Somogyi Néplap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

BffifeS&Efós & d&dnnáittúli találkozó Kaposvári sugarak MtoyvBorozatnafc indult a Magyar tallózó, a Magvető újabb , vállalkozása. Első kötetét napok alatt szét- kapkodták, * s a valódi fölfe­dezés újdonságával hatott a szakemberek, a szenzációra és tartalmas olvasnivalóra vá­gyó érdeklődők'között. Csáth Géza, a századfordulót köve­tő másfél évtized egyik leg­eredetibb, legizgalmasabb írója egy gyorsan elfeledett orvosi tanulmányt adott köz­re 1912-ben. Most derült ki, hány izgalmas rétege van, s miilyen gazdag , írói, tudo­mánytörténeti előzményei lé­teznek az Egy elmebeteg nő naplójó-nak!? S-.mily izgal­mas a mű utóélete! Olvastán egész sor elfeledett, vagy je­lentéktelennek ítélt gondolat­ra, mozzanatra nyílik a sze­nnánk. Dr. Brenner József (Írói ne­vén Csáth Géza) a század ele­jén orvosgy atomokként dol­gozik a budapesti elmeklini­kán. Csáth akkor már ország­szerte ismert nevű novellista, zenekritikáit a legjobbak ol­vassák értő figyelemmel. Az eredeti tehetségű ifjú hatal­mas becsvággyal fog hozzá tudományhoz, művészethez. Habzsolja a tudást, mindazt, ami szép és gyötreimes; ami igazán emberi. Nem tűr gá­takat, természete nem viseli el a fontolva haladást. Totá­lis életélményre vágyik. S mert kora nem adja meg neki a kielégülést, semmi esz­közt sem sajnál élményeit mesterségesen is fokozni. Ez az eszköz a morfium. Állítot­ta: a hódító méreggel élő egy nap alatt ötezer esztendőt él­het. Egy esztendő alatt ez körülbelül kétmillió évet je­lent az érzékek sziporkázó tűzijátékát a rejtett idegszá­lakig átélve. »És akkor húsz­millió éves korodban nyugod­tan hajthatod fejedet az őrök megseemisülés jeges párná­jára. Aki ezen az áron nem mer és nem akar az öröklét­ből húszmillió évet — az él­jen száz esztendeig és soka­sodjék meg az ő utódaiban.-« Az ifjú író-orvos a buda­pesti elmeklmikán 1909. no­vemberében fölfigyelt egy kö­vérkés, alacsony, nem külö­nösebben szép hölgyre, A. G. ápoltra A kisasszonyt fiatal korában kialakult tudathasa­dással, dementia praecoxszed kezelik. G. tehát olyan, mint a többi elmebeteg. Csak egy­ben különbözik tőlük: sokat és szívesen ír. S milyen jól! Írása tömör, lendületes, ké­pekben gazdag. A lány nem mindennapi tehetségét iga­zolja, hogy a maga számára teremtett külön világ hatal­mas, impozáns építmény lesz. Minden fala bámulatosan szi­lárd és jól érzi benne magát a beteg, ördög ül a világ trónján a Napban — véli a kisasszony. S ez az erkölcsileg romlott lény milliárdnyi kar­jával befurakszik minden em­ber bensőjébe, hatalmába ke­ríti a páciense lelkét, s ké­nye-kedve szerint befolyásol­ja azt. G. kisasszony »fölfe­dezte« e befolyás mechaniz­musát, s ezért a Lény elpusz­títására tör. A klinikán eltöl­tött napok a meg-megiújuló párviadalok sora a Lény és G. kisasszony között. Az ifjú gyakornok; dr. Brenner József a legújabb pszichiátriai irányzat — Fre­ud és követőd — szellemében fog a vizsgálathoz. Munkája tulajdonképpen a freudizmus első magyar diadala. Elemzé­sei lebilincsel őek, szelleme­sek, eredetiek, bár néha tet­ten érhető a túl gyors általá­nosítás, vagy a leegyszerűsí­tés is. Mégis jó példa ez arra, hogy a tudományos szigorú­Kevesebb hormonális hatóanyag Áz év végére várhatóan újabb, korszerű fogamzásgát­ló szert hoz forgalomba a Kőbányai Gyógyszerárugyár, és egyidejűleg leállítja az In- fecundin gyártását, melynek termelését 12 évvel ezelőtt, 1967-ben kezdte meg. A ter­mékváltás céljáról dr. Forgács Lilla, a gyár orvostudományi osztályának- vezetője elmond­ta az MTI munkatársának: a világon mintegy 50 millió, hazánkban pedig csaknem 500 ezer nő és asszony él hor­monális hatóanyagú fogam­zásgátló szerekkel. — Nálunk jelenleg a gyá­rak négyféle készítményéből, az Infecundinból, a Bisecurin- ból, az Ovidonból és a Con- ttnuinból választhatja ki az orvos, elsősorban a nőgyó­gyász azt a készítményt, mely a fogamzásgátlót kérő nő szervezete hormonális típusá­nak a legjobban megfelel — folytatta. — Ezek közül az Infecundin a legrégebbi ké­szítmény, amely a legtöbb hormonális hatóanyagot tar­talmazza. Az utóbbi több mint egy évtizedes kutatások alap­ján azonban a fogamzásgát­lók hatásmechanizmusának sok újabb összefüggését tár­ták fel világszerte. Egyebek között 12 évvel ezelőtt még senki sem tudott arról, hogy az erősen dohányzó és idő­sebb nők a fiataloknál jóval érzékenyebbek a fogazmás- gátló szerek mellékhatásaira, ezért 35 év fölött nem is aján­latos nekik hormonális szert használni. A készítmények korszerűsítésének alapvető követelménye — s ezt tar­talmazzák az Egészségügyi Vi­lágszervezet irányelvei is —, hogy a fogamzásgátló szer minél kevesebb * hornrlonális vegyülettel érje el célját, tel­jesítse rendeltetését, s ennél­fogva csökkentse az esetleges mellékhatásokban jelentkező kockázatot A korszerűségi követel­ménynek tesz eleget a gyár új készítménye, amely a fogam­zásgátlás tekintetében ugyan­olyan biztonságos, mint az In­fecundin, s használata is azo­nos, tehát 21 napon át kell szedni, és hét napig szünetet tartani A forgalomba^ levő Ovidon is korszerű készít­mény, mert a hormonális ha­tóanyag két komponenséből az egyik egytizede, a másik pe­dig csak fele az Infecundin összetevőinek, de a legújabb szerben még ennél is kedve­zőbb, kevesebb a hátSanyag. Az új készítmény a rendkí­vül szigorú és alapos ellenőr­zés valamennyi állomásán és a klinikai értékelésen is sike­resen vizsgázott, s rövidesen sor kerül a törzskönyvi be­jegyzésre is. Ezt követően ké­szítik elő a tömeggyártást, s a forgalmazás előtt kapja meg nevét. A választék bővítése érde­kében a következő lépésben a vállalat olyan fogamzásgátló szert is előkészít a gyártásra, amelyet nem naponta kell szedni. Ä Tanácsköztársaság jubileumára, Verseny zeneiskolásoknak ság mellé semmiképpen M*n árt egy kis szellem, fantázia. Csak így születhet kimagasló eredmény. Az író-orvos meghökkentő dolgokat mond a G. kisa&z- szony lelkében dúló folyama­tokról. Ez a lány többszörö­sen sérült lélek, megélt 30 éve félelmek, megoldatlan vívó­dások, csalódások, konfliktu­sok halmaza. Eredőjüknek össze kellene roppanta ni G.-t. Az elmebaj, a Lény fölfede­zése, és az impozáns gondo­lati építmény a szervezet (a pszichikum) védekezése. Mintegy elrejti, ellensúlyozza a megoldatlan konfliktusokat Sőt az új helyzetben megta­lálja a kielégülést, a boldog­ságot saját, külvilágtól füg­getlen, szuverén rendszerén bel ÜL Csigaház-pszichózis. G. kis­asszony esete szélsőséges. Szélsőség a leplezés követke­zetességében, könyörtelen lo­gikájában, ötletességében. De a csigaházba vonulás, a vereségeinkre, csúfos kudar­cainkra gyártott ’ önigazoló, magánhasználatú filozófiák, az önmagával szemben min­dig nagyvonalúan igazságta­lan Én-tudat aljassága nem jellemző-e kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkra? S ki tudja, hol a határ? Med­dig egészségesek az önvédel­mi reflexek, és mikor válik a folyamat egyszer csak (elme)- beteggé? Csak sajnálhatjuk, hogy a pszichoanalízis — az 1912-es úttörő munka ellené­re — csupán most kezd nád­iunk polgárjogot kapni Pedig nélkülözhetetlen vizsgálati módszer orvosoknak és jó se­gédeszköz az ember megisme­réséhez íróknak. Csáth kiváló könyvét már erősen morfiumos befolyásolt­ság állapotában írta. Fantasz­tikus ellentétek feszülnek író és páciense között. G. kisasz- szony mindenben az író ellen­képe. A «lány mestere a lep­lezésnek, Csáth pedig a kímé­letlen, nyers önleleplezésnek. A kisasszony életútjától éle­sen elkanyarodva, az értelem önmegőrző öngyilkossága lesz a kiváló író sorsa. így zárul 1918-ban egy ígéretesnek in­duló életút Töprengjünk: ki Járt job­ban? Csupor Tibor Nem tudom pontosan, mi­ikor — talán olyan két éve — a zalaegerszegi Kacsa Kázmér bábegyüttes előadást tartott Kaposváron, a Latinra Sándor Művelődési Központban. Nagyjából ismétlésnek számí­tott a most szombat délutáni szereplésük, ám a felújított előadás nemcsak megfiatalo­dott, hanem számottevő érté­keikkel is gyarapodott. Mi­nek a következtében ?. Az együttes komolyan veszi fel­adatát. Nyakasné Túri Klára, a bábjátszók irányítója az ön­értékelést kritikusan végzi, s a tanulást a munka részének tekinti. A kaposvári bábfőru- mok fontosságát húzza alá a zalaegerszegi előadás kifejlő­dése, s ez csupán egy példa arra, hogy a somogyi megye­székhelynek milyen kisugár­zó hatása van Dél-Dunántúl amatőrmozgalmára a bábjaiéit terén. Szombaton délután kiállí­tással egybekötött dél-dunán­túli találkozót tartottak Ka­posváron, a megyei könyvtár­ban. Űjabb intézmény — a könyvtár — kapcsolódott a mozgalom továbbfejleszté­séért vállalt feladatok közös megoldásába. Szabó Gyuláné saját tervezésű és maga ké­szítette bábjait láttuk a könyvtár kiállításán. Dr. Czi- ne Mihályné, a Népművelési Intézet munkatársa nagy elis­meréssel beszélt róla. A báb­formák változatos sokasága arra vall, hogy Szabó Gyulá­né a gyerekek fantáziájához és a bábkészítés lehetőségei­hez »méri« a teremtő képze­letet Óvónői tapasztalataira nyugodtan alapozhat, a bőke­zű természet — és lakáshol­mi-felesleg — pedig szinte mindent a keze alá ad. Tobozt az erdei fenyő, csuhéoltözetet a kukorica, a műanyag flako­nokból pedig remek áUatocs- kák készülnek egy kis változ­tatással. Mezsirov festménye Bencze Józsefről Zenei versenyt hirdetett a kaposvári Liszt Ferenc Zene­iskola a Somogy megyében tanuló zeneiskolát növendékek számára, a Tanácsköztársaság kikiáltásánál' 60. évfordulója alkalmából. A zongora, fúvós és vonós tanszakokon tanuló gyerme­kek először »házi« vetélkedő­kön, majd megyei válogatón vesznek részt, s az itt kiemel­kedő teljes; üneny; nyújtó if­jú muzsikusok március 21-én, a kaposvári zeneiskola Bartók termében rendezendő gálaes­ten lépnek feL A kötelező és ajánlott művek között száza­dunk hazai klasszikusainak és mai zeneszerzőinknek a mű­vei szerepelnek, ezenkívül egy szabadon választható da­rabot is előadhatnak a négy korcsoportban versengő gyer­mekük. „ Magyar, lengyel, csehszlovák és szovjet képzőművészek al­kotásaiból nagy sikerű kiállí­tás nyílt Moszkvában. A ki­lencvenöt részvevő több mint négyszáz festményt, rajzot, szobrot mutatott be. A kiál­lításon somogyi vonatkozású festmény is szerepelt Jurij Mezsirov leningrádi festőmű­vész Bencze József költő port­réját készítette el erre az al­kalomra, A tárlat létrejöttét kölcsö- sói látogatások előzték meg.. A vendéglátást a szovjet kép­zőművészek kezdeményezték, majd Magyarországra utaztak hárman. Egy hónap alatt tíz magyar városban jártak, két hétig dolgoztak a nagymarosi művésztelepen, megismerked­tek néhány üzemmel is — ol­vastuk a Fáklya című lap ja­nuár 21-i számában. A lap közli a leningrádi festőmű­vész Bencze Józsefről készí­tett alkotásának a színes rep­rodukcióját ifi. Megszólalnak a bábok; a kóc selymes fényű hajjá vál­tozik. Ezek az alkotások kü­lönleges sugaraikat bocsátanak ki. Játék közben az emberi hang, a lendületet adó gyer­meki kéz hatására különleges élőlényekké változnak. A fal­ra függesztett bábok a gyere­kek tekintetére szinte meg­mozdultak... Le ^akartak mászni a gombostűről, hogy játsszanak! Óvodások rajzai — t kiállítás ügyes ötlete, hogy a bábjátszás pedagógiai határát is igazolja — arról vállánál:, hogy élnek bennük az előadá­sok, a bábok. Érdemes volna együtt tar­tani ezeket a bábokat. Szabó Gyuláné egy állandó kiállítás anyagát teremtette elő. A paraván mögött megkez­dődik a játék. A nézőtéren szinte kígyóinak a gyerekar­cok. A pécsiek kezdtek. Ámyjá- ték-fe!doIgozásban Arany Já­nos Toldiját láttuk tőlük. A báb játszás sokféle hagyo­mányból táplálkozik. Az ámyjáték is ősi eredetű. A pécsi Fekete gyémánt báb­együttes Temesi Jenöné veze­tésével az irodalmi alkotás keresztmetszetét ügyesen állí­totta »paraván mögé«. Az előadás nem keltette azt az érzést, hogy csonka művel ta­lálkoztunk. A képi kifejezés itt talán még nehezebb, mint a kesztyűbábok esetében. A bonyolultabb technika nehéz­ségi fokát a néző nem veheti észre: a jói begyakorolt elő­adás zökkenő nélküli volt. A kép és a zene, az irodalmi al­kotás és a versmondás ötvö­zete nehéz feladat elé állítot­ta a gyerekeket Az összhang elismerést érdemek A zalaegerszegi csoport Cif­ra palota című összeállítása színesebb, gazdagabb lett a korábbi előadásnak Néha azonban a kelleténél mintha többet adnának a látványos­ságra A kaposvári Pacsirta és Fe­keterigó bábegyüttes közös produkciója, a Somogyi lako­dalmas a szennai falumúzeum avatására készült. Az ottani előadás mostoha körülményei sem engedték, hogy valós ér­tékeit feltárják. A szombat délutáni bemutató közönség- sikerén azonban lemérhettük, hogy a gyerekek beleképzel­ték magukat a hagyományokat ápoló lakodalmi játékba. Horányi Barna Szövetkezeti szavalóverseny A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfordu­lója ad időszerűséget annak az országos szavalóverSeny- nek, melyet a fogyasztási szö­vetkezetek, az ipari szövetke­zetek és a termelőszövetkeze­tek országos tanácsai hirdet­tek meg az elmúlt évben. E vetélkedés Somogy megyei döntőjére került sor szomba­ton Kaposváron, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban. Kéttucatnyi- versmondó — szövetkezeti dolgozó vagy szövetkezetek által támogatott irodalmi színpad tagja — ju­tott el ide a három somogyi területi elődöntőből, s próbált meg két vers interpretálásá­val jogot nyerni a szekszárdi területi döntőn való részvé­telre. S bár az összkép igen vegyes, az már biztosnak lát­szik, hogy a tíz továbbjutott somogyi versenyző nem vall majd szégyent a dél- és nyu­gat-dunántúli megyék feb­ruári vetélkedőjén. Igaz, az előadott költemé­nyek között most is akadt né­hány unalomig ismert »slá­ger«, a többség azonban — a fölfedezés ösztönével — olyan műveket választott a világlira és a Tanácsköztársaság ide­jén alkotó poéták remekeiből. amelyeket ritkán hallunk a pódiumról. Különösen tetszett, hogy a fiatal előadók száza­dunk klasszikusainak írásain kívül a mai magyar költészet gyöngyszemeit — Garai Gá­bor, Nagy László, Váci Mi­hály, Baranyi Ferenc, Katkó József verseit — is nagy számmal választották "-reper­toárjukba". De kedvező jele­ket kellett észrevennünk az előadói felfogással, a vers­mondás módjával kapcsolat­ban is. Meglehetősen jó elő­készítésre, utal, hogy a hagyo­mányos, romantikusan "túlfű­tött", avittan oratorikus stí­lusból alig-alig kaptunk íze­lítőt, s e manírok helyét egy­re inkább a tudatosan értel­mező, intellektuálisan mér­téktartó előadásmód foglalja el. A területi döntőbe tízen ju­tottak, közülük öten értek el helyezést a megyei döntőn. Első díjjal Horváth Mária nagybajömi pedagógust jutal­mazta a zsűri, a második dí­jat Iváncsics Ilona, a kapos­vári Munkácsy gimnázium ta­nulója nyerte, harmadik he­lyezés* hárman értek el. ^.kisasszony esete Brenner József klinikai gyakornokkal Kedvező jelek

Next

/
Thumbnails
Contents