Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
A félelemtől a kosős gondoskodásig A terhesgondozás változásai Növényvédelem, csodák nélkül Az a bizonyos 35 százalék Egyszer egy kismama elnevette magát vérvétel közben: •►Igen, ez a pszichológia. Tömik vele a fejünket a főiskolán, de fogalmunk sincs róla. Most kezdem érteni.« Decsi Istvánná, a kaposvári terhesgondozó laborasszisztense: — Pedig nem vagyunk pszichológusok. Csak rájöttünk, mit kell tenni. Ide minden kismama félve jön, elsápad, remeg, mint a nyárfalevél. De mire megbököm — pedig jó nagy tűvel dolgozunk — észre sem veszi. Rám ragadt ez a stílus, így beszélek a bolti eladóval, a postással, a férjemmel, a gyerekkel... Néha nagyon hasznos. Félelem. A magzat akiről még csak ketten tudnak, a domborodó pocakok... Aggódás, szorongás, vágyakozás a szeretetre, a gondoskodásra, a még több szeretetre, a még több gondoskodásra. Az orvos szava döntsön Az orvos találkozik először a félelem jeleivel. A régi és új keletű babonákkal, tévhitekkel. Ö vitázik a tudálékosokkal, hadakozik a felelőtlenekkel. Dr. Faragó Lászlót, a terhesgondozó főorvosát arról ismerik, hogy mindig kedveskedve szólítja meg betegeit Először meghökkennek, azután boldogok, ha hallják az életünkből egyre többször hiányzó meleg hangot , — Az ismeretlenhez kapcsolódó • természetes aggódás és néhány téves elképzelés jellemez sok fiatal terhes nőt A terhesség alatti gyógyszerfogyasztásról, a szülés lefolyásáról keveset tudnak. Érdekes ez, mert a terhességek többségét ma már tervezik, kívánják, várják. Persze nem nagy baj, ha egy kismama nem olyan tájékozott mint egy szakember. A Veszély ott bujkál, hogy így könnyen helytelen befolyások érhetik. Nem mindegy, ki irányítja. El kell érnünk, hogy az orvos szava döntsön. Megnyerésükhöz az egyik fogás a kedveskedő közeledés. Fehér Istvánná kedves, szőke kismama: — Ha visszagondolok rá. hogy először milyen buja voltam ... Nagyon sokat beszélgettek itt velem. A többiek irigyeltek is. Harmincán vagyunk egy napon általában. Ma már nem töltök félórákat odabent. Megnyugodtam, nem félek Nem tudom megfogalmazni, hogy milyen egy szépen, okosan viselt terhesség. De három hónap után úgy gondolom, olyan, mint az enyém. Itt tanítottak meg rá. Mindenható oxigén A méhen belüli élet meghatározója, a magzat fejlődésének kulcsa a jó oxigén- ellátás. Az első három hónapban éppúgy, mint előrehaladott állapotban. A dohányzásban például az a legártalmasabb a terhes nőnek, hogy a füst csökkenti a tüdőbe kerülő oxigén arányát, így az embrió kevesebb éltető elemhez jut. Ahogy növekszik a magzat, úgy lesz egyre nehezebb az anya légzése. Ezért kell terhestornára járni. A szülésben részt vevő izmok felkészítésén ■kívül rengeteg légzőgyakorlatot végeznek a kismamák, így megtanulják a leggazdaságosabb légzési módszert. A veszélyeztetett terheseknek ezeket a gyakorlatokat különösen ajánlják. Az oxigénszállítás érdekében kell megelőzni a vérszegénységet. Egy kis túlzással: a terhesgondozás során az Oxigénért csatázik mindenki. Föl lehetne sorolni .persze más, a terhességet, a magzatot fenyegető veszélyeket is.--------------------------------------------------------------------------------------------------1 T v-jegyzet A helytartó tisztessége Morális csapdába szorul Publius Petronius, a császár helytartója Székely János megtörtént eseményeket feldolgozó drámájában, a Caligula helytartójában, melyet felvételről láttunk csütörtök este. Tavaly nyáron a gyulai Várszínházban és a pécsi Barbákánban is előadták Harag György rendezésében. Németh László, Illyés Gyula, Sütő András és Páskándi Géza legjobb drámái mellé sorakozik fel Székely e művel, mely egyszerű szerkezetével, szikár nyelvezetével parancsol figyelmet Rövid, szinte gyors expozíciót látunk: Petroniusnak el kellene helyeznie az őrült uralkodó, Caligula kis mellszobrát a jeruzsálemi templomban. Csakhogy az épület egy nép kultúráját, történelmét, nyelvét stb. szimbolizálja, ahogy ezt később Barakiás főrabbi kifejti a helytartónak. A parancsolat, hogy az Ür házába faragott képeket elhelyezni tilos, mert az az épület többé nem az Űr háza, itt tulajdonképpen kifogás. Többről: a zsidóság lelkének integritásáról van szó. Fölrém- lik a nemzethalál szörnyű képe Barakiás szavaiban: a szobor erőszakos templomba vitele élethalálharc kezdetét jelentené. Publius Petronius azon kívül, hogy tisztességes ember, homo sapiens is a szó szoros értelmében. Lehetetlen hű maradnia eskükötéséhez és saját lelkiismerebéhez. Tacitussal: »... És akadt egy hajdani hős, Petronius, a római patrícius* aki a konfliktust vállalta és végigküzdötte.« Döntése az, hogy a szobrot nem viteti be a római fennhatóság alatt álló nép templomába. Az életét kockáztatja evvel. Székely János drámájával a leigázó hatalomnak nem a közelképét adja, nem a zsarnokról akar szólni, mint Camus híres Caligula színműve, mely a hatalom határait próbálgató zsarnokot állítja a középpontba. A székelyt mű a közvetítő közeg — tehát a parancskötelezettek — konfliktusát bontja ki, egy erkölcsi példázat keretében. Harag Györgyöt ma egyértelműen az európai színjátszás legjobb rendezői között emlegetik. Sajnos csak egy tévérendezését láthattuk eddig, — Özönvíz előtt címmel —, de a Szerelem, Az ember tragédiája, a Tornyot választok, az Egy lócsiszár virágvasámap- ja, a Tar tuffe stb. rendezéseinek híre eljutott hozzánk is. Meggyőző erővel hatott ránk e munkája. Egyszerűség, tartás és célratörés jellemzi a Caligula helytartója színre állítását. Díszlet a vár maga, ezenkívül egy díszes és egy kevésbé cifra szék, valamint egy rendkívül jól felhasználható bordarendszer alakú díszletelem — szinte ez ‘ minden. Hogy Lukács Sán~ dórról végre kiderült: jó színész, ezt is Haragnak köszönhetjük. Luikács , főleg a főrabbival folytatott »hitvita* utolsó párbeszédénél tudott igazi csöndet teremteni bennünk. öze Lajos remekelt Barakiás szerepében, s tetszett Hegedűs D. Géza és Verebei István játéka is. A közvetítést a televízió kitűnő rendezője, Fehér György vezette érzékenyen, teljesen ráhangolódva az előadásra. L. L. Ezek ellen védekezni kell, de nem szabad rémítgetni a várandós asszonyokat. Sok orvos mondta: a felvilágosító, népszerű kiadványok, könyvek televízióműsorok nem minejig hasznosak. Néha pánikot keltenek. Sok dolog csak az asz- szonyra és orvosára tartozna. A zöld kereszt és az integráció Acsné Kócs Zsuzsa, a terhesgondozó egyik asszisztense, gömbölyded hasát simogatva beszél. — Anyám azt mondogatja: régen az emberek úgy várták a védőnőt, mint a messiást. Az ő fiatal korában a nővér szava szentírás volt, jobban hittek benne, mint a bibliában. Ma, ha idejön egy kismama, rögtön az orvossal akar beszélni. A terhestanácsadást a zöldkeresztes védőnők kezdték valamikor. Ahogy változnak a viszonyaink, a legtöbb orvosi, egészségügyi tanácsadó szolgálat folyamatos gondozássá válik. Elsőként a terhestanácsadókból lettek gondozó intézetek. Dr. Faragó László: — A zöldkeresztnek még csak any- nyi lehetőség jutott, hogy az anyát megóvja a terhességi és szülési ártalmaktól. Később új céllal kezdtünk dolgozni: egészséges anya, életképes gyermek. Ma már újabb ugrásnál tartunk: ...és teljes értékű gyermek. Ehhez nem elegendő a terhesgondozó elszigetelt működése. Intézményünk, valamint a kórházak, a szakrendelések, a körzeti és üzemi orvosok közötti integráció a teljes megoldás. Beépültünk a család- és nővédelmi rendszerbe. Az igazi terhesgondozás ugyanis már a lánygyerek megszületésének időponjtá- ban kezdődik. Furcsa, ugye? (Folytatjuk) Luthár Péter Kevéssé közismert — pedig sokan és sok helyen kimondták már —, hogy az emberiség holnapi léte vagy nemléte nem annyira a vi- lágpusztító fegyverektől függ, mint inkább attól, hogy lesz-e mit ennie a jóid — az ezredfordulóra — kétmilliárd lakójának. Az emberiség története számos példát kínál arra, hogy a mezőgazdaság kárai gyakran váltak súlyos társadalmi xneg- rázkód tatás ok forrásává. Hasonlóképpen: jó eredményei birodalmak felvirágzását hozták. Ebben az összefüggésben válik izgalmassá Matolcsy György könyveimében a »35 százalék* ... Fölmérések szerint ugyanis a kultúrnövények kártevői a mezőgazdaság termésének 35 százalékát dézsmálják theg évről évre. A növényvédelem feladása ezt a 35 százalékot, a föld mezőgazdasági termésének több mint egyharmadát megóvni a pusztulástól. A kérdés ma az, hogy ez sikerülhet-e egyáltalán. A feladat ugyanis bonyolultabb annál, mint ahogy a kutatók akár csak néhány éve is remélték. Bár a régészet ókori növényvédelmi . próbálkozások nyomait is feltárta, az első valóban hatásos és tömegméretekben is használt növényvédő szert, a »bordói lé* néven ismert kékesfehér folyadékot, csak a múlt század második felében fedezték föl francia tudósok. Ettől kezdve egymás után születtek a »csodaszerek«. A sors fintora, hogy a korszerű növényvédelem fejt lődését a második világháború alatt az emberek elpusztítására végzett kémiai kísérletet segítették elő. A német vegyi ►►csodafegyverek* némelyike később hatásos növényvédő szernek bizonyult... i Az időközben a világ legtöbb országában betiltott és szakviták sorát kiváltó DDT rovarölő fölfedezéséért három évtizede egy svájci biológus még Nobel-díjat kapott. Akkor, az 50-es évek kezdetén százegynéhány növényvédő szer birtokában a tudósok — R. Prizmus: Hagyomány Vjév hajnalán valaki becsöngetett hozzám. Félálmo- san nyitottam ajtót és megpillantottam a házmestert, aki hidegtől pirosra csípett arccal, széles jókedvűen köszöntött rám: — Boldog új ivet és sok vidámságot kívánok — harsogta, és egy színes képeslapot nyomott a kezembe, melyen az újévi rajz alatt ez a szöveg állt: »Jókívánság a házmestertőlí* Elmosolyodtam is a kezemet nyújtottam. — Köszönöm szépen! Hasonló jókat kívánok én is önnek... I Be akartam csukni az ajtót, de a látogatóm jelentőségteljesen köhintett. — Ö, bocsásson meg! — szóltam zavartan és szégyenkezve tapintatlanságok miatt, s gyorsan néhány koronát csúsztattam a kezébe. »Milyen rendes ember ' — gondoltam. — Hajnalok hajnalán fölkel csak azért, hogy nekem boldog új évet kívánjon ...« Azzal visszafeküdtem, de néhány perc múlva újra csöngettek. A küszöbön a tejesasszony állt. — Boldog új évet kívánok — mondta szinte harsogva, ragyogó arccal, és átnyújtott egy színes képeslapot, amely egy óriási tejesüveget ábrázolt, alatta a szöveg: »Jókívánság a tejestől /« Meghatott a figyelmessége, és néhány pénzdarab átnyúj- tásával megköszöntem, hasonló jókat kívánva neki. Aztán már vissza sem feküdtem, mert sorra csöngettek. Jött a vízvezeték-szerelő, kifejezte örömét, hogy engem az újév alkalmából köszönthet, és minden jót kíván. Én némi pénzzel viszonoztam a jókívánságait. Aztán jött a postás, különleges dísztávirattal, jött a kéményseprő, a tévészerelő, és még sokan mások. Végül is arra döbbentem, hogy elfogyott minden pénzem. Ennek már fele se tréfa! Megijedtem. A fizetésig még meglehetősén sok idő van hátra, amelyet pénz nélkül nehéz lesz átvészelni. De még nagyobb zavarban leszek, ha valaki jön még új évet köszönteni. Bevallom elkeseredtem. De csak néhány pillanatig tartott, mert hirtelen egy ötletem támadt, és döntöttem! Szinte fölnevettem jókedvemben. Magamra öltöttem erdész nagyapám egyenruháját, a vállamra vettem a puskáját,• megnéztem magam a tükörben — úgy állt rajtam a rfiha, mintha rám szabták volna —, aztán elindultam. ■ Becsöngettem az első ajtón. — Jó napot! — köszöntem vidáman. —• Boldog új évet kíván önöknek Vileila, az erdész __ — Köszönjük szépen, erdész úr... — hallottam a ház asszonyának a köszönetét, aki megijedt ugyan a vállamon fityegő puskától, de felém nyújtott valami papírpénzt. Meg se néztem, csak zsebre vágtam. Aztán mentem tovább. Végig az utcán, minden ajtón becsöngettem, és mindenhol boldog új évet kívántam. Meg voltam mentve... Mert olyan nagyszerű ez az újévi szokás! Fordította: Antalt? I.sírin és a közvélemény — úgy tartották, a tökéletes növényvédelem valóra válásához már csak néhány év kell. Ma ezernél több nagy hatású, szelektív szer van forgalomban, mégis a legbizalcodóbbak is évtizedekben mérik a »35 százaléka lefaragásának határidejét. Talán e téren visszafejlődik a tudomány? Szó sincs róla. Az, hogy ma »kevesebb« biztosat tudunk a növényvédő szerek hatásmechanizmusáról, mint néhány éve, valójában óriási fejlődés eredménye. Hasonló ez ahhoz, mint amikor valaki hegyre mászik. Mind magasabbra ér, annál hatalmasabb horizontot kell áttekintenie. A paradoxon itt is érvényes: nagy tudás kelt ahhoz, hogy megértsük, milyen keveset tudunk... Vannak elméletben roppant hatásos szerek, melyek a gyakorlatban semmit sem érnek, máskor viszonylag gyengébb hatóanyagok kis mennyiségben is nagy hatást érnek él. Amikor erre az ellentmondásra néhány éve megtalálták a választ, a kutatók egy ideig ismét úgy érezték, győztek. A hatásosság »titka*: sikerül-e a növény atomjai közé beépülő és ott kölcsönhatásokat előr idéző szert létrehozni. Azután kiderült, ha sikerül is, az csak ideig-óráig hat, hiszen olykor az atomszerkezet is állandó változásban van... Nem beszélve a re- 'zisztenciáról, azaz arról a jelenségről, amelyet tréfásan úgymondunk: a kártevő nem elpusztul, hanem meghízik a növényvédő szertől. A tegnap csodaszereiről ma rendszerint kiderül, hogy már fabatkát sem érnek. A tegnap fölfedezett alapvető »okról« ma megtudjuk, hogy az is csak egy »következmény* ... Újabban fölmért és belátott veszély a környezetszennyezés, a természet egyensúlyának megbontása. Ilyen áron hiába mentjük meg a 35 százalékot. A Gyorsuló idő sorozat izgalmas kötete látszólag szak- könyv, valójában — a szerző jóvoltából — szédítő mélységek fölött is m invégig közért- hetóen kalauzolja olvasóit. Érzékelteti, hogy a tudomány nem csupán fölfedezések sorából áll, sokkai inkább kérdőjelek rengetege. Mindez kétségkívül lerombol bizonyos — naív és túlfűtött — illúziókat. De hiszen épp ezek az illúziók gátolták évekig, hogy a gondolkodás új ösvényeit megtaláljuk. Az orvos, aki vakon hisz abban, hogy aszpirinnal mindent képes meggyógyítani. aligha fogja fölfedezni a rák gyógyszerét ... Matolcsy György könyvének utolsó fejezete a jövőt fürkészi. Elkerüli azonban az »ismeretterjesztő munkák* gyakori hibáját, az »ígérgetést*. Nincs itt szó »tenger alatti városokról* és moszatból kenyeret és húst előállító élelmiszerüzemekről ... Az egyetlen, ma fantasztikusnak látszó lehetőség: a növényvédő szer nélküli növényvédelem ... Ha a génsebészet képes volna minden betegséggel és kártevővel szemben ellenálló növényeket létrehozni ... Mindez kérdéses. Az viszont nem, hogy néhány éven belül merőben új, a mai kilogrammok helyett milligrammokban adagolandó, a környezetet nem veszélyeztető növényvédő szerek kerülnek a mezőgazdaságba. Végül is nő az ember esélye, hogy megóvja azt a bizonyos 35 százalékot. b. r. ízes falatok készülnek — Hurka, kolbász, szalonna pásztoroknak jó volna — énekelték hajdanán disznóvágások idején a gazdák ablaka alatt. A közeli rokonság mindig számíthatott egy kis disznótorosra. Ma is él ez a hagyomány, így aki egyszer vágott, ötször-hatszor is élvezheti a friss falatok finom ízét. Képeinket Nagyszakácsiban készítettük. Szatmári Lászlóéknál, a böllér Kollár Zoltán volt.
