáival, valamint komplex tudományszervezési és irányítási feladatokkal. 25 éve az Akadémia matematikai bizottságának is betöltőm elnöki tisztét. A felszabadulás óta szerkesztője vagyok az Acta Scientiarum Mathema- ticarum tudományos lapnak, amely 1922 óta jelenik meg Szegeden. Nemzetközi folyóirat. Legújabb számában amerikai, kanadai, cseh, román, Kuwaitban dolgozó arab matematikus írása is olvasható. Hadd említsem meg mint érdekességet, hogy nemrég két matematikus — egy román, egy amerikai kínai — egymástól függetlenül oldott meg egy aktuális problémát, és dolgozataikat megjelentetés végett mindketten a mi folyóiratunkhoz küldték meg. Egyeztetnem kellett a véleményeket a megjelenés érdekében. Végül is a román matematikus dolgozata mellett döntöttünk, mivel az ő megoldása általánosabb érvényű. Főszerkesztője vagyok a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Magyar Tudományos Akadémia közös gondozásában megjelenő »Analysis Mathematica« folyóiratnak is, amelyet itt szerkesztünk Szegeden. Tudományos munkásságom . elismeréséül a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1971-ben külföldi tagjává is választott. De tiszteletbeli tagja vagyok a finn és az ír akadémiának. Díszdoktora a drezdai és a turkui egyetemnek is. A jeles matematikus munkásságát méltatva, szólnom kell még egyetemi jegyzeteiről, legújabb könyvéről, amelyet Ciprián Foias román matematikussal írt, és arról az egyetemi tankönyvről, amely eddig hat kiadást ért meg, de mindig »hiánycikk«. Valós függvények és függvénysorok. Szőkefalvi-Nagy Béla, aki már eddig is továbbfejlesztette a szegedi matematikai iskolát, munkássága újabb elismeréséül, hazánk felsza- badulasa alkalmából. Állami üij kilüníetésben részesült. _ v-a
