Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

Támadás a SALT ellen A* utóbbi időben a szov­jet sajtó több olyan állásfog­lalást tett közzé, amely fel­hívta a figyelmet arra: jelen­tős erők az Egyesült Államo­kon belül lehetetlenné kíván­ják tenni az olyvárt SALT— 2. megállapodást. A moszkvai külpolitikai hetilap, a Za Ru- bezsom cikkírója részletes elemzésében megállapította: az enyhülés ellenfelei a SALT—2. ellen összpontosí­tották erőiket, s készek arra, hogy megakadályozzák ennek a fontos szerződésnek a megvalósulását. Egy másik újság, a Trud, arra emlékeztet, hogy koráb­ban hasonló módon akadá­lyozták meg a nagy jelentő­ségű kereskedelmi szerződés létrejöttét, s ugyanazok, akik évekkel ezelőtt a gazdasági enyhülés ellen léptek föl, ma »összeesküvést szőnek a SALT—2. ellen*. A Za Rubezsom megírta, hogy a nemrég Moszkvában járt amerikai republikánus szenátorok (akiket fogadott Leonyid tírezsr.yev is) haza­térve »a legprimitívebb szov- jetellenesség« hangnemében nyilatkoztak, amikor sajtó- értekezletükön a szerződés lehetőségeiről szóltak. Nemrég pedig 170 nyugállományú amerikai tábornok tett köz­zé egy felhívást, amely szin­tén a hadászati támadó fegy- ferek korlátozása, az egyez­mény ellen irányuk A SALT-ellenes csoportok érveit aligha érdemes itt cá­folni. Ezt megtette minapi kongresszusi beszédében Car­ter elnök. Az elnöki üze­net tartalma: a hadászati tá­madó fegyverzetek szovjet— amerikai korlátozása szük­séges; ez nem csökkenti az Egyesült Államok és szövet­ségesei védelmi képességeit, de lépést jelent a fegyverke­zési hajsza megfékezéséhez vezető úton. Az' elnöki be­széd nyíltan kimondja: a SALT »nem a bizalmon alap­szik*, kölcsönös ellenőrzés biztosítja betartását. A helyzet azonban arra mutat: nem minden felelős amerikai politikus vallja ma­gáénak ezt az álláspontot. El­sősorban Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadó és Brown hadügyminiszter nem. Ok a rakéta nukleáris fegy­verkezés fokozását, a szocia­lista országokra való nyo­másgyakorlást követelik. Moszkva őszinte, békcsze- rető szándékairól legutóbb Brezsnyev elnök nyilatkozott a Time magazin vezető pub­licistáinak, s hasonló szellem­ben folytatott eszmecserét a Moszkvába látogató amerikai kongresszusi csoportokkal is. Mindannyiszor aláhúzta: a SALT—2. megkötése érdeké­ben áll a szocialista nagyha­talomnak, mert: 1. a kölcsö­nös és azonos biztonság elvén alapszik; 2. kedvező impul­zust adhat a további lesze­relési tárgyalásoknak, ez pe­dig »világérdek«. A SALT—2. megakadályozására összees­küvők ez ellen az általános érdek ellen szövetkeznek. Bírálják a pápát Számos bírálat érte Mexikó­városban a latin-amerikai püspökök hármaid ik konferen­ciájának színhelyén 11. János Pál pápa vasárnapi beszédét, amelyben, elvetette a jkatoli- kus egyház közvetlen, politi­kai részvételét a latin-ameri­kai társadalmi harcokban és változásokban. Haladé katolikus papok egy csoportja »ellenzéki konferen­ciát-« rendez Pueblában, hogy hangot adjon követeléseinek: az egyház közvetlenül vegyen részt a latin-amerikai elnyo­mó rendszerek elleni harcban. A pápa hétfőn a főként in­diánok lakta Oaxaca államban járt. Az egyházfő mintegy 250 ezer kisajátított indián sze­gényparaszt előtt a magántu­lajdon törvényes voltát hang­súlyozta, hozzátette ugyanak­kor, hogy az egyház nem el­lenzi a' kisajátításokat, »ha azok megfelelő módon történ­nek«. (MTI) Vita az FLN kongresszusán Ifi tacepao Pekingijén Ki a barát ét ki az ellenség? Iráni fejlemények Khomeini indul? Az Egyesült Államok tehe- ráni nagykövetsége kedden ideiglenes távozásra szólítot­ta föl az Iránban dolgozó amerikai alkalmazottak hoz­zátartozóit, s ismételten sür­gette a nem diplomáciai szol­gálatot teljesítő amerikaiak távozását. Az UPI hírügynök­ség jelentése szerint az egyre feszültebbé váló iráni helyzet­re való tekintettel hasonló utasításokat adott ki több más nyugati nagykövetség is. Az intézkedés előtt Iránban több merényletet követtek el, amely világosam, jelzi a kormányelle­nes erők Amecika-ellenes be­állítottságát is. .Az Iránnal kapcsolatos má­sik legfontosabb esemény, hogy az Air France francia légitársaság, amelynek kü- löngépe szállítja minden bi­zonnyal Khomeini ajatoUahoi Iránba, kedden közölte: ha Teheránból leszállási enge­dély érkezik, szerdán kora hajnalban útnak indul az irá­ni főpapot szállító küiönrepü- lőgép. Teheránban az előző na­pi bejelentéssel összhangban kedden megnyitották a repü­lőteret, a közelébe azonban senkit sem engedtek. Kínai egységek rajtaütés­szerű támadásokat hajtottak végre a napokban Vietnam északi határkörzetének kü­lönböző térségei ellen. A ha­noi sajtó keddi beszámolója szerint január 26-a és január 29-e között öt fegyveres kínai provokáció történt Vietnam határai ellen. A legsúlyosabb haiársérté- seket kedden követték el a kínai alakulatok. Lang Son tartomány Barátság nevű át­kelőhelyénél több mint száz kínai fegyveres hatolt be vi­etnami területre, tüzet nyit­va a szolgálatot teljesítő ha­tárőrökre. A támadásnak több sebesült áldozata van. Né­hány órával a fenti akció után kínai egységek Lang Son tartomány egy másik kö -- zete ellen hajtottak végre tá­madásit. Bao Lám falu körze­tében több mint 150 fölfegy­verzett kínai nyomult be vi­etnami területre. A behato­lók körülzárták a vietnami milícia és határőrség egyik egységét, ágyú- és géppuska­tűz alá vettek vietnami ha­tárvédelmi katonákat. A tá­madás során két vietnami sze­mély megsebesült A vfltJabMk,« FLN' kong­resszusa elé terjesztett jelen- t esel bői, valamint a hétfő es­te befejeződött általános vi­tákon elhangzottakból a gyom haladó irányú belső átalakulás iránti igény csendült ki. Debih Abdullah Demen, az algériai dolgozók általános szövetségének főtitkára az or­szág gazdasági függetlenségé­nek megőrzését helyezte elő­térbe, és azt hangoztatta, hogy a gazdasági élet irányítását az FLN-nek kell kezébe venni. Szót emelt a földreform kö­vetkezetes végrehajtása, kül­politikai síkon pedig minden haladó erővel és a szocialista országokkal való átfogó együtt­működés erősítése mellet. Az algériai nők országos szövetségének képviselője családjogi törvényt és a nők teljes egyenjogúsítását sür­gette. Az algériai ifjúság kép­viselői a demokrácia elmélyí­tését minősítették a legfonto­sabb feladatnak. A paraszt­szövetség képviselője nagyobb kiegyensúlyozottságot kö­vetelt a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások fej­lesztése között, és sürgette a A kínai föllépés miatt a vietnami milícia egységei kénytelenek voltak önvédelmi harcba kezdeni, s a támadó­kat végül visszaűzték kínai területre. A hanoi tájékoztatás szerint később több ezer kínai katonát irányítottak az össze­csapás színhelyére. A kínai erők hosszú időn át tűz alatt tartották a határtérség szó- banforgó szakaszát. A VSZK külügyminiszté­riuma — mint erről a keddi lapok hírt adtak — jegyzék­ben tiltakozott a kínai fél so­rozatos provokációi miatt. A VSZK külügyminisztériu­ma a leghatározottabban el­ítéli a kínai hatóságok újabb provokatív cselekményeit, s azt követeli: Peking haladék­talanul hagyjon fel a vietna­mi néppel szembeni ellensé­ges akciókkal. A vietnami ok­mány nyomatékosan figyel­meztet rá, hogy a kínai fél­nek kell viselnie a teljes fe­lelősséget a VSZK területi szuverenitását sértő cselek­mények miatt, ezek ugyanis veszélyeztetik az ország biz­tonságát, s egyúttal feszült helyzetet teremtenek a két ország határán. mezőgazdaság gépesítését, m földreform hiányosságainak felszámolását A felszólalók majdnem mindegyike a pártban, az ál­tala körvonalazott szocializ­musban és az imperializmus elleni harcban látja a jövő Algériájának biztosítékát. Többségük szerint világosan külön kell választani a pár­tot az államtól, és a pártnak kell az átfogó ellenőrzést és irányítást gyakorolnia az or­szágban. Mások a demokrati­kus centralizmus tiszteletben tartását sürgették és azt indít­ványozták, hogy a párt poli­tikai bizottságát is a kong­resszus válassza meg. Hangsú­lyozták, hogy a pártban nincs helye az élősködő, vagyonos elemeknek. Olasz kormányválság Guilio Andreotti kormányfő tájékoztatta a parlamentet az immár nyíltam, kitört kor­mányválságról. A képviselő­ház és a szenátus együttes ülésén kijelentette, hogy mi­után az Olasz Kommunista Párt a múlt hét péntekén ki­lépett az egyszínű keresz­ténydemokrata kisebbségi kor­mányt támogató parlamenti többségből, kabinetjének töb­bé nincs »teherbíró támogatá­sa« a törvényhozó testületben. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára pártja lépését azzal indokolta, hogy az Anreottá- konmány nem teljesítette a parlamenti többséghez tartozó pártok által' elhatározott prog­ramot. Hangsúlyozottan utalt arra, hogy súlyos mulasztáso­kat követtek el a reakciós fel­forgató kísérletek megfékezé­sében. A felforgató kísérletek újabb nyilvánvaló bizonyíté­ka, hogy újfasiszták hétfőn Milánóban meggyilkoltak egy baloldali áll amúgy észt Ugyanaznap a város dolgozói­nak százezrei tiltakozó szrájk- kal szólították fel újból a kor­mányt, hogy cselekedjék a ter­rormegfékezésére. A Pravda római tudósítója a lap keddi számában azt ír­ta: az OKP kiválása a parla­menti többségből újabb poli­tikai válságot jelent Olaszor­szágban. A válságot az váltot­ta ki, hogy a kormány hosszú ideig képtelen volt megoldani oly fontos problémákat, mint a munkanélküliség, a déli kör­zetek rendkívüli elmaradott­sága, az infláció. 1 Miközben Teng Hsziao-ping kínai mi niszterelnök- helyet ­tes Washingtonban az ameri­kai vezetőkkel tárgyal a két­oldalú és a globális együtt­működésről, Pekingben újabb nagybetűs faliújság jelent meg »Az Egyesült Államok a demokrácia paradicsoma-e?« címmel. A faliújság szerzője, egy autójavító üzem dolgozó­ja, egyebek között a követ­kezőket írja: Az Egyesült Államok kor­mányát terheli a felelősség a koreai háború kirobbantásáért és azért is, hogy Tajvant el­szakították Kínától. A dél­vietnami hatóságokkal együtt működve, az Egyesült Álla­mok kezdte el 1962-ben a vietnami háborút Az ameri­kai kormány közreműködé­sével döntötték meg Chilében a demokratikus rendszert és gyilkolták meg Allende elnö­köt Az újkori történelem ese­ményei azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok vált a legreákció&abb és a legsöté­tebb erők szövetségesévé vi­lágszerte. A népellenes erők föllépései mögött minden esetben az Egyesült Államok húzódik meg. Mindez köztu­dott Vagyis az Egyesült Ál­lamok nem véletlenül vívta ki a világ csendőre elneve­zést Ezek fényében kell föl­tenni a kérdést: a demokrácia paradicsoma-e az Egyesült Államok? Vegyük például Dél-ASri- kát, ahol továbbra is faji meg különböztetést és elnyomást alkalmaznak- Az egyetlen nagyhatalom, amely politikai, gazdasági és katonai támoga­tásban részesíti a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimet, nem más, mint az Egyesült Államok. Iz­rael agresszív politikát kövei és nem hajlandó kivonulni az elfoglalt arab területekről. A palesztinok és az arabok mil­lióinak balsorsáért ismét csak az Izraelt támogató Egyesült Államokat terheli a felelős­ség Demokratikus ország-e az Egyesült Államok? Beipoliii- kája ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Erre mutat Ken­nedy elnök meggyilkolása, az amerikai négerek elnyomása, a Watergate- és a Lockheed- ügy. Az amerikai imperializmus, amely nemcsak a világ né­peit, hanem saját népét is el­nyomja, elvesztette korábbi világhatalmi pozícióját és a hanyatlás állapotába jutott. Továbbra sem adta fel azon­ban világuralmi törekvéseit. Legföljebb váltotósokat foga­natosít taktikájában és straté­giájában, anélkül, hogy meg­változtatná imperialista raga­dozó természetét. Még amikor az amerikaiak­nak több év-es öldöklés után távozniuk kellett Vietnamból’ akkor is félrevezető módon »tisztességes békéről« beszél­tek. A népek elnyomására használt kard pedig továbbra is ott van az amerikai sas karmai között. Azok, akik Kí­nában felelősséget éreznek a társadalomért és a népért, vajon szemet hunyhatnak-e a föntiekben felsorolt tények előtt. A tényekkel szállnak szembe azok, akik megkísér­lik tisztára mosni az ameri­kai imperializmust és dicsőí­tik annak politikai rendsze- . rét Vajon föltételezhető-e, hogy az amerikai imperializ­mus feje érdékelt abban, hogy Kínában előrehaladjon a szocializmus és a nép ügye? Talán nem sokkal inkább arról van-e szó, hogy az Egye­sült Államok fel akarja so­rakoztatni Kínát a Szovjet­unióval szemben, vagy arról, hogy kihasználva Kína gaz­dasági elmaradottságát, kiszi­polyozza országunkat és le­rombolja a népi hatalmat? A kulturális forradalom több mint tíz esztendeje ka­tasztrofálisnak bizonyult a kínai nép számára. Most te­hát az a legfontosabb, hogy tisztázzuk a nép és az ellen­ség közötti ellentmondás kül­dését Drága árat fizettünk azért, mert elvtársakat ellen­ségként és ellenségeket bará­tokként kezeltünk az elmúlt években. A demokratizmus és a törvényesség helyreállítása s megszilárdítása közvetlenül összefügg azzal a lényeges kérdéssel, hogy merre tart és milyen úton kíván haladni Kína? Képesek leszünk -e megvalósítani a négy moder­nizálást? Figyelembe kell vennünk a történelem tanulságait. Mind­annyian arra törekszünk, hogy korszerű virágzó or­szággá változtassuk Kínát. Ezért támogatom Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes amerikai útját és kívánom, hogy sikeres legyen. De nem szabad lehetőséget adni az Egyesült Államok reakciós erőinek arra. hagy beavatkoz­hassanak Kína belügyeibe és aláássák Kína szocialista orientációját. Világosan és határozottan különbséget kell tenni barát és ellenség között — írja egyebek között a nagybetűs faliújság szerzője. Tűs a határőrökre Kínai határprovokációk Az utóbbi években hirte­lenjében megszaporodtak a hírek Szaúd-Arábiáról, a Kö­zel-Kelet e világtól leginkább elzárt országáról. Amíg két évtizeddel ezelőtt létezésén túl vajmi keveset tudhattunk róla, addig ma alig múlik el hét, hogy ne hallanánk fe­lőle. Néhány megfigyelő egyenesen fantasztikusnak minősíti Szaűd-Arábia »kar­rierjét«. A szaúdiak állás­pontját ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni — ér­velnek. S valóban: a fejlett tőkés országok energetikai hivatalaiban, nagybankjai­ban és kormánypalotáiban egyaránt komolyan számol­nak vele, s a Közel-Keleten szinte döntés nélküle nem születik. Sorozatunkban arra próbá­lunk választ adni, milyen té­nyezőkkel magyarázható ez a fantasztikus karrier, és mi­lyen is valójában Szaúd- Arábia, ez a furcsa állami berendezkedésű, -gazdag.... itat cé mindenható DCoeáti gazdaságilag elmaradott, tár­sadalmi fejlődésében meg­rekedt arab-félszigeti ország. E Szaűd-Arábia tulajdonkép­pen 1973-ban fedte föl arcát a világ előtt. Addig elsősor­ban úgy ismerték, mint egy elszigetelt homok- és kősiva- tag-birodalmat, az iszlám szent helyei, Mekka és Me­dina őrzőjét 1950-ben kez­dődött meg olajkincsének ki­aknázása, de ezt a tényt az energiaforrásokban akkor még dúskáló világ szinte ész­re sem vette. Ha mégis be­széltek a királyságról, mint kuriózumot emlegették. Hosz- szú ideig olyan a világ sze­mében, mint az »ezeregyéj­szaka meséi«, csak hátbor­zongatóbb változatban. Egy »különleges birodalom«, ahol a korbácsolás, a test- csonkítás, a lefejezés még a XX. század harmadik har­madában is gyakori jelenség, ahol csak akkor engedélyez­ték a rádió, a televízió és a telefon bevezetését, amikor bebizonyosodott, hogy kivá­lóan alkalmas Mohammed próféta tanainak terjesztésé­re... Egy európai számára ab­szurd dolgok ezek, Szaúd- Aráblára viszont ma is jel­lemzőek. Olyannyira, hogy például tavaly nyáron (1 ! !) rendeletben tiltották be a nők utazását férfikíséret nél- Infil, miután a .királyy-rsaláli kétezer hercegnőjének egyike szökni próbált nem éppen királyi választottjával. A 23 éves Misha hercegnő és fér­je (titokban házasodtak ösz- sze) a határok »buktak le«, s vétkükért mindketten az éle­tükkel fizettek. A kivégzés nagy tömeg előtt a dzsiddai piactéren zajlott: Misha hercegnőt fér­je szemeláttára lőtték agyon, a »leányszöktetőre« pedig öt­ször sújtott le a pallós, amíg hatodszorra végzett vele. Első pillantásra két fiatal szerelmi tragédiájának tűn­het ez az epizód. Valójában azonban több ennél: azt a konokságot tükrözi, amellyel ma a gyors változásokkal szembenéző királyi család a múlthoz ragaszkodik. Misha hercegnő sorsa még ezt a múltat idézi, akárcsak a sza- údi nők helyzete általában. Mindmáig nem szabad autót vezetniük és nyilvánosan fá­tyol nélkül megjelenniük, »szexuális bűncselekményei­ket« családtagjaik torolják meg rajtuk, mint ahogy jö­vőjükről sem maguk, hanem hozzátartozóik döntenek. A lányokat elfüggönyzött autó­buszokban szállítják az is­kolákba. Az egyetemeken — külön teremben — ipari tv­Koisaerfi lakóépületek »nőnek ki a homokból« Dzsiddában. láncon már hallgathatják ugyanazokat az előadásokat amelyeket a fiúk. 2. A szaúdi vezetők más el­képzeléseikhez is ragaszkod­nak. Feltett szándékuk, hogy Szaúd-Arábia rövid időn be­lül a világ fejlett oistógai közé kerüljön, mégpedig hosszú időre. Ehhez egyre több jól képzett szakmun­kásra, termelésirányítóra len­ne szükség. A lakosság vi­szont mindössze hét-nyolc millió fő, s fele nő, 85 szá­zaléka analfabéta, és nagy része nomád körülmények között él. Jelenleg még a munkaerő-állomány egyhar- mada, több mint egymillió foglalkoztatott — külföldi, akik már így is sok gondot okoznak a hercegeknek. Bár­milyen szigorúak legyenek is tehát a még mindenható Ko­rán előírásai, a gazdasági előrehaladás legfőbb gátja, a munkaerő-hiány előbb-utóbb Szaűd-Arábiában is kikény­szerítheti a nők tömeges fog­lalkoztatását. Amikor a pénzáradat 1974- ben az országot elérte, az uralkodóház egy ambiciózus ötéves fejlesztési tervet ké­szíttetett Ez a terv azonban! hozzáértés és szervezettség híján, a spekulációk és a kor­rupció miatt majdnem ká­tyúba jutott, s csak az utol­só pillanatban tudták meg­menteni a »Koránból vett« drákói intézkedésekkel. K. BL (Következik: Háromezer herceg birodalmai _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents