Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

Bscs megállapodás az epyiptoisi-izraeli kiHöfitárgyalásokról Izraeli kormányforrásból csütörtökön szintén megerő­sítették, bogy nincs megálla­podás az egyiptomi—izraeli külön tárgyalások felújításá­nak Időpontjáról. Az egyiptomi külügymi­nisztérium a jövő héten »szá­mos fontos országból- kon­zultációra hazarendeli nagy­követeit, hogy Butrosz Ghali ügyvezető külügyminiszter és Hoszni Mubarak alelnök tájékoztassa őket a különtár- gyalások jelenlegi állásáról — jelentette Kairóból az MTI tudósítója. Az izraeli kormány foly­tatja az új izraeli települé­sek létesítését a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza- övezetben — mondotta Begin miniszterelnök csütörtökön a Likud tömörüléshez tartozó parlamenti képviselőien otc, akikkel a Camp David-i meg­állapodások után befagyasz­tott telepítési politikát vitat­ta meg. IRÁN Baktiar ismertette elképzeléseit A sah kimentette vagyonát? Szerdán Irán 14 nagyváro­sában újabb rendszerellenes megmozdulások voltait, s az el­lenzéki nemzeti front közlése szerint a harckocsikkal meg­erősített katonai alakulatok több helyütt házakat döntöttek romba. A firont szerint az új év első napjaiban több 'Száz ember vesztette életét, a kar­hatalom beavatkozása követ­keztében. A tüntetések heves­sége a beszámolók szerint ki­sebb volt, mint a korábbiaké. Az iráni parlament — mint már jelentettük — szerdán jó­váhagyta Sapur Baktiar kor­mányalakítási megbízását, a rendszerrel szembenálló nemze­ti front és a vallási ellenzék továbbra is elutasítja a részvé­telt a sahhal együttműködni kész új kormányban. Már négy tartomány szabad (Folytatás az 1. oldalról) A Phnom Penh-i vezetés az országot valóságos pokollá változtatta — írja a The New York' Times. A Wall Street Journal arról számol be, hogy az elmúlt három év során a kormánycsapatok kö­zel 4 millió embert mészárol­tak le. A The New York Times szerint az áldozatok többségükben volt állami tisztviselők, katonák és értel­miségiek. Nemcsak a férfia­kat, hanem a nőket és gyer­mekeket is meggyilkolják. A lap többek között idézi egy kambodzsai menekült beszá­molóját, amely szerint a re­zsim katonái egy faluban 108 asszonnyal és gyermekkel ál­latias módon végeztéit A Time magazin szerint a délkelet-ázsiai ország szinte őskori állapotokba süllyedt vissza. Mindenütt kézi erővel dolgoznak, a posta és a tele­fonhálózat nem működ'k, megsemmisítik a könyveket szünetel az oktatás. A kambodzsai rezsim veze­tői a főváros és egyéb vidéki központok elhagyására kény­szerítik az ország lakosságát — írja az Europeo című olasz hetilap. Iskolákat, kórháza­kat és lakóházakat romboltak le, a közigazgatási dolgozókat meggyilkolták. A lakosságot két részre osztják: »régiekre« és »újakra«. A régieket hadi­foglyoknak tekintik és a mun­katáborokban a legkisebb vét­ségért is halálbüntetéssel sújtják őket Az ellenállási és feiszabadf­tási mozgalomban részt vevő kambodzsai hazafiak által létrehozott kambodzsai nem­zeti egységfront képviselői azt tűzték ki célul, hogy meg­semmisítik a népirtó Phnom Penh-i rezsimet — írja a pá­rizsi THumarilté. Sapur Baktiar, a kijelölt új Iráni miniszterelnök ígérete szerint hamarosan bemutatja kormányát. Képünkön a poli­tikus. Sapur Baktiar, a parlamenti jóváhagyás megszerzése után találkozott a sajtó képviselői­vel. A politikus ismertette az általa megalakítandó kormány­ra és annak politikájára vonat­kozó elképzeléseit. Ezután ki­jelentette: „Tekintetbe véve az Izraellel és Dél-Afrikával fenn­álló vallási és politikai különb­ségeket, a jövőben ezeknek az országokban nem adunk el kő­olajunkból”. Az Irán és az Egyesült Ál­lamok közötti hatalmas arányú fegyverüzletekről szólva Bak­tiar hangsúlyozta, hogy „min­den országnak szüksége van hadseregre, és minden hadse­regnek szüksége van fegyver­re”. A londoni Daily Express csü­törtöki száma közli azt az ér­tesülését, miszerint Reza Pah- lavi sah vagyonának egy te­kintélyes részét — 500 millió és két milliárd dollár között — zürichi és londoni bankok köz­reműködésével amerikai ban­kokhoz utaltatta át A lap sze­rint három nagy amerikai bank a zavargások kirobbanása óta őrzi az iráni uralkodó arany­kincsének egy részét (MTI) Ciprusi receptek Lezárni! a vizsgálat a Kennedy-gyilkesság ügyében Palesztin kezdeményezés Fokozódó politikai aktivi­tásról tesz tanúságot az utób­bi időben a Palesztinái Fel- szabaditási Szervezet. Ennek egyik megnyilvánulása volt Faruk Kadduminak, a szer­vezet nem hivatalos külügy­miniszterének a minap Bag­dadban elhangzott kijelenté­se: kész Washingtonba utaz­ni, hogy párbeszédet folytas­son a közel-keleti helyzetről. Leszögezvén, hogy ez nem je­lent változást a PFSZ jól is­mert álláspontjában. Kad- dumi hasznosnak nevezte a lehetőséget, hogy azt ismét tudomására hozzák Izrael fő támogatójának. Figyelemre méltó az is, hogy Kaddumi e nyilatkozatában kilátásba helyezte egy palesztin ideig­lenes kormány alakítását. Már közhelyszerű igazság az, hogy az közel-keleti konf­liktus magvát a palesztin probléma alkotja. S egyre in­kább kezd beigazolódni az is, hogy bármely átfogó politi­kai rendezés a Közel-Kelet térségében nem képzelhető el a palesztin kérdés kielégítő megoldása nélkül. A palesz­tin arabok ellenállási moz­galma az utóbbi másfél év­tized alatt nagy utat tett meg, amikor is menekültkér­désből megkerülhetetlen po­litikai tényezővé vált Ezt tapasztalniuk kellett a “Camp David-i hármas alku partne­reinek is. Az egyiptomi—iz­raeli különbéke tárgyalá­sok jelenlegi holtpontja ugyanis jórészt a palesztin kérdés körüli nézeteltérések miatt alakult ki. A PFSZ — miként az arab országok többsége is — tel­jes egészében elveti a Camp David-i megállapodásokat, imelyek nem ismerik el a palesztinok önrendelkezési és államalapitási jogát. Ehe­lyett a létrehozandó pax americana valamiféle önkor­mányzatot ígér a megszállt ciszjordániai és a gazai öve­zet területén élő palesztin araboknak. Ez természetesen elfogadhatatlan a PFSZ szá­mára, s ugyanerre az állás­pontra helyezkedtek a pa­lesztin tömegek is> amelyek az utóbbi időben több tucat­nyi tüntetéssel nyilvánították ki elutasításukat, valamint a PFSZ melletti hűségüket Reálpolitikai érzékről és rugalmasságról tesz most ta­núságot a PFSZ, amikor ki­nyilvánítja szándékát, hogy tárgyaljon az izraeli agresz- szor fő pártfogójával, az Egyesült Államokkal. A hon­talanná tett palesztin nép felszabadító szervezetét a világ sok állama már jó ideje de facto kormányként ismeri el. Logikus lépésnek tűnik ezért az a szándék, hogy egy ideiglenes kormány megala­kításával jogilag is rendezzék a szervezet státusát: ez min­den bizonnyal újabb lendüle­tet ad a palesztin arabok igazságos harcának. kában, ahonnan Oswald az elnökre lőtt A minisztérium szóvivője kijelentette, hogy sem az igazságügy-rmniszLéri umi, sem az FBI nem tervez semmi­lyen lépést mindaddig, amíg kézhez nem kapják a bizott­ság terjedelmes jelentését és a csatolt bizonyítékokat, erre még hetekig várni kell, és — mint a bizottsági elnök el­mondta — a képviselők sem­miképpen sem kényszerítik a vizsgálat újrakezdésére a mi­nisztériumot. Mindezzel együtt a bizott­ság jelentése igen jelentős, mivel az első olyan hivatalos vizsgálati anyag, amely rést üt a Kennedy-gyilkossággal foglalkozó Warren-bizottság »magános gyilkos« elméletén. A bizottság nem zárta ki az összeesküvés lehetőségét Mar­tin Luther King polgárjogi harcos meggyilkolásában sem. A Törökországban időről időre újra eldördülő fegyve­reknek van egy különleges tulajdonságuk: hangjuk messzire hallatszik. Távol az ország határain túl is felfi­gyelnek rájuk. Például egy tengerszoros másik oldalán, vagy 100 kilométerre délre a török partoktól. Az atlaszra pillantva és a politikai tér­képre gondolva mindjárt megoldottnak tetszik a rej­tély: nem borúinak fel a fi­zika törvényei, ha Cipruson hallani vélik a messzi észa­kon ropogó fegyvereket. Mert a ciprusiak esztendők óta hozzászokhattak, hogy* sorsukat, szigetállamuk jö­vőjét határaikon túli esemé­nyek befolyásolják. S 1974 óta leginkább Törökország­ra keli érzékenyen figyel­niük. Nem csoda hát, ha a törökországi rendkívüli álla­pot és az ezzel kapcsolatos politikai csatározások zajára elsősorban a szigeten kapják fel félve, reménykedve fejü­ket — görögök és törökök egyaránt A szigetország két közössé­ge persze egészen különböző dolgoktól tart, s egészen kü­lönböző helyzetben figyel a közvetlenül ható külvilág mozgására. A lakosság ötö­dét kitevő törökök nyilván a változástól félnek, a több­séget alkotó görögök pedig éppen abban reménykednek. Hiszen 1974 óta Törökország­ból érkezett katonaság tartja megszállva a sziget területé­nek negyven százalékát, egész északi részét, a szám­arányuknál jóval nagyobb térséget, s a korábbinál ked­vezőbb lehetőségeket teremt­ve ezzel a török ciprióták jó részének. Mindezt termé­szetesen azoknak a görögök­nek a rovására akiket négy és fél esztendeje, a reakciós athéni junta ügyetlenül ex­portált, s gyorsan elvetélt puccskísérlete nyomán a tö­rök hadsereg elüldözött szü­lőhelyéről, s azóta sem en­ged visszatérni. Ciprus kettéosztottsága már majd fél évtizede kese­rű realitás a görög ciprió­ták tízezrei számára, s szo­morú status quo a függet­lenségnek csak a látszatával beérni kénytelen állam szá­mára. A ciprusi válság meg­oldásának kulcskérdései is­mertek: az idegen csapatok jelenléte és a menekültek ügye. Csakhogy a két prob­léma felszámolását minded­dig lehetetlenné tette egy sokkal régebbi eredetű tény változatlan- sőt mindig erő­sebbé váló hatása. Ez fjedig a sziget példátlanul kedvező hadászati helyzete. A Föld­közi-tenger keleti medencé­jében, a Közel-Kelet kapu­A Kennedy-gyilkosság ügyé : ben nyomozó képviselóház j külön bizottság két évig tar tó, csaknem hatmillió dollár i felemésztő vizsgálata hivata i losan lezárult, miután közzé tette álláspontját a merény­lettel kapcsolatban, és ehhe felhasznált az utóobi időkbe« előkerült újabb bizonyitéko kát is. A bizottság éllásfog laiása óvátos anna.c me^j gében, hogy Kennedy elnöl szervezett bűncselekmény ál dozata lett: a testület elnö­ke szerint fennáll az össze esküvés lehető; éget. de kijein tette, hogy a testület nem ta Iáit kapcsolatot valamel; bűnszövetkezet működése éi az állítólagos »magános gyil ko6« Oswald elhallgattatást között Más szóval, nem si került olyan bűntársak nyo mára akadni, akik Jack Ru byval — Oswald gyilkosává __ álltak volna kapcsolatban A bizottság ugyanakko: a közelmúltban előkerült bi­zonyítékokkal kapcsolatiban, nem foglalt érdemben állást amelyek szerint Oswalddal egyidőben egy ismeretlen fegyveres más irányból is tü­zelt Kennedy elnökre. A me­rénylet idején készült magnó- tekercset, a több irányból ér­kező lövés zaját rögzítő bizo­nyítékot a képviselőházi tes­tület további vizsgálat céljá­ból megküldte az igazságügyi minisztériumnak, amely kevés lelkesedéssel fogadta a ké­nyes feladatot Ilyen bizonyí­ték a gyilkosság idején ké­szült újonnan előkerült ama­tőrfilm is. Ezen — többek szerint — a gyilkosság előtti percekben két ember látható a dallasi könyvraktár abla­Terrorakciók Madridban A csütörtöki spanyol lapok ismertették a szélsőséges baszkföldi szervezet, az ETA szerdán keletkezett közlemé­nyét, amelyben bejelenti, hogy általános támadást indít az állam intézményei ellen. Az ETA közleménye — amely mint azt a madridi sajtó jel­zi, még a madridi katonai kormányzó meggyilkolása előtt Íródott — hangoztatja, hogy a támadás célpontja el­sősorban a hadsereg és a fegyveres erők magas rangú személyiségei. Űjabb terrorakciók színhe­lye volt szerdán éjjel a spa­nyol főváros. Ezúttal a mad­ridi földalatti két állomását robbantották fel ismeretlen tettesek. Jelentős az anyagi kár, de a merénylők előzete­sen figyelmeztették az állo­máson várakozó embereket és a személyzetet- hogy mene­küljenek és csak ezután hoz­ták működésbe a pokolgép gyújtószerkezetét Senki sem sérült meg. Gyorslista az 1979. január 3-án megtartott december havi lottó juta­lomsorsolásról, melyen az 52. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában a* alábbi rövi­dítéseket használtuk: a táskarádió (2000 Ft) b Trabant Limousine személy- gépkocsira utalvány c Lada 1200 tip. személygépko­csira utalvány d színes tv (28 000 Ft) e zenesarok ut. (20 ezer Ft) f otthon lakberendezési utal­vány (15 ezer Ft) g ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok or­szágát (14 ezer Ft) h televízió I. (10 ezer Ft) i televízió II (9100 Ft) 1 hűtőgép (ROOO Ft) k háztartási félsz. ut. (6000 Ft) 1 ötletutalvánv (50 e?or Ft) m vásárlcási utalv. (10 ezer Ft) n vásárlási utalv. (9000 Ft) o vásárlási utalv. (7000 Ft) p vásárlási utalv. (5000 Ft) r vásárlási utalv (3ono Ft) A nyertes szelvényeket 1079. január 25-ig kell a totó-lottó lri- rendeltségek. az OTP-fiókok vaffv a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest. V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenöl a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem válla­lunk. 2 607 848 r 2 612 921 r 2 617 994 r 2 623 067 d 2 628 140 p 2 G33 213 d 2 638 286 e 2 643 359 n 2 663 651 g 2 668 724 h 2 673 797 n 2 678 870 h 2 683 943 O .2 689 01R O 2 694 089 1 2 699 1G2 n 2 719 457 p 2 724 527 p 2 739 746 p 2 800 622 p 2 836 133 O 2 856 425 m 2 861 498 O 2 866 571 r 2 871 644 n 2 881 790 O 2 891 936 r 2 902 082 1 2 922 374 O 2 932 520 n 2 937 593 r 2 942 G66 r 2 947 739 p Pécs 62 027 897 m 62 032 070 m 62 033 013 o 62 043 116 1 62 0*8 169 O 62 053 262 i 62 058 335 O 62 063 408 O 62 073 554 n 62 078 627 p 62 088 773 p 62 093 846 1 62 129 357 n 62 134 460 m 62 139 503 p 62 144 576 r 62 149 649 r 62 154 722 m 62 1 59 795 p 62 164 0G8 r 62 175 014 m 62 183 160 m 62 190 233 m 62 215 593 m 62 225 744 r 62 251 109 r 62 266 328 O 62 271 40t 1 62 281 547 r 62 522 151 m 62 327 204 O 62 347 496 m 62 357 642 d 62 362 715 r 2 354 198 m 2 445 512 r 2 968 031 n 62 372 861 2 359 271 o 2 450 585 n 2 973 104 e 62 377 934 2 364 344 P 2 460 731 n 62 383 007 2 369 417 r 2 465 804 n 44 576 777 d 62 398 226 2 384 66 2 470 877 P 55 580 114 r 62 408 372 2 475 950 r 44 581 350 O 62 410 518 2 384 636 r 2 4R6 096 p 55 833 764 m 62 428 664 2 389 709 r 2 501 315 m 44 840 573 n 62 433 737 2 399 855 r 2 511 461 P 44 845 646 p 62 464 175 2 415 074 P 2 521 607 P 62 002 532 p 62 484 467 2 425 220 r 2 541 p<>9 n 62 007 603 r 62 514 905 2 552 045 r 62 012 673 r 62 519 978 Púcs: 2 567 264 P 62 017 751 f 62 525 051 2 430 293 r 2 572 337 r 62 022 824 f 62 530 124 2 435 366 2 602 775 r 52 540 270 jában fekvő kis ország évti­zedek óta a tőkés hatalmak katonai-politikai számításai­nak középpontjában van. Már a Ciprus államiságát biztosító londoni—zürichi ga­ranciarendszer is úgy formá­lódott, hogy katonai támasz­pontokat bocsátott a korábbi gyarmatosító, Nagy-Britan- nia számára. Azóta sem hagyták ki egy pillanatra sem számításukból a NATO vezető körei a szigetorszá­got. Különösen, amikor a Szovjetunió befolyása is megnőtt a mediterrán tér­ségben. Az Észak-atlanti Szövetség politikai érdekei mindig is nagyban befolyásolták Cip­rus sorsának alakulását Ma sincs ez másként Hiszen a paktum déli szárnyának két állama Görögország és Tö­rökország torzsalkodása ,niatt volt lehetetlen eddig megoldani a ciprusi krízist A másik politikai-katonai befolyásának változásait oly érzékenyen vigyázó két or­szág számára a kérdések kérdése Ciprus. Ankara so­káig nyeregben érezte ma­gát hiszen az athéni ezrede­sek rúgták fel a hallgatóla­gos békességet 1974-ben: Tö­rökország csak válaszul küld­te el csapatait — úgymond a török ciprióták védelmére. De Görögországban azóta megváltozott a hatalom jel­lege, s a török katonák még­is ott maradtak Cipruson. A görög—török viszály egyike lett a NATO-vezetés legége­tőbb gondjainak. Az Egye­sült Államok éppen ezért is próbálta 1975-ben erővel engedményekre bírni ankarai szövetségesét. A ciprusi meg­szállás miatt mondták ki Washingtonban a fegyverem­bargót, mire Törökországban bezárták az amerikai tá­maszpontokat. Ennél tovább egyik fél sem mert elmenni, tehát semmit sem változott Tavaly aztán mégis lépniük kellett az amerikai politika irányítóinak. Feloldották a tilalmat, s azt a homályos feltételt szabták, hogy An­kara rövid időn belül tegyen valamit Ciprus ügyében. Törökországban azonban az egymást váltó kormányok egyike sem volt olyan szi­lárd, hogy megkockáztassa az ellenzék nyilvánvalóan bekövetkező offenzíváját- amelynek jelszava ez lenne: »Cserbenhagyták a ciprusi törököket.« Az Ecevit-kabinet mostani nehéz helyzetében ez minden eddiginél valószí­nűtlenebb. Jogos hát a cip­rusi görögök aggodalma. A török ciprióták viszont ugyancsak nem örülhetnek, hiszen Ankara politikai gondjainak növekedésével az ő elzárkózási pozíciójuk is kevésbé tartható. Márpedig az ó feltételeik a két közös­ség tárgyalásainak folytatá­sára bizony nem csekélyek. A Ciprus egységéért küzdő görög közösség ma hatalmon levő vezetőinek nem keve­sebbet kellene elfogadniuk, mint a csaknem teljesen ön­álló török szövetségi államot, s még hozzá az indokoltnál jóval nagyobb területen. Mindezek a problémák nem lennének áthidalhatat- lanok, ha maguk a ciprusiak dönthetnék el külső befolyás és támogatás nélkül, hogy mi legyen az ország sorsa. Ebben az esetben előbb- utóbb alighanem mindkét kö­zösségen belül a reálisabb, józanabb, s nagyobb tömeg- támogatásra számítható erők kerekednének véglegesen fe­lül. s ez magával hozhatná a megegyezést. Ehelyett kí­vülről olyan recepteket kí­nálnak, mint legutóbb de­cemberben az amerikai—an­gol—kanadai rendezési terv, amely mindkét közösség szá­mára elfogadhatatlan. A terv újabb vitákat hozott a gö­rög közösségben, s fejtörést a törököknek. Ez viszont nem hozza közelebb Ciprus ügyé­nek igazságos és minden ér­dekeltnek elfogadható rende­zését I—t —y)

Next

/
Thumbnails
Contents