Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

f Megemlékezés az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának évfordulóján (Folytatás ax 1. oldalról) tolni az emberi jogokat, amíg a béke veszélyben van és a féktelen fegyverkezési hajsza folytatódik, s a diszkriminá­ció valamennyi formáját meg nem szüntették. Az emberek ugyanis ilyen körülmények között nem élhetnek szaba­don a munkához, a művelő­déshez, az egészségügyi ellá­táshoz és társadalombiztosí­táshoz való jogukkal. — A Magyar Népköztár­saság mint a helsinki tanács­kozás egyik kezdeményezője, a többi szocialista állammal együtt, mindent megtesz a záróokmányban foglaltak kö­vetkezetes megvalósításáért; az emberi jogok védelme ér­dekében tovább kell folytatni a harcot a fajüldözés, a neo- nácizmus, a kolonializmus és a neokolonializmus minden formája ellen — mondotta dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, az emberi jogok deklarációjának XXX. évfordulója alkalmából Budapesten rendezett ünnepi megemlékezésen, a magyar Jogász Szövetségben. Az Országos Béketanács, a magyar ENSZ-társaság, a Ma­gyar Tudományos Akadémia jogi bizottsága, a Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizott­sága és a Magyar Jogász Szö­vetség emlékülésén részt vett Markója Imre Igazságügy-mi­niszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai és társadalmi szer­vezetek több vezetője. Az elnöki megnyitó után dr. Szabó Imre akadémikus mondott emlékbeszédet. Hang­súlyozta: a szocialista orszá­gok új alkotmányaiban ki­emelkedő szerep jut — az ál­lampolgári jogok alakjában — az emberi jogoknak. Az 1972- es magyar alkotmánymódosí­táskor például számos, az emberi jogokra vonatkozó új elemet iktattak be, s példa­mutató a Szovjetunió 1977. október 7-én elfogadott új alkotmánya is. A szocialista országokban ma már az alap­törvény formálásának abba a szakaszába értek, amikor az alkotmány vagy a felépült szocializmus vívmányait, vagy már a kommunizmus építésé­hez szükséges feltételeket fo­galmazza meg. — Az Egyesült Nemzetek harmadik közgyűlésére, 1948. december 10-re elkészült az emberi jogok egyetemes nyi­latkozata, az a nemzetközi deklaráció, amely első ízben fogalmazta meg az állampol­gári jogok legfőbb kívánal­mait E dokumentum születé­se számunkra is megemléke­ENSZ-dokumentum Elítélik a szélsőséges provokációkat zésre méltó, mint ahogy az egész világon megünneplik az emberi jogok napját A világ haladó közvéleményével együtt úgy köszöntjük a ne­mes gondolatokat mint az enyhülés és a nemzetközi bé­ke megteremtésének egyik eszközét. Az emlékülést követően tar­totta meg választmányi ülését a Magyar Jogász Szövetség. Dr. Jókai Loránd. a szövetség főtitkárának beszámolója alapján sokrétű véleménycse­re bontakozott ki a jog és a jogászok társadalmi szerepé­ről. A jubileumi emléküléshez kapcsolódva kitüntetéseket ad­tak át: dr. Gyepes István, a Győr megyei Bíróság elnöke a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta, ketten a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehették át. Először osztották ki a Magyar Jogász Szövetség által alapí­tott Szalay László Emlékérmet, amelyet a szövetség három tagja kapott meg, s ugyancsak első ízben adták át a szövet­ség aranykoszorús jelvényét öt jogásznak. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 8. szá­mú főbizottsága, a jogi bi­zottság megkezdte a vitát ar­ról a jelentésről, amelyet az ENSZ-diplomaták biztonsá­gával és a vendéglátó ország­gal való kapcsolatokkal fog­lalkozó ENSZ-bizottság ter­jesztett elő. A dokumentum élesein elítéli amerikai cionis­ta szervezeteknek és szélsősé­ges csoportoknak egyes tag­országok állandó ENSZ-kép- viseletei ellen elkövetett pro­vokációit. Egyben javaslatot tesz: a jogi bizottság szólítsa föl az amerikai hatóságokat, hogy tegyenek megfelelő in­tézkedéseket az ENSZ-diplo­maták biztonságát veszélyez­tető akciók megakadályozása, a képviseletek normális tevé­kenységéhez szükséges felté­telek biztosítása, valamint a bűncselekmények elkövetői­nek felelősségrevonása érde­kében. CDXj-elnökjelölt A feledékeny Carstens Újabb véres összetűzések Somoza „engedményt" tett Hivatalos katonai közlések szerint csütörtökön a szep­temberi polgárháború óta a legnagyobb összetűzések zaj­lottak le Esteli város közelé­ben; a diktatúra fegyveresei repülőgépeket vetettek be a felkelők táborai ellen. Továb­bi két összecsapás is történt, amelynek áldozatairól nin­csenek megbízható értesülé­sek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében hat ország ha­tározati jávaslatot' terjesztett eló, an íiy elítéli Nicaraguát az emberi jogok ismételt, tö­meges méretű megsértése miatt. Felszólítottak minden államot: akadályozzák meg, hogy Somoza külföldi zsoldo­sokat toborozzon a sandinis­ták elleni harcához. Anastasio Somoza nica- raguai diktátor az amerikai befolyás a'att álló nemzetkö­zi közvetítő bizottság nyomá­sára elfogadta az ellenzéki erők egyes követeléseit. So­moza beszédében közölte, hogy az ellenzéki széles front­nak tett »engedményként« azoranaü hatállyal megszün­teti a statáriális állapotot, s az ország törvényhozása elé terjeszti javaslatát, amelyben a politikai foglyokat és a külföldre menekülteket is érintő amnesztiáira tesz ígé­retét. A picaraguai elnök egyide­jűleg'bejelentette azt is. hogy eltörlik azt a törvényt, amely a kormány számára lehetővé tette a rádióállomások és tv- adók működésének betiltását, ha műsoraikat »felforgató­nak« ítéli. Az ellenzéki erők vezetői Somoza bejelentése után ta­nácskozást tartottak; megvi­tatták, hogy folytassák-e a tárgyalásokat a diktátor tá­vozását vagy hivatalban ma­radását eldöntő népszavazás megtartásáról. Carter szeretne találkozni Leonyid Brezsnyevvel Az amerikai elnök nyilatkozata Carter amerikai elnök Washingtonban munkaregge­lin látta vendégül a Fehér Házban akkreditált újságírók egy csoportját, s ebből az al­kalomból a nemzetközi hely­zet néhány fontos kérdésével is foglalkozott. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat érintve Carter hangsúlyozta, hogy mielőbb szeretne találkozni Leonyid Brezsnyevvel, akivel négy-öt napon át — a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­A brit alsóház a botrány határán Minden teteit szavazásra kényszerítettek Szokatlanul ingerült és bot­rányt súroló jelenetek játszód­tak le a brit alsóházban. A munkáspárti baloldal ügyes taktikával megakadályozta, hogy a kormány vita nélkül jóváhagyassa a katonai költ­ségvetés pótlólagos, 250 millió fontos emelését. Ennek során meghiúsította a bérpolitikáról és annak szankcionálásáról szóló vitát, amelynek végén az ellenzék valószínűleg le­szavazta volna a kisebbségi kormányt A konzervatívok heves za­jongásba csaptak, és a házel­nök kénytelen volt tíz percre fölfüggeszteni az ülést hogy Párizs után Bonnban Musztafa Khalil maoyarázókörúlja Giscard d’Estaíng francia köztársasági elnök pénteken délelőtt az Elysée-palotában fogadta az európai magyaré- zókörútra induló Musztafa Khalil egyiptomi miniszterel­nököt. Az Elysée-palota szó­vivője Khalil látogatása után kijelentette: ez beilleszkedik a két ország »szoros párbeszé­débe«, mintegy folytatását képezi Szadat elnök szeptem­beri (Camp David előtti) és Mubarak alelnök októberi (Camp David utáni) vizitjé­nek. Franciaország — mondotta a szóvivő — nagy figyelemre méltatta a Camp David-i megbeszéléseket és nagy fi­gyelmet foíjdít Egyiptom ag­godalmaira, céljaira is. Musztafa Khalil pénteken este Párizsból Boraiba uta­zott, és ma, szombaton tér vissza Kairóba, ahol Vance amerikai külügyminiszterrei találkozik. a szenvedélyek lecsillapodja­nak. Később újabb kényszer- szünetet rendelt el, mert egy néző piros festékkel teli do­bozt hajított a terembe. A kormány — az előző évek szokása szerint — év végi pótlólagos közkiadási kereteit vita nélkül »íejbólintással« akarta jóváhagyatni az alsó­házban. 23 milliárdos összeg­ről volt szó, s annak egyik tétele 250 millió fonttal tol­dotta meg a katonai kiadá­sokat, amiből 143 millió köz­vetlenül új fegyverek vásár­lását célozta. A munkáspárti baloldal Frank Allaun idei pártelnök vezetésével erélyesen tiltako­zott a fegyverkezési hajsza ilyen »suba alatti« fokozása ellen. Rámutattak; a kormány saját választási programját hazudtolja meg, a katonai ki­adások fokozásával ugyanis a népjóléti programok rovására fegyverkezik. Az önkényes el­járás elleni tiltakozáshoz má­sok is csatlakoztak, végül a pótkiadások minden tételét szavazásra kényszerítették. S ha elvesztették is a csatát, a kormány még egyszer aligha kísérli meg a parlament ki­játszását A váratlan vitával és sza­vazásokkal eltelt az idő, s így nem került sor a kormány öt százalékos bérnormáját ianikcionáló Intézkedések, I közvetlenül a Ford-művek el­leni szankciók vitájára. látomásénak kérdése mellett — a kétoldalú kapcsolatokat érintő összes kérdésekről sze­retne tárgyalni. A Washing­ton és Moszkva közötti kap­csolatok legújabb fejlemé­nyeiről elégedetten nyilatko­zott, s hozzátette: szükséges­nek tartja a két ország kül­ügyminiszterének, Gromikó- nak és Vance-nak újabb ta­lálkozóját. Megelégedéssel szólt Carter az 1975-ben aláirt helsinki dokumentumban foglaltak megvalósításáról, azt állítván, hogy az Egyesült Államok az ajánlások megvalósításában semmiben sem marad le a záróokmányt aláíró másik 34 ország mögött. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Carter elismer­te, hogy ha igazak azok a hírek, amelyek szerint Izrael újabb zsidó településeket hoz létre a Jordán folyó meg­szállt nyugati partján, akkor ez a Camp David-i megálla­podások megsértését jelente­né. Kijelentette: mindenkép­pen szükségesnek tartja, hogy a Camp David-i előirányza­toknak megfelelően ez év de­cember 17-ig aláírják az egyiptomi—izraeli különbé­két, mert — mint hozzátette — semmi garancia sincs a tárgyalások folytatására. Carter bizonytalannak ítélte meg az iráni rendszer »túl­élési« esélyeit, de hozzátette: az Egyesült Államok számára »rendkívül fontos« lenne, mert Irán »nagyon segítőkész volt az OPEC-tagállamokkal folytatott tárgyalásokon«. HÍREK II VILÁGBÓL Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fo­gadta Mario Armando Ama­dor rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Mexi­kói Egyesült Államok új ma­gyarországi nagykövetét. Látogatást tett Bécsben Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, áz Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására. Fogadta Franz Muh- ri, az ÓKP elnöke is. A Tennessee állambeli Memphisben pénteken este összeült a kormányzó demok- ra a púit kongresszusa. Hosszú va­júdás után megszületett a bonni unió­pártok dönté­se: Karl Cars- tenst, a Bun­destag jelen­legi elnökét jelölik a jövő év május 23- án sorra kerü­lő szövetségi elnökválasz­tásra. S mivel az elnökvá­lasztó testü­letben a CDU/CSU pártszövet­ségé a több­ség, megvá­lasztása szin­te bizonyosra vehető. A je­lölésnek egyet­len »szépség­hibája« Cars­tens náci múltja — és még egy »ap­róság«. No, de néz­zük sorjában! Carstens — okulva az el­titkolt náci múltja miatt nemrég megbu­kott