Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) Ez a legkisebb mértékben sem csökkenti az iparosítás, az iparosodás szép teljesítmé­nyeit Annál kevésbé, hiszen ez az egész korszak csak egy évtizedes múltra tekint visz- sza. Az említett képesalbum előszavában azt olvastam Sü­veges elvtárs tollából, hogy a várossá fejlődés útját a tíz éve épült Dráva-híd — a há­borús pusztításból újjáépült «-Dráva-híd« — nyitotta meg. A híd a városhoz! És ez így igaz. Egyetlen évtized alatt többet mutat fel Barcs, mint egész — sok évszázados — történelme során. Ki kell mondani, az ünnep erré egye­nesen kínálja az alkalmat: a település várossá fejlődése annak a helyes politikának a következménye, amelyet pár­tunk 22 éve töretlenül foly­tat. Pártunk és kormányunk tudatosan és tervszerűen munkálkodik azon, hogy a szocialista építés előrehaladá­sával javuljanak az emberek élet- és munkakörülményei ; hogy fokozatosan eltűnjenek a város és a falu közötti kü­lönbségek, amelyek évszáza­dok örökségeként maradtak ránk. E különbségek felszá­molásának egyik útja a vá­rosiasodás, a városok számá­nak szaporodása. Az elmúlt 25 évben csaknem megkétszere­ződött a magyar városok szá­ma; január elsejével kilenc újabb városunk lesz. A váro­sok száma majdnem eléri a százat; egészen pontosan; 96. A bennük élő embereké pe­dig meghaladja az ötmilliót. Más szavakkal: ma már min­den második lakos városban él. Úgy vélem, nincs semmi túlzás azoknak az állításában, akik azt mondják, hogy Barcsra alig lehet ráismerni. Remélem, nem veszik tőlem zokon, ha nem sorolom el — ahogy ilyenkor az szokásos — milyen gyárak, üzemek, Iskolák épültek; milyen szo­ciális, kulturális, kommunális építkezés folyt és folyik itt Ezt nálam mindenki jobban tudja. Az innen érkező hírek­ből nem keveset tud erről az ország is. Mindenekelőtt jog­gal lehetnek büszkék arra a sokrétű építőanyag-ipari bá­zisra, amelynek szinte orszá­gos súlya van. És amely ka­pacitásával nemcsak helyi, hanem részben országos igé­nyeket is kielégít. Önmagában sokat mond az, hogy meghá­romszorozódott az elmúlt tíz évben az ipar termelése. És ezzel együtt meghonosodott a városi jellegű életmód. Barcs ma az iparosodás és a váro­siasodás lázában él, küzd és alkot. Gondos tervek szerint épül és korszerűsödik itt min­den. A helyi erőfeszítés nagy­ságát, a helyi összefogás ere­jét megnöveli a megyei, az országos hozzájárulás. Más lett az élet, változtak az em­berek is. Több a munkalehe­tőség, jobbak a munkaalkal­mak. Kielégítőbb a szociális és kulturális ellátottság. Jogos és jól végzett munka utáni öröm. Jogos az ünnepi hangulat Barcsra jobb napok virradtak, jobb napok virrad­nak. A szocializmus építésé­nek általános eredményeire alapozva, a helység kitűnő környezeti és gazdasági adott­ságait jól hasznosítva, teljes értékűen kapcsolódik be az országos vérkeringésbe, sora­kozik városaink közé. Barcs szép és virágzó jövő elé -néz. A jövő azonban nem­csak ígéreteket tartogat ha­nem kötelességeket is ró ránk. Városavató ünnepünk erre is emlékeztet és figyelmeztet A várossá nyilvánítás sokkal in­kább kezdete, mintsem be­végzése egy folyamatnak. Amennyire tájékozódva va­gyok, úgy látom, hogy ezzel teljes mértékben tisztában vannak a város vezetői, sőt nagy számban állampolgárai is. Világosan tanúskodik erről a városfejlesztési tervek és elképzelések józan merészsé­ge, határozottsága. És ez így helyes. A város egyszeriben magasabbra állítja a mércét, az élet minden vonatkozásá­ban és az élet minden terü­letén. Nemcsak városépítés­ben, hanem az emberi maga­tartásban, az emberi kapcso­latok terén is. A színvonal emelésére való törekvés a vá­rosi életnek kritériuma. Az igazi, a jól összekovácsolt vá­rosi élet megteremtése több és jobb munkát, az eddiginél is nagyobb odaadást kíván mindenkitől. Tisztelt ünnepi tanácsülés! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy mi­előtt átadnám a város első tanácselnökének az Elnöki Tanács várossá nyilvánító ok­levelét, hadd fejezzem ki azt a mélységes meggyőződése­met: Barcs jövője nemcsak tömérdek és áldozatos mun­kát tartogat az itt élő nép számára, hanem a múlténál emberibb életet, Igaz örömöt és megérdemelt megelégedést Éljen és virágozzék Barcs városa! Kívánok sok boldogságot új városunk minden mai és jö­vendő lakójának! Az Elnöki Tanács titkárá­nak városavató ünnepi beszé­de után Varga Péter, a me­gyei pártbizottság első titkára lépett az emelvényre, és a megye vezető testületéi nevé­ben köszöntötte az ötödik so­mogyi várost Varga Péter felszólalása Tisztelt várost tanács! Ked-vés elvtársnők, elvtár­sak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága nevében tisztelettel köszöntőm az ünnepi tanács­ülés minőién részvevőjét En­gedjék meg, hogy az ünnepi alkatomból átadjam a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának üdvözletét és jókívánságait.. Köszöntőm megyénk ötödik; városának munkásait termel őszövetkezet i parasztságát értelmiségét az új város lakóit A mai napon a 600 éves település fontos és kiemelke­dő eseményének vagyunk a részesei. Ez az ünnepi aktus a ruták eredménye, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népiköztársaság kormá­nya a szocialista építés alkotó részének tartja az arányos te­rületi fejlődés biztosítását A megyei pártbizottság és a me­gyei tanács e céltudatos politi­ka alapján határozta meg a megye településhálózatának fejlesztését. Arra törekedtünk, hogy a népgazdaság által biz­tosított anyagi lehetőségek és a saját erőforrások célszerű felhasználásával fejlesszük me­gyénket emeljük lakosságunk életszínvonalát, javítsuk élet- és munkakörülményeit. Ki­emelt feladatnak tartottuk olyan központok kialakítását amelyek kielégítik egy-egy gazdasági, kulturális, egészség- ügyi és államigazgatási szük­ségleteit Az Elnöki Tanács határoza­ta, Barcs várossá nyilvánítása ejlesztési célkitűzéseink he­vességének elismerése. Elis­merése továbbá annak a ki­emelkedő tevékenységnek, amelyet a járás és a nagyköz­ség vezető testületéi, dolgozói, az üzemi közösségek és intéz­mények tettek a várossá nyil­vánítás feltételeinek megte­remtéséért. Ezekben a napok­ban a barcs-i emberekkel együtt örvend megyénk lakos­sága, nagyra értékeli eredmé­nyeinket. Kedves elvtársak! Somogy déli részének köz­igazgatási központja az utóbbi évtizedben a központi, a me­gyei és a helyi szervek céltu­datos tevékenysége eredménye­ként gyorsan fejlődött Ma már elmondhatjuk, hogy Barcs behozta azt a lemara­dást, amely mindenekelőtt az ötvenes évek első felében foly­tatott hibás politikából fakadt. A megyei párt- és tanácsi testületek a legutóbbi két terv­időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítottak Barcs és környékének fejlesztésére, Barcs iparosítására. Ennek eredményeként a város ipari üzemeiben már csaknem négy­ezer munkás dolgozik. Az ipa­rosítás mint gazdasági alap hozta magával a település ar­culatának gyökeres megválto­zását. A nagyközségiben, és környé­kén végbement változások kedvezően befolyásolták me­gyénk társadalmi arculatának alakulását is, Barcson is foko­zatosan nőtt a munkások szá­ma, megjelent a műszaki ér­telmiség, sok száz család élet- körülményei városiassá váltak. Gyors ütemben fejlődött a nagyközség lakás- és kommu­nális ellátottsága. A Barcsra látogató ember elé ma az új üzemek mellett új utcák, lakó­negyedek üzletek, gyermekin­tézmények és egyéb létesít­mények tárulnak Barcs fejlődésében 30 éve tartós és kiemelkedő szerepe van a mezőgazdaságnak. A Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet hosszú ideje olyan tényező, amely a település határain túl is formálja az életkörülménye­ket, a mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó közösségek gon­dolkodását. A mai avató ünnepség sok­éves tervszerű munka, céltu­datos hétköznapi tettek folya­matának eredményeit összesí­ti, ugyanakkor a várossá ava­tás nem jelenti a település fej­lődésének lezárását. Az öröm, hogv Somogy megye újabb vá­rosát ünnepeljük, nem feled­tetheti: ahhoz, hogy Barcs va- Lóban magas szinten feleljen meg a középfokú központ iránt támasztott követelményeknek, még további fejlesztésére van szükség. E feladatok elvégzé­séhez a városi rang kedve­zőbb feltételeket teremt. A jövőt formáló legfőbb fejlesztési programok rendel­kezésre állnak. Hogy ezek va- lé a váljanak, ahhoz a város párt- és tanácsi testületéinek és valamennyi dolgozójának további együttes cselekvése, ál­dozatvállalása szükséges, A jövő feladatait illetően né­hány dologról külön is érde­mes említést tenni. A várossá válás fontos előfeltétele volt az átlagnál magasabb közmű­vesítés, lakás-, kulturális, szo­ciális, kereskedelmi ellátás, a megfelelő ipari háttér és a korszerű mezőgazdasági terme­lőszövetkezet. Az üzemek túl­nyomórészt új, fejlett techno­lógiával állítják elő termékei­ket Figyelembe véve a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülé­sén elhangzott értékelést és az irányelveket ezután is az egyik legfontosabb feladatként keil kezelni a gazdaságos ter­melés fokozását és a termék- szerkezet további, a követel­ményekhez igazodó formálá­sát. A váró* vonzáskörzetében — a megye egészéhez hasonlóan — továbbra is meghatározó az élelmiszergazdaság. Termelési célkitűzéseink eléréséhez nél­külözhetetlen, hogy a mező- gazdasági üzemek következete­sen feltárják a tartalékokat és az ágazatot folyamatosan kor­szerűsítsék. Érdemes megje­gyezni; ami ma korszerű, az holnap már korszerűtlen; ami ma elég, az holnap már kevés. Barcs városi rangja egyben új művelődési igényt támaszt. El kell érni, hogy nemcsak a településen lakók, hanem a körzetben élő emberek szocia­lista életmódjában és közgon­dolkodásában is kifejeződjék: Barcs várossá vált! További erőfeszítést igényel e munka tárgyi és személyi feltételeinek gazdagítása, bővítése. 1979-től kezdődően a város­nak új, eddig nem gyakorolt szerepköre is lesz. Megyénkben az első olyan körzet, ahol a já­rás megszűnt és a terület vala­mennyi községét város környé­ki községgé nyilvánították. Cé­lunk és törekvésünk ezzel a módosítással, hogy a várost körülvevő falvak még közvet­lenebbül érezzék Barcs segít­ségét és gondoskodását A hat közös tanácsot magá­ba foglaló városkörnyék tevé­kenységének szervezett össze­fogása az eddigiektől eltérő feladatok elé állítja a párt- és tanácsi testületeket, az itt mű­ködő szervezeteket. Minden­képpen arra kell törekedniük, hogy a város a községek lakói­nak egész életére kedvezően hasson. Kedves «Tvtársnók, eivtár­sak! A közös munka során úgy ismertük meg a barcsi embe­reket hogy szorgalmasan és becsülettel helytállva végzik munkájukat, szolgálják sző­kébb hazájuk, a település fej­lődését. Ezzel a déli határon, a Dráva partján a Magyar Népköztársaság jó hírét is öregbítik. Biztosak vagyunk abban, hogy Barcs párt-, álla­mi, társadalmi és gazdasági ve­zetői, az itt élő emberek ez­után is töretlen tenniakarással, lendülettel munkálkodnak if­jú városuk további fejleszté­sén. Biztosíthatom Önöket hogy tevékenységüket a megyei párt- és tanácsi testületek to­vábbra is figyelemmel kísérik, támogatják és lehetőségeikhez mérten segítik. Az óév holnap véget ér, és holnapután kezdődik az új esztendő, ezzel együtt Barcs történetének új városi korsza­ka. Szívből kívánom: 1979-cel olyan évek következzenek, amelyek a város fejlődéséről, virágzásáról és szorgos lakói­nak békés, boldog életéről ta­núskodnak. Varga Péter beszéde után dr. Ress Zoltán, Marcali ta­nácselnöke kért szót és a me­gye másik négy városa — Ka­posvár, Siófok, Nagyatád és Marcali — nevében köszön­tötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit, a legfiatalabb so­mogyi város lakóit. Elmond­ta, hogy Marcali 1977. már­cius 30-án kapta meg — ugyancsak ünnepi külsőségek között — a városi rangot. — Akkor — mondta töb-1 bek között a tanácselnök — j azt gondoltam, hogy a város-1 sá