Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
Befejezte tanácskozását az országgyűlés (Fdlytat&s az i. oldalról) Faluvégi Lajos hangsúlyozta: a terv- és költségvetés végrehajtását a kormány beavatkozásra készen, figyelemmel kíséri. Ugyanezt kérte a pénzr ügyminiszter más irányító szervektől is. A vita általános összefogla-- lója után Faluvégi Lajos az ipar és a kereskedelem együttműködésének, a bányászat néhány kérdésének, a tanácsi gazdálkodásnak, a tudománynak és a társadalom kapcsolatának, továbbá a végrehajtás tennivalóinak a kérdéseivel foglalkozó hozzászólásokra válaszolt. Radnóti László, Kasó József, Lombos Ferenc és Fülöp László észrevételei nyomán rámutatott: az ipar és a külkereskedelem kapcsolatának összefüggései jogosan kaptak nagy hangsúlyt a vitában. Szorosabbra kell vonni a termelők és külkereskedők érdekeltségi rendszerét, s ebben a szabályozók módosítása hoz Markója Imre beszéde új elemeket Kapjanak a mezőgazdasági üzemek is több információt termékeik reális áráról, költségeiről, az értékesítés körülményeiről ! A piacot annak is ismernie kell, aki közvetlenül nem tárgyal más országok üzletembereivel. Magyarországon — mondotta — viszonylag kevés kisvállalat dolgozik, ezért jogosan hangzott el a figyelmeztetés, sokszor akadozik a termelési | együttműködés. De óvakodni kell áttolj hogy egyszer a nagy-, máskor a kisvállalatokat »vegyük élű«. Ezt a kérdést is összefüggéseiben kell nézni, hozzátéve: valóban több figyelmet érdemeinek a kisvállalatok, mert tekintélyes tartalékokkal rendelkeznek mind a termelékenység emelésében, mind az egészséges háttéripar kiépítésében. A miniszter külön felhívta a figyelmet arra, hogy a közös vállalkozásokat 1979- től új pénzügyi szabályozók segítik majd. Faluvégi Lajos óvott attól, hogy a feladatokat kizárólag a vállalatok vállára helyezzék: a tervek végrehajtása közös ügy. A vállalatok gondjait várhatóan szaporító szabályozóváltozás sem ellenük, hanem értük van, hogy megfelelhessenek és igazodhassanak az új követelményekhez. Az egyik felszólalásban is megemlített példa nyomán a miniszter nyomatékosan aláhúzta: vállalati szempontok miatt nem szabad korszerűtlen termékek állami támogatással történő felhasználását szorgalmazni, mert ez nem visz előre. Jávorkai István és Forögony László hozzászólása nyomán ezután a bányászattal foglalkozott Faluvégi Lajos, majd a tanácsi gazdálkodással. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az igazságügy-miniszter expozéja Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter az új büntető törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmi-gazdasági folyamatoknak. Védelmi eszköze a társadalmi haladásnak, a megvalósult demokráciának, a biztosított emberi jogoknak, és egyben jelentős eszköze az állampolgári nevelésnek, tudatformálásnak is. A büntetőjognak és a büntetőjogi kényszernek különösen a társadalom védelmében és az állampolgárok tudatformálásában van vitathatatlan szerepe. A bünetőjog egyébként a legélesebb jogi eszköz az államhatalom kezében; s hogy a társadalom milyen mértékben kénytelen alkalmazni a jognak ezt az éles fegyveréi, döntően a társadalmi viszonyok fejlettségétől, a társadalom tudati és morális állapotától, s nem utolsósorban a bűnözés helyzetétől függ. A bűnözésről szólva elmondta : korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az utóbbi másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott. A bűnözés elleni küzdelemben további határozott erőfeszítésekre van szükség. Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség, és az eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb körű összefogása nélkül. — Ami pedig a bűnözés helyzetét illeti — folytatta a miniszter —, itt is büszkén vallunk arról a nagy fejlődésről, amely a felszabadulás előtti állapotokhoz képest a bűnözés visszaszorításában, főként társadalmi gyökereinek kigyomlálása révén bekövetkezett. Bátran álljuk az összehasonlítást a mai tőkés országokkal is, ahol nemcsak, hogy rohamosan nő a bűnözés, de egyre inkább terjednek ennek legveszélyesebb formái. így az üzletággá fejlődött bűnözés, a bűnöző szervezetek, a terrorizmus, a túszok szedése, a fegyveres rablások, a kábítószer-csempészet és más formák, amelyek ott mély társadalmi válságra utalnak, nálunk viszont jóezerével ismeretlenek. Mégis: e téren sem vagyunk önelér gültek Tudjuk, hogy még jobban kell élnünk, a szocialista társadalom adta lehetőségeinkkel, többet kell tennünk, mivel ezen az arcvonalon még hátravan az igazi frontáttörés. Korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mértéke az elmúlt másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott — az Ismertté vált bűn- cselekmények száma évente 120 ezer körül alakult —, s hol kisebb, néhány százalékos csökkenésnek, hol pedig kisebb, szintén néhány százalékos emelkedésnek voltunk tanúi. A bűnözés elleni küzdelemben tehát további határozott erőfeszítésekre van szükség a nagyobb eredmény eléréséhez. Dr. Markója Imre a továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: — E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását Igaz, hogy az új büntető törvénykönyvvel összefüggésben 1979 első félévében még néhány jogszabály megalkotására sor kerül, ezért javasoljuk, hogy az új bönte- tő törvény 1979. július 1-vel lépjen hatályba, mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, beleértve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. A miniszter a továbbiakban a büntetendő magatartások törvényi szabályozásának egy további fontos jellemzőjéről, a differenciálásról szólt. Kiemelte, hogy ezt az egyes bűncselekményfajták helyes és a jogkövetkezményekben is kifejezésre jutó értékrendjének megállapításával érték el. Így kapott a javaslatban az állam- és az emberiség elleni bűncselekmények mellett központi szerepet az emberi élet hatékony védelme. Az igazságügy-miniszter a büntetendő magatartások meghatározását illetően a fő törekvések között szólt még arról is, hogy igyekeztek száműzni a törvényjavaslatból mindenfajta homályos, pontatlan vagy hibás — és emiatt félreérthető, a gyakorlatban zavarokat okozó — megfogalmazást. Emellett törekedtek a közérthetőségre és a lehetséges mértékig az egyszerűsítésre is. Ezzel eredményesen szolgáljuk a megelőzést is, amelynek egyik fontos feltétele, hogy az állampolgárok ne csak megismerjék, hanem meg is értsék a rájuk vonatkozó törvényes rendelkezéseket — Ami a büntetőjogi felelősséget illeti: ennek alapja változatlanul a bűnösen, szándékosan vagy gondatlanságból tanúsított olyan társadalomra veszélyes magatartás, amelyet a büntetőtörvény bűncselekménynek nyilvánít, és büntetni rendel. A büntetés tehát alapvetően ahhoz igazodik, hogy a cselekmény milyen mértékben veszélyes a társadalomra. — A vagyon elleni bűncselekményeik között Is több olyan jelenleg büntetendő magatartás van — mondotta —, amelynél a bírósági eljárás szükségtelen, illetve amely szabálysértési úton is hatékonyan elbírálható. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a jogtalan elsajátítás, a szándékos rongálás és a hűtlen kezelés bűncselekményt és szabály- sértést megvalósító alakzatait jelenleg az 500 forintos értékhatár választja el egymástól. A tapasztalatok azt mutatják: az ennél valamivel nagyobb kárt okozó magatartás társadalmi veszélyessége is lehetővé teszi a büntetőjogon kívüli felelősségre vonást. Sőt, az ilyen cselekmények miatt a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a jelenleginél sokszor hatékonyabb, gyorsabb eszköz is lehet. Ezért külön jogszabályban a szabálysértési értékhatár ezer forintra emelésére tesznek majd javaslatot. E körben — értékhatártól függetlenül — továbbra is bűncselekmények maradnának természetesen azok az esetek, amelyeknél az elkövetés mód ja, illetve az elkövető személyisége — visszaeső — fokozottabban veszélyes a társadalomra. A törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszeréről szólva a miniszter kiemelte: a szabadságvesztés például — a törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben — lehet életfogytig tartó, illetve az eddigi egy hónapos alsó határ helyett három hónaptól 15 évig, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségénél alkalmazható, több új rendelkezés biztosítja azonban, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésre csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor. így néhány bűncselekménynél a büntetés kizárólag pénzbüntetés lelíet, amellyel kapcsolatban a javaslat a pénzbüntetés kiszabásának új, az egyé- nie&ítést jobban lehetővé tevő rendszerét vezeti be. Lényegesen bővül azoknak a magatartásoknak a köre is, ahol a szabadságvesztés mellett a javító-nevelő munka és a pénz- büntetés szerepel választható büntetési nemként. A szabadságvesztés helyettesítését célozza a mellékbüntetések — tehát például a járművezetéstől való eltiltás — önállóan, főbüntetés kiszabása nélküli alkalmazásának lehetősége. Ilyen irányban hat az az új intézmény is, hogy hathónapi szabadságvesztésnél enyhébb büntetés helyett munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezhető az elkövető, ha bűn- cselekménye alkoholista életmódjával összefügg. A miniszter ézt követően aláhúzta, hogy a törvényjavaslat büntetési és intézkedési rendszere is ezeket a törekvéseket tükrözi. A szabadságvesztés például — a törvényjavaslat szerint meghatározott esetekben — lehet életfogytig tartó, illetve az eddigi 1 hónapos alsó határ helyett 3 hónapról 15 évig, halmazati vagy összbünte- tés esetén 20 évig terjedő. Ez a büntetés a bűncselekmények többségénél alkalmazható, számos új rendelkezés biztosítja azonban, hogy a végrehajtandó szabadság- vesztésre csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor. így néhány bűncselekménynél a büntetés kizárólag pénzbüntetés lehet. A szabadságvesztés helyettesítését célozza a mellékbüntetések, tehát például a járművezetéstől való eltiltás — önállóan, főbüntetés kiszabása nélküli alkalmazásának lehetősége. — A javaslat ügyel arra is. hogy a szabadságvesztéssel nem járó — úgynevezett nevelő jellegű — büntetések és intézkedések a társadalom védelmét megfelelően szolgálják, és az elítélt se érezze magát »felmentettnek«. Ezért a tervezet lehetővé teszi olyan magatartási szabályok előírását, amelyek megszegése súlyos következményekkel jár. Egyébként már most rendelkezünk azzal az apparátussal Is, amely képes e magatartási szabályok megtartásának ellenőrzésére. Az igazságügy-miniszter végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. B törvényjavaslat vitája Földvári József (Baranya m. 4. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangoztatta: a bűnözés csak közös erőfeszítéssel, a társadalmi és a jogi eszközök összehangolt alkalmazásával csökkenthető, s a böntető törvénykönyv ennek csak az egyik, jelentőségét tekintve azonban igen fontos eszköze. A törvényjavaslat megfelel annak a követelménynek is, hogy büntetéskiszabási gyakorlatunk korszerű legyen. Antalffy György (Csongrád m., 8. k.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora felszólalásában hangsúlyozta: a büntetési rendszer javasolt átalakítása —az eddigi kutatások alapján is — feltételezi, hogy a szociálpszichológia, valamint a kri- minálpedagógia további haladásit ér el és képes lesz fokozni a bűnmegelőzés hatékonyságát. Szijjártó Károly legfőbb ügyész örömmel üdvözölte a javaslatnak az alkoholizmussal kapcsolatos űj büntetőjogi rendelkezéseit, főleg azt a felfogást, hogy részben a szigor, részben a gyógyítás oldaláról közelíti meg ezt a kérdést. Az ügyészi szervezet által tartott vizsgálat megállapításai is azt sürgetik, hogy az alkoholizmus ellen büntetőjogi területen és társadalmi méretekben egyaránt hatékonyabb intézkedéseket kell tenni. Fiala Tivadamé (Heves m., 1. vk.), az Egri Dohánygyár csoportvezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy a közvagyon védelméhez, a bűnözés visszaszorításához — a dolgozók nevelésével, az egymásért és a közösségért érzett felelősség fokozásával — hathatós segítséget adhatnak a szocialista brigádok is. Nezvál Ferenc (Bp. 14. vk.), nyugalmazott miniszter nyomatékkai szólt arról, hogy a bőnözés megelőzése érdekében föl kell lépni mindenfajta fegyelmezetlenséggel, lazasággal szemben, mert azok kedvező feltételeket teremte^ nek a bűn elkövetéséhez. Bodogán János (Veszprém m., 10. vk.), a Bakonytáji Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára helyeselte, hogy a törvényjavaslat lényeges különbséget tesz a bűnözők és azok között, akik járműveikkel gondatlanságból okoznak balesetet. Ha az utóbbiaknál a büntetés célja a járművezetői jogosítvány megvonásával, illetve a vezetéstől való végleges eltiltással is elérhető, ez a módszer bármilyen más fele- lősségrevonásnál is eredményesebb lehet és jobban szolgálja a társadalom érdekeit is. Mátay Pál (Fejér m., 3. vk.), megyei_ főügyész kifejezésre juttatta : humánus intézkedés a pártfogó felügyelet kiterjesztése, az, hogy a javaslat az eddiginél szélesebb körben kíván szervezettebb segítséget nyújtani — megjavításukhoz, nevelésükhöz — a börtönből szabadultaknak, a fölfüggesztett szabadságvesztésre ítélteknek vagy a próbára bocsátottaknak. Ruisz József (Vas m., 8. vk.), a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat gépészmérnöke hangsúlyozta : a javító-nevelő munka akkor éri el célját, ha a rendszeres munka és a nevelés együttesen hat. Ebben elengedhetetlen a munkahely, a környezet és a társadalmi szervek segítsége. Juhász Tibor (Bács m., 20. vk.), a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a közlekedési bűncselekmények megelőzéséhez jelentős segítséget adhat a lekiismeretes szervizszolgálat, az utak gondos, gyors és az időjárási viszonyoknak megfelelő, állandó karbantartása is. flz igazságügy-miniszter válasza Dr. Markója Imre örömmel állapította meg, hogy nagy érdeklődést váltott ki e valóban nagy fontosságú és politikailag is jelentős törvény- javaslat. Ez jellemezte a tervezet társadalmi és szakmai vitáját, csakúgy mint az országgyűlés plénumát és a jogi bizottság ülését. A sok-sok támogató szándékú megjegyzés, észrevétel és javaslat nemcsak ahhoz segítette hozzá a törvényelőkészítőket, hogy »javított kiadásban« tehessék le a Ház asztalára a büntető törvénykönyvet. Segítséget nyújtott ahhoz is, hogy — a törvény minél következetesebb megvalósítása érdekében — tovább tökéletesítsék a gyakorlati munkát. Teljesen egyértelmű, hogy a jó törvény és a színvonalas jogalkalmazás elválaszthatatlan fogalmak. Ezt szem előtt tartva a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól felkészülve és jó feltételek mellett kezdhessenek hozzá a törvény végrehajtásához. Határozathozatal következett : az országgyűlés a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Jazbinsek Vilmos (Baranya m., 14. vk.), a Mecseki Szénbányák Vállalat főmérnök« Gergely István államtitkártól, az Országos Vízügyi Hivatal elnökétől azt kérdezte: várható-e, hogy a komlóiak ivóvízgondjait legalább átmeneti jelleggel megoldják, s mikoi számíthatnak rá, hogy a várost véglegesen bekötik a Pécs vízellátását biztosító Duna—II. vízvezeték-rendszerbe. Az OVH elnöke elmondta : a jelenlegi feszültségeket Komlón a készülő Poroszló környéki kutak üzembe helyezése fogja átmenetileg enyhíteni. A végleges megoldást Komló számára is a Dunából kiinduló és a Pécs vízellátását biztosító vezetékrendszer átadása garantálja majd; ennek első ütemét 1981-re fejezik be, a második ütem a következő tervidőszakban valósul meg, de már erőiek a tervezése is megkezdődött. Novák Pálné (Heves m., 12. vk.), Hatvan város tanácsa egészségügyi osztályának vezetője azt kérdezte Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi minisztertől, hogy a hatvani vasúti hídról, illetve a Hatvan és Kerekharaszt közötti útvonalról mikor tiltják ki a lassú járműveket, s 1980 —1982 között az autópálya forgalmának legalább egy ága a városon kívüli autóútra kerül-e. Pullai Árpád elmondta, hogy a Hatvan és Kerekharaszt közötti útszakaszon megtiltják a lassú járművek közlekedését, a vasúti hídról pedig a csúcsidőkben tiltják ki a forgalmat akadályózó lassú közlekedési eszközöket. Az M—3-as autópályáján a 21-es salgótarjáni főúttal való ösz- szekötését 1980-ban tervezilí, s akkor a forgalom — abban az irányban — elkerüli majd a várost. Kovács Istvánnf. (Pest m, 1 vlc.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse Pest megyei települések — Kistarcsa, Pécel, Mogyoród, Főt, Gyál, Fomáz és több más település — villanyhálózatának ügyében interpellált a nehézipari miniszterhez. — Az eLavult villanyhálózat felújításához, korszerűsítéséhez nem tudnának-e további segítséget nyújtani. Simon Pál miniszter leszögezte: ha a pénzügyi és a kivitelezési feltételeket megteremtik, a Nehézipari Minisztérium — a tanácsi megrendeléseknek megfelelően — elvégezteti a közvilágítás-fejlesztési munkákat. Az interpellációra adott válaszokat az interpelláló képviselők — és az országgyűlés is — jóváhagyólag tudomásul vették. Ezzel az országgyűlés második napja —, amelyen Apró Antal. Péter , János és Raff ai Sarolta fölváltva töltötte be az elnöki tisztséget — véget ért. A téli ülésszak befejezte munkáját. (MTI)
