Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYES ÖLJETEK! Ara.' 1 forint m Népim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 291. szám 1978. december 10., vasárnap Cselekvési program 99 Összehívták az Országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány XXII. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Or­szággyűlést 1978. december 20-án, szerda délelőtt' 11.00 órá­ra összehívta. A kormány javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. : (MTI) Magasabb szintű együttműködés Addisz Abeba-i lapok az államfő látogatásáról Korszerű fonalak A Pamutfonó-ipari Vállalat lőrinci gyára 664 millió forint értékben állít elő évente fésűs- és nyújtott fonalat. A gépi rekonstrukció megteremtette a korszerű fonalgyártás föltéte­leit. Így megkezdődhetett a szintetikus fonal előállítása is. Jelenleg ez teszi ki a termelés felét. (MTl-fotó — Hadas János) KÉSZENLÉTBEN Somogyot elkerülte az ónes eső Az MSZMP Központi Bi­zottsága megvitatta és jóvá­hagyta az 1979. évi népgazda­sági terv és állami költségve­tés irányelveit. Az ülésről ki­adott közlemény számba ve­szi gazdasági építőmunkánk 1978. évi eredményeit, részle­tesen elemzi tapasztalatait, majd fölvázolja a jövő évi helyzetünkből adódó felada­tait. Minden más célt és ten­nivalót megelőzve az egyen­súlyi helyzet javítása kerül az 1979. év és az azt követő esztendők feladatainak kö­zéppontjába. Ennek rendelik alá a termelés, a felhalmozás és a fogyasztás növekedését. »Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és né­pünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvona­lának emelésében elért eddi­gi vívmányainkat megszilár­dítsuk, és a jövőbeni fejlődés föltételeit megalapozzuk« — olvashatjuk a Központi Bi­zottság üléséről kiadott köz­leményben. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a nemzeti jövede­lem, az ötéves terv előirány­zatainak megfelelően növe­kedett, az ország és állam­polgárai érzékelhetően gya­rapodtak az utóbbi három esztendőben. A népgazdaság egyensúlyi helyzete azonban nem javult, hanem romlott, a kiilfödli adósság növekedé­se fokozódott. Előrehaladá­sunk c gondjai több összete­vő következményei. Ismeretes, hogy a nemzet­közi cserearány-változások a magyar népgazdaságnak nagy veszteségeket okoztak. A be­hozott termékek (főleg nyers­anyagok, és energiahordozók) ára gyorsabban növekedett, mint a kivitt termékeké (a feldolgozóipari és mezőgaz­dasági produktumoké). Így jelenleg egyazon import mennyiségért 20 százalékkal több áruval kell fizetnünk, mint 1973-ban. A lehetségesnél és a szük­ségesnél szerényebb gazdasá­gi teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban nö­vekedett a nemzeti jövede­lem belső felhasználása. To­vább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk föl, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a lakos­ság fogyasztása volt túlzott, hanem a felhalmozás haladta meg erőinket. A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a szabályozásban, a gazdaság- politika végrehajtásának va­lamennyi szintjén, amelyek lehetővé teszik a népgazda­ság felzárkózását a növekvő külső és belső követelmé­nyekhez, s az egyensúlyi vi­szonyok tartós javulását eredményezik. Így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefé­kezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növeked­nek, mivel a minőségi köve­telményekre, a hatékonyság fokozására, az egyensúly ja- v 'fására tevődik át a hang­súly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyo­zott, a következő években szükséges gazdasági növeke­dés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Le­hetővé teszi a behozatal mér­séklését. a gazdaságos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalom­ban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként munkaerő és kapacitás