Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

EGY VIZSGÁLAT OrOGYÉN Gondoskodás az emberről tat alkoholizmus elleni küz­delem gondjairól kérdeztük Honfi Istvánnét, a Vöröske­reszt Somogy megyei Szerve­zetének titkárát Jelenleg a megyei népi ellenőrzési bi­zottság vizsgálatot tart ipari üzemekben, tsz-eknél, állami gazdaságoknál, szállítási vál­lalatoknál, s ő a vizsgálatve­zető. — Az építőiparban — bár a munkahelyi vezetők egy része ezt nem hajlandó elismerni — a munkaidő alatt nagymérté­kű a szeszesital-fogyasztás. Itt nincsenek zárt munkahelyek, és az építkezések közelében mindig van egy-egy kocsma, ahol a dolgozók a munkaidő egy részét eltolták. Ez dön­tően befolyásolja a termelé­kenységet Bevett szokás, ha valakit a munkahelyen reggel megszon­dáznak, s kiderül, hogy már ivott hazaküldik szabadságra, szabadnapra, esetleg arra a napra nem kap fizetést A dolognak azonban semmiféle következménye nincs, ugyan­úgy, mint amikor valaki munkaidő alatt iszik. — A munkahelyi kollektí­vák nagy hatással vannak a fiatalokra, mégpedig nem a legjobb hatással. Az ipari ta­nulókkal általában nem az intézetben vannak ilyen gon­dok, hanem amikor a munka­helyekre kerülnek, s egy ilyen csoport »-befogadja-« őket Ezt látják, ezt teszik, s ha nem, akkor nem lesz »becsületük-«. A munkahelyi vezetőknek az ilyen szokás ellen nagyon szi­gorúan kellene föllépniük. A vizsgálat során azt is ku­tatják, vajon egy-egy munka­helyen hány alkoholista van, s mit tesznek érdekükben a vállalatok. • — A tapasztalatok szerint — mondja Horváth Gizella, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója — a vállalatvezetők általában mentik az alkoholistákat Azt írják a- jellemzésben: nem tudnak róla, hogy az Illető iszik, rendesen elvégzi a mun­káját stb. Aztán később kide­rül, hogy ennek az ellenke­zője az igaz. Egyszerűen attól félnek, hogy az illetőt alko­holelvonó kezelésre viszik, s a vállalatnál hiányozni fog. — Ha a hozzátartozók ké­rik, hogy valamelyik család­tagot »utalják be•*, okoz-e ez később családi perpatvart? — Sajnos, igen. Az alkoho­lista ilyenkor durván lép fel a családjával szemben. Ezért szerencsére sikerült olyan megoldást találni, hogy a rendőrség kéri az elvonókeze­lést Az ügyintézés azonban lassú, s kevés a kórházi hely. így, ha valakit erre kötelez­nek, majdnem egy év telik el, mire »behívják-«. — Van-* eredménye * ke­zelésnek? — Sok a visszaeső. Az al­koholisták általában akarat­gyengék, kezelés után vissza­kerülnek a régi környezetbe, így kezdődik minden elölről. Még a nagyfai munkaterápiás kezelésnek is csak akkor van eredménye,' ha az alkoholista le akar szokni az italról. Egyébként itt is az a gon­dunk, hogy túl hosszú az út, fnelynek végén az alkoholista •Nagyfára kerül. — A kaposvári kórházban 18 ágyat kaptak az alkoho­listák, s ez nagyon kevés — mondja Honfi Istvánná. — Szerencsére Nagyatádon is megkezdődött az elvonó keze­lés — ott is 18 hely van —, így valószínűleg hamarabb ke­rül sor egy-egy emberre. Az alkoholizmus betegség, tehát az alkoholistákat betegként kéne kezelni, azaz fontos len­ne az utógondozás, csakúgy, mint például a cukorbetegek­nél vagy a tüdőbetegeknél. Ilyen jellegű utógondozás nincs a megyében. A legfon­tosabb azonban a megelőzés, s ez csak társadalmi összefogás­sal valósítható meg. — A megelőzésre igazgatási szempontból nincs lehetőség — mondja Horváth Gizella. — A megye melyik részei­ből érkezik a legtöbb beutalt? — Nagyatád, Marcali kör­nyékéről. Nem azért, mert ott legtöbb az alkoholista, hanem mert ott legjobb az ügyinté­zés. Nagyfára eljutni nehéz. Szá­mos feltétele van annak, hogy valaki zárt intézetbe kerüljön. — Általában az mehet oda — tájékoztat dr. Sebestyén Tamás járásbíró —, akinél az alkoholelvonó kúra már telje­sen eredménytelen, ő maga képtelen betartani az együtt­élés szabályait, súlyos jellem­beli változások következtek be nála. Honfi Istvánná: — Vizsgálatunk kiterjed a vendéglátó és kereskedelmi egységekre is. Itt sem’csak a rendeletek betartását vizsgál­juk, hanem azt is, hogy a dolgozók között van-e alkoho­lista. Sajnos, akad olyan, aki már volt elvonókezelésen, az­tán amikor kijött a kórházból, ugyanarra a munkahelyre ke­rült, s ott továbbra is bőven van lehetősége az ivásra. A vállalat tehát nem helyezte át más munkahelyre, hogy vég­legesen meggyógyulhasson. Egységes megyei gondozó­hálózatra lenne szükség az alkoholista betegek érdeké­ben. A példákból kitűnik, hogy az Ilyenfajta elvonókúra eredménye kétséges megfelelő utógondozás nélkül. Sajnos, nő az alkoholisták száma, bár felbecsülni is le­hetetlen a számukat Megdöb­bentő a következő adat: húsz éve hazánkban 528 olyan el­mebeteget kezeltek, akit az alkohol tett tönkre. Tavaly 3314 ilyen beteg volt Dán Tibor Ilyen lesz a Marx tér A makett az átépített Marx teret mutatja a tér felett ha­ladó felüljáróval, és a Skála IL Aruházat. A kétszer egy­sávos felüljáró a Bajcsy-Zsili nszky utat köti össze a Váci úttal. A térrendezés előrelátha tólag 1980 végére, az áruház a 80-as évek elejére készül et Jerzy Edffgesr Mister MacAreck at*, üzletei tengői1 iA>BteAMHÄuf ftsrif horgot Állandóan a vételről beszél. A részvények több­ségét akarja, és maga akar a bányavezetéssel foglalkoz­ni. Nagy kedve kerekedett, hogy egy ipari vállalat igazi igazgatója legyen. Ez. számára valami jobb, mint kukoricát ültetni a farmján Alabamá- ban. — Akkor nincs mit töpren­geni — döntött a harmadik társ, Albert Stern úr. — Ide azzal a farmerrel, és tegye le a dollárt az asztalra. — Jő híresm van — szólalt meg Harry Bracken úr. — Van egy amatőröm erre a bányára. Egy naiv ember Ala- bamából, egy pénzeszsák. Nemrégen érkezett New York­ba, hogy jó üzletet csináljon. Egy keveset játszott a tőzs­dén. Küldtem neki néhány »biztos-« ügyfelet, úgyhogy ke­resett a pók, és most teljes bizalommal van Irántam. El­mondtam neki: cégünk meg­bízást kapott,» hogy a tőzsdén egy nagyobb mennyiségű a ranybány arészvényt helyez- zen eL Megemlítettem azt Is, hogy a társaim ezt az akciót maguknak akarják fenntartani. Elmondtam, hogy a bányában vizsgálatokat folytatták, és megállapították, hogy egy rész teljesen kimerült, de a mélyebb rétegekben gazdag lelőhelyek varrnak. Az én ala- bamal emberem bekapta a — Várjatok. Nem olyan sürgős. Egy kicsit jobban meg kell puhítani Hadd lelkesed­jen még jobban. Akkor többet fizet. Különben is vétel előtt meg akarja tekinteni a bá­nyát Okosabb lesz tehát két- három hét múlva meghívni. Addig csináljunk rendet Neb- rascában. Ez is kifizetődik. Mennél jobban megtetszik ne­ki, annál többet fizet — És annál gyorsabban elmúlik a lelkesedése — tette hozzá Kané. A három úr vidáman ne­vetett, mint egy jól sikerült tréfán. Ezután elkészítették a részletes tervet Elhatározták, hogy Bracken úr továbbra is gondját viseli a naiv alaba­rnáinak és jó tanácsokkal lát­ja el a tőzsdén. Kané és Stern urak pedig a bánya rendezé­sével foglalkoznak. Amikor már mindent el­rendeztek; Bracken úr Henry MacAreckkel, mert így ne­vezték a naiv alabamaitf' el­ment megtekinteni a bányát A két űr nyugtalanul várta harmadik társától a hírt Három nap múlva Bracken úr telefonált hogy minden rendben. A szerződést aláír­ták, és MacAreck úr átveszi a bánya vezetését Bracken úr New Yorkba való vissza­térése után nevetve mesélte el társainak, hogyan történt az üzletkötés. Ez a MacAreck úr még egy fickót hívott meg Valami ro­konát vagy barátját. Tíz év­vel fiatalabb volt nála. És még ostobább, mint Mac­Areck. Ügy látszik, Alabamá- ban csupa ostobák születnek. Egyetlen egyszer mentek le a bányába, ellenben két napiga környéken keringtek. Elmond­ták, hogy nagyon tetszik ne­kik a környék. A legszíveseb­ben azonban a régi meddőhá­nyó környékén kószáltak. A fiatalabbik elmondta, hogy a bányából nagyszerű szánkó- utat lehet építeni. Mindketten szüntelenül kis szélmalomfé­lével játszadoztak. — Szélmalomafélével ? Lódí­tasz! — állapította meg mis­ter Kané. — Haljak meg, ha nem igaz Jól láttam, hogy amikor a hányon mászkáltak, a fia­talabbik mindig elővette a ce­lofánba csomagolt szélkakast A szélkakas forgott, és halk zörejt hallatott. Mindketten bámulták és örültek, mint a gyermekek. — Végül is. hogy történt az eladás? — kérdezte Stern úr. — Második nap délutánján Tapasztottunk a Nagyatádi Konzervgyárból — Nagyatádon az idén ad­ják át az első munkásl akás- akcdóban épült lakásokat, és ebből a húszból hatot mi, konzervgyáriak kapunk — mondta Kaurics János, a Nagyatádi Konzervgyár vál­lalati szakszervezeti tanácsá­nak titkára. — Ehhez a 400— 420 ezer forint anyagi hozzá­járulást a múlt évi .termelési eredményeinkből kell biztosí­tani : húszszázalékos támoga­tást nyújtunk ezeknek az ott­honoknak a birtokbavételé­hez Ez az arány éppen a két­szerese annak, amennyit az OTP-lakásokhoz adhattunk. Éveken át sok sző esett ar­ról, milyen erőfeszítéseket tesznek a gyáriak. Az eredmé­nyeiket most majd forintokkal mérik. A mérlegbe kerülő adatok mögött ott van az em­ber a maga értékalkotó képességével, szorgalmával, gondjaival, megoldásra váró problémáival együtt. Ha az élet- és munka- körülményed jók vagy leg­alábbis kielégítőeik, nagyobb eredmények elérésére képes, sikeresebben vesz részt a gyár termelési feladatainak teljesítésében. A gyár vezető­sége törődik a dolgozókkal. A gondoskodás formáiról beszél­gettünk Kaurics Jánossal, s ő elsőként a lakásgondok eny­hítését említette. — Nyol cvan-kfíeneven dol­gozónk; igényel lakást jelen­leg. Az indokok persze válto­zóak. A lakáspolitikai irány­elvek nálunk éppen úgy mér­tékadónk, mint a tanácsoknál. Az a család részesül előnyben, ahonnan ketten vagy többen dolgoznak a gyárunkban; rég­óta munkásai az üzemnek és jelenleg rossz körülmények között laknak. Varinak, akik még 1974-ben benyújtották kérelmüket. Nem könnyű a titkár dolga, hiszen meglehetősen hálátlan feladat tudatni a tényt: saj­nos, várni kell, még nem se­gíthetik hozzá anyagilag az új otthonhoz. Senkit sem ál­tatnak alaptalan ígéretekkel, így aztán nem érheti őket az a vád, hogy bárkit félrevezet­nek. — A városban épülő házak száma, a lakásalap a meghatározója a mi lohetőségeinkmiek is — mondta a vszt titkára. — 1975-ben hat, 1976-ban kilenc, 1977-ben harminchat, tavaly pedig hat dolgozónknak biz­tosíthattunk támogatást OTP- lakáshoz a fejlesztési ala­punkból. A hetvenbetes ki­ugró lakásszám onnan adódik, hogy abban az évben egy la­kásszövetkezetben egy egész épületet fenntartottunk ma­gunknak. Tavaly — az OTP-s lakásokon kívül — a társadai- mimunka-alapból huszonhat dolgozónknak nyújthattunk kislakásépítési kölcsönt. A legtöbb esetben 15 ezer forin­tot adtunk. így a múlt évben ebből 32 alapból 358 ezer, a fejlesztési alapból pedig 217 ezer forint jutott a dolgozók-' nak. A városban lakó több munkásunkat úgy is támogat­tuk. hogy bérlakásokhoz és tanács! értékesítésű lakások­hoz segítettük hozzájutni őket A lakáshelyzet javítása a dolgozókkal való törődés első helyén áll — azonban a sor még hosszan folytatódik a gondoskodás egyéb formái­val. Autóbuszuk például ta­vai v húsz alkalommal vitte a dolgozókat országjárásra, ezenfelül többször voltak ta­pasztalatcserén, vásárlátoga­tásap; kirándulni vffcték a gyár társadalmi aktíváit A KISZ szintén szervezett uta­zásokat a fiatalok részére. Ez a busz szállította például a dolgozókat a gyár balatonimá- riai üdülőjébe a váltások nap­ján. A negyvennyolc szemé­lyes üdülőben a múlt évben t 256 felnőtt és 147 gyermek pi­hent ezenfelül nyolcvannégy felnőtt és hat gyermek SZOT- beutalóval üdült az ország különböző részein. — Évente 150 ezer forint útiköltség-térítést kapnak munkásaink — tájékoztatott a vszt-titikár. — Munkásszállí­tásra nem bérelünk autóbuszt a kiterjedt körzetben, hanem ki-ki úgy jön be, ahogyan azt a buszok, a vonatok lehetővé teszik. A száz forintot megha­ladó útiköltséget a gyár fi­zeti ... Konyhájuk teljesítőképessé­ge lehetővé teszi, hogy a gyáriak étkeztetésén kívül más üzemeknek is ad­janak ételt Naponta 800—900 adag feketekávét főznek és szolgálnak ki jegy ellenében. Figyelemre méltó az az intéz­kedés, amellyel a múlt évben tovább javították a biztonsá­gos munkavégzés föltételeit: az úgynevezett alagútpasztőrö- zés továbbfejlesztése nemcsak a nehéz fizikai munkát köny- nyítette, hanem a feézáerő- igényt is mérsékelte és csök­kentette a balesetveszélyt Korábban előfordultak ugyan­is égési sérülések amnak elle­nére, hogy a dolgozók kesz­tyűt viselteik... Ezeknek a Juttatásoknak, támogatásoknak, bevezetett módszereknek az értéke nincs a fizetési borítékban, mégis a konzervgyáriak élvezik hasz­nát. az ő javukat szolgálják, és közvetett módon ugyan, a termelést jelentősen előmoz­dító tényezők. ncm esz Ferenc ESETEK ÉS EMBEREK Elloptak egy játékbabát Elhagyott sínek as erdőben Huszonöt ügyet tárgyalt a Berzencei Községi Közös Ta­nács szabálysértési bizottsága tavaly. A bizottság tagjai kö­rültekintően, nagy felelősség­gel látták el munkájukat, föl- lebbezés ugyanis alig akadt, a szabálysértők többsége elfo­gadta a bizottság határozatát. Inni kezdtünk. A farmerem gyötört, hogy adjam el neki a részvények felét. Én csak a 25 százalékát adtam, ö meg csak hajtogatta a magáét. Sokat it­tunk, úgy tettem, hogy kezd megártani a szesz Ö meg csak ismétli: Add el, add el! Végül is neki, de csakis neki, a barátomnak, eladtam. — Vedd meg az egészet — mondom. Összecsókol óztunk, és megírtuk a szerződést Ak­kor MacAreck sírt egy sort, hogy nem akar becsapni, sem ki semmizni. Tehát a szerző­dés végére írtunk egy zára­dékot, hogy három hónapig jogunk van érvényteleníteni a szerződést, ha visszafizetjük a vételárat, és MacAreck úrnak ezenfelül még háromszázezer dollár kártérítést fizetünk. Ezután még egyszer összecsó- kolóztunk. Utána a sárga földig leitta magát a fickó. Amikor kijózanodott, újra meg újra köszönetét fejezte ki, és továbbra is mondogat­ta, hogy ő becsületes ember, és ha akarjuk, a szerződés értelmében visszalép a vásár­lástól. — Ha, ha. ha — kacagott hangosan Albert Stem úr —, sokáig fog arra várni. — Százhúszezer dollárról adott csekket, és kötelezte magát, hogy két hónap alatt kiegyenlíti a vételárat Banki garanciát kaptam és jogot a részvények eladására, ha két hónapon belül nem egyenlíti ki a számlát A garancia ki­tűnő. — Arra törekszünk, hogy határozatainkkal, a pénzbír­ságok kiszabásával ne csupán a vétkeseket vonjuk felelős­ségre cselekményük súlyossá­gának megfelelően, hanem másokat is visszatartsunk — mondotta Kakrik János vb- titkár, a bizottság elnöke. Érdemes néhány példát Idézni, milyen ügyekkel kel­lett foglalkoznia a szabály­sértési bizottságnak. Ezek többsége megelőzhető, elke­rülhető volna, ha a józan em­beri gondolkodás a »tettest« az utolsó pillanatban vissza­riasztaná. Nyitva volt egy ablak, a közelben az ágyon jókora já­tékbaba feküdt Egy arra ha­ladó berzencei lakos benyúlt kivette és elvitte. Többen lát­ták, s hamarosan rendőrök kérték tőle vissza a babát. — Nem is volt rá szüksé­gem, ittas voltam, többet ilyen nem fordul elő. Ez volt a védekezés. A fo­gad kozó a 350 forintos játék rövid birtoklásáért 1600 fo­rintot fizetett. Egy másik la­kos fölmászott egy nyári éj- szakág a Petőfi út sarkán le­vő villanyoszlopra, kicsavarta az égőt, s odaadta a vele levő ismerősének. — Szórakozásból tettem, nem gondoltam arra, hogy sú­lyos cselekményt követek el — védekezett a tárgyaláson. A »szórakozás« sokba került: 1500 forintja bánta. Előfordult, hogy tárgyalás nélkül szabták ki a bírságot A tanács a község valameny- nyi lakóját, illetve kutyát tartó gazdáját időben figyel­meztette az ebek kötelező ol­tására. Volt, aki ezt elmulasz­totta, Az egyik gazda három ilyen ebet is tartott, s velük állatokat őriztetett. 800 fo­rintra bírságolták, A »szenvedély« pecás kora hajnalban kelt, s ment hor­gászni, ő 1000 forintot fize­tett. Elkobozták és megsem­misítették az eszközeit is, mert a halgazdaság tavából tiltott helyen, engedély nélkül fogott ki 3 egykilós halat. A szabálysértési bizottság szigorúan minősíti a fogyasz­tók megkárosítóit, s a társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett lopásokat. A fogyasztási szövetkezet dolgozója kevesebb italt mért a próbavásárlás során, s a vendéget 2,26 forinttal meg­károsította. Ez a cselekmény a tanács közigazgatási terüle­tén elszaporodott, ezért a bírság 2500 forint volt! Egy berzencei lakos vadá­szat közben »elhagyott«, »gaz­dátlan« kisvasúti síndarabo­kat talált. Hazavitte kocsival, ha már az erdészet nem tart rá igényt. Olcsóbb lett volna, ha enre engedő! yt kér, vagy a MÉH-nél szerzi be, mert a 2500 forint bírságért sok »rozsdás« vasat vásárolha­tott volna! A szabálysértési bizottság nagy figyelemmel kíséri a rendszeres iskolai mulasztá­sokat. Akadt olyan felelősség­re vont szülő, aki arra hivat­kozott: »nem tudtam, hol van a gyermekem, mert ott­honról elment az iskolába.« E magyarázkodást azonban nem fogadták eL 1000 forintra bír­ságolták a szülőt, mert néhány hónappal korábban már 800 forint bírság fizetésére köte­lezte)!. ugyanezért. (Folytatjuk) Ss. L. Az alkoholról

Next

/
Thumbnails
Contents