Filbinger Baden—Würt- tenberg-i miniszterelnök pél­dáján, mindent gondosain elő­készített, és az adatokat nyil­vánosságra hozta. Az okmá­nyok tanúsága szerint egy, 1948. június 3-i esküdtbírósá­gi ítélet Carstens javára írta, hogy »elöljárói nyomására 1937-ben kérte ugyan felvéte­lét a hitlerista pártba, de a szükséges iratokat »előrelá­tásból« késve nyújtotta be, s így felvételi kérelmét 1939. május 12-én elutasították. A tagfelvételi zárlat feloldása után 1940 elején mégis fölvet­ték. »Minthogy azonban a háború végéig katona volt, gyakorlatilag csupán tagje­löltnek volt tekinthető« — így az adenaueri igazságszol­gáltatás. Az, hogy 1933-tól 1935-ig a2 SA-hoz — a hír­hedt rohamosztagosokhoz — tartozott, úgymond, nem ír­ható terhére, mert csak ez biztosította továbbtanulását. Minthogy SA-tagsága 1935- ben megszakadt, az esküdt bí­róság szerint Carstens »szin­te a nácizmus üldözöttje lett...« Híz már Carstenanek Is sok volt Egykori elvbarátaira va­ló tekintettel élénken tiltako­zott az ellen, hogy 5 »ellen­álló« lett volna. Szerényen csupán art jegyzi meg, hogy »elutasítólag- állt szemben a rendszerrel. (Igaz ugyan, hogy mialatt felvételi kérelme az elutasított« pártnál volt, bré­mai lakóhelyén a párttagdí­jak beszerzésével igyekezett magát hasznossá tenni. Carstenst 1939-ben behív­ták a seregbe, de a frontszol­gálat alól fölmentették. így alkalma volt jogászként mű­ködni. Érdekes módon azon­ban arra az időre nem képes visszaemlékezni. Mindeneset­re »nem zárja ki«, hogy 1943- ban részt vett a brémai ka­tonai bíróság több ülésén, de hogy ott ml történt, arról csak homályos emlékei van­nak: »Halálos Ítélet meghoza­talában nem vettem részt — ál ! í t ja, a der Spiegel című nyugatnémet hetilap szerint —, mert erre bizonyára em­lékeznék« ... És most ta »apróság«: Carstens ellen hamis tan ázás vádjával bírósági eljárás fo­lyik, a tárgyalást a jövő ta- væzra tűzte ki a kölni föl« lebbviteli bíróság. Carstens ugyanis egy korábbi parla­menti vizsgálat során tagad­ta, hogy annak idején mint Kiesinger kormányának ál­lamtitkára tudott volna arról, hogy a Szövetségi Hírszerző Si'-lgáiat (BND) részt vett as illegális nemzetközi fegyver­kereskedelemben. Mikor ki­hallgatták azt mondta: »Meat hallok erről először 1« Günther Metzger, a vizsgá­lóbizottság szociáldemokrata , tagja hazugságnak minősítet­te Carstens vallomását, éa bizalmas iratokat terjesztett elő a Szövetségi Nyomozó- szolgálati főnöke és a Merest bonni fegyverkereskedő cég közötti együttműköd és rőL A papírok némelyikén Carst**w szignója és megjegyzései ol­vashatók. Carstens, úgy lat­szik, ezekről is... eifeleäce- zett. Hogy ezek után miért n»o.é* Carstenst jelölték szövetségi elnöknek a kereszténydemok­raták? Nyilván azért, mert emlékeznek rá, hogy korábbi jelöltjeik és vezetőik, a nád múlttal nem kevésbé terheli Heinrich Lübke szövetségi elnök, Hans Globke (Ade­nauer közeli munkatársa), to­vábbá Kurt Georg Kicsingcr és Hans Filbinger miniszter- elnökök is betölthettek állam-, illetve kormányfői pozíciót. Hogy mindehhez mit szól a külföld és az NSZK demok­ratikus közvéleménye, a» megint más kérdés. Gáti István A Bárdibükki Állami Gazdaság somogyszentimrei növendeküszü-telepére fölvesz két állatgondozót azonnali belépéssel. Lakást biztosítunk, bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni a gazdaság főállattcnyésztőjénél lehet. (94789' December 10-én, ezüstvasárnapon keresse föl a Somogy Áruházai, valamint a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat egyéb, nyitva tartó kaposvári, vidéki ruházati boltjait és ajándckszaküzlcteit. Nyitva tartó egységeink ajtóin felhívó táblát helyeztünk el.

Next

/
Thumbnails
Contents