sza­badulhat föl (főleg a gép- és könnyűiparban) és meggyor­síthatja a hatékonyan dolgo­zó üzemek, vállalatok fejlő­dését, bővítheti a nem szo­cialista importból származó alkatrészek, termékek kivál­tását, hazai gyártását, javít­hatja az áruellátást. Vég­eredményben a mérsékelt ipari termelésnövekedés ak­kor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejlesz­tését, hozzájárul a verseny- képes, a nem szocialista pia­cokon is előnyösen értékesít­hető áruk termelésének dina­mikus növeléséhez, a nem gazdaságos tevékenység visz- szaszorításához. A növekéő hatékonysági követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigo­rításával szereznek érvényt. Erősítik a szabályozás egy­öntetűségét, normatív jellegét (általános érvényességet), csökkentik, illetve megszün­tetik az állami támogatáso­kat, kivételezéseket. Köz­ponti támogatásra, segítség- nyújtásra csak kivételes eset­ben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó program alapján kerülhet sor. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy gazdasági szabályozás­sal, befolyásolással — vagy akár közvetlen utasítással, tervlebontással — a célok el­érése automatikusan nem biztosított. Az 1979. évi nép- gazdasági terv megvalósítása is döntő mértékben függ a feladatok helyes értelmezésé­től, és következetes végre­hajtásától minden szinten és valamennyi poszton. A tenni­valók világosak. Amint ezt a KB üléséről kiadott közle­mény is kimondja: »A ter­melés ott növekedjék gyor­sabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredmé­nyezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkeze­tek termelése továbbra is di­namikusan növekedjék«. Ügy fest, a termelő ember túlságosan nyugodt, s csupán némelyek és esetenként fo­gyasztói minőségükben nyug­talanok. Pedig fordított sze­repvállalás lenne helyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a jó áru­ellátás —, hanem a munka- jövedelmek megszerzését: a reálbér növelést kötik na­gyobb teljesítményhez, haté­konyabb gazdálkodáshoz. Így elkerülhetetlenül növekszik majd a vállalatok, az üze­mek között a jövedelem- és bérkülönbség, amely a mun­kaerő nélkülözhetetlen átcso­portosításának egyik hajtó­erője lehet. Csak nehogy azok hivatkozzanak majd idővel »társadalmi igazságta­lanságra", »szociális feszült­ségre«, mentőövet, kivételes elbánást igényelve, akik nap­jainkban túlzottan, és meg­alapozatlanul nyugodtak. A szélsőségektől mentes közös gondolkodás, az egy­séges cselekvés most különö­sen fontos. A nem gazdasá­gos fevékenységek visszafej­lesztése akkor lesz igazán si­keres, ha ezek nem igénylik üzemek, gyárak felszámolá­sát, a dolgozó kollektívák el­marasztaló minősítését. Népünk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével okán szilárd társadalmi, po­litikai alapot, műszaki gaz­dasági bázist teremtett, amelyre nehéz helyzetben is bizton építhetünk. Az MSZMP Központi Bi­zottsága irányelveiben prog­ramot ad számunkra az ér­telmes és értéket alkotó gaz­dasági cselekvésbe*. Az etiópiai lapok Mengisz- tu Hailé Mariam állam- és kormányfőnek a szocialista or­szágokban tett körútja kap­csán nagy figyelmet szentel­nek országuk és a szocialista közösség kapcsolatainak. A szocialista országok a forradalom legelső napjaitól kezdve támogatják áz új Etió­piát — mutat rá az Ethio­pian Herald —, Mengisztu Hailé Mariamnak, az ideigle­nes katonai kormányzó tanács elnökének utazása még ma­gasabb szintre emeli ezt az együttműködést. A Moszkvá­ban, Berlinben, Prágában. Budapesten és más fővárosok­ban tartott tárgyalások nem­csak az álláspontok egybeesé­sét erősítették meg, hanem a célok azonosságát is: az impe­Szombaton a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség buda­pesti székhazában megkezdő­dött a DÍVSZ 44. európai tag- szervezetének kétnapos kon­zultációja. Célja kettős: meg­vonni az ez évi munka mérle­gét, s meghatározni a jövő év legfontosabb feladatait. Az 1978-ban végzett mun­káról a résztvevők megállapí­tották, hogy a DÍVSZ feb­ruárban Berlinben tartott X. közgyűlésének határozataiban foglaltakat — az eredeti ter­meknek megfelelően — vég­rehajtottak. Különös jelentő­ségűnek tartják a béke és a biztonság megvédéséért foly­tatott akciókat, valamint a le­szerelési tárgyalások eredmé­nyes folytatásának következe­tes szorgalmazását. Elsősor­ban azok az akciók voltak si­keresek, amelyeknek elvi alapjait az 1978 januárjában Budapesten megrendezett európai ifjúsági leszerelési konferencia adta meg. Ezen eseménysorozatban is kiemel­kedő jelentőségű az európai ifjúsági leszerelési nap, ame­lyet májusban Helsinkiben tartottak. Ugyanitt említendő a havannai XI. világifjúsági találkozó eseménysorozata, ahol a DÍVSZ legfőbb célki­tűzései igen jelentős fórumot kaptak. Kohl és Gaus találkozó Lezajlott Berlinben a hét végén az első hivatalos talál­kozó dr. Michael Kohl, az NDK új külügyminiszter-he­lyettese. és Günter Gaus, az NSZK állandó NDK-beü kép­viseletének vezetője között. Kohl, aki a két német állam közötti alapszerződés életbe­lépése óta az NDK állandó NSZK-beli képivseietér.ek ve­zetője volt, a közelmúltban lett külügyminiszter-helyet­tes, s többek között az NDK— NSZK kapcsolatok is a hatás­körébe tartoznak. (MTI) rializmus és a reakció ellen, a békéért, a leszerelésért és az enyhülésért vívott harcot Belgrádban szombaton dél­után befejeződtek Tito jugo­szláv köztársasági elnök és Mengisztu Hailé Mariam etió- piai állam- és kormányfő, va­lamint közvetlen munkatár­saik hivatalos tárgyalásai a két ország együttműködésének fejlesztéséről és időszerű nem­zetközi kérdésekről. Ezt meg­előzően Tito és Mengisztu négyszemközti megbeszélést tartott. A szombati tárgyalásokon Tito elnök tájékoztatta az etiópiai vezetőket Jugoszlávia szocialista építőmunkájának eredményeiről, majd pedig át­tekintették a két felet érdeklő nemzetközi kérdéseket Nagy jelentőségű az a mun­ka, amelyet a DÍVSZ az európai tagszervezetei végez­tek az ENSZ tavaszi leszere­lési ülésszaka alkalmából. Fi­gyelemreméltó tény, hogy fo­kozódott áz együttműködés a más politikai irányvonalat képviselő ifjúsági szerveze­tekkel is. E tevékenység lát­ványos megnyilvánulási for­mája volt a novemberben Bu’ dapesten megrendezett ifjú­sági leszerelési szeminárium. Ami a DÍVSZ európai tag- szervezeteinek 1979. évi mun­kaprogramját illeti, jövőre is központi feladat a béke és biztonság megőrzéséért, a le­szerelés elősegítéséért foly­tatott akciók továbbvitele. A tagszervezetek megkülönböz­tetett figyelmet kívánnak for­dítani a neutronbomba előál­lításával szemben már eddig is kibontakozott széles körű Jegyzőkönyv aláírásával ért véget a magÿar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság de­cember 4—9-e között Buda­pesten megtartott 23. ülés­szaka. ’ A tárgyalásokat Brei- nich Miklós, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettese és Tome Kuzmanovski, a szö­vetségi mezőgazdasági bizott­ság elnökhelyettese vezette. TárgyaLtak a közös érdekű folyókon végzett munkálatok­ról: a Duna szabályozásánál a magyar területen 64 millió forint, jugoszláv területen pe­dig 84 millió dinár értékű munkát végeztek el. A folyó jugoszláviai szakaszának » épí­téséhez Magyarországról is szállítanak terméskövet. A munkák a hajózási feltételek Pénteken egész nap szállin- | gózott egy kicsit a hó, azután este, 22 óra 15 perckor ko­molyra fordult a dolog: meg­indult a havázás. Fél pra 1 múlva a KPM Közúti Igaz­gatósága riasztotta az összes üzemmérnökségét. Tizennyolc járőrös szakaszon indultak meg a sószórók. Nulla óra 45 perckor megtették az első kört: 450 kilométeres főköz­lekedési úton és 150 kilomé- j ternyi alsórendű utat alásóz- j tak. A második fordulóval, három órára végeztek. Szombat reggel hat óráig 145 tonna sót szórtak az tiltakozó mozgalmak folytatá­sára. A konzültáció résztve­vői támogatásukról biztosítot­ták azt a javaslatot, amely szorgalmazza: 1979-ben ke­rüljön sor a leszerelés és a béke aktuális kérdéseivel fog­lalkozó ifjúsági világkonfe­renciára. A résztvevők szorgalmaz­ták olyan összeurópai ifjúsági találkozó megrendezését, ahol konzultálnának az európai if­júsági szervezetek együttmű­ködésének további lehetősé­geiről, és megvitatnák, mi­ként tudnának az európai if­júsági szervezetek még többet tenni a helsinki ajánlások maradéktalan végrehajtásáért, az enyhülési folyamatnak az európai kontinensen történő továbbviteléért. A konzultáció vasárnap folytatja munkáját. | és a jéglevezetés javítását szolgálják. Tovább folytatják a Dráva szabályozását. Megállapod­tak, hogy a közös megvalósí­tásra tervezett' gyurgyevác— barcsi vízlépcsőrendszer be­ruházási programját 1979-ben elkészítik. Határozatot fogadtak el az árvíz és a jég elleni védeke­zésről. Szükség esetén négy magyar jégtörő hajó dolgozik majd a Duna jugoszláv sza­kaszán, Vukovárig. Megálla­podtak a tanácskozáson ab­ban is, hogy intézkedési ter­vet dolgoznak ki a Tiszán megépült vízlépcsők üzemelé­sének összehangolására. A jugoszláv küldöttség teg­nap elutazott Budapestről. (MTI) utakra. Negyven ember töl­tötte munkával ezt az éjsza­kát. A latyaktolással várni kellett, hogy a só megtegye hatását, nehogy az esetleges lagyás következtében többet ártsanak, mint használjanak. Somogy megye területét szerencsére elkerülte az ónos eső, csupán a Zalával határos útjainkon, kis helyen ért ben­nünket. Ettől függetlenül bár­melyik pillanatban lehet rá számítani, épp úgy, mint az olvadásra. Ezért tanácsos, hogy a gépkocsivezetők — ha nagyobb útra készülnek —, hívják föl a 14-460-as tele- fonszámom a hószolgálati ügyeletet, s . tájékozódjanak, Nekünk egyébként ezepá szá4 mon. szombat : délelőtt ' azt mondták, hogy mindenhová el lehet jutni a megyében, mégis jobb, ha csak nagyon indokolt esetben utazunk. Kaposvár Városgazdálkodá­si Vállalatánál pénteken 23 órakor indult az első gépko­csi. Az úgynevezett elsőfokú utakat, az autóbuszjáratok vo­nalát, a mentők, a kórház, a posta, a vasút környékét sóz­ták. A hóeltolással ők is vár­nak. A hó vastagsága Kapos­vár környékén 3—4 centi, és a hóeltakarítást 5 centi után ajánlatos megkezdeni, ha már a só megtette hatását. A KPM-nél 19, szükség ese­tén 24 gépkocsi és 42 ember tart ügyeletet. A városgaz­dálkodási vállalatnál az ügyeleti szolgálatos irányítá­sával három sószórógép-kezelő egy rakodó és egy szerelő van készenlétben vasárnap is. Zimankós tél a hegyekben A Mátrában a hőmérséklet szombaton napközben mínusz 9 fok volt, s a szél sebessége elérte az óránkénti 50 kilo­métert. A fergeteg egész nap kavarta a frissen esett havat, helyenként magas hóbuckák keletkeztek. Napközben a ha­vazás tovább folytatódott és a hegyek tetején a hótakgró vastagsága már elérte a 20 centimétert. Kékestetőn és Galyatetőn fokozta a tői ha­tását, hogy a fák ágaira és a hálózati vezetékekre 30—40 milliméter vastagságban lera­kodott a zúzmara. A zord idővel dacolva szombaton sí- zők és ródlizók ezrei keresték fel a mátrai síparadicsomot. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a hegyvidék főútvonalai ■mindenhol járhatók voltak. Mátraháza és Kékestető kö­zött állandóan közlekedtek a hóekék. A soproni hegyekben is a síelők és a szánkózók élvez­ték a tél örömeit. A Károly- magaslat környékén már a kora délelőtti órákban megje­lentek a tél szerelmesei, a havazás 11 óra tájban az egész vidéken elcsendesedett. DÍVSZ-konzultáció Budapesten Befejeződlek a magyar-jugoszláv vízügyi tárgyalások Folytatják a Dráva szabályozását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents