Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
A MkHbdUmnrak:. wgwn»" tesen a Nagyközségért emlékplakettnek ezúttal, ebben a kollektívában a szokásosnál nagyobb hatása volt. Talán, mert eddig nem kényeztették ünnepléssel, elismerő szavakkal. A tabi Mezőgép fönnállása óta — gépállomás korszakától a jelenéig — sok nehéz feladattal küzdött meg; kezdetben, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején a szövetkezetek technikai bázisa, majd az iparosodó Tab első gyáregysége volt, amely »a legidősebb fiú« szerepét vállalta az egymásután létesült üzemek »családjában«. Csak egyetlen példát említünk ezzel kapcsolatban 196.1- tól az ipartelepítés megvalósulásáig a szakmunkás-utánpótlás helyi központja volt a Mezőgép, pontos nevén; a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat Tabi Gyáregysége. Kezdetben itt az új üzemek számára is képezlek például forgácsoló szakmunkásokat. A gépállomástól a konténergyártásig — a múlt évi hctvenegymilliós termelési értékig — hosszú volt az út. „A legidősebb fUT Közös erővel, szakmai tudással Keller László igazgató — aki friss diplomás mérnökként valamikor szintén egy somogyi gépállomáson kezdte a gályáját — most egy kis meghatódó ttsággal idézi a hőskort — A »szakmai mag« az a néhány falusi mesterember volt, aki bejött a gépállomásra dolgozni — mondja — Tulajdonképpen ők kezdték a traktoros- és a szerelőképzést is. Magam is sokat tanultam a gépállomáson, mindenekelőtt azt hogy nincs olyan gond, nehézség, amelyet közös erővel, szakértelemmel, jó szándékkal meg ne lehetne oldani. Talán egy kissé frázisszerűen hat ez a kijelentés, de aki a hőskorban a gépállomáson dolgozott tudja, hogy igazam van. Erre a tanulságra, tapasztalatra nagy szükségünk volt, mert a fejlődés újabb és újabb próba elé állított bennünket. A gépállomásból gépjavító állomás lett Aztán »minigyár«, egy-egy nagyüzem kihelyezett részlegeként. Kooperáltunk a Csepel autógyárral, a Hajtómű- és Felvomóüzem- mel, a Győri Vagon- és Gépgyár hátsóhíd-gyárrészlegé- vel, a szombathelyi Élelmi- szeripari Gépgyárral és a többi. Közben Tabon ipari üzemek létesültek. Az ipartelepítés során, érthető módon, csakis a már meglevő üzemtől lehetett segítségre számítani. Adtunk. Szakembereket is. És közben »profilt« próbáltunk kialaki tani, hogy megalapozzuk az üzem jövőjét. Nehézségek mindig adódLebontják a cselédlakásokat Busz indul a gazdaságba Jobb szociális helyzet A somogyi állami gazd aságok as ötéves tervben 319,7 millió forintot irányoztak elő szociális kiadásokra. Három év elteltével 72 százalékos időarányos teljesítést értek cl. A csaknem 180 millió forintból legtöbbet — 56,8, illetve 36,3 milliót — munkásszállításra cs lakásépítésre költöttek ... A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozok Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága a múlt héten vitatta meg a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló feladatok időarányos megvalósításáról és a további tennivalókról szóló jelentést A gazdaságok munkahelyi bizottságai sokat tehetnek a célok eléréséért az adott területeken — erről beszélgettünk Calabár Emillel, a MEDOSZ megyebizottságának titkárával. — A példák sorával bizonyítható, hogy a három évben sokat javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei a somogyi állami gazdaságokban. A beszámoló is tartalmazta, mi is tapasztaltuk, hogy a tíz állami mezőgazda- sági nagyüzemben dolgozó csaknem 8400 ember — a fizikaiak aránya meghaladja a 75 százalékot — munkájának gyümölcseként a vállalati eredmény és a termelési ér' ték is gyorsabban nőtt a tervezettnél. A bérszínvonal szintén elismerésre méltó mértékben emelkedett, azonban így is elmarad az országos átlagtól, sőt a különbség még nagyobb lett, mini amennyi 1875-ben volt. A megyebizottság ezért hívta föl az alapszervezetek figyelmét arra, hogy jó módszerekkel, eljárásokkal — szocialista munkaverseny kezdeményezésével, a takarékos gazdálkodásra, újításokra és ’ésszerűlédlakások felszámolásának befejezéséhez a böhönyei gazdaság is. Ennék a célnak az elérésén munkálkodnak a bogiáriak, a bárdibükkiek, a kaposváriak és a dél-somogyiak is. Legnehezebb feladat előtt az utóbbi üzem áll: a Dél-somogyi Állami Gazda' Ságban 1975-ben még 298 cselédlakás volt, s ebből 246-ot mar akkor lebontásra ítéltek... Ezek a számok ennyi családot jelentenek. A dél-somogyiak lakásépítési programja 1975 után kezdődött, s ennek keretében 120 lakást építenek 1980-ig (az első tizenhatot az idén márciusban adják át a dolgozóknak). Ugyanakkor támogatják a lakásvásárlásokat és a magánépítkezéseket. Mindezt egybevetve sok munkára — és sok pénzre lesz még szükségük, hogy elérjék azt. amit a kutasiak: ők a saját rezsis építéssel, a vásárlások támogatásával felszámolták a régi cselédlakásokat. — Sok még a tennivaló a munkahelyek szociális ellátottságának javításáért. Az a tapasztalatunk, hogy ezek a beruházások húzódtak el leginkább, s jóval elmaradnak a termelő beruházások színvonalától. A feszültséget fokozza, hogy az igények nőnek: a termelésbe lépő új, szakképzett munkaerő korszerűbb munkakörülményeket kíván, s a dolgozóknak ezt a kérését mielőbb teljesíteni kelL A szociális terv 72 százalékos teljesítésében nagy ösz- szeggel szerepel a munkás- száltitás. Tavaly saját gépkocsijaikkal majdnem 5900 dolgozót vittek a munkahelyükre, illetve onnan haza. — Gondok e téren főként a csúcsmunkák idején tapasz- talhátók, ezért javasoltuk: törekedjenek a gazdaságok közösen megoldani a feladatok egy részét a területükön levő más vállalatokkal ugyanis munkásszállító buszokból nincs annyi, ameny- nyi kellene, így a meglevő járműveket jobban kihasználhatnák. Az üzemi étkeztetés minőségi színvonala és kedvezményes ára megfelelő, kulturáltságán viszont javítani kell. Mind több gazdaság járul hozzá a körzetében levő kulturális, sport- és gyermekintézmények fenntartásához, illetve fejlesztéséhez. Előbbre léptek az elmúlt három évben a vállalati üdültetéssel, s ebben különösen a bogi áriak példája érdemes a követésre. H. F. t*fc Ax tM tbwnefcfce például olyan dolgozók is elmentek tőlünk, akikre nekünk is szükségünk lett votaa. És mégis ... Elmondhatom, hogy dolgozóink ötven százaléka törzsgárdatag, s több mint ötven százaléka még nem érte el a harmincéves életkort. A gyáregységnek 245 dolgozója van, s e létszám fele szakmunkás. (Közülük 12-en érettségizettek.) A második és a harmadik szakma elsajátítása végett jelenleg tizennégyen tanulnak; hét betanított munkás ugyancsak tanfolyamra jár, hogy megszerezze a szakmunkás-bizonyítványt. Ebben az üzemben »zöld utat« kap a tanulni szándékozó, nem sajnálják tőle a támogatást, például a munka kedvezményt, holott két műszakban dolgozik a kollektíva. »Mindenben segítjük a továbbtanulókat, csak fejet nem adunk, mert nem adhatunk nekik«, mondja az igazgató. »Tudjuk, hogy ez a befektetés busásan megtérül majd az üzemnek.« A dolgozók politikai képzése is rendszeres, hatékony: sokan járnak marxista középiskolába, néhányan esti egyetemre is. A tovább tanulók nyolcvan százaléka tisztességesen, eredményesen elvégzi azt, amire vállalkozott. 1976-tól úgynevezett kis- konténereket gyárt a vállalat, s termékét a MÜÁRT által értékesíti. A konténerekre — az anyagmozgatás, rakodás e korszerű eszközeire — egyre nagyobb szükség van a gazdasági életben, következésképpen a gyáregységnek nincs értékesítési gondja, összesen 24 féle típusú terméket képesek előállítani (természetesen nem gyártják valámeny- nyit), s tavaly saját maguk hatféle típust fejlesztettek ki, ezeket bemutatták a Buda- transpack kiállításon.. A hazai és nemzetközi követelményeknek megfeleltek ezek a termékek, nagy érdeklődés nyilvánult meg irántuk, következésképpen megrendelések is érkeztek. A kollektíva tavaly úgynevezett gyorsprogramot teljesített: mintegy 26 ezer konténert gyártott, s az összes szerződéses kötelezettségének maradék nélkül eleget tett. Ugyanakkor 8.1 százalékos bérfejlesztést értek el 38 264 forint volt a dolgozók átlagbére az óesztendőben. — A gyáregység életképességének, jövőjének záloga az üzemhez kötődő, szakmailag képzett dolgozó közösség és természetesen a konténer — mondja az igazgató. — A fejlődés lehetősége adott. A' gyáregység rekonstrukciója a következő lépés, s az ehhez szükséges tanulmányterv mór elkészült. Folyik a technológiai és kivitelezési tervezés is. Teljes technológiai rekonstrukcióra van ugyanis szükség, mert a múlt évi 71 millió forint termelési értéket 1981 végére, változatlan létszámmal, több mint 100 millióra szeretnénk növelni. Korszerű körülmények között erre képesek leszünk. Sz. A. Fórumokat rendeznek a városrészekben Társadalmi munkára mozgósítanak sítésekre való ösztönzéssel — segítsék elő a termelési tervek teljesítését, illetve túlteljesítését, hiszen így teremthetők meg a magasabb bérszínvonal föltételei. Ha alaposabban megnézik a bérszínvonalnövelési tervet, talán kiderül, hogy nemcsak háromszázalékos emelkedésre, hanem többre van lehetőség. A »szóródás« nagy: három és nyolc százalék közötti bérszínvonalnövekedést tartalmaz egy-egy gazdaság terve. Ha növekszenek a gazdálkodás eredményei, mindenre több futja, nemcsak munkabérre. És erre is nagy szükség van! A gazdasági vezetők törekvéseinek szerves része a dolgozókról való gondoskodás. Ez tükröződik például a lakásviszonyok rendezésében. — Erőfeszítéseket tettek azért, hogy a dolgozók korszerű lakásokhoz jussanak. Hogy mást ne mondjak, az 1732 lakásból 772 cselédlakást tartottak számon három évvel ezelőtt. Elképzelhető, mennyi pénzt emésztenek föl ezek a lakások. Különösen elismerésre méltó a Kutasi Állami Gazdaságban elért eredmény, s közelebb jutott a cseJól sikerült a városrész! | fórumok premierje tavaly i Kaposváron. A tanácstagok csoportos beszámolóin mindenhol részt vettek a városi tanács vezetői is. A siker mindenképpen lemérhető azon, hogy kétezren voltak a tizen, nyolc rendezvényen, s közülük csaknem kétszázan a véleményüket is elmondták. Az előző évi beszámolókhoz képest nyolcszázzal többen voltak kíváncsiak a megyeszékhely fejlesztésének a terveire. A városi tanács, a népfrontbizottság úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy a lakosság ezt a formát igényli és elfogadja. A tanács most megkezdte az idei városrész! fórumok szervezését, figyelembe véve a tavalyi tapasztalatokat a módszerben és a szervezésben. A város vezetői arra számítanak, hogy most még többen vesznek részt a tájékoztatás és a kölcsönös véleménycsere szempontjából oly fontos rendezvényeken. A körzeti párt- alapszervezetek, a népfrontbizottságok, a tanácstagok ösz- szehangolt szervező munkájával el lehet érni, hogy tovább nőjön a résztvevők száma. Ez azért fontos, mert sokkal nehezebb a lakosság és a tanács kapcsolatának megteremtése egy megyeszékhelyen, mint például egy kisebb lélekszámú városban. Az emberekben sok a megválaszolatlan kérdés, előfordulhat téves tájékoztatás. E fórumokon tavaly a helyszínen válaszoltak százhetvenegy kérdésre, s mindössze száznegyvenegyre feleltek írásban. Lehet, hogy most még többen kérdeznek a helyszínen. A város közhangulatának szempontjából azért is fontosak most e fórumok, mert ott mindenki tájékozódhat Kaposvár költségvetéséről és fejlesztésének idei terveiről, a távlati elképzelésekről. Köztudomású, hogy a kiadások most mérsékeltebben növekedhetnek, a tanács az ország teherbíró képességeihez igazítva veheti be a tervekbe. hogy mire költhet, mit építhet meg. A választópolgárok jogos igényeire mindig odafigyeltek az ilyen jellegű rendezvényeken, most azonban egyértelmű igennel kell válaszolni a megvalósítást illetően, vagy ha nincs meg rá az anyagi fedezet, akkor a nem okait is alaposan meg kell magyarázni. A tavalyi tapasztalat azt mutatta, hogy a lakosság nemcsak kér, hanem a támogatásra is kész. A városfejlesztés fontos forrása a társadalmi munka; most különösen szükség van a növelésére, hogy a jelenlegi pénzügyi lehetőségei mellett még több elképzelés valósulhasson meg. kaposváriak eddig is bekapcsolódtak a közterületek tisztán és rendben tartásába, most még szélesebb körű felajánlásra lenne szükség. A fórumokon olyanok ülnek, akik jól ismerik a lakóhelyüket, meg tudják mondani, milyen. célok elerésere lehetne az ott élő embereket mozgósítani. Eddig is szép eredményeket hoztak az ilyen megmozdulások, s még bőven van tc-talék. Január 29-e és március 26-a között tizenkilenc fórum lesz Kaposváron. A vezetők, a tanácstagok és a választópolgárok párbeszéde megkönnyíti a gondok megosztását és a közös feladatvállalást. L. G. Korszerű szabászat Csurgón Korszerűsítette szabászatát a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet. Az itt dolgozó emberek munkáját okos gépek, automata berendezések segítik. Tcrítőgcp rakja egymásra a szöveteket. A szabásminta mulatja, hogy miként kell az anyagot vágni. A minta alapján gép vágja a szövetköteget.
