Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-09 / 6. szám
Cselekvési program 1979-re Személyes meghívás a kismamáknak Helyzetelemzés — visszatekintve A gazdaság fejlesztéséről döntött a megyei pártbizottság Beszámoló taggyűlés előtt Olvasóink egy korábbi beszámolóból mar értesültek arról, hogy a megyei pártbizottság 1978. december 18-án megvitatta az év gazdasági fejlődéséről előterjesztett jelentést, és határozatot hozott az 1979-cs ét- gazdasági, a gazdasági agi- tációs és propagandamunka feladataira. Megírtuk azt is, hogy a testület a Központi Bizottság december 6-i határozata alapján végezte el az elemzést, és annak szellemében döntött. Most következő sorozatunkban összefoglalót adunk a vezető testület évi cselekvésünket meghatározó döntéséről. A helyzetelemzési Varga Péternek, a megyei pártbizottság első titkárának bevezető előadása alapján összegezzük. S bár az előterjesztés minden mozzanata kapcsolódott a Központi Bizottság ülésének megállapításaihoz, ezeket nem említjük most, hiszen a központi döntés már újságunk hasábjain is napvilágot látott. NŐTT A TELJESÍTŐKÉPESSÉG Somogy megye gazdasága 1978-ban — céljainknak megfelelően — növelte teljesítőképességét. A fejlődés nem volt mentes az ellentmondásoktól, mégis azt állapíthatta meg a megyei pártbizottság, hogy az alapjában véve a középtávú területi tervvel összhangban alakult. A termelés minden ágazatban gz előirányzattal egyező vagy azt meghaladó ütemben növekedett. Nagy szerepe volt ebben a gazdaság szerkezeti átalakításának. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipari és a számítástechnikai üzemek teljesítménye, bővült az élelmiszer-feldolgozó ipar teljesítőképessége. Javult a munka minősége is, nőtt a termelékenység, és valamelyest javult az üzemek együttműködési készsége. A megye exportja meghaladta az előző évit. Somogy vezető testületé az eredmények feltárása mellett azt sem rejtette véka alá, hogy néhány —- régóta feszítő — gondot 1978-ban sem sikerült megoldani, és hogy az elmúlt évben újabb feszültségek is felszínre kerültek. Ezek között is szembetűnő, hogy »■csúszott« a siófoki és a kaposvári vasúti rekonstrukció előkészítése; a sorozatos intézkedések ellenére sem tudtuk érdemlegesen csökkenteni az építőipari kapacitáshiányt; nem javult eléggé a beruházás színvonala, sőt ellentétes tendenciák is felerősödtek. Néhány gazdasági egységben lassú és nem elég átgondolt a termelési szerkezet korszerűsítése, a termelés fejlesztése. De ide sorolható az is, i hogy a mezőgazdaságban a termelésnél jobban növekedtek a költségek, s hogy továbbra is lemaradás .tapasztalható a lakásépítés kapcsolódó beruházásainál. Így hát kénytelen volt megállapítani a vezető testület, hogy a megye gazdaságában 1978-ban sem érvényesültek maradéktalanul a hatékonysági és a minőségi követelmények. HÉTSZERES NÖVEKEDÉSI ÜTEM Somogy ipari termelésének üteme tavaly az országos átlagnál kétszer gyorsabban fejlődött, és 12 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez az új üzemek és a fejlesztések termelési többletéből, a létszám 3 százalékos növekedéséből, de főleg a munka termelékenységének növekedéséből adódott. Kedvezőbb a megye ipari termelésének ösz- szetétele is. A termékskála szűkítésére jellemző, hogy a Mezőgép Vállalat például 33 termék gyártását szüntette meg, a VBKM Kaposvári Gyárában a korábbi 2500-ról 1200-ra csökkent a termékféleségek száma. Mégis kevésnek Ítélte a testület a termék- szerkezet átalakításával összefüggő kezdeményezést. Az építőipar teljesítménye 16—18 százalékkal nőtt a megyében. A dolgozók száma 2, az eszközállomány 12, a termelékenység 7—9 százalékkal növekedett a korábbi intézkedések nyomán. A növekedés azonban javarészt a mélyépítő vállalatoknál mutatkozott meg, s bár a magasépítő szervezetek is fokozták teljesítményüket, a kapacitás- hiányt nem sikerült megszüntetni. A megye építőiparában — az eredmények mellett — továbbra is gond, hogy a termelés és az árbevétel ütemének ingadozása év közben rendkívül nagy. Az értékes gépek kihasználtsága — szervezési okokból — sok helyen alacsony, hosszú az átfutási idő, sok a megkezdett, de be nem fejezett beruházások száma; szinte állandósult a szakipari kapacitáshiány, s az építőipari szervezetek együttműködése is sok kívánnivalót hagy maga után. Mindezek »természetes* következménye, hogy a beruházás színvonala több területen elmaradt a követelményektől. * NYERESÉG ÉS KÖLTSÉG A mezőgazdaság termelése 4 százalékkal volt több a tavalyinál, és egy százalékkal meghaladta az országos átlagot. A növénytermelés a tervet megközelítően, az állattenyésztés annál gyorsabban fejlődött. A növényi kultúrák termelésének összetétele összhangban volt a népgazdasági igényekkel, és megfelelt a megyei adottságoknak is. A termésátlag — a cukorrépa és a zöldségfélék kivételével — emelkedett. Az állattenyésztésben a szarvasmarhalétszám 3—4 százalékkal, a juhállomány 15 százalékkal nőtt, a sertésállomány 4—6 százalékkal csökkent. Kedvező, hogy a tehén- állomány a háztáji gazdaságokban is — 1968 óta először! — nőtt. A Volán idei tervei A népgazdasági terv, a közlekedéspolitikai célok szerint mind a személy-, mind az áruszállításban tovább növekszik a közúti közlekedés szerepe és jelentősége. A Volán a megnövekedett feladatok hiánytalan végrehajtására, ezen belül a szolgáltatások bővítésére, minőségi színvonalának javítására összpontosítja munkáját, anyagi erejét. Az autóbuszko/.lekedés a tavalyinál 74 millióval több, összesen 1,5 milliárd utassal számol, utaskilométer teljesítménye 5,1 százalékkal növek- iziik. A vállalatok az év vécéig 996 új autóbuszt szereznek be, a selejtezések miatt izomban csak 126 jut a forgalom fejlesztésére. Az új kocsik közül a távolsági autóbuszközlekedés javítására — a kiemelt nagyberuházásokkal kapcsolatos személyszállítás, a vasútvonalak átvételéből adódó többLetf eladatok zavartalan ellátására, az elővárosi közlekedés bővítésére — mintegy 70 autóbuszt használnak fel A közhasznú áruszállítás teljesítménye több mint 3 százalékkal, a Volán vállalatoké viszont —• a távolsági fuvarozások részarányának növelése, a .munkamegosztás szélesítéséből adódó többletek következtében — 7 százalékkal emelkedik. A tervek a tavalyinál 10,4 millió tonnával több, összesen 191 millió tonna áru továbbításával számolnak. A nagyobb feladatokkal szemben az eszközállomány csak kis mértékben növekszik, mert bár 2300 teherautót, több mint 800 pótkocsit és 65 rakodógépet vásárolnak, az új jármüvek többsége a selejt- . pótlást szolgálja. 1 Tovább fokozódott a különbség a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának jövedelmezőségében. Figyelemre méltó, hogy az állami gazdaságokban a nyereség, a ter- I melöszövetkezetekben viszont a költségei$ emelkedtek gyorsabban, mint a termelési érték. Huszonöt-harminc szövetkezet 1978-ban is pénzügyi gondokkal küzdött. Nyolc szövetkezetnél — 28—30 millió forinttal — veszteség és alaphiány mutatkozott. A jövedelmezőség indokolatlan eltérései — mint azt a megyei pártbizottság megállapította — az adottságoktól eltérő termelési szerkezetre és az alacsony vezetési színvonalra vezethetők vissza. TARTHATATLAN GYAKORLAT A népgazdasági terv a beruházások kis mértékű csökkenését írta elő, ehelyett 4 százalékos növekedés valósult meg, s ez hozzájárult ahhoz, hogy nem javult, hanem romlott a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A testület megállapította: Somogybán sem voltunk vétlenek. Nőtt a befejezetlen beruházások száma. A tanácsi beruházásoknál — a szintkorlátozás ellenére — javulás helyett romlás következett be. A lényegesebb ipari beruházások közül a kaposvári tejüzem befejezése csak egy hónapot, a Mezőgép rekonstrukciója viszont egy évet késik. (Ezzel együtt a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának építése is.) A húskombinát sonkakonzervüzeme jó ütemben, gyorsan épül, kiszolgáló létesítményeinek megvalósítására azonban — enyhén szólva — nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. A SAÉV, a TANÉP, a Barcsi Tövál, a Komfort Ktsz kapacitást növelő beruházásai megkezdődtek, megvalósításuk jó ütemben halad. A mezőgazdasági beruházásokban elsősorban az állami gazdaságok haladnak jó úton A nem termelő beruházások közül a múlt évben 2400 lakás készült el, de a kapcsolódó beruházásokban nagy a lemaradás. Jól halad a regionális vízmű építése, viszont késik a kaposvári szennyvíztisztító mű. A gépipari szak- középiskola építése túl sokáig tart, emiatt egyre nő a költség, s a fedezet előteremtése is gondot okoz. Lassú a Do- mus áruház építése; számottevő csúszás tapasztalható a Sió Áruház fejlesztésénél is. Az útrekonstrukciók jó ütemben haladnak, a vasútállomások, a posták korszerűsítése azonban késik. Nem véletlen, hogy a testület ezt állapította meg: beruházásaink meglehetősen tarka képet mutatnak. Vannak objektív nehézségek, a fo gond azonban továbbra is az, hogy helytelen a beruházók, a tervezők és a kivitelezők gyakorlata: javult, de továbbra is elfogadhatatlan az együttműködés színvonala. Ez pedig a népgazdasági és a megyei érdeknek is ellentmond. Nyilvánvaló a következtetés: e tarthatatlan szemléleten és gyakorlaton most már sürgősen változtatni kell. NŐTT A FOGYASZTÁS A megyei pártbizottság megállapította, hogy a lakos-1 ság életszínvonala 1973-ban i az előző évivel csaknem azonos mértékben emelkedett. A reáljövedelem és a reálbér — az országossal összhangban — a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben nőtt. A somogyi emberek pénzbevétele 9—10 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom 10—12 százalékkal, a takarékbetétállomány pedig 15 százalékkal emelkedett. Az áruellátás általában kielégítő, bár még mindig sok a hiánycikk. A balatoni idegenforgalom újra ugrásszerűen növekedett; a déli partra 14 százalékkal több vendég érkezett, mint tavaly, s a külföldi turisták forgalma 30 százalékkal volt nagyobb. Ez zsúfoltságot, feszültséget teremtett, és különösen Siófokon a közlekedés zavarai okoztak gondot. Megkétszereződött a valutabeváltás, de tőkés relációban ez mindössze 6 millió forinttal emelkedett. A megyei pártbizottság — elemzése alapján — megállapította, hogy gazdasági életünkben egymás mellett megtalálhatók a pozitív és a negatív jelenségek, s ez utóbbiak 1978-ban felerősödtek. A termelés mennyiségi növekedése ugyan összhangban volt elképzeléseinkkel, de nem járt együtt a minőség és a hatékonyság követelményeinek teljesítésével; tehát adósak vagyunk. Ez az általános megállapítás szülte a megyei pártbizottság ez évre vonatkozó határozatát, amelynek ismertetését holnapi számunkban kezdjük meg. (Folytatjuk) Ojra a számadás időszakában van a Kaposvári Ruhagyár négy pártalapszervezete. Kiss Tibor, a gyár pártbizottságának titkára elmondta, hogy a tavalyi tapasztalatok figyelembevételével készülnek e fontos fórumokra. — A múlt évben a párttagok 73 százaléka vett részt a taggyűléseken, egyrészt betegség, másrészt igazolt távoliét miatt. Ezenkívül az is növelte a távolmaradók számát, hogy a gyos-en lévő édesanyákra, a nyugdíjasokra nem figyeltek eléggé oda. Az értesítés elment, a személyes meghívás, a jó előkészítés azonban elmaradt. A beszámoló taggyűlés egy év munkáját teszi mérlegre, éppen ezért a mi igényeinket nem elégítette ki a megjelenés aránya, véleményünk szerint jó, ha nagyobb a létszám. — Most változtatnak az előkészítésen? — Természetesen... Mindenképpen csökkenthetjük azoknak a számát, akik vállalati ügy miatt vannak távol. S bizonyára hasznos lesz, ha a meghívón kívül személyesen is fölkeresik a betegeket, a kismamákat, a nyugdíjasokat, s meghívják őket a taggyűlésre. — Milyen volt az aktivitás tavaly? — A négy taggyűlésen harmincán mondták el véleményüket. Mi ennél jóval több felszólalóra számítottunk. Előfordult már, hogy egy taggyűlésen húszán 'kértek szót, sőt az úgynevezett kötetlen fórumtaggyűlésen ötven kérdést is föltettek. Amikor az üzemi pártbizottság a titkárok jelenlétében összegezte a tapasztalatokat, ott is ezt állapítottuk meg a tartalom szempontjából. Igv már most, az előkészítés időszakában sokkal nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy minél többen mondják el véleményüket a gazdasági, a pártmunkáról. Úgy szeretnénk, ha minden pártcsoport nevében egy-két kommunista elemezné a pártépítést, a pártoktatást, a pártmegbízatások teljesítését és még lehetne folytatni a témákat. Az üzemi pártbizottság már megkezdte a párttilkárok fölkészítését a beszámoló taggyűlésre. A karácsony cs újév közötti titkári értekezleten megköszönték az 1978-ban végzett munkát, majd kiadták a segédletet a szervezés, a beszámolókészítés .megkezdéséhez. Röviden megbeszélték a tartalmát, majd a pártcsoport- értekezlet összehívását. — A Pártéletben megjelent cikk, a Titkári tájékoztató, a városi pártbizottságokon készült vázlat segítséget ad a pártvezetőségeknek. Ezek szellemében állapodtunk meg a titkárokkal, miként kezdik el a beszámoló összeállítását. A hét végén ismét összehívjuk őket. A pártcsoportok január közepétől kezdik megbeszéléseiket, felkészülésüket a számadásra. Mérlegre teszik a pártmegbízatások teljesítését, minősítik a vezetőség tevékenységét, összegyűjtik a javaslatokat. Ezeken az üléseken is sok szó esik a gazdasági feladatokról. A pártvezetőségek január végén üléseznek, a négy beszámoló taggyűlés pedig február 8-a és 15-e között lesz. Az üzemi párt-vb egy-egy tagja mindegyiken részt vesz, s a végrehajtó bizottság nevében elmondja, mint értékeltült az alapszervezet egyéves tevékenységét. Ez az ösztönzés szemvontjából is fontos... Mi úgy tartjuk, hogy a pártmun- ka egv-egy területén mindig van min javítani, tv'szen e munkában nincsen felső határ! — Milyen segítséget kapnak a vezetőségek, hogy a taggyűlések tartalmas határozatokat hozhassanak a gazdasági és a politikai munka színvonalának emelésére? — Most készül a gvár 1979. évi feladatterve, a pártbizottság cselekvési programja és munikaterve. A titkárok mindenről megkapják a tájékoztatást, hogy az egész gyár érdekét szem előtt tartva kezdjenek az alapszervezetek saját cselekvési programjuk készítéséhez. A négy alapszervezet jellege eltérő, éppen ezért fontos, hogy mindegyik program a náluk legfontosabb feladatokat állítsa a középpontba. A tagság ezt el is várja a pártvezetőségtől. Remélem, hogy a mostani előkészítés segít a tartalmas viták, a jó döntések, a tavalyinál nagyobb megjelenés és aktivitás elérésében — mondta Kiss Tibor, a ruhagyár pártbizottságának titkára. L. G. Év elején az év végéről Hidegbe dermedt a 7-es út mentén, a balatonmáriai áíész betonáru üzemének hatalmas udvara. Az életnek most kevés jele látszik, a tavaszinyári nagy nyüzsgés, sürgésforgás helyett csak egy-két embert látni a telepen. A munka azonban nem állt le. Dolgoznak a mozaiklapgyártó üzemben, s készül a betonkeverő téli esi tése. Két hatalmas cementsiló között már korábban felépült a betonkeverő. S bár az itt dolgozók fejé'1 fölött volt fedél, mégsem dolgozhattak nyugodtan a gépkezelők. Oldalfalak híján átfújt a haragos balatoni szél, bevert az eső, hó. Most horganyzott hullámlemez borítóval látják el az oldalait és drótüveg kerül az ablakokra. Száz négyzetméternyi területen válnak barátságosabbá a körülmények az it.t dolgozó négy ember számára. Ügy tervezik, a téliesítést a hónap végére befejezik. Bakos Ernőt, a betonáru- üzem vezetőjét a tavalyi munkáról kérdezem: Hogyan végezte dolgát az üzem kollektívája? — Tavaly az év elején — nem kevés vita után — 12 százalékkal emeltük a tervet. Ennyivel kellett volna több betonelemet, mozaiklapot gyártani az 1977-es szintnél. Ezt a derűlátást több dolog is éltette. Egész. évben teljes kapacitással dolgozott két nagy teljesítményű beton- elemgyártó gépünk. Az emberek megtanulták a gépek kezelésének csínját-bínját, a sablonváltásokat és az esetleges hibás alkatrészek gyors kicserélését. Egy éve még úgy látszott, hogy a szennyvízelvezetés is hamar megoldható. De ebből csak az ősszel lett valami. Ez is közrejátszott abban, hogy a 12 százalékból végül csak 8 százalék lett. Lapozgatunk egy szakmai kiadványt. Ebből az derül ki, hogy az egy munkásra jutó termelés jóval több. mint az országos szakmai átlag. Akkor mégis miért nem sikerült a 12 százalékot teljesíteni? Vagy már eleve túlságosan messze néztek, és túlbecsülték volna saját erejüket? Lehet. Vannak azonban olyan, előre alig kalkulálható körülményele, amelyek szintén befolyásolták a munkát. Így például tavaly év közben 16 ember hagyta ott az üzemet, az itt dolgozóknak csaknem 10 százaléka. A B - latonnál mindig könnyebb volt munkát találni. S mo t. hogy Mária környékén is megszervezték néhány üdülőben a téli foglalkoztatót, ez vonzóbbnak bizonyult, min1 a betonáruüzemben végzett fizikailag is megterhelő munka. Akadozott az alánnnyag-e’- látás, ezt a vásárlók is észrevették. Zúzott márvány" í hiányában tavaly kevesebb mozaiklapot készíthettek ezzel a szebb, kelendőbb anyaggal, s •— kényszerűen — többet gyártottak műkövei. A betonéruüzem kollektívája tavaly az év végéig min - egy 62 millió forint érté" terméket gyártott és száll'' a megrendelőknek. Cs. T Somogyi Néplap