válás feltételeinek teljesí-1 tésénél, az előkészületek fá-, radtságos izgalmánál nincs, és nem is lehet nehezebb fel­adat. Két év tapasztalatai alapján mondom, hogy ez a neheze. Amikor a lakosság joggal elvárja, hogy az élet. minden területén biztosítsuk a városi színvonalat: javítsuk az ellátást, legyen jobb a közle­kedés, teremtsük meg a ma­gasabb színvonalú közösségi feltételeket. Mindezt akkor várja tőlünk joggal a lakos­ság, amikor egyszerre növi ki a fejlődő kamasz minden ru­hadarabját. A feladatok tel­jesítéséhez mindig több és több pénz kell: mivel az soha sem elegendő, ezért marad továbbra is a Barcson szintén jól bevált módszer1: a munká­sok, a dolgozó parasztok, a városban élő lakosság segít­ségét kell kérni, amely az ed­digieknél jobban megszerve­zett és értékében is növekvő társadalmi munkában jut ki­fejezésre ... Talán a gazdasá­gi feladatoknál is nehezebb a város szellemi és kultúrális arculatának kialakítása, az életvitel kultúráltságához a személyi és a tárgyi feltételek megteremtése ... őszinte lég­körű, nyílt várospolitika ré­vén megkapjuk a támogatást ehhez a munkához a vároá lakóitól. Ezt követően a somogyi vá­rosok képviselői nyújtották át ajándékaikat, majd Barcs polgárai köszöntötték a vá­rost. Elsőként Brüsszel Gyula, a Vörös Csillag Tsz tagjakért szót. — Három évtizede ismerem Barcs fejlődését — mondta. — Az utóbbi tíz évben roha­mosan felgyorsult itt az élet A gesztenyefák sokat vitatott kivágása új korszakot nyitott meg. A fákkal együtt eltűn­tek a pislákoló lámpák, hogy helyet adjanak a korszerű közvilágításnak. A vízcsap felváltotta a kerekes kutat a fűrészporos kályha helyét pe­dig a gázfűtés foglalja el. Egyre nőtt' a munkalehetősé­gek száma is: új gyárak épül­tek és ma már gyakran talál­kozunk új arcokkal az utcán. Nemcsak a vidéken dolgozó barcsiak jönnek haza. hanem egyre többen választják mun­kahelyüknek, majd otthonuk­nak Barcsot. Köszöntőm az xíi várost a termelőszövetke­zet tagsága és Barcs minden lakója nevében. Kérem a "je­lenlévőket és rajtuk keresztül Barcs lakosságát, hogy a jö­vőben még fokozottabb gond­dal ápolják városunkat Szé­pítsük, gazdagítsuk együtt azért, hogy mi és a bennün­ket követő nemzedékek is örömüket leljék benne. A fiatal város fiataljai ne­vében Deákné, Táskái Gyön~ gyi, a Kemikál Építési Mű­anyagfeldolgozó Gyárának laboránsa kért szót. Köszönt­ve az új várost felajánlotta a fiatalok további segítségét is a fejlesztési célok valóra vál­tásában. — Amikor most a várost kösizöntve továbbítom a bar­csi fiatalok kérését az új sza­badidő létesítményekre: könyvtárra, sportpályákra; azt is elmondom, hogy nem­csak kérjük ezt, hanem része­sei is leszünk a megvalósítás­nak ... Mi a fejlett iparral, a korszerű mezőgazdasággal és a dinamikusan fejlődő telepü­léssel azonosítjuk magunkat Ezekhez kötődünk és ezek kö­tődnek hozzánk. Egy szocia­lista város építőiként kívá­nunk a« kapott bizalommal él­ni. Az ünnepi tanácsülésen el­hangzott zárszavában dr. Né" meth Jenő — megköszönve a jókívánságokat — arról szólt, hogy Barcs fejlődésében mér­földkő a várossá avatás: a fejlődésnek egy állomása. Al­kalmas arra, hogy a település számba vegye: mit tett eddig. De számba kell vennie a ma és a holnap feladatait is. Az ünnepi tanácsülés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően levetítet­ték azt a filmet, amelyet a Magyar Televízió Pécsi Kör­zeti Stúdiójának munkatársai készítettek a várossá avatás alkalmából Barcsról. Este a művelődési otthonban a bar­csi amatőr művészeti csopor­tok mutatták be műsorukat. Barcs városként köszönti az új évet. A tudatos és követ­kezetes településfejlesztési politika eredménye, hogy öt­tagúra gyarapodott a somogyi városok családja. A megye legfiatalabb városa «»címet« tegnap Marcalitól Barcs vet­te át. Az, hogy a hatszáz éves település a fiatal város, meg­mutatkozik az emberek tenni- akarásában. Somogy ötödik városa

Next

/
Thumbnails
Contents