Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

t A magyar tudomány arcképcsarnokából Tasnádi Varga Éva KALAND A fák az égig nyúltak, a járda ezüst kő volt, táncoló, rőt zsinóron lángolt, repült az újhold. A házak hóban álltak, fekete varjak szálltak, s én tovább mentem újra: neki az éjszakának. Jtt-ott egy szelíd kémény füstölt kéken, pörögve, a Galga jégruháján tündérek hulló könnye. A gyermekkori erdőn ezer csengő csilingelt. — jaj — esendő az ember, hogy elfelejtett mindent! Fekete varjak szálltak a régi szánkóútra, és tovább bandukoltam, és fájt a szívem újra. Kém volt a régi ház sem, nem volt a kút, a hársfa, olajfa ága sem hajlott ifjú anyám hajára. Fiatal, édes arca most világít az éjben, kontyának arany szála átfonódott a réten. Fekete varjak szálltak, és ámyékszánkők jöttek, és rossz, felnőtt szivemnek bólogatva köszöntek. Könyvekről - röviden Mi a véleménye a mai ma­gyar színháziról Darvas Iván­nak, Ruttkai Évának vagy Székely Gábornak? Mintegy húsz színész-, illetve rendező- interjút ad közre a Szkéneté- ka sorozat egy-egy kötete. A Filmbarátok kiskönyvtára — Kortársaink a filmművészet­ben egy ike a legked vei több sorozatnának; a legutóbbi kö­tetek olyan neves rendezőket, színészeket mutatnak be, mint például Pasolini, Jancsó Mik­lós, Antonioni, Tony Richard­son, Jearme Mareau vagy a fiatalon elhunyt lengyel Cy- bulski, a Hamu és gyémánt fe­ledhetetlen Maciekje. Milos Macurek A zebu A zebu szent állat, min­dent megengedhet magának. Sétafikái, jnondjuk, az ut­cán, s hirtelen eszébe jut, hogy beugrik a cukrászdába; úgy is tesz, letelepszik egy szabad szélire, s azt sem mondja, bocsánat. És az emberek, akiknek az aszta­lához odatelepedett, nem há­borodnak föl, hogy odaült hozzájuk a zebu: ellenkező­leg, megtiszteltetésnek ve­szik, hogy éppen hozzájuk. A felszoJgálémő ámul-bá­mul, ki jött be hozzájuk, s a legjobb falatokat rakja a tálcára, tíz-tizenöt, odalép a zebuhóz, és azt gondolja: csak nem ad kosarat neki a zébu pedig gondolkodik egy kicsit, de aztán vesz a tálcáról, egy-két darafoöt Persze nem kis kanállal, ha­nem csak úgy, a tányérról eszik. És köröekörül min­denki el van ragadtatva, mi­lyen fesztelen, milyen erede­ti. Ám tudják, hogy ugyan­akkor utánozhatatlan is. Ők ezt nem engedhetnék meg maguknak. A zebu pedig megeszik két darabot, a többiről meg le­nyalogatja a tejszínt, és tá­vozik. Kedvét vesztette, unja a banánt, s nem tudja, mi­hez kezdjen. Megy az utca közepén, s az autók lelassí­tanak, óvatosan haladnak. A zebu kacsázik az úttesten. Égy kissé komikus, s a veze­tők tréfálkoznak, és arra gondolnak: elmesélem majd este otthon, s mindenki azt mondja: hát tudod, te aztán mázlista vagy, ilyesmiben nem mindennap van része az embernek. Pedig a zebu meglehetős gyakran tesz így. Számára ez nem rendkívüli, csakhogy zebu kevés van, vezető meg sok, nagyon sok. És ilyen él­mény egy évben egyszer-két­szer ha esik. Bojtár Endre fordítás« Mvemfékelnk Az egri könyvtár A volt Líceum épülete — amelyben ma á Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola működik — 150 éve ad otthont a tanárképzés in­tézményeinek. A mostani fő­iskolát 1950-ben Debrecen­ből helyezték Egerbe, s 1969 óta viseli a Ho Si Minh ne­vet. Az épület — az alapí­tó Eszterházy Károly egri püspök terve szerint — egye­temnek készült. A munká­latok 1765-ben kezdődtek, de mire az egyetem 1793-ban megnyithatta volna kapuit, napvilágot látott Mária Teré­zia Ratio Educationisa, amely többek között kimondta, hogy az egyetemeket Pestre kell telepíteni. II. József pedig, amikor az építkezés megte­kintésére Egerbe érkezett, a legenda szerint azt mondta, hogy kaszárnyának fogja használni az épületet. 11 Ha Eszterházy elképzelése megvalósulhatott volna, ak­kor az egri lett volna Ma­gyarországon az első négyfa- kultáses (teológia, bölcselet, jog- és orvostudomány) egye­tem. Az egyre korszerűsödő ok­tatás követelményeihez iga­zodva nemcsak kápolnát és könyvtárt helyeztek el az egyetem épületében, hanem — a természettudományok tanításához segítséget nyújtó — csillagvizsgáló tornyot is. Ott — a régies szóhasználat­tal spekulának nevezett ob­szervatóriumban — az ere­deti, a 18. században legmo­dernebbnek számító csillagá­szati műszereket tekinthetik meg ma az érdklődők. E ger városában tehát nem lehetett egyete­met létrehozni, így az épületben más, főiskola szin­tű oktatási intézményeket helyeztek el. Először hittudo­mányi főiskola, majd jogaka­démia működött itt. Később — hat éven át — a buda­pesti orvosi egyetem meg­nyitásáig, a Magyar Orvos­képző Főiskolának adott ott­hont, 1828 óta pedig tanár­képzés folyik falai között. Mivel a könyvtár egyetemi könyvtárnak szánták, a könyvgyűjtést a tervezett négy fakultás tananyagához igazodva kezdték. A könyv­tár a terv meghiúsulása után nem lett az egymást követő főiskolák iskolai könyvtára, hanem az egyházmegye, il­letve az érsekség tulajdoná­ba került, s azóta is nyilvá­nos tudományos könyvtár- tehát gyakorlati céloktól ve­ként működik. Az állományt zérelve, az oktatás elősegíté­sére alakították ki, ezért itt kevesebb a könyvritkaság mint más műemlék jellegű könyvtárunkban. Inkább ar­ra törekedtek az egyetemes gyűjtőkörű állomány kialakí­tói, hogy minden jelentős, előremutató, XVI—XVIII. századi művet beszerezzenek. Az egyik, jó ebédhez szó­ló nótában danolja a dalnak, hogy — aszondja —, ha ne­tán egy halgazdaság halasta­vába próbálna pottyanni, a kedvese véletlenül se nézze őt halnak, ne hagyja a víz­ben, halássza ki, de ki ne rántsa, tártárral föl ne tá­lalja esetleg éppen egy ugyanolyan jó ebédhez, mint amilyenhez ez a halasnóta szól. Tudom, hogy kissé bonyo­lultan közelítem meg a lé­nyeget. A lényeg azonban: az inkriminált nóta refrén­je. Így hangzik: «Hálás le­szek érte!'« Hát ez, a refrén annyira befészkelte magát a minden­napjainkba, hogy már már vizuálisan, tapinthatóan, sza- golhatóan, testet öltött lég­kör gyanánt ússza körbe kör­be a földet. Előzményei és tünetei a következők: Fölhívja a Fél a Műveket. Igen ám, de a Müvek olyasmi, mint t Szentháromság: csupán a képzeletben és a káromkodá­sokban létezik. így hát fohá­szát a Fél vaktában intézi Pogács szaki, Skripek föfö, Skultéti alfő, Papcssrov kar­társ és a többi kitudja-ki fü­leihez. Nem meghallgatjákl így tett szert a könyvtár, a jelenleg már 106 ezer köte­tes, tudománytörténeti szem­pontból kiváló gyűjteményre, amely a teológiai, a filozó­fiai, a jogtudományi, a tör­téneti és csillagászati tudo­mányok területén a leggaz­dagabb. Bőven van azonban könyv­csemege is a könyvtár 33 középkori kódexe, 94 ősnyom­tatványa, 750 régi magyar nyomtatványa és nagy számú kézirata között. Itt őrzik például az egyetlen Magyar- országon található Mozart- kéziratot, amelyet a híres zeneszerző 1787-ben, édesapja halála után írt leánytestvé­rének. A könyvtár tárolójában állították ki Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének egyik ere­deti, kéziratos példányát. Szintén itt található Dante Divina Commedi áj ának első latin nyelvű fordítása, a XV. század elejéről. A ma­gyarországin kívül ennek a kódexnek még két példányá­ról tudunk, az egyiket a British Museumban, a má­sikat pedig a vatikáni könyv­tárában őrzik. A három kö­zül az Egerben kiállított a legértékesebb. Ezt a pél­dányt Serenade, a fordító a tridenti zsinaton, 1414-ben adta át Zsigmondnak. A ma­gyar királynak címzett aján­láson kívül kommentárt, teo­lógiai értelmezést is írtak hozzá, amely különösen a humanizmuskutatók számá­ra nagy kincs. A kódexek közül jelentős még az 1400-as évek elejéről vagy talán még korábbról származó miszté­riumjátékokat és ezek kottáit tartalmazó Eriauber Spiele. 1906-ban adta ki a Corvi­na Kiadó a Horae Beatae Mariae Virginis című minia- túra fakszimiléjét, amelynek eredetije szintén az Egri Fő­egyházmegyei Könyvtár tu­lajdona. A természettudományok köréből az állomány legje­A meg igekötőt úgy kell hozzája kötözni a hall gat igéhiéz. Méghozzá forinttal. Speciális kötögnyag ez. Ha a Fél meleg kézfogással pró­bálja érzékeltetni forró nagyrabecsülését, s ez nem csupán üres gesztus, hanem reális címletekben ölt testtet, hogy tényleg mennyire be­csüli az illető az illetékest — akkor Ige és tett eggyé lón A kötőanyag összeragasztja őket. Befárad az állampolgár a Központ színe tit. Igen ám, de a Központ is ködös fik­ció. Szentség, ame jet Kiss, Nagy, Közép, Nagy, Órjás és mint sokan mások együtt tes­tesítenek meg. Űgy-ahogy. Az állampolgár ájtatos manó gyanánt simítja végig e végeérhetetlen Névsor magasztos íróasztalait. de hogy sigomatása ne látsszon ósdi, idealisztikus érzelgös- ködésnek — oda-odarejt egy- egy papír-fecnit is, amelynek kék, vörös, padlizsánlila ár­nyalata, — azaz színdinami­kája —- kifejezi, hogy mily lentősebb darabja a Sorbonne híres csillagászának, John. of Hollywoodnak Európa­szerte híres De Sphaera Mundi című munkája. A főiskola és a Főegyház­megye 'könyvtára egy épület­ben működik. A két intéz­mény munkája azonban hom­lokegyenest eltérő. A főisko­la könyvtárában is vannak régi, 1700 körüli könyvek, de ezek egyelőre föltáratlanok. A mintegy 150 ezer kötetes állomány főleg pedagógiai és marxista-leninista szakiro­dalommal látja el olvasóit. Ezért a főiskola hallgatói, ha kutatómunkára adják fejü­ket, inkább a Főegyházme­gyei Könyvtárat keresik föl. Ezt a kölcsönzési nyilvántar­tás is bizonyítja, az érseki könyvtár legtöbb olvasója a főiskola tanára vagy diákja. A háborúk sem az épület­ben, sem az állományban nem okoztak kárt. A debre­ceni főiskola ideköltözésekor viszont tornateremre is szük­ség volt. Ezért az új rész­ben őrzött könyveket egy földszinti helységbe zsúfol­ták. Tíz év alatt 1200—1500 könyv, köztük néhány érté­kes kódex is eltűnt innét. A megmaradt köteteket 1959-ben ideiglenesen a már nem használt kápolnába költöztették. A könyvtár modem anyagát a látogatók ma is ott találják. A kápolnában levő állványok megteltek, az állomány vi­szont évente 1000—1500 kö­tettel gyarapodik. A megol­dás pedig várat magára. A távlati tervek szerint, ha a főiskola új épületet kap, a volt líceumban kulturális intézményeket helyeznek el. Akkor a kápolnában levő könyvek külön terembe ke­rülnek, újabb raktárhelyisé­gekkel és egy 20—25 férőhe­lyes olvasóteremmel bővül a könyvtár. A kápolnát pedig — az esztergomi mintájára — egyházi múzeumnak lehetne berendezni. hőfokot feltől kék-lila-veres) érttel, az állampolgárnak Il­letékes iránti' megbecsülése. A baj azonban ott van, hogy az emberiség sokszor rükvercben gondolkodik. Nem gátolni kell, hanem megfordítani e folyamatot! Nem a borravaló-happolók a kerékkötők, hanem azok, akik nem kapnak borravalót. Soha és sehol. Gondoljuk csak meg: kinek is fáj a borravalózás? A borbély, a fodrász^ a házmester, a pin­cér, a sofőr, a hentes, a sze­relő sír-e a borravalóragály mián? Majd ha megbolon­dult. Csak az fájlalja ez a kórt, akinek nem jut belő­le. .. Mi hát a megoldás? Adjon mindenki mindenki­nek! Kapjon mindenki min­denkitől, és a kör bezárul: létrejön az össznépi «Hálás leszek érte!« Kolombusz tojása! Ma nem az a hálás, aki borravalót kap — akár érdemtelenül, komisz, késedelmes «mun­káért« is — ma még az mondja, hogy «-Hálás le­Hetvenöt éves. Talán a legismertebb nagy tekintélyű építészünk, jóllehet kevés épület tervezése fűződik ne­véhez. Elméleti munkássága azonban annál gazdagabb. Két éve nyugdíjas, de ma is minden délelőtt bejár a BME Építészettörténeti és Elméleti Intézetbe (amelynek korábban a vezetője volt). — Harmadikos gimnazis­ta voltam Baján, amikor az egyik szeretett, kitűnő taná­runk dolgozatot íratott ar­ról: ki mi szeretne lenni. Én azt válaszoltam: gépészmér­nök. Ö erre azt mondta: szép a gépészet, de szebb az építészet... Hát, azóta csak ez érdekelt... — kezdi be­szélgetésünket az alacsony, nyugodt, választékosán fo­galmazó tudós. Könyvekzel zsúfolt egyetemi dolgozószo­bájában ülünk, amit r.yugdí­I jasként is megtartott, s aho­va nemcsak 5 jár be: sűrűn bekopogtatnak hozzá taná­rok és hallgatók egyaránt 1927-ben kapta kézhez épí­tészi diplomáját az akkori József nádor Műegyetemen. 1936-ig kisebb tervezőirodák­ban, különböző helyeken — ahogy ő fogalmazta — ver­gődött a munkanélküliség nehéz éveiben. 1936-tól' 1945- ig az ÖT1 műszaki osztályán dolgozott; 1946-tól 1949-ig pedig az építésügy különbö­ző vezető posztjain. 1949-től lett a Műszaki Egyetem ta­nára. Ugyanezen évben az MTA levelező, 1960-ban pe­dig rendes tagjává választot­ták. 1955—1964 között a Ma­gyar Építőművészek Szövet- egének elnöke volt Első szakcikke 1938-ban jelent meg. Ezt több száz írása kö­vette és jó néhány, jelentős könyv is. Ezek az írások az építészet történetével, vala­mint az építészet és a művé­szet aktuális kérdéseivel fog­lalkoztak. Eddigi tevékenységéért — többek között —• a Kossuth- díj II. fokozatával, Ybl-díj­jal, a Munka Érdemrend arany fokozatával, a Szocia­lista Hazáért Érdemrenddel, a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével és Herder-díj- jal tüntették ki. »■1948-ig szerettem volna gyakorló tervezőépítész len­ni. öt nagyobb objekum épült a felszabadulás eiőtt, három a felszabadulás után. A legutolsó 1948-ban: a ta­tabányai lakóházak. De ahogy bekerültem az egye­temre, le kellett tegyek ilyen irányú elképzeléseimről. A terveket, a nagyobb megbí­zatásokat köztudomásúlag a tervezőirodák kapják meg. Az egyetemen oktatás folyik; engem ez kárpótolt, meg az írás.-“ — Nincs még egy építé­szünk, aki ennyit publikált szék!«, aki a saját zsebét rö­vidíti meg csupán azért, hogy a másik tollasodását elősegítse. Az a hiba. hogy túl sokan hangsúlyozzuk, legjobb meggyőződésünk el- . lenére, hogy hálásak vagyunk — nekünk viszont a kutya sem fejezi a háláját, címle­tekkel tetézve. Ki hálálja meg öt-tíz forinttal, ha egy újságíró a tollhegyére tűz egy-két disznóságot? Vagy valami jó kis marhasággal lop derűt mások életébe — ahelyett, hogy kilopna bár­mit, akárhonnan, mint teszi azt sok megborravalózott egyén? A fél világ magához ölel- , né a világ másik felét — mely fele a világon mindent mádévá tesz, hálát, jattot, el­nézést. Mi és annyi más tár­sunk a bajban: pedagógusok, utcaseprők, közüzemi díjbe­szedők, kukások és a többiek, borravalózhatatlanok! Bor- ravalózzuk le egymást! Így minden fillér visszakerül ki bocsátójához, közben mind­annyian gavallérok is let­tünk. Csak eszébe ne jusson va­lakinek a régesrégi szólás­mondás, mely szerint: »ön­tudatos ember nem fogad el borrtvalót!« Mert akkor kezdhetjük elölről az egészet. volna. Jelenleg min dolgo­zik? — A háromkötetes Épí­tészettörténetemet írom új­ra. Ez az ókortól napjain­kig ível; 1954—60 között je­lent meg először. Német ki­adása külföldön is elterjedt Igen nagy munkát jelent most az átdolgozása. Aztán írom és szerkesztem a Viták az építészetről . tanulmány- gyűjteményt, ebben 1954-től Dolgozom még a Mindennapi építészetelmélet című tanul­\ mányon is. Ezzel van most egyébként a legtöbb problé­mám. Szeretném aztán meg­írni szülővárosom, Baja épí­tészettörténetét a XX. szá­zadban ... Én mindig egye­dül dolgoztam. Nem tudok mással dolgozni, legföljebb egy kicsi segítséget tudok el­fogadni. Elég könnyen írok, bár függ a hangulatomtól is. — Professzor úr! Sok-sok írása közül, melyikre a leg­büszkébb ? Meglepő szerénységgel elő­ször elutasítja ezt a kérdést. Arról beszél, hogy olykor va­lósággal kisebbségi érzése van: nem produkálhatta azt, amit szeretett volna... Az­tán ezt mondja: — Életrajzom első köteté­re vagyok a legbüszkébb. Az Egy gyermekkor és egy kisváros emléke címen 1973-ban jelent meg, s na­gyon gyorsan elfogyott. É. £. Barcs János Piros rigó Nyugtalan vénám parázsló vére, megfesti majd a földet feketére. Dércsipkés éjszakák, égi sarkok, csak tudhatnám, hogy tőlem mit akartok? Mert a lángcicomás áradatban, kezdi okádni tüzét a földkatlan: — s piros rigó leszek megfoghatatlan; én az élők között holt-halhatatlan s muzsika száll majd utolsó dalomban ahol a sírásók ásó nélkül ásnak, mert sohasem hittem az elmúlásnak. Orsóval Emil AMI JÖN Ami jön. Néha a fák. erdő, néha csak ág, néha egy dombhajlat után a tártkarúság, máskor a bővizű ég, meg az út, messzi vidék barangolása szemmel, . sas-menedék, ami jön, város, a ház, hús, gyönyör, hajnali ríadás, összeszorított tenyérben a láz, villamos, esti neszek, csend, amit hallani szebb, lágy csípővonalak, széttört neoncserepek, ami jön, város, a ház, nyáron, télen a hó, tízévek után a perc mi igenis elragadó, mindig valami fény, másnap, a még, a remény, pedig — ami jön — sose jön igazíncsak én megyek. Bn. M. Zs. Péreli Gabriella KÖRFORGÁS Major Máté akadémikus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents