Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

nei (nun . aiumov, hz t Kalinyini "Városi 5. Pártbizott ságának első' titkára Kaiinyii és Kaposvár barátságáról be széL — Somogy megye központ Ját, f Kaposvárt,. az elmúl évek során megismertük éi megszerettük.Ajkét város ba rútságát <a turisták alapoztál meg. % Mindkét, . -fél arra tőre kedett,-az!iuta»6 csoportoknál minél alaposabban bemutass: Kalinyin, i> ■ illetve Kaposvái múltját,:- jelenét»’*: á két köz­pont gyárait,^ üzemeit,, Intéz ményeit fés-iiskoláit Ez mind­két-, fél kívánsága és érdeke hiszen;Kalinyinban és Kapos­váron *sok közös vonás fedez hető*tel;i(At-két 'városban ha­sonló .jellegű gyárak működ- nek.j ">.v t így lett KaBnytn és Kapos­vár testvérváros. Kalinyin egyik ' legszebb - terét, ahol a város első-magas házai épül­tek, Kaposvárról - nevezték el. Kidolgoztuk ; ü a kapcsolatok hosszú távú tervét, eszerint a két ■ fél : kölcsönösen ,, megis­merkedik - a párt-, a r tanácsi szervek, a szakszervezetek és az ifjúsági ^szervezetek tevé­kenységével. , ,ír, ' A szovjet párt- és területi küldöttségek látogatásuk al­kalmával tanulmányozták az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának, a városi és járási bizottságoknak az ipar és a mezőgazdaság irányításában szerzett - tapasztalatait. A ká­li nyiniak érdeklődtek az iránt, hogyan oldják meg a kapos­vári párt-, és KlSZ-szerveze- tek a tanulók , szakmai irá­nyítását. A somogyiak ebben szép eredményeket értek eL A szovjet vendégek egyik láto­gatásuk k során a kaposvári szakszervezetek tevékenysé­gével ismerkedtek. A kalinyi­ni tanácstagok delegációja a Kaposvári Városi Tanács munkáját tanulmányozta. A magyar - pártküldöttséget az iparvállalatok irányításá­nak kérdései, a szocialista munkaverseny és a beruházá­sok érdekelték. A kalinyini területen fejlett a gépgyártás, a textil- és fafeldolgozó ipar, és nagyszabásúak a beruházá­sok, például a lakásépítések. Hatalmas nyomdaipaii üze­mek létesültek. A kalinyiniak 1978 augusztus végén magyar küldöttséget fogadtak, ezt Klenovics Imre, az MSZMP oomogy megyei mzonsaganaa titkára vezette. A magyar elvtársak látogatásuk néhány napján a város és a terület munkásközösségeinek r életé­vel ismerkedtek. »-Az Önök tapasztalatait eredményesen tudjuk otthon alkalmazni!-« — mondta akkor Klenovics Im­re. > A Kalinyini Városi Pártbi­zottság nagy gondot fordít az üzemek közötti szakmai kap­csolatok ápolására. Ebben út­törő szerepet játszott a kali- nyini pamutfeldolgozó üzem, amely a kaposvári textilmű­vekkel alakított ki kapcsola­tot Jelenleg a két vállalat versenyez is. A cél a minél gazdaságosabb termelés. A két vállalat vezetői és társadalmi szervei munkájukról levelek­ben és táviratokban tájékoz­tatják egymást A testvérkollektívák kap­csolata most új szakaszba lép. A különböző szakmák képvi­selői között részletesen kidol­gozott tervek alapján szocia­lista verseny bontakozik ki. Ez úgy kezdődött hogy kiváló fonónőnk, Ligyija Arszenyeje- va tavaly Kaposvárra utazott és részt vett azon az ün­nepségen, amelyet Magyaror­szág felszabadításának évfor­dulóján rendeztek. Ligyija Arszenyejeva megállapodást kötött Tormási Jánossal, a ka­posvári gyár egyik legjobb dolgozójával, hogy szocialista munkaversenyre lépnek egy­mással. Ez a kezdeményezés követőkre talált Valja Kula' kova szövőnő Szabó Zoltánné- val, Jurij Blinov művezető­helyettes pedig magyar kol­légájában, Varga Ferenccel versenyez. A két ország test­véri kapcsolatai tükröződnek ebben az élénk alkotómunká­ban. A szovjet és magyar textil­munkások nemcsak a terme­lésben működnek együtt A kalinyini pamutfeldolgozó üzemben rendszeresen barát­sági esteket tartanak, megbe­szélik a magyar eredménye­ket, vetélkedőket szerveznek Magyarországról. A vállalat nagy példányszámban megje­lenő üzemi lapja pedig cik­ket közöl a textilművek kol­lektívájának életéről. A kaposvári gyár MSZBT- tagcsopórtja első lett például a »Ki tud többet a Szovjet­unióról?« versenyen. A válla­TévéelSzetes — negyedévre Új sorozatok Elkészült a televízió ne- gvedéves »előzetese«. A kö­tetnyi programból megtudtuk, hogy háromrészes sorozat adá­sát kezdik meg: a dokumen- tumfilm a Magyar Tanács- köztársaság emlékeit tárja a nézők elé. Róbert László foly­tatja a Tisztel endők-soroza- tát, négy film készült el az egyház és a társadalom kap­csolatáról, mindegyik színhe­lye Franciaország. Megalaku­lásának harmincadik évfor­dulóján mérleget készített a televízió a szocialista orszá­gok gazdasági közösségéről, a KGST-rőL Űj tudománypolitikai vita- műsor kezdődik februárban. A politika, az ideológia, a tudomány egymáshoz való vi­szonya, a világgazdasági kor­szakváltás, a struktúraválto­zás és a magyar népgazdaság — néhány téma az új sorozat első adásaiban elhangzó vita­műsorból. Színház a televízió” ban: új műsor született, min­den hónapban részletes tájé­koztatást ad a bemutatókról. A kaposvári közönség is lát­hatta Gogol Egy őrült napló­ja című monodrámáját Dar­vas Ivánnal a címszerepben; a televízió sajátos formában rögzítette az előadást Horvai István rendezésében. Pogány Judit és Reviczky Gábor — a Csiky Gergely Színház tagjai voltak — is szerepet kapott Bereményi Géza Imre című tévéjátékéban. A Gothár Pé­ter rendezte darab egy, elege-. lat könyvtárában állandóan megtalálhatók a szovjet iro­dalom, legújabb kiadványai, és több száz munkás rendszere­sen olvassa a magyar nyelven megjelenő szovjet folyóiratot. A kalinyiniak ünnepélyesen megemlékeznek a testvéri ma­gyar nép nevezetesebb törté­nelmi eseményeiről. Tavaly volt 60 éves a Kommunisták Magyarország Pártja, és köze­ledik a Magyar Tanácsköztár­saság jubileuma is. Hat évti­zeddel ezelőtt alapoztuk meg népeink barátságát, és ma ez a testvéri kapcsolat fejlődik, erősödik, A Kalinyin és Kaposvár kö­zötti együttműködés kiszélesí­tésében fontos szerepet ját­szik a Komszomol és a KISZ. A két város fiataljai minden évben csereutazáson vesznek részt, hogy az ifjúsági szer­vezetek munkáját tanulmá­nyozzák. A mi küldöttségünk megismerkedett a Somogy megyei KISZ honvédelmi if- júságnevelö munkájával és az Ifjú Gárda tevékenységé­vel. A Kalinyinba látogató magyar KISZ-esek részt vet­tek azon az emléktúrán, ame­lyen a korhszomolista fiatalok meglátogatták a szovjet nép­nek a forradalomban, a há­borúban és az építőmunkában elért győzelmeinek emlékhe­lyeik A nyárt szünidőben a kali­nyini úttörőház és a kaposvári Gárdonyi Géza általános isko­la kisdiákjai csereutazásokon vesznek részk Jó kapcsolat alakult ki a két város felsőoktatási intéz­ményei között is. A Kalinyini Állami Egyetem és a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola diákcseréket bonyolított le, és a két tanintézmény haligatió nemzetközi esteket rendeznek A kapcsolatok állandó bőví­tését szolgálja számos ipari üzem ifjúsági szervezeteinek együttműködése is. Jelentős a két város közötti kulturális kapcsolat. Kaposvá­ron művészeti fotókiállítást rendeztünk, ez Kalinyint és lakóit mutatta be. És persze mi is megcsodálhattuk a ma­gyar fotóművészek munkáit. A kalinyiniaknak nagyon tet­szett a Somogy együttes mű­vészeinek fellépése. Szoros szakmai kapcsolat alakult ki a Kalinyinszkaja Pravda és a Somogyi Néplap szerkesztősé­ge között. A két szerkesztő­ség munkatársai fölkeresik i egymást, nemzeti ünnepeken és jubileumokon cikkeket kül­denek egymásnak. A Kali- nyinszkaja Pravda rendszere­sen közöl magyar témájú cik­keket az alábbi rovatcímek­kel: »Tallózás a Somogyi Nép­lapban«, »A testvéri Magyar- országon történt«, »Somogy megyei újdonságok« stb. A so­mogyi újságban szintén meg­jelennek hasonló cikkek. A testvérvárosok közötti munkakapcsolatok fontos té­nyezői a népeink közötti ba­rátság további elmélyítésének. (APN) delien nagyapa történetét groteszk tükörben mutatja be. A Nyitott könyv sorozat­ban Lengyel József Neve: Bemhard Reising című műve is helyet kapott. A somogyi születésű író halála után ta­lálták meg a regényt, mely­nek története a harmincas években játszódik. A közelmúltban és koráb­ban bemutatott magyar fil­mek közül hamarosan a kép­ernyőre kerül a Pókfoci, a Herkulesfürdöi emlék, A kard és a Riasztólövés. Elkészült Bertha Bulcsu Tűzgömbök cí­mű regényének tévéváltozata. Bemutatja a tévé Az utolsó mozielöadás című filmet, A fej nélküli lovast, Mészáros Márta Kilenc hónap című al­kotását. A természetied velők­nek ajánljuk Homoki Nagy István felújított filmjeit. Március 23-án kezdődik és hat elődöntő után május 4-én ér véget az V. országos vers- és prózamondó verseny, mely­re öt somogyi fiatal kapott meghívást Végül egy érdekes építé­szeti — szociológiai film:' a Közösségi ház című riport­film arról szól, miként fogott össze néhány fiatal azért, hogy az albérlők házában iga­zi közösségi életet teremtse­nek. A film készítői Majos Máté épitésprofesszorral együtt keresték fel a hódme­zővásárhelyi porcelángyár kö- , zösségi házáL Javait a múzeumi tevékenység .Tegnap ülést tartott a Ka­posvári Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága• A testület napirendjén — egyebek közt — a Somogy megyei Múzeu­mok Igazgatóságának kapos­vári tevékenységét is megvi­tatták. Az Intézmény az utóbbi időszakban, a szakemberhi­ány és a helyszűke ellenére, a megyeszékhely tudományos és közművelődési életének megbízható »bázisává« vált Nem vitatható, hogy a kuta­tási tevékenység is jelentős mértékben fejlődött Másfél évvel ezelőtt meg­kezdték Kaposvár történeti anyagának kutatását a mű­emlékek fotózását gyűjtötték a munkásmozgalmi múlt em­lékeit Ugyancsak felgyorsult az ásatási folyamat. A me­gyeszékhely határában, a 61. sz. tehermentesítő út mentén egy, a középkorban elpusz­tult település temetőjét és templomát tárták fel, s lelet­mentő ásatást végeztek a Ka- posmérő felé vezető út men­tén, egy Árpád-kori falu he­lyén. A Mkioisoaott mégésaetí, népművészed és képzőművé­szeti értékeket a múzeum több kiállításon mutatta be. A múlt év eredményei közül első helyen kell említenünk Rippl-Rőnai József Rómá-he- gyi villájának a felújítását és megnyitását: e kiállítást eddig több mint négyezren látták­Az állandó régészeti és nép­rajzi kiállításra tavaly tizen - kilencezren voltak kiváncsiak. A múzeum munkatársai két és fél száz alkalommal bizto­sítottak tárlatvezetést az iskor lai csoportoknak és a szocia­lista brigádoknak. Az iskolá­sokon kívül az óvodás apró­ságokat is sikerült becsalo­gatni bábműsorokkal és baba­készítési »kurzussal«. Csak­nem egy tucatnyi kiállítást tartottak 1978-ban a Somogyi Képtárban; e tárlatokban harmincezren gyönyörköd­tek. Biztató kezdeményezés­nek Ígérkezik a képtári hang­versenyek sorozata. A felújított Latinra-emlék­szobát az év végéig négyezren tekintették meg: a csoportok részére ötven tárlatvezetést tartottak. Szintén kiáUításjel- legú látványosságok közé tar­tarik a szentjak&bl kolostor» rom és az október 1-én meg­nyitóit szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény, s négy időszaki kiállítás egészíti ki a listát A múzeum dolgozói jelen­tős ismeretterjesztő tevékeny­séget is végeznek Kaposvá­ron, hol rendszeresen —mint a Somogy megyei múzeumok baráti körében —, hol alka­lomszerűen. A munkatársak a múlt évben hetven előadást tartottak a megyeszékhely is­koláiban és Özeméiben a leg­időszerűbb régészeti, történel­mi, néprajzi és irodalmi té­mákról. E sokrétű tevékeny­ség — mint a beszámoló bi­zonyítja — a jövőben sem szakad meg­Íme. csupán egy-kettő a távolabbi tervekből! Bővítik a várostörténeti anyagot, s néhány év múlva állandó ki­állításon mutatják be. A ha­todik ötéves tervben irodal­mi múzeumot hoznak létre a természet- és állatkedvelő gyermekek »kedvenc« írójá­nak, Fekete Istvánnak a ka­posvári házában. Jelentősen fejlesztik a Rippl-Rónai-em­lékmúzeum anyagát is. Uj bemutató: Színdarab cím nélkül Nyolcvanegy előadást tartott a Fonómunkás Kisszínpad Sikeres évaddal növelte te­kintélyét a kaposvári Fonó­munkás Kisszínpad. Nyolc­vanegy előadást tartottak ta­valy, tizenhét klubrendez­vénynek volt házigazdája az együttes. 1978-ban ismét bi­zonyítottak: megtartották ki­emelt minősítésüket Vértes Elemér, az együttes vezetője azonhan jól tudja, a feladatok nem lesznek kevesebbek az idén sem. A Fonómunkás Kis­színpad ugyan néhány tag kiválásával meggyöngült, ám a próbák rendjének betartá­sával, új tagok toborzásával biztosítottnak látszik, hogy to­vábbra is magas művészi fo­kon dolgozzanak. Négy bemutatót tartottak tavaly, szovjet, német írók művei mellett Ördög Szilvesz­ter két darabját játszották. — A tagtoborzás tulajdon­képpen folyamatos. - Eddig nem vertük dobra, hogy a tehetséges fiataloknak helyet adunk az együttesben, mégis jöttek. Mivel tagjaink közül többen is tanulnak munkájuk mellett, a próbák pedig szi­gorú rendet követelnek, most úgy gondoltuk, meghirdetjük a tagtoborzást — mondta az együttes vezetője. — Idei tervük? — A megyei művelődési központtal közösen létreho- zuk a színjátszó műhelyt. A foglalkozások elsősorban to­vábbképzés jellegűek lesznek, meghívjuk ezekre a többi csoport vezetőit is. Folytatjuk az ország kiemelkedő együt­teseinek a kaposvári bemuta­tását, így márciusban vendé­günk lesz a budapesti Perem' színpad. Egy arab szerző mű­vét mutatják be. Későbbiek­ben a tatabányai Bányász Színpad szerepel Kaposváron, Raffai Sarolta Értjük egy­mást? című művét dolgozta föl az együttes. A KISZ KB irodalmi színpada a Kirostált kavics című szociográfiai ih­letésű darab bemutatására vállalkozott. — És a Fonőmunkás Kis­színpad? — Márciusban mutatjuk be Frederico Garcia Lorca Szín­darab cím nélkül című eddig még elő nem adott művét, melyet nemrégen fedeztek föl, s a Nagyvilág decemberi szá­mában olvashattunk. A szín­házról szól a mű. Másik be­mutatónk témája hasonló, ez a közönséggel foglalkozik, szerzője ugyancsak Lorca. Az idén még bemutatjuk Victor Rozov Felnőnek a gyerekek című művének rövidített vál­tozatát, s a nemzetközi gyer­mekév alkalmával két űj ösz- szeáilítást tervezünk. A nyá­ron ismét jelentkezünk a szentjakabi romoknál. A textilfestő szakkörben Rádió jegyzet A Béla A fővárosi, Marczibányl téri ifjúsági házban az egyik kép­zőművészeti csoport tagjai különféle textilfestési eljárások­kal és hagyományokkal ferner ködnek. A Húszas stúdió olyan ifjú­sági műsor, mely felnőtti fe­lelősséggel tárgyalja társadal­mi gondjainkat; átlagsorsokat mutat fel, vagy éppen az ex- tremitás- segítségével reflek- toroz a legégetőbb kérdések­re. S ami nem minden riport­műsorra érvényes: állásfogla­lása egyértelmű, rokonszenves és elkötelezett. Mostani jelentkezésekor így fogalmazta meg a szerkesztő azt, amiről a műsor ' vallani akart: »...Egy cigánycsalád Béla nevű fiáról van szó, aki a rajttól a cél felé futva két akadályt sikeresen vett már. Szaíkmunkás lett, majd beju­tott a főiskolára. Béla most is fut: a félévi vizsgák léceit nem szabad levernie. Az egy­kori cigánytelepen így biztat­ják a szükségszerűnek vélt sorsból kifelé igyekvő csalá­dok iskolába járó gyerekeiket: »Ott van a Béla! Ha neki si­került, talán majd neked is!« Azt hiszem, e szerkesztői ösz- szegezés, tartalmi kivonat vi­lágosan bizonyítja a fentebb leírtakat. Cigányság: hazánkban me- gyényi népesség. De talán nincs is más embercsoport, mely ennyire rétegezett lenne. Élnek még putriban, szinte no­mád körülmények között, de laknak a komfort »áldásai« között is. S a két véglet még mennyi fokozatot foglal ma­gában! Tudati szintjük is ha­sonlóan rétegeződiík... Sokai ismerek közülük: olyanokat is, akik tízévi újságfrőskodásom alatt évtizedeket léptek előre életszínvonalban. gondolko­dásban. Olyanokat is. akik em­berhez méltatlan körülmények között élnek. A Húszas stúdió somogyi riportalanyát nem is­merem személyesen, de köz­vetve igen: az adásnak sike­rült közel hoznia hozzám, a hallgatóhoz. Azt hiszem, ez a riport legnagyobb érdeme. »A Béla« szentai születésű, tüske­vári, majd kaposvári nevelte- tésű fiú. Apja, nevelőanyja ■munkás volt. Az iskolában először nem fogadták be, ahogy mondja: »a cigányt le­hetett csúfolni, verni?. Ipari iskoláskorában javult az em­beri közérzete. Ott már in­kább a társat, az embert lát­ták benne. A közösség — ío- gaimazta meg — olyan erő, mely előreviszi az egyént, fele­lősségre is tanítja önmagával és másokkal szemben. Laka­tos lett »a« Béla. Megnősült, Magyar lány ment hozzá. Igaz, az esküvőn egyikük szü­lei sem voltak ott, de a két fiatal hamar kivívta magának mindkét fél becsülését Béla célja, mióta eszét tud­ja: adni az embereknek. Ezért jelentkezett, amikor arra le­hetőség nyüt, főiskolai előké­szítőre szakmunkásként Nem volt ez olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen pártbizott­sági segítség is kellett hozzá. A gyárban a KISZ-titkár vé­gig mellette állt, s a munka­társak rokonszenvét is bírta. De — s ez a riportból világo­san kiderült — nem látja min­denki világosan: miért kél! »k item í itatni« népművelőnek egy szakmunkást E konflik­tus alighanem mára sem oldó­dott fö] teljesen. A riportmontázs erénye, hogy »körüljárja« a témát: az egyént mutatja be, de az egye­diből általánosítani képes. Bokros Katalin, a riporter megszólaltatja a testvért; a nevelőanyát, az üzemi mun­katársakat, a mérnököt a KISZ-titkárt, a személyzeti vezetőt, az előkészítős társadat és tanárokat stb. — így kere­kíti ki a portrét egy rokon­szenves. célratörő egyéniség arcképét. Hivatkoztunk arra, hogy a problémafelvető típusú műsor szinte mindig szóki­mondó, ezért rokonszenves Bokros Katalin »rámenóssé- ge-«. A húszas stúdió adásaiban mindig érezhető a gondozó szerkesztői munka. Kovalik Márta ezúttal jól megváloga­tott idézetekkel, versrészletek­kel segített általános érvé­nyűvé emelni a riportot tel­jes sikerrel. Az adást későbbi időpontban megismétlik. U L. Kaiiiiffn és Kaposfár barátsága

Next

/
Thumbnails
Contents