Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
Repülőgépek pányván Pillérek f&nfoffl készült gálya boa. tógát ja szárnyait, vele szemben régi vitorlázó-, mezőgazdasági és vadászgépek sorakoznak szabadtéri kiállítás- ként. A gépek előtt az új iskolaépület, távolabb a készülő hangár egyre jobban felismerhető szerkezete tűnik szembe... Tél van, de a Repülőgépes Növényvédő Szolgálat kaposújlaki repülőterén most is akad tennivaló! A tavaszi munkákra kell előkészíteni a gépeket, bent a hangárban pedig javításra vár. nak a repülés nélkülözhetetlen kellékei, a jelzőpóznák, táblák, állványok. Az enyhébb időjárást máris kihasználják néhány gazdaságban. A kijelölt területekre műtrágyát szórnak a repülőgépek. Most 12 kis gép és egy nagyobb AN—2-es sorakozik betoncö- vekekhez rögzítve. Az új hangár elkészültével lényegesen) javulnak majd a lehetőségek: ] az országban levő AN—2-es | Eladók és kereskedők A műit év végén új üdítő Italt hoztak forgalomba A neve: Arola. Címkéjén — sok egyéb mellett — ez a felirat olvasható: »Cukorbetegek is fogyaszthatják«. A boltban, ahol Arolát vettem, végigmért az eladó. Kétszer is szemrevételezte a kosaram tartalmát, aztán — mint régi vevőtől — jó hangosan megkérdezte: »Mondja maga cukorbeteg ?« »Tudomásom szerint nem« — feleltem. Akik a kérdést kővetően rám figyeltek, kissé megnyugodva mentek tovább válogatni a gondolákra tett áruk között. Az éladó viszont folytatta a meglehetősen egyoldalú társalgást: »Ez cukorbetegeknek való.« Próbáltam magyarázni, hogy az is a feliraton azt jelenti, hogy mindenki fogyaszthatja mert jó ízű, mert magas a C-vjtamin- tartalma, és olyan édesítőszerekkel készül, amelyet baj nélkül a cukorbetegek is fogyaszthatnak. Az eladó meg- győzhetetlen volt: tovább érvelt, s bár érvei hatástalanok maradtak azzal a jóleső érzéssel fejezte be a társalgást: mindent megtett azért, hogy a vevőt lebeszélje erről a cikkről. Megkérdeztem tőle: kóstolta-e már ezt az üdítő italt? Borzongva így felelt: azt már nem. És a tájékoztató címkét sem olvasta el. Egy másik boltba®, egy másik kereskedő — arra a kérdésre, hogy milyen az a mártott keksz, amelyet újdonságként kínált — egyszerűen felolvasta a csomagoláson látható tájékoztató szövöget: nem tett hozzá és nem vett el belőle. »Tehát jó?« — kérdeztem, »Biztosan« — felelt bizonytalanul. »Kóstolta már?« A kérdésre így hangzott a felelet: »Nem, még nem.« Harmadik történetet is •negjegyeztem vásárlásaimból. Az égjük ABC-ben — amikor a sajtok előtt tanács- talankodtam — odalépett hozzám az eladó, és megmutatta, hogy melyik ömlesztett sajtot vegyem meg Még hozzátette: »Nem bánja meg ha meg-' kóstolja.« Megkóstoltam. Azóta szinte csak ezt a sajtot veszem. Hasonló története mindenkinek van, aki rendszeresen vásárol. A vevő és a kereskedő kapcsolata sajátos. Az ön- kiszolgáló boltokban az egyre inkább tért hódító hiedelemmel ellentétben nem azért vannak az eladók, hogy figyeljék: melyik vevő teszi a kosár helyett a szatyorba az árut, s próbálja fizetés nélkül kivinni az üzletből. A feladatuk sokkal inkább az hogy tájékoztassák a vásárlót az áruk tulajdonságáról, minőségéről, használhatóságáról. Aid tájékoztatni akar, annak tájékozottnak is kell lennie az áru tulajdonságairól. Az iskolában — sok egyéb mellett — áruismeretet is tanítanak az ipari tanulóknak. Az ott szerzett ismeretek azonban csak a kezdetet jelenthetik. A viselkedést a gondolák között nemcsak a vevőnek kell megtanulnia, hanem az eladórtak is. A boltos soha nem engedheti meg magának azt, hogy kioktassa a vevőt. A tájékoztatás azonban munkaköri kötelessége. Ez a legkevesebb, amit megtehet Régi, ma már nyugdíjas kereskedők sok történetet mesélnek. Az egyik így hangzik: a segédek versenyeztek abban, hogy ki tudja gyorsabban annak az ellenkezőjét rábeszélni a vevőre, amit éppen venni akart Tapasztalatom az, hogy egyre ritkábban beszélnek rá új cikkre. Pedig a boltokban rengeteg az újdonság. Kereskedőből úgy látszik, kevesebb van. Eladók lettek a kereskedők. Dr. K. L Jerzy Ecfigey Mister McscAredc üzletei PORDfronA' BÄBA MMÄty A lapok hírül adták, hogy a bányát mister Henry Mac- Areck gazdag ültetvényes vette meg, akinek első dolga volt, hogy a bányát bezárta és minden alkalmazottat elbocsátott Fény derült arra is, hogy a bánya megvétele előtt mister MacAreck és Marty Brett fiatal mérnök, aiki korábban évekig dolgozott az európai és afrikai uránbányákban, még a bánya megvásrlása előtt többször járt a kis városban, felmért minden területet »Mister MacAreckhez sokkal nehezebb bejutni, mint a Fehér Házba — írták a lapok. — A bánya és a területe teljesen megváltozott. A hatalmas területen minden fát kivágtak, minden bokrot ki- irtottaik, sőt még a füvet is lekaszálták. A területet három méter magas szögesdróttal vették körül. Ótvenméte- renként hatalmas reflektorok világítják meg. A tíz méter magas őrtoronyban két-két íeffegyverzett őr. Ä szögesdrót mentén hatalmas, vad kutyák száguldoznak. A közeibe sem lehet férkőzni. Hatalmas táblák jelzik azt is, hogy »magánterület, idegeneknek tilos a bemenet.« A régi bánya egykori bejárata valóságos erődítményre hasonlít. A sűrű szögesdrótháló háromszorosa, mindegyiken át kapu vezet. A harmadik csukott kapu mögött állig felfegyverzett őr áll és közli, hogy semmiféle információt nem adhat. Az újságíró hiába ostromolja telefonon Mac- Arecket vagy Marty Brettet, a titkárnőtől azt a választ kapják, hogy üzenetüket közük mister MacAreckkeL Különben is hamarosan sajtókonferenciát tart. Külötudósí- tónkat már el is küldtük.« Mister MacAreeket idegesítette, hogy az újságírók teljesen körülvették a bányaterületét. A telefonoslány minden kérdésre azt válaszolta, hogy a bánya Igazgatósága délután öt órakor sajtótájékoztatót tart, amikor minden kérdésre válaszolnak. A New York Herald Tribune így számolt be a szenzációs eseményről: — Pontosan öt órakor, amikor megjelentünk a bánya bejárata előtt, az őr kinyitotta a harmadik kaput. Az udvaron már várt bennünket az igazgatóság titkárnője és néhány fiatalember. Kétségtelen, hogy szolidan felfegyA vadonatúj csarnokot még nem rendezték be teljesen. A bejárattal szemben, az első gép mellett harminc év körüli munkás. Feszülten figyeli a befogott munkadarabot. Néhány szót vált a körülötte készségeskedő tanulókkal. Kék köpenyes fiatal nő futtában egy puszit cuppant az arcára. — A feleségem — mondja Kutrovácz Sándor marós. — Ö is itt dolgozik. De ha az itt folyó életre kíváncsi, ne elégedjen meg velem — és már int is a túlsó sarokba, Németh Tibor esztergályosnak. — Mindketten mezőgépesek voltunk, csak Tibor helyben maradt, a vállalat Mező Imre utcai telepén dolgozott, én pedig a Jutái úton. A Csepel Művek Egyedi Gépgyára Nehézgépgyárának két fiatal munkása élete együk legfontosabb mozzanataként említi azt a fél évet, amelyet -Csepelen töltött Arról beszélnek, hogy milyen élmény volt a százéves gyáróriásban jár- ni-kelni, az ott levő emberekkel véleményt cserélni, egjüitt dolgozni. A múlt évet a kaposvári gyárban a felkészülésre szánták. Igazság szerint csak a2 idén januártól kellene itt termelni. 1978-ban mégis elkészítettek tizenöt AVS 25 típusú hegyezőgépet Kutrovácz Sándor és Németh Tibor ezeknek a gépeknek az alkatrészeit gyártja. — Eleinte nem voltak meg helyben a feltételek, Budapesten, Csepelen készültek az alkatrészek. Mi itt fokozatosan vettük át a munkát a törzsgyárban tanultak alapján. Most, hogy az új év elején a végleges helyünkre költöztünk, minden feltétel megvan a zavartalan, jó munkához. Kutrovácz Sándor korábban szerszám üzemben dolgozott; a tempó ott mindig nyugalmasabb, mint egy termelőüzemben. Németh Tibor műszakvezető volt. — Mi az, ami miatt az »előnytelen« cserére hajlottak? — Elsősorban a változatos munka. Korábban vissza-visz- szatérő munkadarabokon dolgoztunk. Itt benne van a cégünk nevében is — egyedi gépgyár —, hogy mindig mást kell csinálnunk. Most például már az AVS 40 típusú hegyezőgépeket készítjük. — Sok örömet ad a munka szépsége. Az, hogy századmilliméter pontosságú gépeket várnak tőlünk. Tudjuk, hogy termékeink nagy része sok pénzt hoz az országnak, hiszen exportra kerüL Izgalmas az is, hogy milyen értékes ötvözött acél nyersanyaggal bánunk. Ha ml selejtet adnánk ki a kezünkből, az nagy baj lenne Például én — mondja Németti Ferene — olyan nyersanyagokat fogok be a gépembe amelyeknek az értéke darabonként tíz-tizenöt ezer forint. Helyzetüket így summázzák! — Olajos ruhában fizikai munkások vagyunk. A valóságban tevékenységünk ötvennyolcvan százaléka szellemi munka. ' Az alkatrészekből a szerelő- üzemben áll össze a késztermék: a gép. Itt dolgozik Czingalek Lajos, aki az első csoporttal utazott átképzésre a fővárosbe Visszatérve társaival együtt építette és ma is építi magának a műhelyt, ahol dolgozhat. Az új esztendő új beosztást hozott számára: a PHG hidraulikus préseket és a vonópadokat gyártó csoport vezetője lett Egyelőre olyan csoportot is irányít, amelyik később a szakosodás során leválik. Most tizenhat embere van, véglegesen pedig hetedmagával dolgozik majd. — Tizenegy évig szerszámgépek felújítása volt a dolgom a villamossági gyárban.’ Az is felelősségteljes, szép munka, de tudja, új gépet csinálni ... Ennél jobb érzés nincs. El tudja képzelni, micsoda élmény az, amikor egykét hónapot dolgozunk egy gépen, aztán az szépen összeáll, és végül azt csinál ia, amit mi elterveztünk? Csepelről pedig annyit: sokat hallottunk róla, de azt látni kellett, érezni a légkörét Egymillió (orint értékű gyógynövény (Tudósítónktól.) A böhönyei álész hosszai évek óta foglalkozik a vadon termő gyógynövények felvásárlásával. Somogy megyében a legnagyobb forgalmat Ko- lapáti Ferenc, a szövetkezet felvásárlója bonyolítja le. A múlt évben a tervek szerint kilencszázezer forint értékű gyógynövény felvásárlása volt a feladata, ezzel szemben a húsz — igazolvánnyal is rendelkező — állandó gyűjtő segítségével egymillió forint értékű gyógynövényt vásárolt fel és szállított el a Herbáriá- nak. A minőség ellen nem merült fel kifogás. A böhönyei áfész-néi ez az üzemág évről évre nyereséget hoz, nem is szólva a népgazdasági érdekről. Tavaly 60 féle különböző füvet, gyógyító virágot szállított el a felvásárló. A többi között 38 mázsa hársfavirágot, 80 mázsa mákgubót, 27 mázsa babhéjat, 80 mázsa legyezőfüvet és 17 mázsa tyúkhúrt. Számottevő volt a sédkender, az orvosi veronikafű, a kamillafű, a rétífüzény, a fagyöngy és a bodzavlrág mennyisége. 1979-ben értékben és meny- nyiségben is túl akarják szárnyalni a múlt évi felvásárlást Arra ösztönzik a gyűjtőket, hogy az eddiginél nagyobb mennyiséget hozzanak a telepre. Szeretnek a gyűjtők számát növelni, örülnének, hogy a nyugdíjasok, az úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek is foglalkoznának az országnak jelentős valutát hozó gyógynövények gyűjtésévé!. Most télidőben leginkább fagyöngyöt és nyárfarügyet szednek. Az igazi szezon áprilisban kezdődik; A szerelőüzem legfrissebb dolgozója: Bucsek And~ rás géplakatos, szeptemberben jött. Egy éve Barcsról költözött a megyeszékhelyre. Az első kaposvári munkahelyén nem tudta a munkabeosztással összeegyeztetni a tanulást. — Végzős vagyok a gépészeti szakközépiskolában. Bevallom, szorongva léptem át ennek a gyárnak a küszöbét Sok mindentől tartottam, hiszen korábban szövetkezetekben dolgoztam. Hamar elmúlt a rossz érzés. Ami támogatást egy új dolgozónak megadhatnak, azt én mind megkaptam. És tudja, van itt valami jó a levegőben. Gombos Jolán Növényvédelmi tájékoztató Szermaradék-vizsgálatok Gyakran tapasztalható a termelőüzemekben, hogy a talajok herbicidszennyezettsége következtében az utónövényeikben érzékeny károk keletkeznek. A mezőgazdaságban elterjedt herbieidek közül a klóraminotriazinoknak (Aktikon, Hungazin PK) több éves hatásuk van, illetve a hatóanyagcsoport néhány tagja hatékony formában tobb éven keresztül a talajban marad, még viszonylag kis koncentrációban is képes elpusztítani az érzékeny növényeket Gyakran az üzemi szakember a vetésváltást illetően az egyes táblák atrazinszennye- zettségének kellő ismerete vérzett Őrök voltak. Felöltőjük alatt kidomborodott a géppisztoly alakja. Mindegyik fiatalember hatalmas farkaskutyát tartott pórázon. A titkárnő szívélyes szavakkal üdvözölte a sajtó képviselőit. E szavak ellentétben álltak a fiatalemberek viselkedésével, akik félkörbe vettek bennünket A titkárnő után a vezetőség képviselője kérte az újságírókat, fáradjanak vele a bánya melletti kis épületbe, ahol mister MacAreck vái kedves vendégeire. Elindultunk. Elöl a titkárnő, utána mi, újságírók, aztán a fiatalemberek a farkaskutyákkal. Majd elfelejtettem, megkértek bennünket, hogy a bánya területén ne fényképezzünk, ne is kísérletezzünk, mert az őrség utasítást kapott, hogy ezt megakadályozza. Szótlanul mentünk a régi hányó mellett. Amikor közeledtünk a barakkszerű új épület felé, az ajtón egy jóvágású férfi lépett ki. A bánya új tulajdonosa volt: mister MacAreck. Üdvözölt bennünket, aztán bementünk a barakkba. Az épület két szobából állt. Az egyikben laboratórium volt, ahol most a sajtótájékoztatót tartották, a másik, minden jel arra vallott, hogy a laboratórium raktára Házigazdánk kérte, hogy foglaljunk helyet Nyomban italokat hoztak. Amikor már mindannyian kielégítettük szomjunkat, szót kért mister MacAreck. — A bánya új tulajdonosa elég részletesen mondta el a történetet. Aláhúzta, hogy a korábbi tulajdonosokkal ellentétben a vezetőség komoly beruházásokat eszközöl, hogy újabb mélyfúrásokat és új aknákat létesítsenek. Mister Marty Brett főmérnök komoly geológiai kutatásokat végzett és már készítik is a fejlesztési tervet. E célból speciális laboratóriumot hoztak létre. A bányatulajdonos elmondta, hogy az első mélyfúrások sikeresek voltak. Hatalmas ösz- szegekre lesz szükség, ami két, három esztendő alatt megtérül. — Sajnos — mondta mister MacAreck, — megalapozatlan hírek keltek szárnyra az uránlelöhelyröl. Én, mint a bánya tulajdonosa, és Brett úr is, mint szakértő mérnök, kénytelenek vagyunk ennek az ellenkezőjét állítani. Itt semmiféle urán nincs. A cég célja az elöregedett aranybánya területén az új rétegek felkutatása és kitermelése. Kérem önöket, hogy szenzáció helyett ezt írják meg. Ezután következett mister Marty Brett. A szakember szemével tárta elénk a bánya mai helyzetét, és közölte, hogy a mérések szerint aranyrétegek vannak a mélyben. Ezután sokat beszélt a bánya fejlesztéséről, majd ő is kijelentette, hogy urán nincs. (Folytatjuk) hiányában (előző évi nagy at- raztnisLhasznalas, kedvezőtlen időjárási viszonyok, a táb- latörzsikönyv nem megbízható vezetése, személycserék stb.) megalapozatlan döntésre kényszerül. A vetésváltás ebből eredő kockázata megszüntethető, ha a termelőüzem biológiai teszteléssel elvégzi, illetve elvégezteti a szermara- dék-viszgáiatot. Ez évtői kezdve a Somogy megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás meghatározott díj ellenében vállalja az ilyen jellegű munkálatok elvégzését. Célszerű, ha az üzemek előrelátható problémáikkal, illetve vizsgálati igényűikkel időben fölkeresik az állomást, mert a vizsgálati eredmény kézhezvételéig legalább 3 hétre van szükség, ami egyes esetekben túl hosz- szúnak bizonyulhat, s. tavasz- szal az érzékeny növények — burgonya, napraforgó, zöldségfélék stb. — károsodást szenvedhetnek. Az atrazin szemnaradvány vizsgálatát csak tájékoztató jellegű adatok szerzése céljából maga az üzem is elvégezheti nyáron a vetésváltásra kijelölt táblákon, egyszerű szabadföldi vizsgálattal. A kukoricatábla kü’önböző részein augusztusban 2x2 m-es területen el kell távolítani a kukoricát, és a négyzet közepén 0.5x0.5 m-es, frissen fellazított felszínre fehérmustármagot kell kiszórni, majd ezt a talajba gereblyézni. Ha a fehér- mustár károsodott, a következő évben a területre csak kukorica vethető. gépeket csak Kaposujlakon ja- I vítják majd.