Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J E T E K ! Ara: 80 finér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 290. szám 1978. december 9., szombat Ipari nyersanyag Az enyhülésért Az MSZMP Központi Bi­zottságának szerdai ülése át­tekintette hazánk külpoliti­kájának legfontosabb kér­déseit is. Immár hagyomány, hogy az MSZMP vezető szer­vei időről-időre elemzik a két IvB-ülés közötti időszak leg­fontosabb eseményeit, a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi kapcsolatainak, a párt- közi kapcsolatoknak és, a vi­lágpolitika ügyeinek állását. Aligha kétséges, hogy a mos­tani tanácskozásról kiadott közleményben a legelső hely a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé novem­beri moszkvai ülésének érté­kelését illette meg. Ismere­tes: a szocialista közösség orzágai vezetőinek ilyen tí­pusú tanácskozásai nem túl gyakoriak, s mindig alapvető problémákat vitatnak < meg. Olyanokat, amelyek Európa és az egész világ biztonságá­nak, békéjének sorsát érin­tik. A Központi Bizottság köz­leménye a magyar külpoliti­ka sarkalatos pontjaként je­löli meg a különböző leszere­lési intézkedések támogatá­sát -A Magyar Népköztársa­ság a Varsói Szerződés or­szágaival együtt arra törek­szik — olvashatjuk a doku­mentumban—, hogy a fegy­verkezési hajsza lefékezésé­ről, a leszerelés előmozdítá­sáról folyó tárgyalásokon for­dulat jöjjön létre.« Valóban fordulatra van szükség, mert, ahogy ezt a moszkvai doku­mentum megfogalmazta: a leszerelés, a katonai feszült­ségcsökkentés terén nincse­nek már fölösleges éveink. A tényekkel Nyugaton még mindig nem hajlandók szem­benézni, a szocialista leszere­lési kezdeményezésekre újabb fegyverkezési tervekkel vála­szolnak. Épp december első hetében tanácskoztak Brüsz- szelben a NATO-országok hadügy- és külügyminiszterei, s a nyugati katonai paktum további erősítésére hoztak határozatokat. Bécsben a kö­zép-európai haderők és fegy­verzetek csökkentéséről foly­tatott tárgyalásokon a nyu­gatiak visszautasították a szocialista országok javasla­tát, hogy a tárgyalások idő­tartama alatt ne növeljék csapataikat __ Érthető te­h át, hogy a Központi Bizott­ság állásfoglalása hangsú­lyozta: »szükség van a szo­cialista közösség védelmi ere­jének megfelelő színvonalon tartására, folyamatos tökéle­tesítésére«. A Központi Bizottság átte­kintette az utóbbi hónapok legfontosabb magyar külpoli­tikai eseményeit, s megálla­pította: jó eredmények szü­lettek a párt és a kormány vezetőinek tárgyalásain szo­cialista szövetségeseinkkel, a tőkés partnerekkel, a fejlődő országok államférfiaival, po­litikusaival és. a kapitalista országok kommunista párt­jaival. A magyar külpolitika ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár János párizsi látogatása, amely jól szolgálta Ma­gva rország és Franciaország együttműködésének bővíté- ■ kölcsönös megértést, az ■ 11 -tink, népeink közti jó erősítését, és hozzá- európai biztonság ^alifásához, a nem- ryhülés ügyéhez.« államunk külpoli- ninden téren ez a e, a népek közöt- a társadalmi ha­jlata, szocialista !ső feltételeinek I Fontos feladat, következetes munka I Májusra összehívták az országos KtSZ-értekezletet Fiatal mezőgazdászok tanácskozása A Béke-világtanácsnak az emberi jogok megsértését vizsgáló nemzetközi bizottsága ülést tartott New Yorkban, abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt fogadták el az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatát. Az ülést megnyitó Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács elnöke rámutatott: ■>A BVT egyik legfontosabb feladata mozgósítani az alap­vető emberi jogok sokoldalú biztosítására, a népeknek a szabadságért és az emberi jo­gokért folytatott igazságos harca támogatására.« Az ülés résztvevői elé »Az emberi jogok megsértése az Egyesült Államokban« címmel dokumentumot terjesztettek: ezt több társadalmi szervezet közösen készítette elő. Az ülésen részt vettek a Palesztinái arab nép, Zimbab­we, Dél-Afrika, Chile és Ni­caragua népeinek képviselői is, akik á nemzeti felszaba­dulásért és az emberi jogok érvényesítéséért vívott har­cukról szóltak. Az ülés részvevői nyilatko- i zatot adtak ki — annak kap- j csán, hogy 30 évvel ezelőtt fo­gadták el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. A dokumentum hangsúlyozza: mindaddig nem lehet szava­(Folytatás a 2. oldalon) (Tudósítónktól.) A Dél-somogyi • Állami Gaz­daság KISZ-bizottsága, a TIT nagyatádi városi és járási szervezete, valamint a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola TIT-csoportja rendezé­sében tegnap Atádon a Gá­bor Andor Művelődési Köz­pontban rendezte meg a fia­tal gazdászok tanácskozását. A mintegy félszáz résztvevőt oda vonzó tanácskozást Ko­vács Géza, a TIT városi és járási titkára nyitotta meg; részt vett Faludy Miklós, a megyei pártbizottság munka­társa, dr. Széles Gyula kan­didátus, a kaposvári főiskola oktatási főigazgatóhelyettese és Aradi József, a dél-somo­gyi gazdaság igazgatója A tanácskozás első felében a dél-somogyi gazdaság fiatal szakemberei — Simotics Im­re, a nagykorpád! holstein- friz tejtermelő-kerület igaz­gatója Csalás János állatte.- nyésztési ágazatvezető és Cseh Károly, az aisógyörgyö- si sertéshústermelö-kerület termelési ágazatvezetője — tartottak előadást. a gazdaság állattenyésztési tapasztala­tairól. Kiemelték, hogy a munkafegyelem, a pontos munkakezdés eredményeként az 1975-ös évi 4900 literről 1977-re már 5838 literre erpet- kedett a tehenenkénti tejho­zam. A mezőgazdasági főiskola TIT-csoportjának tagjai — tanárok, munkatársak és hall­gatók — a referátumokhoz kapcsolódva tartottak diákkal illusztrált kiselőadást. A tanácskozáson részt te­vők délután az állami gazda­ság nagybaráti kerületébe látogattak; megtekintették a mezőgazdasági főiskolát be­mutató színes filmet, és meg­hallgatták dr. Széles Gyula előadását. A magyar Kommunista If­júsági Szövetség központi bi­zottsága pénteken ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályve­zetője. A központi bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP KB 1978. december 6-i üléséről, s állást foglalt a szocialista m un ka verseny -'mozgat om 1979. évi célkitűzéseiről. Deák Gábor titkár előter­jesztésében a központi bizott­ság megvitatta az országos KISZ-értekezlet összehívásá­ra és az előkészítéssel kap­csolatos fő kérdésekre vonat­kozó javaslatot. Ügy határo­zott, hogy — az ifjúsági szö­vetség szervezeti szabályzata alapján — 1979. májusára összehívja a KISZ országos értekezletét A tanácskozás célja, hogy megvonja a KISZ IX. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásának mérlegét, fölmérje és pontosít­sa a további tennivalókat. A központi bizottság végül úgy döntött, hogy 1978. decem­ber 29-én kibővített ünnepi ülésen emlékezik meg a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 60. évfordulójáról. (MTI) A fa a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik: as épí­tőipar, a bányászat, a közlekedés, a bútoripar nagy mennyi­ségű fát és faterméket használ föl; az áruforgalom mind főbb faalapú csomagolóanyagot igényel, s a kulturális élet sem képzelhető el papír nélkül. A világ fa- és faterméktermelésé­nek az értéke már meghaladja a 40 milliárd dollárt. A sta­tisztikai adatok szerint az iparifa-fogyasztás az évszázad vé­gére megkétszereződik, a tűzifáé pedig mintegy 20 százalék­kal növekszik. Ez arra utal, hogy a fa egfjre inkább ipari nyersanyag. Hazánkban a fakitermelés úgy alakult, hogy a nettó fatömeg 79,6 százaléka kemény lombfa, 13 százaléka lágy lombfg és csak 7,4 százaléka fenyő. Ez az arány az ipari- nyersanyag-ellátás szempontjából kedvezőtlen, hagyományos faiparunk ugyanis elsősorban fenyőfát dolgoz föl, a korszerű faipar pedig főként a lágy lombfát. Bővíteni kell a bolthálózatot Napirenden a kisvárosok kereskedelmi ellátása Magyar—jugoszláv együttműködés Újabb közös határállomás Gyorsítják a vasúti forgal- ; utazás gyors lebonyolításának mat hazánk és Jugoszlávia kő- j módozatait, zött: 1980 közepére elkészül a budapest—belgrádi vasútvonal villamosítása, 1980 végére pe­dig újabb két közös határál­lomást alakítanak ki Murake- resztúron és Szabadkán — ebben állapodtak meg többek között a magyar—jugoszláv vasúti állandó munkabizottság pénteken befejeződött debre­ceni ülésén. A forgalmi és ke­reskedelmi együttműködés ja­vítása érdekében tovább kor­szerűsítik a határállomásokon a munkát. A legutóbbi — 1978. júniusi — ülése óta átdol­gozták a határátlépés rendsze­rét Kdlebián, illetve Szabad­kán, s ezáltal a Magyarország ról Jugoszláviába irányuló, megnövokedett teherforgalom­ban a korábbi napi 9—10 vonat helyett 13—15-öt fogadhat déli szomszédunk. Még mindig gondot okoz azonban a sze­mélyvonatok késése, bár ezen a téren is javult a helyzet. Bővül a két ország vasúti műszaki-tudományos együtt­működése is. Szekemberek cseréjét tervezik, és közösen vizsgálják a konténerforga­lom, illetve a Budapest és a jugoszláv tengerpart közti Az ország lakosságának több mint a fele — 5,5 millió em­ber — vallhatja magát vá­roslakónak. A településháló­zatban 87 várost tartanak nyiván, s 1979. januás 1-vel újabb kilenc település kap városi rangot. Jelentős ré­szük úgynevezett kisváros — jelenleg 63 tartozik e kate­góriába —, amelynek népes­sége — egyenként — nem éri el a 40 ezret. E települések kereskedelmi ellátását, a bolt­hálózat és az árukínálat hely­Mos/kva készül az olimpiára zetét vizsgálta meg pénteki ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsának telepü­lésfejlesztési albizottsága. Az apró települések, a fal­vak ellátásának feladata is a kisvárosokra hárul — ezért is nagy gondot kell fordítaná kereskedelmi hálózatuk bőví­tésére. Mindössze 20 kisvá­rosban ítélhető például kielé­gítőnek a bolti alapterület nagysága; 27-ben közepes, 16-ban gyenge. A dunántúli városok többségében kedve­zőbbek a körülmények (Ka­puváron a legjobb: 4.5-szere- se a leggyengébbekének), de az ország középső 'és keleti részén — például Százhalom­battán, Hajdúnánáson. Ka­zincbarcikán — gondokkal küzdenek. A vitában elmondták: az V. ötéves tervben elsősorban a főváros és a kiemelt váro­sok fejlesztése állt előtérben; az egy lakosra jutó fejlesztési összeg itt 6—7 ezer forint volt, míg a kisebb települé­seken alig haladta meg a 300-at. Ez érhető, hiszen az ezer lakosra jutó bolti kis­kereskedelmi alapterület Bu­dapesten csupán 382 négyzet- méter. a megyeszékhelyeken 416 négyzetméter, a kisváro­sokban pedig 437 négyzetmé­ter volt. Az 1 négyzetméterre jutó forgalom viszont 66 ezer, 58 ezer, illetve 50 ezer fo­rintra rúgott. rf rr mr-: m "- ■ -, Borbély Sándor látogatása a 31. sz. építőipari vállalatnál Gyors ütemben épül az olimpiai »falu« Moszkvában. A ké­pen látható 16 emeletes házakban az olimpia idején a ver­senyzőket és a szakvezetőket fogják elhelyezni. (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken látogatást tett a 31. sz. Állami Építőipari Vál­lalatnál. Elkísérte Ábrahám Kálmán építésügyi és város- l.-jlesztési miniszter. A vendégeket Szabó Antal igazgató és Mitterer János, a vállalati pártbizottság titkára fogadta, s tájékoztatta az or­szág több egyedi nagyberuhá­zását építő nagyvállalat dol­gozóinak munkájáról, eredmé­nyeiről és gondjairól. A meg­beszélésen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának az építő- és építőanyag-ipar fejlesztésé­ről hozott határozata szelle­mében áttekintették a vállalat helyzetét, és a hatékonyabb munka kibontakoztatásának időszerű feladatait. Borbély Sándor részt vett és felszólalt a vállalati párt- bizottság ülésén. (MTI) Ülésezett az MSZBT országos elnöksége A Parlament vadásztermé- ben tegnap összeült az MSZBT országos elnöksége. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnökének megnyitó szavai után Rácz Pál külügyi államtitkár tartott időszerű külpolitikai kérdésekről tájé­koztatót.

Next

/
Thumbnails
Contents