Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

A Kecskemét Szikrai Állami Gazdaságban sűrített Hévégivel működű ollókkal metszik a gyümölcsfákat Holló és kürt Postás szakközépiskola Fonyódon Nagy, «zögSetes épületben kapott helyet Fonyódon a szakközépiskola. Fehérre má­zolt ablakkereteivel a balato­ni műútra néz. Ahogy egy-egy csoport felé közeledünk dr. Havranek László igazgatóval, úgy csen­desül' el a beszélgetés zaja a folyosón. — Középiskolánk életében t— mondja az igazgató — a mostani tájnévvel jelentés változás történt. Beindítot­tunk egy postaforgalmi osz­tályt, és ezzel megkezdődött Fonyódon a szakközépiskolai szintű postásképzés. — Ez itt az ebédlőnk! —mu­tat a pazarul berendezett, egy­szerre több mint száz személy étkeztetésére alkalmas ebéd­lőre. — Mivel az intézmé­nyünk legnapeütésesebb. Leg­világosabb fekvésű termeiben oktatási célokat szolgáló pos­tai berendezéseket helyeztünk el, és a régi ebédlőnk is ott volt, így az új ebédlő meg­építését anyagilag a Pécsi Postaigazgatóság is támogatta. — Ebben a gyakorlóterem­ben helyeztük el a telexgé- peiinket — mondja dr. Havra­nek László, és a kulcsával máris nyitja a tanterem ajta­ját. — Gyakorlási célokra ti­zennyolc távgépíró gépünk van. Pécsről, a postaigazgató­ságtól kaptuk ezeket Egy ilyen gépnek az ára 50 ezer forint A postaigazgatóság minden gyakorlati igényt ki­elégítő, jó felszereléssel mesz- szamenően segíteni kívánja az utánpótlásképzést Az igaz­gatóság vezetője. Varga Sán­dor, szinte hetenként ellen­őrizte a munkálatokat. Ugyani csak gyakori vendégünk volt Povorai György postavezér- igazgató-helyettes is. A telex teremből kilépve pár lépést teszünk a folyosón, és máris a gyakorló postahivatal ajtaja előtt állunk. A minta­szerűen és élethűen berende­zett postahivatalban Vidovsz- ky Imre tartja a foglalkozást. Balassa Mária éppen a so­ros »felvételes«, és egy után­vételéé ajánlott levélpostai küldeményt kezel. Szajkó Má­ria a helyi ellenőr szerepét tölti be, és amit az osztály- társnője esetleg rosszul csi­nál, 6 kiigazítja. Az amdocsi Balassa Marika bizonyos fo­kig előnnyel, startolt néhá- nyadmagával a 35 fős postai osztályban- Mert akárcsak Kiss Andrea Siófokról, Hor­váth Éva Balatonszentgyörgy- ről, Debnár Éva Gamásról, vagy a segescH Balogh László, ő is postás szülő gyermeke. — Természetesen ez csak látszólag jelent előnyt — kap­csolódik a beszélgetésünkbe Kiss Mária tanárnő a posta- forgalmi osztály osztályfőnö­ke. — A valóságban minden egyes tanulónknak derekasan meg kell dolgoznia az érdem­Jegyért, függetlenül attól, hogy postás avagy nem pos­tás szülők gyermeke. — Mint osztályfőnök nyugodt szívvel mondhatom el azt is, hogy lelki ismeretes tanulókból ver­buválódott össze az osztály. Természetesen, aki a postán akar dolgozni, annak kétszer nagyobb lelkiismeretességgel, kell rendelkeznie. Azt hiJ szem, ez nem szorul bővebb magyarázatra: nap nap után igénybe vesszük a posta szol­gáltatásait, féltve őrzött tit­kainkat, pénzünket bízzuk rá. Lelkesednek a gyerekek a postaforgalmi munkáért, tu­datosan készülnek az érettsé­gi-képesítő oklevél megszer­zésére. A jól fölszerelt gya­korió termeket a sajátjuknak tekintik, nagyon vigyáznak rá. Beszélgetés közben az igaz­gatóval felérünk az emeletre. Az egyik teremben, fiatal postamémöknő, Dobos Teréz áll a tábla mellett, és lelke­sen magyaráz. Majd egy für­ge fiú, Juhász Zsolt robog a táblához, és a tanár diktálta távirat szószámát és az érte fizetendő összeget számítja ki. A feladat hibátlan megol­dásával elégedett Dobos Té­ré-' de a kisdiák szeme is ra­gyog a sikerélménytől — Hiszen ön mondta, hogy az eladó nyolcezret kér és nem kilencet — Igen, de nekem is kell ezer. A javításra, berendezés­re. — Nevetséges. Ha az eladó háromévi részletre is adja, akikor minek kell azonnal ki­fizetni az egészet? Vagy ol­csóbban kell tőle készpénzért megvenni. Ezret könnyen le­alkudhat? — És ha nem adja olcsób­ban? — Én is kockáztatok. Ve­szek egy hegedűt, tulajdon­képpen nem is tudom, hogy miért, és óriási összegét fi­zetek érte. De nyolcnál töb­bet nem adok. Gondolja meg. Nyolcezer! Hegedű helyett lesz önnek háza, kertje és sa­ját műhelye. A munkás egy pillanatig töprengett: — Legyen az öné a hegedű, és hozzon önnek szerencsét. De készpénzből, azonnal. Semmiféle csekket, váltót nem fogadok el. Innen egyenesen megyek Putney-oe a sógor­A szomszéd tanteremben, a postai osztály harmadik gya­korlati csoportjánál, Biaes ta­nár úr tartja a foglalkozást. A postai munka egyik legké­nyesebb szolgáltatását, az ér­téklevél felvételével kapcso­latos teendőket ismerteti. Az anyag rendkívül' száraz, de hála a tanár csaknem negy­venéves postai gyakorlatának, saját élettapasztalatával fű­szerezett előadása a gyerekek szerint egyike a leghangula­tosabb óráknak. — Sokat köszönhetünk a szakmai tantárgyak terén Bánfai Lászlónak, a Pécsi Postaigazgatóság oktatási cso­portvezetőjének — mondja az igazgató. — .Maga is gyakorló pedagógus, s az induláshoz sok segítséget kaptunk tőle. A postai szakközépiskola be­indításának Somogy megyében szerencsés volt a földrajzi ki­választása. Fonyód. vasúti csomópont, diákjainknak elő­nyös lesz kijárniuk postahiva­tali gyakorlatra És még valami! — mondja eljöveteleimkor az Igazgató. — A nagy nyári Idegenforga­lomban az egyhónapos posta- hivatali gyakorlat jó »edző­tanfolyam« lesz diákjainknak. Pusztai Mihály hoz, még haza. a Stepherd Markelre se megyek. De ha a házat már eladták volna, ezt soha nem bocsátom meg ma­gamnak. — Miért adták volna el? — Tomlinson ismét kinyitotta a páncélszekrényét, és szedte ki. belőle a bankjegyeket Lát­szott, hogy ö sem szereti á csekket váltót — Gondolja, hogy olyan könnyű ma elad­ni Putney-ba egy házat, asz­talosműhelyt? Hogy olyan sok embernek van ma annyi pénze? Még ha el is adták, ennyi pénzért még jobbat ve­het Minden újság tele van apróhirdetéssel. Tessék, itt van három darab ezres, és a többi kisebb címletekben. A munkás minden sietség nélkül megszámolta a pénzt Minden bankjegyet megné­zett, hogy nem hamis-e. Né­hányszor eltévesztette, és új­ra kezdte a számolást Végül azt mondta: — Egyezik. Rendben van. Felállt és elbúcsúzott a ke­reskedőtől. Kifelé menet még biztosította, hogy bár a távoli Putney-ben szándékozik majd lakni, ha valamilyen papírárura lesz szüksége, mindig "Tomlinson úrhoz jön vásárolni. A kereskedő, amikor este bezárta az üzletét, roppant jó hangulatban volt Nem mindenkinek, és nem minden­nap síkéiül hétezer fontot keresnie. Tomlinson úr, ami­kor hazaért, fütyörészett is, ami még sohasem történt meg vele. Elhatározta, hogy elmegy Menuhin koncertjére, hogy meghallgassa annak az embernek a játékát, aki ti­Mit Tárhatunk a januártól ? A tél támadásának oka a Nap Mi lehet az oka, hogy az új esztendő első napján, ha­zánk nyugati határain betört a tél? Január elsején elké­pesztő szélvihar, hó és hideg vette át az uralmat a Dunán­túlon. majd a kemény tél ke­let felé nyomult Minden rendhagyó? Ügy látszik, mintha az el­múlt évek időjárásában sem­mi sem lett volna a helyén. November vége ótg több korai hideghullám érte el hazán­kat, majd Igazán kellemes ka­rácsony és szilveszter köszön­tött ránk. Az év utolsó nap­ján sok helyütt plusz tíz fok­nál magasabb hőmérsékletet mértek. Egy nappal később, 1979. január elsején megérke­zett a hideg »zuhany«. Csak­ugyan semmi sincs a helyén? A rendhagyó jelenségek — igen sok tudós véleménye sze­rint — csak a 'naptevékeny­ség maximuma vagy minimu­ma körüli időpontokban je­lentkeznek. Itt jegyezzük meg, hogy az első világháború után a rendellenesnek látstó idő­járásért a sok ágyúzást (?) és a repülőgépeket (?) tették fe­lelőssé, a második világhábo­rú után az atom- és H-bom- ba robbantásokat okolták, 1957 óta pedig a rakétáit, űr­hajók (?) a felelősek minde­nért Természetesen ez több, mint naivitás«— az időjárás rendellenességének okait a földön kívül kell keresnünk, pontosabban az élet forrásá­ban, a Napban (vagy még in­kább annak tevékenységében, aktivitásában). A túlzott vagy a hiányzó napaktivitás okozza az időjárás rendellenességét Maximum — minimum Heinrich Schwabe német amatőrcsillagász csaknem 150 évvel ezelőtt érdekes, ma is érvényes fölfedezést tett, mi­után rendszerezte a távcsöves megfigyelések (Galilei 1610) kezdete óta följegyzett nap­foltok számát Észrevette, hogy a napfoltok néha töme­gesen jelennek meg (maxi­mum). majd számuk csökken­ni kezd, s végül (esetleg) tel­jesen eltűnnek (minimum). Két maximum között átlago­san 11,1 év telik eL Ez a szám volt már 7, de 17 év is. Azt is észrevették, hogy maximu­mok idején gyakori a gyors időjárás-változás, nincs tartós fagyhullám, nyáron pedig rit­ka a hőhullám: hűvös nyár után enyhe tél következik. Napfoltminimumok idején vi­szont minden fordítva törté­nik: kemény tél — forró nyár! Mi lehet ennek az oka? Va­lószínűleg nem a foltok, ha­nem az azokat kísérő jelen­ségek váltják ki. Ha sok a folt- sok a napkitörés (protu­berancia, flare, erupció — az­az »kitörés« a Nap felszínén). A kitörések nyomán rendkí­vül sok anyagi részecske áramlik a bolygók felé, meg­változik a Nap különféle rö­vidhullámú sugárzása, s ez — itt nem részletezhető módon — másodlagosan hat a földi Időjárás menetére. Ha viszont nincs (számottevő) naptevé­kenység, akkor kizárólagosan a földi hatások érvényesülnek, nyáron megreked a meleg, té­len elakad a hideg! Nyáron tartós hőhullám jöhet, télen viszont az átlagosnál hide­gebb levegő sokáig uralkod­hat Az egyezés aránylag ponttá volt, de akadtak kivételek is. Galilei halála után (rakéták és atombomba nélkül is) csak­nem hét évtizeden át mint­ha szünetelt volna a napte­vékenység, alig volt folt a Napon! Az 1600-as évek végén »bolond« volt az időjárás, bár a naptevékenység minimális volt De akadt más — még furcsább — kivétel Is. Az 1928-29. évi fagyhullám ötven évvel ezelőtt napfolt­maximum volt, így az időjá­rásnak — elméletileg — vál­tozékonynak kellett volna len­nie. Ezzel szemben pontosan az ellenkezője történt: óriási tömegű hó, fagyhullám! A fő­város környékén mínusz har­minc, a Dunántúlon több he­lyen mínusz negyven fok (kö­rüli vagy feletti) hőmérsék­letet mértek. Lehet- hogy most megismétlődik az 50 évvel ez­előtti, nem túl derűs ese­mény? Több amerikai kutató állítja, hogy az 1980—81-re várt maximum esetleg már 1979-ben bekövetkezhet Le­het hiszen a naptevékenység erősen növekszik. És mi ép­pen ebben bízunk. Angliától nyugatra »várja« az indítási jelet a »felmentő sereg« — a plusz 10—15 fokos atlanti­óceáni levegő. Hazánk nyugati kapuja az enyhe levegőt Is »szívesen beengedi«. És .még egyet. A Kárpát-medence déli oldala teljesen nyitott Itt bármikor benyomulhat a me­diterrán (földközi-tengeri), kellemes levegő, mely a hi­deghullámot normális téllé változtatja. Causer Károly Piaci korkép Alku mínusz 9 fokban Ez ts egyfajta helytállás. Órákon át topogni a maró fagyban, kín .-Ugatni az ősz végéről maradt portéka utol­só morzsáit Miért csinálják? Talán a néhány fillémyi ha­szonért? Aligha. Egyszerűen csak azért, mert pénteken van a kaposvári hetipiac, és men­ni kell... Tegnap sokan hoztak to­jást így az ára továbbra is 1,50—1,60. A baromíipiac árai is mérséklődtek az ünnep előttihez képest A nyakukat behúzó kacsák alig várták, hogy valaki fizesse már ki a zenöt ezer fontot ad a hege­dűért IX. Másnap Tomlinson úr üzle­tében ugyanolyan gyér forga­lom volt, mint általában. A különféle apróságokat vásárló emberek megfigyelhették, hogy a kereskedő rendkívül izgatott volt Nem nagyon értette, mit mondanak neki, tévedett a számolásnál és nem azt az árut adta a ve­vőnek, amit kért. Így telt el a reggel, de a nagy hegedűművész nem je­lentkezett a zeneszerszámért. Végül is Tomlinson úr nem bírta ki, és telefonált a Carl­ton szállodába. A telefonos lány azonnal kapcsolta Yehu­di Menuhin lakosztályát. A telefont a nagy művész sze­mélyi titkára vette föl. Ke­reskedőnk elmondta, hogy a hegedű átvételre vár, és ő — Tomlinson úr — szeretné tudni, hogy Menuhin úr mi­kor jelentkezik érte, és mi­kor hozza az összeg többi ré­szét. A titkár udvariasan meghallgatta és kérte, hogy várjon egy pillanatig, mert ő semmiről sem tud, de rögtön beszél a művésszel. A kagylóban egészen más hang szólalt meg idegenes akcentussal — Itt Yehudi Menuhin. Mivel szolgálhatok? — Szeretném megtudni, hogy mikor jön a művész úr a hegedűért? — A hegedűért? Bocsánat, de kivel beszélek? Semmit nem értek. kért 200 forintot, hogy végre melegebb helyre mehesse­nek. Akadtak »állatbarátok«, akik nylonzacskóban hozták el csirkéiket, tyúkjaikat. Mélyhűtésről most a termé­szet gondoskodott A csirke kilója 50—60 forint volt, egy tyúkot 120-ért adtak. A vásárlók legtöbbje almát keresett és talált A Zöldért pavilonjában egy forinttal drágult az I. osztályú, így 12,60. A kistermelők 8—10 forintért kínálták. Meglepetést keltett a dér­— Itt Tomlinson, a Jermyn StreetrőL Arról a hegedűről beszélek, amelyet ön leelőle­gezett nálam. A Stradivárius, tizenötezer fontért — Valami tévedés lehet. Semmiféle hegedűt nem vet­tem, és sohasem voltam a Jermyn Streeten. — Hogyhogy? Hiszen előle­get kaptam öntől! Háromezer fontot! — Semmit nem értek, és nem tudom, miről van szó. Kérem, beszéljen világosab­ban, vagy egyszerűen jöjjön el a Carlton szállóba. Tomlinson úr letette a kagylót Nagyon sápadt volt Felkapta a hegedűt és kiro­hant az üzletből, s még be sem zárta. Beugrott az első szabad taxiba, és száguldottá Carltonba. Útközben sürgette a sofőrt, mire az csak mor- gott, hogy semmi szándéka büntetést fizetni gyorshaj­tásért Végre megálltak a szálloda előtt. A kereskedő berohant a hallba és megkér­dezte, hol lakik a hegedűmű­vész. Aztán futott fel az első emeletre, s kopogtatás nélkül nyitott be a szobába. Elegán­san berendezett előszobában találta magát. Egy jól öltözött fiatalember állt fel üdvözlé­sére. — ftn beszélt Menuhin úr­ral? Én vagyok a személyi titkára. Menuhin úr azonnal jön. Kérem, várjon egy pil­lanatig. V (Folytatjuk) lepte törpekarfiol és karalá­bé Az előbbi darabja 5, az utóbbié 2 forint volt Spenó­tot is adtak kupaconként há­romért. A kemény hideg derűs és komor színeket is hozott a téli p'iac életébe. A Zöldért mozgóárusa a szomszédos kis­kereskedő bódéjában keresett menedéket a kemény hideg élőt Persze ezúttal is har­sány szóval »áztatták« egy­mást, tréfálkoztak a másik ro­vására. A leheletfagyasztó időben mégis úgy látszott: voltaképpen a legjobb bará­tok. Arrább apróbetűs tragédia zajlott le. Egy tojást áruló bácsika épp egy kétforintost adott vissza, amikor végzett vele a halál. Csomagolópa­pírral letakarták, és minden­ki árult tovább... »Jól ismer­tem, tíz éve minden reggel vonatra szállt és elhozta a portékáját.« A vásárlók továbbléptek, és figyelmüket már a késői gesztenye vonta magára. 24— 26 forintért adták. A hagyma minősége to­vábbra is jó, kilója 8—9 fo­rint. A zöldség ára 10 forint fölé került Tarka babot a pavilonokban 34-ért adtak, volt azonban kistermelő, aki már 24-ért. A sampinyon gomba a szo­kásosnál 10 forinttal volt ol­csóbb, 60-ért kelt el A dióbél ára nem emelkedik tovább, 85 forintnál »befagyott«. A mák továbbra is 34—40 fo­rint Az országos árak mindenütt nagyjából hasonlóak. Nálunk például 4 forint a fejes ká­poszta, mig Tatabányán 5. Ennél nagyobb különbség azonban egyetlen terméknél sincs. A primőrök árát or­szágos rendelkezés egységesí­ti. A somogyi Zöldért bolt­jaiban is kapható paradicsom 40 forintért, és elvétve akad papriVa is darabonként 7,60- ért A hegyes erős paprika »eszmei ára« 6,20. Narancs minden üzletben kapható, a december utolsó napjaiban érkezett »zöld ba­nán« viszont — úgy látszik — még mindig nem akar megsárgulni a pesti raktá« rakbau.., _ . S&rzy Etifee? Misfar MocAredc * üzletei FöRDfttmA'BÁBA MIHÁUf Sűrített levegős metszőolló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents