Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Repülőgépek pányván Pillérek f&nfoffl készült gálya boa. tógát ja szárnyait, vele szem­ben régi vitorlázó-, mezőgaz­dasági és vadászgépek sora­koznak szabadtéri kiállítás- ként. A gépek előtt az új is­kolaépület, távolabb a készü­lő hangár egyre jobban felis­merhető szerkezete tűnik szembe... Tél van, de a Re­pülőgépes Növényvédő Szolgá­lat kaposújlaki repülőterén most is akad tennivaló! A ta­vaszi munkákra kell előkészí­teni a gépeket, bent a han­gárban pedig javításra vár. nak a repülés nélkülözhetet­len kellékei, a jelzőpóznák, táblák, állványok. Az enyhébb időjárást máris kihasználják néhány gazdaságban. A kije­lölt területekre műtrágyát szórnak a repülőgépek. Most 12 kis gép és egy nagyobb AN—2-es sorakozik betoncö- vekekhez rögzítve. Az új han­gár elkészültével lényegesen) javulnak majd a lehetőségek: ] az országban levő AN—2-es | Eladók és kereskedők A műit év végén új üdítő Italt hoztak forgalomba A neve: Arola. Címkéjén — sok egyéb mellett — ez a felirat olvasható: »Cukorbetegek is fogyaszthatják«. A boltban, ahol Arolát vet­tem, végigmért az eladó. Két­szer is szemrevételezte a ko­saram tartalmát, aztán — mint régi vevőtől — jó han­gosan megkérdezte: »Mondja maga cukorbeteg ?« »Tudo­másom szerint nem« — fe­leltem. Akik a kérdést kőve­tően rám figyeltek, kissé megnyugodva mentek tovább válogatni a gondolákra tett áruk között. Az éladó viszont folytatta a meglehetősen egy­oldalú társalgást: »Ez cukor­betegeknek való.« Próbáltam magyarázni, hogy az is a fel­iraton azt jelenti, hogy min­denki fogyaszthatja mert jó ízű, mert magas a C-vjtamin- tartalma, és olyan édesítősze­rekkel készül, amelyet baj nélkül a cukorbetegek is fo­gyaszthatnak. Az eladó meg- győzhetetlen volt: tovább ér­velt, s bár érvei hatástalanok maradtak azzal a jóleső ér­zéssel fejezte be a társalgást: mindent megtett azért, hogy a vevőt lebeszélje erről a cikkről. Megkérdeztem tőle: kóstolta-e már ezt az üdítő italt? Borzongva így felelt: azt már nem. És a tájékoztató címkét sem olvasta el. Egy másik boltba®, egy másik kereskedő — arra a kérdésre, hogy milyen az a mártott keksz, amelyet újdon­ságként kínált — egyszerűen felolvasta a csomagoláson látható tájékoztató szövöget: nem tett hozzá és nem vett el belőle. »Tehát jó?« — kér­deztem, »Biztosan« — felelt bizonytalanul. »Kóstolta már?« A kérdésre így hang­zott a felelet: »Nem, még nem.« Harmadik történetet is •negjegyeztem vásárlásaim­ból. Az égjük ABC-ben — amikor a sajtok előtt tanács- talankodtam — odalépett hoz­zám az eladó, és megmutatta, hogy melyik ömlesztett sajtot vegyem meg Még hozzátet­te: »Nem bánja meg ha meg-' kóstolja.« Megkóstoltam. Az­óta szinte csak ezt a sajtot veszem. Hasonló története minden­kinek van, aki rendszeresen vásárol. A vevő és a kereske­dő kapcsolata sajátos. Az ön- kiszolgáló boltokban az egyre inkább tért hódító hiedelem­mel ellentétben nem azért vannak az eladók, hogy fi­gyeljék: melyik vevő teszi a kosár helyett a szatyorba az árut, s próbálja fizetés nél­kül kivinni az üzletből. A feladatuk sokkal inkább az hogy tájékoztassák a vásárlót az áruk tulajdonságáról, mi­nőségéről, használhatóságá­ról. Aid tájékoztatni akar, annak tájékozottnak is kell lennie az áru tulajdonságai­ról. Az iskolában — sok egyéb mellett — áruismeretet is ta­nítanak az ipari tanulóknak. Az ott szerzett ismeretek azonban csak a kezdetet je­lenthetik. A viselkedést a gondolák között nemcsak a vevőnek kell megtanulnia, ha­nem az eladórtak is. A boltos soha nem engedheti meg ma­gának azt, hogy kioktassa a vevőt. A tájékoztatás azon­ban munkaköri kötelessége. Ez a legkevesebb, amit meg­tehet Régi, ma már nyugdíjas kereskedők sok történetet me­sélnek. Az egyik így hang­zik: a segédek versenyeztek abban, hogy ki tudja gyor­sabban annak az ellenkezőjét rábeszélni a vevőre, amit ép­pen venni akart Tapasztalatom az, hogy egyre ritkábban beszélnek rá új cikkre. Pedig a boltokban rengeteg az újdonság. Keres­kedőből úgy látszik, keve­sebb van. Eladók lettek a ke­reskedők. Dr. K. L Jerzy Ecfigey Mister McscAredc üzletei PORDfronA' BÄBA MMÄty A lapok hírül adták, hogy a bányát mister Henry Mac- Areck gazdag ültetvényes vet­te meg, akinek első dolga volt, hogy a bányát bezárta és minden alkalmazottat el­bocsátott Fény derült arra is, hogy a bánya megvétele előtt mister MacAreck és Marty Brett fiatal mérnök, aiki korábban évekig dolgo­zott az európai és afrikai uránbányákban, még a bánya megvásrlása előtt többször járt a kis városban, felmért minden területet »Mister MacAreckhez sok­kal nehezebb bejutni, mint a Fehér Házba — írták a la­pok. — A bánya és a területe teljesen megváltozott. A ha­talmas területen minden fát kivágtak, minden bokrot ki- irtottaik, sőt még a füvet is lekaszálták. A területet há­rom méter magas szögesdrót­tal vették körül. Ótvenméte- renként hatalmas reflektorok világítják meg. A tíz méter magas őrtoronyban két-két íeffegyverzett őr. Ä szöges­drót mentén hatalmas, vad kutyák száguldoznak. A kö­zeibe sem lehet férkőzni. Ha­talmas táblák jelzik azt is, hogy »magánterület, idege­neknek tilos a bemenet.« A régi bánya egykori bejárata valóságos erődítményre ha­sonlít. A sűrű szögesdrótháló háromszorosa, mindegyiken át kapu vezet. A harmadik csu­kott kapu mögött állig fel­fegyverzett őr áll és közli, hogy semmiféle információt nem adhat. Az újságíró hiába ostromolja telefonon Mac- Arecket vagy Marty Brettet, a titkárnőtől azt a választ kapják, hogy üzenetüket köz­ük mister MacAreckkeL Kü­lönben is hamarosan sajtó­konferenciát tart. Külötudósí- tónkat már el is küldtük.« Mister MacAreeket idegesí­tette, hogy az újságírók tel­jesen körülvették a bányate­rületét. A telefonoslány min­den kérdésre azt válaszolta, hogy a bánya Igazgatósága délután öt órakor sajtótájé­koztatót tart, amikor minden kérdésre válaszolnak. A New York Herald Tri­bune így számolt be a szen­zációs eseményről: — Pontosan öt órakor, ami­kor megjelentünk a bánya bejárata előtt, az őr kinyitot­ta a harmadik kaput. Az ud­varon már várt bennünket az igazgatóság titkárnője és né­hány fiatalember. Kétségte­len, hogy szolidan felfegy­A vadonatúj csarnokot még nem rendezték be telje­sen. A bejárattal szemben, az első gép mellett harminc év körüli munkás. Feszülten fi­gyeli a befogott munkadara­bot. Néhány szót vált a körü­lötte készségeskedő tanulók­kal. Kék köpenyes fiatal nő futtában egy puszit cuppant az arcára. — A feleségem — mondja Kutrovácz Sándor marós. — Ö is itt dolgozik. De ha az itt folyó életre kíváncsi, ne elégedjen meg velem — és már int is a túlsó sarokba, Németh Tibor esztergályos­nak. — Mindketten mezőgé­pesek voltunk, csak Tibor helyben maradt, a vállalat Mező Imre utcai telepén dol­gozott, én pedig a Jutái úton. A Csepel Művek Egyedi Gépgyára Nehézgépgyárának két fiatal munkása élete együk legfontosabb mozzanataként említi azt a fél évet, amelyet -Csepelen töltött Arról beszél­nek, hogy milyen élmény volt a százéves gyáróriásban jár- ni-kelni, az ott levő emberek­kel véleményt cserélni, egjüitt dolgozni. A múlt évet a kaposvári gyárban a felkészülésre szán­ták. Igazság szerint csak a2 idén januártól kellene itt termelni. 1978-ban mégis el­készítettek tizenöt AVS 25 tí­pusú hegyezőgépet Kutrovácz Sándor és Németh Tibor ezeknek a gépeknek az alkat­részeit gyártja. — Eleinte nem voltak meg helyben a feltételek, Buda­pesten, Csepelen készültek az alkatrészek. Mi itt fokozato­san vettük át a munkát a törzsgyárban tanultak alap­ján. Most, hogy az új év ele­jén a végleges helyünkre köl­töztünk, minden feltétel meg­van a zavartalan, jó munká­hoz. Kutrovácz Sándor korábban szerszám üzemben dolgozott; a tempó ott mindig nyugal­masabb, mint egy termelő­üzemben. Németh Tibor mű­szakvezető volt. — Mi az, ami miatt az »előnytelen« cserére hajlot­tak? — Elsősorban a változatos munka. Korábban vissza-visz- szatérő munkadarabokon dol­goztunk. Itt benne van a cé­günk nevében is — egyedi gépgyár —, hogy mindig mást kell csinálnunk. Most például már az AVS 40 típusú hegye­zőgépeket készítjük. — Sok örömet ad a munka szépsége. Az, hogy századmil­liméter pontosságú gépeket várnak tőlünk. Tudjuk, hogy termékeink nagy része sok pénzt hoz az országnak, hi­szen exportra kerüL Izgalmas az is, hogy milyen értékes ötvözött acél nyersanyaggal bánunk. Ha ml selejtet ad­nánk ki a kezünkből, az nagy baj lenne Például én — mondja Németti Ferene — olyan nyersanyagokat fogok be a gépembe amelyeknek az értéke darabonként tíz-ti­zenöt ezer forint. Helyzetüket így summázzák! — Olajos ruhában fizikai munkások vagyunk. A való­ságban tevékenységünk ötven­nyolcvan százaléka szellemi munka. ' Az alkatrészekből a szerelő- üzemben áll össze a készter­mék: a gép. Itt dolgozik Czingalek Lajos, aki az első csoporttal utazott átképzésre a fővárosbe Visszatérve tár­saival együtt építette és ma is építi magának a műhelyt, ahol dolgozhat. Az új eszten­dő új beosztást hozott szá­mára: a PHG hidraulikus préseket és a vonópadokat gyártó csoport vezetője lett Egyelőre olyan csoportot is irányít, amelyik később a sza­kosodás során leválik. Most tizenhat embere van, véglege­sen pedig hetedmagával dol­gozik majd. — Tizenegy évig szerszám­gépek felújítása volt a dol­gom a villamossági gyárban.’ Az is felelősségteljes, szép munka, de tudja, új gépet csi­nálni ... Ennél jobb érzés nincs. El tudja képzelni, mi­csoda élmény az, amikor egy­két hónapot dolgozunk egy gépen, aztán az szépen össze­áll, és végül azt csinál ia, amit mi elterveztünk? Csepelről pedig annyit: sokat hallottunk róla, de azt látni kellett, érez­ni a légkörét Egymillió (orint értékű gyógynövény (Tudósítónktól.) A böhönyei álész hosszai évek óta foglalkozik a vadon termő gyógynövények felvá­sárlásával. Somogy megyében a legnagyobb forgalmat Ko- lapáti Ferenc, a szövetkezet felvásárlója bonyolítja le. A múlt évben a tervek szerint kilencszázezer forint értékű gyógynövény felvásárlása volt a feladata, ezzel szemben a húsz — igazolvánnyal is ren­delkező — állandó gyűjtő se­gítségével egymillió forint ér­tékű gyógynövényt vásárolt fel és szállított el a Herbáriá- nak. A minőség ellen nem me­rült fel kifogás. A böhönyei áfész-néi ez az üzemág évről évre nyereséget hoz, nem is szólva a népgazdasági érdek­ről. Tavaly 60 féle különböző fü­vet, gyógyító virágot szállított el a felvásárló. A többi között 38 mázsa hársfavirágot, 80 mázsa mákgubót, 27 mázsa babhéjat, 80 mázsa legyezőfü­vet és 17 mázsa tyúkhúrt. Szá­mottevő volt a sédkender, az orvosi veronikafű, a kamilla­fű, a rétífüzény, a fagyöngy és a bodzavlrág mennyisége. 1979-ben értékben és meny- nyiségben is túl akarják szár­nyalni a múlt évi felvásárlást Arra ösztönzik a gyűjtőket, hogy az eddiginél nagyobb mennyiséget hozzanak a telep­re. Szeretnek a gyűjtők szá­mát növelni, örülnének, hogy a nyugdíjasok, az úttörőcsapa­tok, KISZ-szervezetek is fog­lalkoznának az országnak je­lentős valutát hozó gyógynö­vények gyűjtésévé!. Most tél­időben leginkább fagyöngyöt és nyárfarügyet szednek. Az igazi szezon áprilisban kezdő­dik; A szerelőüzem legfris­sebb dolgozója: Bucsek And~ rás géplakatos, szeptemberben jött. Egy éve Barcsról költö­zött a megyeszékhelyre. Az első kaposvári munkahelyén nem tudta a munkabeosztás­sal összeegyeztetni a tanulást. — Végzős vagyok a gépé­szeti szakközépiskolában. Be­vallom, szorongva léptem át ennek a gyárnak a küszöbét Sok mindentől tartottam, hi­szen korábban szövetkezetek­ben dolgoztam. Hamar elmúlt a rossz érzés. Ami támogatást egy új dolgozónak megadhat­nak, azt én mind megkap­tam. És tudja, van itt valami jó a levegőben. Gombos Jolán Növényvédelmi tájékoztató Szermaradék-vizsgálatok Gyakran tapasztalható a termelőüzemekben, hogy a ta­lajok herbicidszennyezettsége következtében az utónövé­nyeikben érzékeny károk ke­letkeznek. A mezőgazdaság­ban elterjedt herbieidek közül a klóraminotriazinoknak (Ak­tikon, Hungazin PK) több éves hatásuk van, illetve a hatóanyagcsoport néhány tag­ja hatékony formában tobb éven keresztül a talajban ma­rad, még viszonylag kis kon­centrációban is képes elpusz­títani az érzékeny növényeket Gyakran az üzemi szakember a vetésváltást illetően az egyes táblák atrazinszennye- zettségének kellő ismerete vérzett Őrök voltak. Felöltő­jük alatt kidomborodott a géppisztoly alakja. Mindegyik fiatalember hatalmas farkas­kutyát tartott pórázon. A tit­kárnő szívélyes szavakkal üd­vözölte a sajtó képviselőit. E szavak ellentétben álltak a fiatalemberek viselkedésével, akik félkörbe vettek bennün­ket A titkárnő után a veze­tőség képviselője kérte az új­ságírókat, fáradjanak vele a bánya melletti kis épületbe, ahol mister MacAreck vái kedves vendégeire. Elindultunk. Elöl a titkár­nő, utána mi, újságírók, az­tán a fiatalemberek a farkas­kutyákkal. Majd elfelejtettem, megkértek bennünket, hogy a bánya területén ne fényké­pezzünk, ne is kísérletezzünk, mert az őrség utasítást ka­pott, hogy ezt megakadályoz­za. Szótlanul mentünk a régi hányó mellett. Amikor köze­ledtünk a barakkszerű új épü­let felé, az ajtón egy jóvá­gású férfi lépett ki. A bánya új tulajdonosa volt: mister MacAreck. Üdvözölt bennünket, aztán bementünk a barakkba. Az épület két szobából állt. Az egyikben laboratórium volt, ahol most a sajtótájékoztatót tartották, a másik, minden jel arra vallott, hogy a laborató­rium raktára Házigazdánk kérte, hogy foglaljunk helyet Nyomban italokat hoztak. Amikor már mindannyian ki­elégítettük szomjunkat, szót kért mister MacAreck. — A bánya új tulajdonosa elég részletesen mondta el a történetet. Aláhúzta, hogy a korábbi tulajdonosokkal el­lentétben a vezetőség komoly beruházásokat eszközöl, hogy újabb mélyfúrásokat és új aknákat létesítsenek. Mister Marty Brett főmérnök komoly geológiai kutatásokat végzett és már készítik is a fejlesz­tési tervet. E célból speciális laboratóriumot hoztak létre. A bányatulajdonos elmondta, hogy az első mélyfúrások si­keresek voltak. Hatalmas ösz- szegekre lesz szükség, ami két, három esztendő alatt megtérül. — Sajnos — mondta mister MacAreck, — megalapozatlan hírek keltek szárnyra az uránlelöhelyröl. Én, mint a bánya tulajdonosa, és Brett úr is, mint szakértő mérnök, kénytelenek vagyunk ennek az ellenkezőjét állítani. Itt semmiféle urán nincs. A cég célja az elöregedett aranybá­nya területén az új rétegek felkutatása és kitermelése. Kérem önöket, hogy szenzáció helyett ezt írják meg. Ezután következett mister Marty Brett. A szakember szemével tárta elénk a bánya mai helyzetét, és közölte, hogy a mérések szerint aranyréte­gek vannak a mélyben. Ez­után sokat beszélt a bánya fejlesztéséről, majd ő is kije­lentette, hogy urán nincs. (Folytatjuk) hiányában (előző évi nagy at- raztnisLhasznalas, kedvezőt­len időjárási viszonyok, a táb- latörzsikönyv nem megbízható vezetése, személycserék stb.) megalapozatlan döntésre kényszerül. A vetésváltás eb­ből eredő kockázata megszün­tethető, ha a termelőüzem bio­lógiai teszteléssel elvégzi, il­letve elvégezteti a szermara- dék-viszgáiatot. Ez évtői kezdve a Somogy megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás meghatáro­zott díj ellenében vállalja az ilyen jellegű munkálatok el­végzését. Célszerű, ha az üze­mek előrelátható problémáik­kal, illetve vizsgálati igé­nyűikkel időben fölkeresik az állomást, mert a vizsgálati eredmény kézhezvételéig leg­alább 3 hétre van szükség, ami egyes esetekben túl hosz- szúnak bizonyulhat, s. tavasz- szal az érzékeny növények — burgonya, napraforgó, zöld­ségfélék stb. — károsodást szenvedhetnek. Az atrazin szemnaradvány vizsgálatát csak tájékoztató jellegű adatok szerzése céljá­ból maga az üzem is elvégez­heti nyáron a vetésváltásra kijelölt táblákon, egyszerű szabadföldi vizsgálattal. A ku­koricatábla kü’önböző részein augusztusban 2x2 m-es terü­leten el kell távolítani a ku­koricát, és a négyzet közepén 0.5x0.5 m-es, frissen fellazított felszínre fehérmustármagot kell kiszórni, majd ezt a ta­lajba gereblyézni. Ha a fehér- mustár károsodott, a követke­ző évben a területre csak ku­korica vethető. gépeket csak Kaposujlakon ja- I vítják majd.

Next

/
Thumbnails
Contents