Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Középpontban az úf SALT-egyezmény A békét szolgálja az együttműködés Carter második üzenete az unió helyzetéről Carter amerikai elnök beterjesztette a törvényhozás elé évi jelentését az ország helyzetéről. A rádió- és tv-állomá- sok által is közvetített beszédben az elnök nagy hangsúlyt adott az új SALT-egyezménynck, s az év legfontosabb fel­adatának ítélte, hogy a kongresszus, a közvélemény elfo­gadja a jövendő megállapodást. Hidegháborús csúcs Algéria az FIN kmpsszosa előtt AlgZriffwa oecTl&a utolsó szakaszába étkezett az FLN — a Nemzeti Felszabadítás! Front — 4. kongresszusára va­ló fölkészülés. Mint az El MwJzsahid, az FLN lapja kö­zölt« az egész országban be­fejeződött a kongresszusa kül­dötteik megválasztása. A Január 27-én kezdődő kongresszus munkáját előké­szítő, 37 tagú nemzeti bizott­ság befejezte munkáját, dön­tött a résztvevők köréről, el­fogadta az újjászervezés alatt álló párt alapdokumentumai­nak tervezetét és határozati javaslat tervezeteket vizsgált meg; ezek gyakorlatilag az or­szág politikai, gazdasági, tár­sadalmi életének egészét át­fogják. A nemzeti bizottság döntése értelmében a kongresszus munkájának központi témája a két és léi évvel ezelőtt el­fogadott nemzeti charta alkal­mazása és a Huari Bumedien által kijelölt út folytatása lesz. Az országos politikai, társa­dalmi és egyéb tömegszerveze­tek, valamint a reprezentatív gazdasági szervezetek mellett a helyi közigazgatási és kép­viseleti szervek is képviselte­tik magukat a kongresszuson. a kijelentést Washingtonban úgy értékelik, mint a szélső- jobboldali csoportosulás és a katonai—ipari komplexum előtti behódolást, amely cso­portok máris aktív kampányt kezdtek a megállapodás rati­fikálása ellen. Az elnök hang­súlyozta, hogy a készülő új SALT-egyezmény nem nyújt egyoldalú előnyöket, mindkét nagyhatalomnak egyformán érdeke, és megfelelően ellen­őrizhető lesz. — Ha a Szovjetunió to­vábbra is jóhiszeműen tár­gyal, megszülethet a megálla­podás — fogalmazta meg sa­játságosán Carter. A törvény- hozás SALT-ellenes erőinek is szóló kitételekkel szemben egy vezető fehér házi tisztségvi­selő — az elnök beszédét még elhangzása előtt »»értelmezve-“ — az újságíróknak kijelentet­te; Washington arra számít, hogy a következő 2—3 hó­napon belül megrendezik a szovjet—amerikai csúcstalál­kozót, aláírják a SALT-egyez- ményi Ez alkalmat nyújt majd arra, hogy mindkét fél megerősítse elkötelezettségét az enyhülési politika mellett, széles körben áttekintse a kétoldalú és a világpolitikai kérdéseket, s így csökkenje­nek közöttük a súrlódások. Carter Ismételten aláhúzta az amerikai katonai erő je­lentőségét is. A Fehér Ház egyik illetékes vezetője min­denesetre azt mondotta a saj­tónak: várakozásaik szerint a következő hónapokban aláír­ják a SALT-szerződést, meg­rendezik a szovjet—amerikai csúcstalálkozót. — Űj korszak kezdődik az amerikai—kínai kapcsolatok­ban — mondotta ezután Car­ter —, az Egyesült Államok általában a korábbinál széle­sebb körű együttműködésre törekszik a világ különböző országaival. Az elnöki jelentés hazai vonatkozásban Indokolatlanul kedvező képet festett a gaz­dasági helyzetről, majd az infláció, a munkanélküliség enyhítését ígérte. Carter sür­gette a törvényhozást: hagy­ja jóvá a jövő évi (rekord­magasságú, összesen 138 mil­liárd dolláros) hadi költség­vetést. — Amerika nem kíván a világ rendőre lenni — mon­dotta az elnök, ugyanakkor arról beszélt: országa »»nagy erejével és befolyásával-« to­vábbra is »»rendezni kívánja a nemzetközi válságokat, mi­előtt azok kitörnek«. Carter, aki hétfőtől vendé­gül látja Teng Hsziao'ping kínai miniszterelnök-helyet­test, »reményteljes új kor­szak« kezdetéről beszélt a két ország kapcsolataiban. — Nem szabad elveszíteni az Izrael és Egyiptom közötti különbéke lehetőségét — mon­dotta az elnök. A Fehér Ház egyúttal célzott rá, hogy Vance amerikai, Dajan izraeli külügyminiszter és Khalil egyiptomi kormányelnök-he- lyettes találkozóján próbál­nak megoldást találni a zsák­utcából való kikerülésre, de újabb hármas csúcstalálkozó is lehetségles. Carter a takarékosságról, a munkanélküliség elleni harc­ról is beszélt, és — indoko­latlanul — rózsaszínűén ábrá­zolta a gazdasági helyzetet Az elnök szerint növekedtek a reáljövedelmek és a profi­tok — bár a statisztikák sze­rint az elmúlt években a reál- jövedelmek egyre több társa­dalmi rétegnél változatlanok, vagy csökkennek. Carter négyéves elnöksége »félidejében« terjesztette be második jelentését, amely az elnök általános politikai gyen­geségeit is tükrözte — mutat­nak rá megfigyelők. A beszéd, amely — közelebbről meg nem fogalmazott — »új ala­pokat« ígért az országnak, alig tartalmazott új elemeket Az első tv-kommentárok rá­mutattak: Carter népszerűsé­ge — bármennyire is törek­szik a hazai és a külpolitikai problémák megoldására — korlátozott, s nem kétséges, hogy saját pártjából is lesznek vetélytársal, amikor egy év múlva újra harcba Indul az elnökjelöltség megszerzéséért Washingtoniban az AtlantL- blokik, a NATO csúcskonfe­renciája 26. pontból álló köz­leménnyel zárult, olyan köz­leménnyel, amfely homályos diplomáciai kifejezésekbe van burkolva. Így is közli azonban, hogy a NATO-or- szágok 15 évre szóló, nagy­szabású mennyiségi és mi­nőségi fegyverkezési prog­ramban állapodtak meg. Ez nagyságrendben az eddigi hadikiadásokon túl körülbe­lül 80 milliárd dollárnyi já­rulékos fegyverkezési kiadást jelent. Luns NATO-főtitkár és záróíelszólalásában Car­ter elnök is utalt arra, hogy gondosan ellenőrzik majd a fegyverkezési terv végrehaj­tását A visszafogott nyelvezet ellenére is elárulja a közle­mény, hogy a NATO ülésére rávetette árnyékát az ameri­kai politika keményedése és ezen belül az amerikai— szovjet kapcsolatokban mu­tatkozó visszaesés. Már az értekezlet »tálalása« is mu­tatta ezt. Hiszen — pontosan időzítve — az alaphangot Brzezinski amerikai nemzet- biztonsági tanácsadó televí­ziós nyilatkozata adta meg. Ebben rendkívül brutális, a hidegháború »legszebb nap­jaira« emlékeztető támadást intézett a Szovjetunió ellen. Méltóságteljesebb hangnem­ben a NATO-értekezlet befe­jezése után elhangzott elnöki beszéd is tükrözte ezt a lég­kört Carter azt mondotta, hogy a NATO »az erő helyzetéből kíván békés kapcsolatokat potenciális ellenfeleivel, a Varsói Szerződés országai­val.« Ez a megfogalmazás is negatív értelemben tér el az utóbbi évek megszokott hangnemétóL A NATO kon­ferenciához fűzött kommen­tárjában a Pravda joggal jegyzi meg, hogy Carter »fel­szólalásának fő motívuma a katonai előkészületek foko­zására történő felhívás, kulcsszava pedig az erő volt«. Ami a részleteket illeti, a NATO fegyverkezési prog­ramjának konkrét lépéseiről természetesen zárt ajtók mö­gött tárgyaltak. A konferen­ciát tíz nappal megelőzte a NATO katonai tervezőbizott­ságának brüsszeli ülése. Ezen a tagállamok többsége beleegyezett abba, hogy 3 százalékkal növeli a katonai költségvetését. Az amerikai tervek szerint ezt a 3 száza­lékos növelést a következő öt esztendőben évenként meg kell ismételni. Ugyanezen a tanácskozáson a NATO úgy­nevezett »hosszú lejáratú vé­delmi programját« is beter­jesztették. Voltaképpen ez az a 10—15 éves fegyverkezési terv, amelyben a csúcsérte­kezlet részvevői Washington­ban megállapodtak. A szakértők által benyúj­tott program a járulékos 80 milliárdot a következő ka­tonai célokra fordítja: 1. A szárazföldi európai NATO- haderők megerősítése. 2. A tartalékok gyorsabb mozgó­sításának terve. 3. Az elekt­ronikus hadviselés hatékony­ságának fejlesztése. 4. A tak­tikai nukleáris fegyverek. (Ez utóbbi kapcsolatban van a neutronbomba problémá­jával is. A csúcsértekezleten Luns NATO-főtitkár kijelen­tette: megértik a neutron­fegyver gyártásának ideigle­nes elhalasztására vonatkozó amerikai döntést, de a kér­dés alakulása végül attól függ, hogy a Szovjetunió »tesz-e megfelelő engedmé­nyeket«.) A katonai előkészülethez tartozik, hogy elvben elfo­gadták egy olyan, különleges harci repülőgépekből álló flotta létesítését, amely őr­járatot végez majd az euró­pai NATO-országok keleti határainak mentén, (Ennek a »járőr-légierőnek« létesítése egymagában négymilliárd dollárt emészt fel.) Nem változtat a NATO- csúcs egyértelműen negatív megítélésén az sem. hogy az Atlanti Szövetség egyes tag­jai között továbbra is felfe­dezhetők nézetkülönbségek és ellentétek. A tanácskozá­son is megnyilvánult török— görög ellentét részletei már jól ismertek. A kisebb — mindenekelőtt észak-európai — NATO-tagállamok túlsá­gosan súlyosnak ítélik a fegyverkezési terheket, vo-i nakodásuk azonban a lénye­gen nem változtat Éppen így nem kell különleges jelentő­séget tulajdonítani annak, hogy Giscard d’Estaing fran­cia elnök nem vett részt a csúcstalálkozón. Valójában az utóbbi években Francia- ország és a NATO kapcsola­tai megerősödtek és Párizs afrikai fellépése egyértel­műen a katonai tömb és Washington érdekeit is szel­Nagy-Britannia Forgósztrájkok Nagy-Britanniában forgó- sztrájkokfcal folytatódik a másfél millió alacsony kerese­tű tanácsi fizikai dolgozók bérkővetelő sztrájkja, amely közvetlenül a kormány ötszá­zalékos bérnormája ellen irányúi. Számos körzetben munkalassító mozgalomban vannak a mentők. Az ország 420 ezer ápolónője és szülész­nője küldöttséget menesztett Callaghan miniszterelnökhöz, hogy figyelmeztessék: rövide­sen ők is sztrájkolni lesznek kénytelenek megélhetési ne­hézségeik miatt Számos körzetben sztrájkol­nak az útfenntartók, s ez a havas, csúszós téli időben kü­lönös nehézségeket okoz. James Carter amerikai el­nök az ország helyzetével fog­lalkozó hagyományos üzene­tében a külpolitikával foglal­kozva nagy figyelmet szentelt a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak, mindenekelőtt a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak. — A Szovjetunióval folytatott együttműködés — mondotta — a béke ügyét szolgálja, hi­szen az atomkorszakban a vi­lágbéke mindenképpen felté­telezi a nagyhatalmak közötti békét, s ez feltétlenül a nuk­leáris fegyverzetek ellenőrzé­sét jelenti. A szovjet—amerikai SALT- tárgyalások célja — folytatta az elnök — nem az, hogy egyik vagy másik fél egyol­dalú előnyökre tegyen szert, hanem az, hogy mindkét or­szág biztonságát szavatoljuk; megszüntessük a fegyverkezési hajszák költséges és vesze­delmes folyamatát, megőriz­zük a nukleáris erők szilárd egyensúlyát, és megmutassuk minden, a békében érdekelt félnek, hogy eltökélten együtt akarunk működni a béke megőrzésében. — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió — mondotta Carter elnök — egyaránt ér­dekelt a nukleáris háború ve­szélyének elhárításában. Az Egyesült Államok elnöke kijelentette: már csaknem minden kérdést megoldottak a SALT-tárgyalásokon, de ugyanakkor azt állította, hogy -megbízható és bizalmat kel­tő« megállapodás megkötése a Szovjetunió álláspontjától függ. Azt is kijelentette: nem ír alá »olyan megállapodást, amely nem erősíti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, s ha elrettentő erőnk nem ma­rad rendkívül meggyőző«. Ezt HÍREK A VILÁGBÓL A befejezetlen mozgalom Kínában Szabályok — az áldozatok számára GENFBEN újabb találko-1 zón vett részt a hadászati tá­madó fegyverzetek korlátozá­sával kapcsolatos tárgyaláso­kon résztvevő szovjet és ame­rikai küldöttség. AZ IZRAELI KABINET szerdán háromórás ülésen vizsgálta meg az Alfred At­herton amerikai utazó nagy­követ által az izraeli—egyip­tomi béketárgyalások felújí­tására javasolt kompromisz- szumokat és úgy döntött: to­vábbi megbeszélésekre van szükség­MALMTERCA PEOLI kubai külügyminiszter szerdára vir­radóan több napos hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett JAVASOLNI FOGJA Car­ter amerikai elnök a kínai vezetésnek. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyet­tesnek a jövő, heti látogatá­sán: hozzon létre »valami­lyen« kapcsolatot Dél-Koreá- val. A KÍNAI HATÓSÁGOK 1979. január 23-ával fölmond­ták a vízumkényszer meg­szüntetéséről Vietnammal kötött megállapodást. MORDECHAI ZIPPORI tá­bornok, izraeli hadügyminisz­ter-helyettes ötnapos »udva­riassági látogatáson« a chilei fővárosban tartózkodik. ÁLLÁST FOGLALT a ba­jor tartományi kormány a náci háborús bűnök eléviHhe- tetlensége és az ellen, hogy az NSZK-ban meghosszabbít­sák a háborús bűnök elévülé­sének határidejét. A SPANYOL RENDŐRSÉG bejelentése szerint a Navarra tartományban Tudelában őri­zetbe vettek négy személyt, föltehetően az Eta baszk ter­rorszervezet egyik komman­dójának tagjait. CARTER FOGADTA Sem Nuhn és John Glenn szená­tort. A két szenátor a Dél- Koreáhan állomásozó ameri­kai haderők »kivonási ütem­tervének felülvizsgálatára« tett javaslatot TENGERALATTJÁRÓKRA fölszerelhető új típusú Tri­dent rakétát lőttek föl és próbáltak ki kedden az ame­rikai Cape Canaveralben­MAGÁNLÁTOGATÁSRA a kubai fővárosba érkezett Agosthlno Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, az MPLA Munkapárt vezetője. A BOLGÁR KORMÁNY szerdai ülésén egyebek között intézkedéseket fogadott el a beruházási folyamat haté­konyságának növeléséről AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Kuba-ellenes gazdasági blo­kádja kárára van mind az amerikai, mind a kubai nép­nek — jelentette ki Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának orszá­gos elnöke a World Magaziné­nak adott Interjújában. ÜJABB FÉLKATONAI te­lepülés építésébe fogtak az izraeli hatóságok a Jordán fo­lyó megszállt nyugati part- . ján, Ramallah város közeié­ibe». __ 1 _ ~ A kínai párt­vezetés elha­tározta, hogy befejezettnek nyilvánítja -a negyek ban­dája« és kö­vetőik ellen folytatott or­szágos moz­galmat, s át­irányítják a tömegeik fi­gyelmét a »négy moder­nizálás« va­lóra váltásá­ra. A mozga­lom befejezésének hivatalos deklará­lása ellenére azonban a harc — a párton belül és azon kívül — folytatódik. Ez sok mindent bizonyíthat, csak azt nem, hogy valóban befejeződött a mozgalom . •. A kínai pártlapban elsőol­dalas kommentár jelent meg »Egyesüljünk és nézzünk elő­re!« címmel. A kommentár tulajdonképpen azt a kérdést feszegeti, hogy a hivatalos le­zárás ellenére miért folytató­dik mégis a mozgalom, és ha már folytatódik, hogyan viselkedjenek az egymással szembenálló erők. Az első számú viselkedési szabály hogy nem szabad olyasmit tenni, ami alááshat­ja a nehezen kivívott »«egysé­get és stabilitást«. A második szabály szerint a megoldásra váró rehabilitálási ügyekben »nagyvonalúan« kell eljárni, félretéve a személyes rokon- szenvet és gyűlöletet, »biza­lommal nézve a jövőbe«. A harmadik szabály arra hívja föl a sértett felet (azaz a kulturális forradalom áldoza­tait), hogy jogos haragjukat »a négyek« ellen irányítsák és bocsássanak meg tényle­ges kínzóiknak, akik az »»el­lenforradalmi revizionista vonal« hatása. alatt követték el bűneiket. A negyedik sza­bály szerint senki se töre­kedjék a kulturális forrada­lomban, vagy azt megelőzően elkövetett atrocitások kérdé­sében a személyes felelősség megállapítására, az ötödik szabály az egység érdekében felhívja a bűnösöket, hogy kérjenek elnézést áldozataik­tól és gyakoroljanak önkriti­kát Végül az utolsó viselkedési szabály a többszörösen meg­tisztított vezető testületek irá­nyítóinak és tagjainak figyel­mébe ajánlja a »proletár nagylelkűség« gyakorlását hogy előbb-utóbb mégiscsak befejezhessék a befejezetlen mozgalmat Kínában. gálja. Emellett a jelek sze­rint Franciaország is csatla­kozik az említett »járőr- légihaderő« létesítéséhez. Természetesen továbbra is komoly jelentősége van an­nak, hogy Franciaország nem változtatta meg De Gaulle döntését és kívülma- rad a NATO katonai szer­vezetén. Nyílt kérdés azon­ban, hogy miképpen válto­zik ennek a kivülmaradás- nak tényleges tartalma és értéke. Lényegében tehát a kato­nai tömbön belül meglevő ellentétek vajmi keveset változtatnak azon a tényen, hogy a NATO washingtoni csúcstalálkozója úgy vonul majd be a történelembe, mint az Atlanti-blokk késői és erőszakolt kísérlete a hi­degháború szellemének újjá­élesztésére. CSAK NÁLUNK C» KERAVILLO CSAK NÁLUNK Qt KERAVILL O CSAK KALÜNKC3 KERAVILLC3CSAK NÁLUNK KERAVILL O Teng Hsziao-ping Washingtonba készül. (International HenaLd Tribune)

Next

/
Thumbnails
Contents