Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

llatvó tányérok !’ Diáksikerek, sikeres diákok A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben a régi hagyományok felhasználásával tá­nyérokra festik a színes motívumokat az ügyes kezű asszonyok. A felelőtlenség ára Halál munkahelyi mulasztás miatt Gyakran fordul elő olyan bűncselekmény, amely a ha­nyagság, a niemtörődörnség, a gondatlanság következménye Az ilyen ügyek vádlottjai va­lamilyen formában hozzájá­rultak egy-egy tragikus eset bekövetkezéséhez, olyan mu­lasztásokat követtek el, me­lyek addig nem voltak feltű­nőek, amíg meg nem történt a baj. A közelmúltban két ilyen ügyet tárgyalt a Kaposvári Járásbíróság dr. Üjkéri Csaba tanácsa. Az első egy munka­helyi baleset. Az elsőrendű vádlott a 70 éves, lengyeltóti Szekeres József. A helyi áfész felkérte a nyugdíjas kőmű­vest, vállalja el az építőbri­gád mellett az építésvezetői beosztást Szekeres József munkába állt holott az áfész illetékeseinek tudniuk kellett volna, hogy ilyen munkakör betöltéséhez főiskolai vagy egyetemi végzettség kelt Az ügy másik vádlottja az építőbrigád vezetője, a 37 éves lengyeltóti Gál György. A brigád 1978 tavaszán kez­dett hozzá a somogyvári kis ABC-áruház építéséhez. Szep­tember 13-án a tetőfedésen dolgoztak. Az előírások értel­mében a tetőtérben biztonsá­gos állást kellett volna ki­építeni, ezt azonban nem tet­ték meg, mivel az állást, ahogy halad a munka, minden esetben szét kell bontani, s arrébb újra felállítani. He­lyette a gerendákon két pallót vetettek keresztül. Nem volt biztonsági övük sem a mun­kásoknak. Aznap reggel hétkor kezd­tek. Szekeres József és Gál György az épület tövében dol­gozott, a többiek a tetőtérben voltak. A reggeli szünet ide­jén az egyik munkás meg­kérte társát, hozzon 2 deci vegyes pálinkát. Azt megitta, utána visszaállt a gerendákra tett pallókra, majd elveszítet­te egyensúlyát, s a mélybe zuhant Olyan súlyos koponya­sérüléseket szenvedett hogy az orvosok már nem segít­hettek. A munkahelyi vezetők sem tartották be a balesetvé­delmi előírásokat a bajt azon­ban a szerencsétlenül járt férfi is kereste azzal, hogy it­tasan állt a gerendára. A járásbíróság Szekeres Jó­zsefet 8 hónapi szabadságvesz­tésre és 3000 forint pénzbün­tetésre, Gál Györgyöt pedig 6 hónapi szabadságvesztésre és 2500 forint pénzbüntetésre ítéltei A szabadságvesztés büntetés végrehajtását mind­két vádlott esetében egyévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész az ítélet ellen felleb­bezett. A másik esetben még súlyo­sabb mulasztások történtek. Az ügy június 15-én kezdődött az igali Aranykalász Terme­lőszövetkezet gépszemléjén. SomogyiNéplap as'TiiSE ■ i A szervezésért az 56 éves igali Fábián Sándor volt a fe­lelős. A szemle során észre­vették, hogy az egyik traktor fékberendezése nem működik, illetve, ha pótkocsit kötnek utána, »fog« valamennyire. Ez jegyzőkönyvbe került, azzal a megjegyzéssel, hogy a féket sürgősen meg kell javítani. A gazdaságban a szálas takar­mány betakarításának idősza­ka volt, a gép kellett, gondol­ták: úgyis csak pótkocsival használják, hát hadd menjen! S a traktor dolgozott, nyergé­ben a 21 éves Hajdú Tibor kazsoki traktorossal. Ö szin­tén többször szólt a hibás fék miatt. * Június 26-án a gép mögé szippantókocsit kötöttek, s Hajdú Tibor munkába indult. A szakértő megállapította, hogy ekkor már egy csöpp fékolaj sem volt a tartályban. Amikor a munkahelyre ért, majdnem baleset történt A lejtős úton ugyanis a gép nem tudott megállni, az árokba gu­rult A fiatalember ezután dolgavégezetlenül tovább in­dult Aznapra még a silózás volt beütemezve, ám esett az eső, az is elmaradt. Hajdú Tibor az egyik tsz-vezetővel folytatott korábbi beszélgeté­sét úgy értelmezte, hogy most már elmehet a traktorral ho­mokért a saját részére. Jerzy Ecfigey Mister MacArecK üzletei TORDftOnR’BÍBA MHÁlY — Veszíteni nem veszít — egyezett bele Stem úr —, de nem húz belőle annyi mil­liót, amennyit húzhatna, ha ő lenne az első hegedűs. Ezért fontos most neki, hogy ne csapjanak körülötte zajt és ezért tiltakozik az ellen, hogy ott urán van. — A New York Herald Tribune tudósítója ügyesen rajtakapta a Geiger-féle ké­szülékkel — nevetett Bracken úr. —' ö elkapta, te viszont nevetségessé tetted magadat — Kané úr könyörtelen volt — Láttad, hogy azok a Gei- ger-féle készülékkel szalad­gálnak a hányóktól a hányó- kig és nevettél, hogy játsza­doznak, mint a gyerekek. Játszadoztak a mi kárunkra. — Tanácskozni kell egy ügyes ügyvéddel. Talán sike­rül érvényteleníteni a szer­ződést — töprengett Stern úr. — Érvényteleníteni? — ismételte Bracken úr. — Vár­jatok csak! Hogy felejthettük Szólt tehát egy ismerősének és a bátyjának, IFA pótkocsit kapcsoltak a traktor után, az­tán elindultak. Az erdei út lejtése 16 százalékos volt. Mi­után Hajdú gépével az útra fordult* s érezte, hogy a fék nem fog, egyesbe akart kap­csolni, de nem sikerült A traktor »szabadonfutóvá« vált leszáguldott a lejtőn és egy fának rohant. A pótkocsi ma­ga alá temette a rajta ülő két férfit, közülük a traktoros bátyja belehalt sérüléseibe. A bíróság Hajdú Tibort és Fábián Sándort vonta felelős­ségre. A traktorost 1 évi és 4 hónapi fogházbüntetésre ítélte, két évre pedig eltiltot­ta foglalkozása gyakorlásától. Fábián Sándor büntetése 8 hónapi — X évi próbaidőre felfüggesztett — szabadság- vesztés és 3500 forint pénz- büntetés. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlottak és védőik fellebbeztek. Mindkét esetben ketten ül­tek a vádlottak padján, ám a történtekért nemcsak ők a fe­lelősek. A többi munkahelyi vezető, a közösség tagjai el­len az ügyészség nem emelhet vádat, de ha időben »feléb­rednek«, elejét vehették volna a bajnak. Az ő erkölcsi fe­lelősségük sem sokkal kisebb mint a többieké. Dán Tibor ezt el? Joan kisasszony — hívta be a titkárnőt a szom­széd szobából. — Adja csak ide a MacAreck-szerződést. Egy pillanat múlva a tit­kárnő mister Bracken elé tét te a dossziét, aki felkapta a szerződést, lapozgatott benne, aztán örömmel felkáltott: — Megvan! Teljesen elfe­lejtkeztem erről! Amikor alá­írtuk ezt a szerződést, Mac­Areck. rábeszélvén, hogy ad­jam el az összes részvényt hozzáírta a szerződéshez hogy három hónapon belül eláll a szerződéstől, ha háromszáz- ezer dollár kártérítést kap. — Mutasd! — mindkét úr felugrott és a szerződés fölé hajolt. — Rendben van — határo­zott Stem úr. — Ez a ravasz alabamai a saját hálójában akadt fenn. Teljesen biztos volt abban, hogy az urán fel­tárása titok marad addig, amíg a szerződésnek ez a pontja le nem jár. Minde­nekelőtt azért volt olyan dü­hös, hogy a sajtó megszellőz­tette az urán felfedezését és olyan nagy szenzációt csapott körülötte. Félt, hogy lelep­lezzük az igazságot és élünk a jogunkkal. Na, most majd beszélünk vele. A három úr rögtön vissza­nyerte jó humorát. A szeren­cse megint rájuk mosolygott. Behívatták a gyorsírót, és ha­marosan aláírásra készen volt a levél, mister MacAreckhez: »Tisztelt uram! Értesítjük, hogy meggon­doltuk a Wardcityben lévő Mindig őröm, ha érdekes emberekkel találkozunk. Ku­riózumok azonban nem adód­nak mindennap, színes egyé­niségek annál inkább. Három olyan diákra akadtam, aki gimnáziumában méltán kel­tette föl környezete érdeklő­dését A kapos­vári Mun­kácsy Mi­hály Gim­názium ta­nárainak és tanulóinak nem kis meglepe­tést okozott a kará­csonyra rendezett műsor egyik száma. — Otthon gyakoroltam a zongorán, s egyszer csak kez­dett kialakulni egy új dallam, amelyhez lassan a szöveget is hozzáénekeltem. Egy kará­csonyi dal kerekedett ki be­lőle, a teljes szövegben már az osztálytársaim is segítet­tek. Az ünnepélyen ezt éne­keltük el hegedű- és zongora- kíséretteL Mózes Ernő utolsó éves gimnazista. Ez volt élete első szerzeménye, s mint hozzáér­tőktől hallottam, nem is akár­milyen. — Fél évig jártam zeneis­kolába, még általános isko­lás koromban. Mivel Bőszén- fán lakunk, elég nehéz volt az órákra bejönni, ezért abba­hagytam. Otthon azonban rendszeresen gyakoroltam a zongorán. Van egy zeneokta­tási módszertan könyvem, ab­ból tanultam. — Otthon mit szóltak az első szerzeményhez? — Az édesanyám fölfigyelt az ismeretlen dallamra, és tetszett neki. Ez nekem sokat jelent, ugyanis ő szintén ta­nult zenét, és nagyon igényes. Csak utána mutattam meg az énektanáromnak. AUTODIDAKTA ZENESZERZŐ — Milyen volt a fogadtatás az iskolában? — Megismételtették vélünk. Legutóbb a barátommal el­mentünk a zeneiskolába, és megmutattam a dalt egy ta­nárnak. Ö készségesen segí­tett, tanácsot adott, hogyan lehet csiszolni. — Hogyan tovább? — Műszaki pályát válasz­tottam, a zene megmarad kikapcsolódásnak. Tovább gyarapítóm a komolyzenei felvételeimet, az első helyen Beethoven áll. USZONNYAL SOKKAL GYORSABB Én még soha nem álltam do­bogón, de el tudom képzelni, milyen ér­zés lehet a legfelső fokra lép­ni, főleg, ha mindez egy országos ver­senyen történik. Meiszterics László ezt élhette át novem­berben. Az elsős gimnazista fiú csak ennyit mondott csen­desen: jő érzés volt. — Hogyan lehet valaki könnyűbúvár, vagy szaksze­rűen uszonyos úszó. — Az ifjúsági ház búvár­szakkörébe jártam, ott ismer­kedtem meg ezzel a sporttal. Kaptunk egy tájékoztató fü­zetet, így jelentkeztem az MHSZ-hez. Három éve úszom versenyszerűen. — Milyen volt az űszótúdo- mánya kezdetben? — Nagyon gyenge. Ákkoi tanultam csak meg szabályo­san úszni. Uszonnyal sokkal gyorsabban megy. — Mennyit kell edzeni? — Nyáron naponta járok, iskolaidőben ahányszor tu-, dók. Jelent-e tekintélyt az or­szágos első hely az iskolá­ban? — Még új a társaság, hi­szen elsős vagyok, de az osz­tálytársaim is örültek neki. FOLYTASSUK MAGYART«. Hogyan lehet ti­zennyolc évesen százf harminc or­szágba el­jutni? Ügy, ahogy Ko­vács Tamas tette. az éter hul­la main. — Az ott­honi megfigyelőkészülékemen hallottam a következőt. Egy magyar és egy amerikai rá­diós beszélgetett angolul. A társalgás elég szaggatott volt a magyar férfi nyökögése miatt. Nagyon rosszul beszél­te a rádiósok nemzetközi nyelvét Az amerikai egyszer csak megunta, és közbeszólt: Laci, akkor folytassuk ma­gyarul. — Miről beszélget két rá­diós? — A bemutatkozás után néhány szót mesélünk az or­szágunkról, és kimeríthetetlen téma a technikai fölszereltség. Van, hogy elkérjük egymá3 címét, és üdvözlőlapot, fény­képet küldünk. — Az országos rádiótávirász verseny kilencedik helyezettje lett novemberben. — 1977-ben iratkoztam be az MHSZ rádiósklubjába. Van­nak rádiósok és vannak kü­lön távirászök. Én mindket­tőt csinálom. Így jutottam el ősszel a versenyre. 115 betűt tudtam egy perc alatt leadni, és százat vettem. Az én szá­momra ez jó teljesítmény; Kezdetben a vétel nagyon lassan ment, mert nyomtatott betűkkel írtam. A versenyre már megtanultam a folyóírást — Volt olyan ismerőse, akit sikerült bevonni ebbe a sport­ba. — Igen, egy barátnőmet Most már 6 is rendszeresen rádiózik. — Házasság köttetett már az éterben? — Hogyne! Somogybán két fiatal a rádió hullámain ke­resztül ismerkedett meg. Ma, házasok, együtt rádióznak. Izményi Éva Ara van, de nem kapható, mi az? — kérdezgették egy­mástól megyeszerte a hetipia­cok vásárlói, és mindjárt meg is feleltek a találós kérdésre: az nem más, mint a primőr paradicsom és uborka. A bánya eladását. A szerződés 15. paragrafusa értelmében felbontjuk a szerződést. Egy­idejűleg kiadtuk az utasítást, hogy a bankunk utalja át az ön kontójára a vételár tel­jes összegét és a már emlí­tett 15. paragrafus értelmében a 300 ezer dollár kártérítést E levél kézhezvétele és a bankátutalás után, kérjük, adja át a bányát a régi veze­tőnek, akinek további utasí­tást adunk. Tisztelettel (pe- csét^ és cégszerű aláírás).« — Mister MacAreck ön­szántából biztosan nem enged, pereskedni fog — mondta Stern úr. — Nem nyerhet, az ügy világos, mint a nap — mond­ta Bracken úr mély meggyő­ződéssel. — Nincs a világon olyan bíróság, amely meg­semmisíthetné a szerződésnek ezt a pontját. Kételkedem abban, hogy akad ügyvéd, aki védelmébe veszi. — A 15. pont érvényessége kétségtelen. — Kané úr jól is­merte a kereskedelmi tör­vényt. — De ha elég ügyes lesz, akkor beperelhet ben­nünket kártérítésért, követel­heti azt az összeget, melyet a vétel után befektetett, és kö­vetelheti a várható nyereség egy részét, de még így is je­lentéktelen az összeg. — Bizony, fillérek —egyez­tek bele társai. Legnagyobb csodálkozá­sukra azonban semmiféle perre nem került sor. Két nappal később MacAreck úr igazolta a levél átvételét, a előbbinek továbbra is 60 fo­rint, az utóbbinak pedig 75 az ára. Kicsit drága, de nem baj, mert egy csücsöknyi sem kap­ható belőlük. Érmek ellenére volt piac tegnap mind a megyeszékhe­bank átutalását és értesítette a céget, hogy kérésüknek megfelelően járt el, a keres­kedelmi ügyletet meg nem történtnek tekinti. Az »Urán Wardcityben« ügy ezzel véget is ért. Egy ideig a sajtó még Írogatott róla. Aztán a hatóság hivatalos bi­zottságot küldött ki az urán kivizsgálására. A bizottság véleménye negatív volt. A szakemberek megállapították, hogy oly kevés mennyiségű, hogy szó sem lehet a kiter­melésről. Megállapították azt is, hogy Marty Brett kijelen­tése a sajtókonferencián tel­jes mértékben megfelel az igazságnak, hogy sem a bá­nyában, sem a környékén nincs urán. Nem lehet sem őt, sem a bánya vezetőségét azzal vádolni, hogy félreve­zette volna a hatóságot. XIX. A barátom befejezte elbe­szélését, és beszédes mozdu­lattal mutatott órájára. Valóban, későre járt. Mégis föltettem neki néhány kér­dést. — Mondd, kedves barátom, mit csinált ezután a híres »Albert Stern, Harry Bracken és James Kane — kereske­delmi képviselet« ? Bíróság elé hurcoltak? — Milyen okból? Hiszen nem tudtak rám bizonyítani semmit. Állítottam én vala­mikor is, hogy ott urán van? (Folytatjuk) lyen, mind a többi városban; bár ebben a tényben ki is me­rült a tevékenységük. Marca­liban talán tízen jöttek el­adók, de inkább csak unatkoz­tak a még náluk is kisebb számban jelentkező »vásárló- közönség« láttán. Ennek meg­felelő volt a felhozatal is, amelyet körülbelül a megyei árszínvonalon kínáltak. Ta­lán a tyúk voít drágább, 50— 60 forintot kértek kilójáért, míg Nagyatádon, csak feleany- nyit. Nagyatádon is rekordot jel­zett a piaci kereskedelem »hőfokmérője«: a múlt évben soha nem volt ilyen gyér ke­reslet és kínálat, mint most, pedig az új fedett helyiséget fűtik is. Bőven volt körte, igaz, drágábban a múlt heti­nél, 10—12 forintért Olcsóbb lett a káposzta, amelyet 3—6 forint között kínáltak, a kara­lábé 7—12-ért, a hagyma 8— 14-ért ment. Még a gyér for­galomban; is szenzációnak ha­tott, hogy csupán 35—36 fo­rintot kértek a csirke kiló­jáért és 28—32-t a tyúkért A megyeszékhelyen többnyi­re megmaradtak a nyílt heti árak, ezek megfeleltek a bu­dapestieknek. Ezen a héten is Baranyában voltak az ország legdrágább piacai, itt még mindig 2—3 forinttal »értékesebbek« a zöldségek és a nem túl nagy választékban kapható gyümöl­csök. Siófok az új vásárcsarnokra vár. Ez jellemzi a piaci éle­tet is, hiszen a többnyire idős korosztályhoz tartozó terme­lők rossz időben inkább ott­hon maradnak, s a vásárlók sem nagyon igyekeznek a sza­bad és fedetlen térre ázni- fázni. Aki mégis eljött — és tehette —, az gépkocsiból kí­nálta portékáját, ha akadt, aki vásárolni kívánt. Piacl korkép Miért nincs, ha van? • 0

Next

/
Thumbnails
Contents