Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

„Elveszett” KISZ-tagok Ä kaposvári ipari üzemek KISZ-szervezeteit mindenhol jól ismerik, tagjaik a munká­ban, a közéletben is kitűnnek. A KISZ életében szintén nagy a szerepük, hiszen náluk dol­gozik a megyeszékhely ifjú­ságának több mint a jele, a város KISZ-fagságának negy­ven százaléka. Sikeres védnökségek Érdekes megállapításra ju­tott a városi KlSZ-küJdött- gyűlés 1978-ban a KISZ-tag- ság összetételét vizsgálva: nem megfelelő a tanuló és a dolgozó íiatalok aránya a KISZ-ben. A KISZ városi bi­zottsága éppen ezért nagy gondot fordít azóta a tömeg­befolyás erősítésére, a szer­vezettség javítására a megye- székhely ipari üzemeiben. A városi párt-Vb a közelmúlt­ban számoltatta be a KISZ városi bizottságát a tömegbe­folyás és a szervezettség ala­kulásáról. Előtte a KISZ-esek har­mincegy ipari üzemben vizs­gálták meg a helyzetet. A KlSZ-bizottságok és -alapszer­vezetek sokkal hatékonyab­ban segítik például a gazda­sági építőmunkát Ez annak is köszönhető, hogy az idősebb dolgozók, a gazdasági vezetők körében kedvezőbb a fiatalok megítélése. Mindenhol vissz­hangot váltottak ki a sikeres védnökségek, kommunista műszakok, a kiváló mozgal­mak eredményei. A szocialis­ta versenymozgalomban részt vevő fiatalok száma 1976 óta megháromszorozódott az ifjú­sági brigádoké pedig megkét­szereződött. Ennek révén mintegy hétszáz nem KISZ-es fiatal is bekapcsolódott az ak­cióprogram megvalósításába Növelte a KISZ szerepét, hogy1 a fiatalok segítettek a ki­emelt nagyberuházásokra ke­rülő berendezések elkészítésé­ben. részt vettek az új tech­nológiák zökkenő nélküli be­vezetésében, a munkaerő ész­szerű átcsoportosításában. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsaiban húsz százalékkal többen tevékeny­kednek, amióta pontosabban megfogalmazták a 'feladato­kat. Sajnos, még így is csak a műszaki és közgazdász fia­talok egyharmadát fogják össze. Nagy lehetőségek és tartalékok rejlenek az Alkotó ifjúság-pályázatokban. Ka­posváron az a tapasztalat, hogy a ktsz-ek, a villamossá­gi gyár, a Tanép alkalman­kénti és egysíkú pályázati ki­írásai nem bontakoztatták ki teljesen az üzemi fiatalok al­kotókészségét. A többség néma Javult viszont a pályakezdő fiatalokkal való törődés. A ruhagyárban például pártfogót állítanak az ipari tanulók mellé. Jó volna, ha a szak­mai tapasztalatok átadásán kívül mindenhol megismer­tetnék a fiúkat és a lányokat a munkásmozgalom üzemi hagyományaival, a társadalmi szervezetek tevékenységével, megtanítanák őket az üzemi demokrácia gyakorlására, elő­készítve ezzel a KlSZ-tagsá- gukat is. A fiatalok közül többen bátran, őszintén elmondják Véleményüket az üzemi fóru­mokon, a döntő többség azon­ban mégis néma marad. Ami­kor az üzemi beszélgetéseken ennek okát keresték, általá­ban arra hivatkoztak például az Univerzál, a vasipari szö­vetkezetben. a tégla- és cse­répipari vállalatnál, a Mező­gépnél, hogy véleményüket, észrevételeiket nem veszik fi­gyelembe, javaslataik nem va­lósulnak meg, a kritikát pe­dig nem veszik jó néven. A KISZ-taggyűlés az üzem: demokráciának is alapiskolá­ja, ezért ki kell használni a benne rejlő lehetőséget, na­gyobb odafigyeléssel jobban föl lehet készíteni a fiatalo­kat ott a közéleti szereplésre. Gondot okoz az is, hogy a KISZ-tagok harmincöt száza­léka vesz részt a KISZ politi­kai képzésben. Az arányon akkor lehetne javítani, ha ke­vesebb fiatalt vonnának be a párt- és a szakszervezeti ok­tatásba. Eltérő arányok A KISZ tömegbe£olyá6ának erősödése több fiatalt vonzott a KISZ-be. Az 1976-os kül­döttgyűlés óta tíz százalékkal nőtt a szervezettség, a tagok száma 860-nal gyarapodott. Kaposváron most már több négyezer fiatal tevékenykedik az ifjúsági szövetségben. A munkásfiatalok közül 2748 KISZ-tag, szervezettségük azonban még mintegy kilenc százalékkal elmarad a dolgo­zói átlagtól. Kiemelkedik a villamossági gyár, az elekt­roncsőgyár, a Csepel nehéz- gépgyára, ahol a munkásfia­talok ötvenhat százaléka KISZ-es, ugyanakkor a Delta, a Lakberendező Ipari Szövet­kezetben, a nyomdában 14— 22 százalék közötti az ará­nyuk. A mur.káGszálláson élő mintegy négyszázötven fiatal közül százharminchat tagja a szövetségnek, ez a szervezett­ség nagyon alacsony. Cseresnyés István, a KISZ városi bizottságának titkára elmondta, hogy a városi párt- vb elismerte eddigi tevékeny­ségüket. A mostani eredmé­nyekre alapozva minden le­hetőség megvan arra, hogy to­vább növeljék a KISZ tömeg­befolyását az ipari üzemek­ben. Most az a feladatuk, hogy elsősorban a kereskedel­mi, a szolgáltató, a vendéglá­tó területeken növeljék a szervezettséget. A KISZ vá­rosi bizottsága jobban felka­rolja a munkásszállásokon élő fiatalokat, a fő figyelmet az alacsony szervezettségű kapos­vári alapszervezetekre fordít­ják. A közeljövőben három üze­mi KISZ-bizottság alakul, nyolc helyen pedig KISZ- alapszervezet. Ezzel több mini kétszázzal nő a KISZ-tagok száma is. Sokat lendít az ügyön, hogy ezután minden­hol mellékelik a tagépítési tervet az akcióprogramokhoz. Felhívták a titkárok figyel­mét, hogy »ne vesszenek el« az átjelentkező, a szakmun­kásképzőt végzett fiatalok, a katonaságtól leszerelő fiatal­emberek, a gyermekgondozási segélyről visszatérő édesanyák. Mindez nagy tartaléka a szer­vezettség javításának. Sok még a fehér folt ezenkívül is. ennek föltérképezésében min­den segítséget megadnak az alapszer vezetőknek: A ThóSt még nem KISZ-tag fiatalokat meg tartalmasabb programok­kal lehel a közösségbe von­zani. Lajos Géza Tojóházi automatikák és szSlöszűret Exportra gyárt az új melléküzemág Sikeres évet zárt a barcsi tövál Az idén már vállalatként dolgoznak Tegnap délután tartotta zárszámadó igazgatótanács­ülését a barcsi tövál, január X—tői érvényes nevén: a barcsi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. A gazdasági beszá­molót Szabó Gyula igazgató tartotta, miután köszöntötte az igazgató tanács tagjait és a vendégeket, köztük Kovács Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, valamint Tihanyi Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazga­tóságának vezetőjét és a város vezetőit. A vállalat jogelődje, a járás termelőszövetkezeteinek kö­zös építőipari vállalkozása 1967 óta évről évre erősödött. Tevékenységével nagyban hozzájárult, hogy a tagszö­vetkezetek épületberuházásai j sorra megvalósultak, s hogy a j nemrég váltóssá lett Barcs »arca«' — különösen lakóházai révén — megnyeri nemcsak a helybeliek, hanem az átuta­zók tetszését is. A múlt év végéig 535 lakást Barcson épí­tettek a tövál dolgozói. Ebből az 1978-as évre 112 lakás jut. Pedig a tövál nak nem a la­kásépítés a fő feladata, hi­szen ennek értéke csak egv része az 1978-ban elért 144.6 millió forintos építőipari ter­melésnek ... A vállalat igazgatója az utóbbi három év főbb gazdál­kodási adatait összevetve jól érzékelhetően kimutatta: a bevétel, a bruttó nyereség és az építőipari termelés 1976-tól a mólt év végéig egyenletesen emelkedett. Közben a munká­sok és alkalmazottak száma 431-ről 600 fölé nőtt, gyara­podott eszközállományuk, s a központi telepet minden ed­diginél nagyobb arányban fejlesztették. Az elemzésből Rzt is megtudhattuk, hogy a műit évi lakásépítések az ösz- szes árbevételeknek még az egyötödét sem adták, viszont a lakásépítésre fölhasznált munkadíj az összes munka­díjnak majdnem a felét tette ki. Pályázatot nyújtottak be a könnyűszerkezetes építések­ben való részvételre és az ez­zel kapcsolatos kapacitásnö­velésre. Pályázatukat jóvá­hagyták, az ebből következő feladatok teljesítése- adta a legtöbb munkát tavaly. A szerződésben vállalt fejlesztést fokozatosan megvalósították: 20,3 millió forint értékű gé­pet szereztek be. A barcsi kommunális beru­házások kivitelezése az 1. szá­ntó építésvezetőségre hárul, s az ő munkájukat dicséri a Barcson mindössze három hó­nap alatt elkészített — het­venöt kisgyerek elhelyezésére alkalmas — óvoda. Dolgoztak a kaposvári me­zőgazdasági főiskolánál, Bar­cson pedig szemesterménytá­rolót építettek; Kaposvárqn, Barcson és Nagyatádon gáz­szerelést, illetve vezetéképí­tést végeztek — és sorolhat­nánk még hosszan, hogy hol, milyen feladatok megoldá­sából vette ki részét eredmé­nyesen a barcsi tövál. A munkahelyek szociális körül­ményeinek javítására 600 ezer forintot fordítottak. Az egy munkásra jutó teljes terme­lési érték megközelítette a 300 ezer forintot, s díszesen hárommillió forint jut a műit év jövedelmének felosztásá­ból a közös vállalat alapító szövetkezeteire. A barcsi tó­vá! 1978-baa az. eddigi leg­jobb eredményt érte el (meg- j alakulása óta), a közbeeső’ időszakban pedig háromszor elnyerte a Kiváló szövetkezeti társulás címet. Ez a teljesít­mény kötelezi a vállalatot, hogy az idén még előbbre lépjen. H. F. Kettős célt akar elérni a szőlősgyöröki termelőszö­vetkezet ve­zetősége a na­pokban ünne­pélyesen fel­avatott új mel­léküzemággal. A budapesti VBKM Transz- vili Gyárával kötött szerző­dés értelmé­ben a gazda­ság asszonyai olyan auto- matiikákat sze­relnek össze, amelyek a mo­sonmagyar­óvári gépgyár tojóházaiba . szerelve a Szovjetunióba kerülnek. Az itt dolgozók az őszi szüreti csúcsmunkák idején segíthetnek majd tár­saiknak. A termelőszövetkezet és a gyár közötti szerződés értelmében évente 30—50 ezer óra bérmunkát vállal a gazda­ság. Az időtartam nagysága a határok között attól függ majd, mennyi munkára lesz. szükség a Viticoop társulás keretében telepített, s pár év múlva termőre forduló sző­lőkben. Négyszázezer forintot köl­tött a melléküzemágra a gaz­daság, de a tervek szerint egy év alatt megtérül a befektetett költség, s évente 3,5—4 millió forint bevételt' hoz majd, melynek 20—22 százaléka, azaz mintegv 8—900 ezer fo­rint lesz várhatóan a nyeré­sé". Ez utóbbi is jelentős szempont, hiszen 1977-ben 56 millió forint értékű térme'és -mellett csak 1Ö0 ezerrel töb­bet könyvelhették el nyere­ségként. A melléküzemág te­hát jó munkaalkalmat ad, ez­által megköti a mezőgazdasági termelés számára nélkülözhe­tetlen munkaerőt, s gazdasá­gilag is stabilizálja a fejlődő­ben levő, évről évre jelentős összeget beruházó gazdaságot. Kilencen utaztak a tsz dol­gozói közül Budapestre, hogy az ottani gyárban sajátítsák el a munkafogásokat. A de­cemberi indulás óta már elké­szültek az első darabok, ame­lyeket egyelőre még a buda­pesti gyár mérnökének a fel­ügyeletével, de már itt, a ter­melőszövetkezet gépműhelyé­nek az épületében levő tiszta, jól világított és fűtött üzem­ben készítettek az asszonyok. Megvolt az első minőségellen­őrzés is, s a 20 darab panel vagyok otthon és kertészke­dem. Tetszik ez a munka, jól érezzük itt magunkat, és ha a tanulóidő leteltével a számítá­sainkat is megtaláljuk, itt nem hagyjuk semmi pénzért. Botka Lászlóné 20 éve tagja a szőlősgyöröki termelőszövet­kezetnek. A alapítókkal együtt lépett be, éppúgy, mint a most vele szemben dolgozó Salamon Jánosné. — Annak idején arattunk, csépeltünk — emlékszik vissza Botka Lászlóné —, sőt még sarlóval is kaszáltunk., jutott bőven a nehéz munkából!- — Fényképeket húz elő. Régi fel­vételek: elöl vidáman nevető férfiak és asszonyok, a háttér­ben a ma már muzeálisnak ható cséplőgép. — Sokat változott itt min­den az első napok óta — teszi hozzá munkatársnője. — Ah­hoz képest, amit akkor kellett végeznünk, ez nagyon könnyű és kellemes munka. — Nem hibáznak? — Nem szabad — mutatják a sokfelé ágazó, bonyolult ká­belköteget —, mert altkor ezt az egészet ki keli dobni, s új­ra kezdhetjük a drótok hajlít— gatását. Nagyon örülünk en­nek a munkának, mert tiszta és nem fárasztó. Ha úgy adó­azóta már bizonyára megér­kezett a mosonmagyaróvári gépgyárba. Kiss Jánosné háztartásbeli '.t, mielőtt eljött az új mel­léküzembe dolgozni. Most egyre gyakorlottabb mozdu­latokkal rendezi kötegekké a vékony elektromos huzalokat. — Szülési szabadságon van a lányom, ezért jöttem én ide. Azelőtt a termelőszövetkezet­ben dolgoztam, csak pár éve di.k, hogy a termelőszövetke­zet vezetőségének szüksége lesz ránk a szőlőben, szívesen kimegyünk. Nem félünk attól a munkától sem. A háromhónapos tanulóidő­ből két hónap van még hátra, utána már a teljesítményének megfelelő órabérért dolgozhat a melléküzemben huszonkét asszony és hat férfi, reggel hattól délután kettőig. D. A. Helytállás Fülfájdítóan sivít Vgy kö­szörű. Kékes fekete por teszi ködössé, a kokszkályhából ki áramló gáz pedig nehézzé fojtóvá a levegőt. Itt, ebben a környezetben nincs arra ked­ve az embernek, hogy meg­álljon, s néhány percet be­széddel töltsön. Arca fekete a koromtól, a rátapadó portól. Keze duz­zadt, az erek vastagon ki da­gadnak. ß mégis, ahogyan munkájáról beszél Do­monkos Kál­mán, a, Ka­posvári Vil­• lamossági Gyár cseri gyárának ön- tő-formázója, úgy tetszik szavaiból: hics ' ennél ..szebb j,munka. — — Ezt a szakmát nem irigylik, után­pótlás sincs, akit itt lát mind idősebb ember. Néz­ze a kezemet... I Gyukran - fáj f a cipekedés- től, a nehéz | fizikai munkától, az erőltetés­től ... Segédmunkásnak ke­rüljem ide 27 évvel ezelőtt, az akkori vaskombinátba. Ak­kor még csak kialakulóban volt Kaposváron az ipar, en­nek a munkalehetőségnek is örültem. Elvégeztem egy ön- tö-forrnázó tanfolyamok és szakmunkásvizsgát tettem. Naponta súlyos terheket ci­peltem. A vassal teli »fazék«, vagy a hámokkal' meálöltöri öntőforma, amelyből műsza­konként több százat is meg kellett emelni, kiszedte belő­lem az erőt, az energiát. Most öntvénytisztító vagyok.. A fel­adat, a munka most sem könnyebb. Emelem a súlyos öntvényeket, szívom a poros levegőt, a gázt, meg az önt­vényről leváló vasport... Húsz évvel ezelőtt jelent­kezett a munkásőrségbe, s néhány napja vette át a Szol­gálati Érdemérmet, s vele a Kiváló munkásőr kitüntetést. Éppen aznap tartotta a be­számoló taggyűlést Tóth Jó­zsef, a négyes alapszervezet párttitkára a cseri telepen. 0 szintén öntőformázó, együtt dolgozik Domonkos Kálmán­nal, hasonló utat járt végig s most egy brigádban vannak. — Kálmán pártcsoportbi- zalmi . . . Nekem a taggyűlés­re kell készülnöm, ő vállalta az én helyettesítésemet is. Ha munkásőrségbe megy, akkor pedig én viszonzom, s helyet­tesítem őt. A mai taggyűlé­sen a pártvezetőség és az üzem vezetőinek elismerését köszönetét tolmácsolom Do­monkos., Kálmánnak meg a többi munkásornek. Hallgatom a párttítkart, nézem öt és a húsz éve mun­kásán szolgálatot ellátó öntő­társát. Félszavakból is értik egymást, amikor a munkáról, a feladatokról, a kommunis­ták kötelezettségeiről van szó. Száll a vaspor, élesen fül­fájdítóan sivít a köszörű. Hiá­ba a védőszemüveg, a műszak végére tele a szem, viszket az. egész test, s ők mégis azt vallják: ez a legszebb hivatás. Az önlök, a formázok, az öntvény tisztítók mindig dél­előtt dolgoznak. Huszonhét esztendeje, hogy Domonkos KA’inánt a kora hajnal olt találja a Kapos partján épült öreg gyárban. Mire a többiek bejönnek, ő már dolgozik a nem túl barátságos műhely­ben. Nem divatos a szakmája, kevesen vannak, nincs után­pótlás. S ha véletlenül jön valaki, néhány hét, hónap múlva odébb áll. Csak azok maradnak, akik nagyon szere­tik ezt a munkát. Köztük Do­monkos Kálmán, az egykori summás, cselédgyerek, akit lassan há-om évtizede, hogy megcsapott az öntöde nehéz, fojtó levegője, s aki ott vált ízig-vérig munkássá. Szálai I,ászló Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents