Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Lényeges változás a Btk.-ban

Beszélgetés dr. Földvári József egyetemi tanárral

At első szocialista szellemű Büntető-törvénykönyv 1961- ben született. A másodikat tegnapi ülésén alkotta meg az országgyűlés. A büntetőtörvény változásairól kérdeztük dr. Földvári Józsefet, a Pécsi Tudományegyetem rektorát, a büntetőjogi tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát, aki részt vett az új Btk előkészítésében és a Parlamentben a törvényjavaslat bizottsági előadója volt.

— Mi tette indokolttá az új Btk megalkotását?

— A törvényjavaslat is indokolta ezt, amikor arról szólt, hogy az elmúlt 15 évben végbement társadalmi, gazdasági változások szükségessé tették a büntető jogszabályok hozzáigazítását a mai élethez.

— A statisztika szerint a Btk. szabályainak 30 százaléka változik meg. Sok, ez vagy kevés?

— A Btk.-ban lényeges a

változás. Ezt a 30 százalékos arányt én is hallottam már. Nem lényeges, hogy a szabályok hány százaléka változik meg, az a fontos, hogy szükség volt a változásokra Egyrészt a gyakorlati tapasztalatok, másrészt az újabb tudományos eredmények tették indokolttá.

— Kik voltak a javaslattevők, honnan származtak a változtatási javaslatok?

— Sok érkezett a bíróságoktól, az ügyészségektől, az ügyvédektől. De számtalan javaslatot kaptunk a nem jogászoktól is. Ezekből a javaslatokból az is látszik, hogy a Btk. foglalkoztatja az embereket Az észrevételek egy része szigorú rendet tartana helyesnek bevezetni, más részük pedig egy sor magatartást nem tekint bűncselekménynek. Fölvetették például, érdemes-e, szabad-e a tartási kötelezettség elmulasztóival szemben a büntetőjog eszközeivel fellépni.

— Milyen változásokat hozott az új Btk.?

— A korábihoz viszonyítva

lényeges a változás a büntetési rendszerben, s az egyes bűncselekmények meghatározásánál. Jól tükröződik a szemléletváltozás: illúzióktól

mentesen, reálisan ítéli meg a büntetőjog szerepét az életviszonyok szabályozásában, alakításában. Elismeri, hangsúlyozza a büntető jogszabályok visszatartó hatását az elkövetéstől, de tisztában van azzal

is, hogy nem old meg — nem is oldhat meg — gazdasági kérdéseket. A másik lényeges változást abban látom, hogy szankciói reálisabbak: a bírói gyakorlat figyelembevételével határozzák meg a büntetési tételeket. A jogalkalmazónak olyan büntetések kiszabását biztosítja, amelyek alkalmasak arra, hogy visszatartsák az embereket az elkövetéstől. Amikor szükség van rá, akkor szigorú büntetés kiszabását rendeli. Ha viszont a cselekmény olyan, hogy elég egy enyhe — szabadságelvonással nem járó — büntetés, akkor nem szabad börtönt kiszabni. Éppen ezen a ponton találjuk az új Btk.-ban a legtöbb újdonságot: megteremti a lehetőséget arra, hogy az elkövetőt például a foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltsák (a bíróságok a régi Btk. gyakorlata szerint ezeket csak mellékbüntetésként alkalmazhatták, s mellette mindig ott volt egy főbüntetés, leggyakrabban szabadságvesztés). Miért döntött így a törvényalkotó? Azért, mert ezt is elegendőnek tartja ahhoz, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa az embereket. Erre a feltételezésre két oka is van: egyrészt a járművezetéstől, foglalkozástól eltiltás érzékenyen érinti az elkövetőt, másrészt viszont egy újabb elkövetés fizikai lehetőségét szünteti meg.

— Mit jelent a gyakorlatban a büntetési rendszer változása?

— Előtérbe kerülnek a szabadságelvonással nem járó büntetések. Üj büntetések és intézkedések alkalmazását teszi lehetővé a jogászok számára. Ilyen például a próbára bocsátás, a pártfogó felügyelet, a bírói megrovás. A próbára bocsátást például a fiatalkorú elkövetők esetében szerzett kedvező tapasztalatok alapján vezeti be most a felnőtteknél is az új Btk. A büntetéseknek és intézkedéseknek több variációját is biztosítja. A pártfogó felügyelet például elrendelhető javító-nevelő munkával, de elrendelhető szabadságvesztés felfüggesztése esetén is.

— Sok bizonytalanság volt tapasztalható eddig abban, hogy egy magatartás mikor szabálysértés és mikor bűn- cselekmény.

— Az új Btk. világos határvonalat húz. A korábbi gyakorlat szerint a nyomozó hatóság döntötte el, hogy például egy közveszélyes munkakerülés, vagy az üzletszerű kéjelgés szabálysértés-e vagy bűncselekmény. Az új Btk.

Fokozni kell

az ismeretterjesztő rendezvények politikai-nevelő hatását

— A társulat munkájában gyökeres változást eredményezett hazánk felszabadulása, a munkáshatalom kivívása, 6 nem utolsó sorban az 1953- ban történt újjászervezése: világnézeti alapjává a marxizmus—lenin,izmus vált, tevékenységének tartalma felöleli valamennyi tudományág eredményeit, kialakította tudományos terjesztésének forma-, módszer és eszközrendszerét, jelentősen növelte taglétszámát és tevékenységét kiterjesztette a társadalom minden rétegére — mondotta dr. Gebhardt József, a TIT megyei elnöke azon az ülésen, amelyet tegnap tartottak a -zervezet újjáalakításának 25 éves évfordulója alkalmából. Emlékeztetett a kezdeti és az azóta eltelt évek országos és megyei eredményeire, majd elmondta: a megyei szervezetnek jelenleg 1150 tagja van — 17 százalékuk nő — s az

soha nem a végrejható szervekre bízza a döntést. Ha az elkövető először kerül a hatóság elé, szabálysértésért vonják felelősségre, a második alkatommal viszont már bűncselekménynek, vétségnek minősíti. Én a Btk.-nak ezt a következetességét úgy értékelem, mint jelentős előrelépést a törvényesség biztosításában, éppen úgy, mint azt a szabályát, amely kifejezetten előírja: törvényhozó döntheti csak el, hogy a társadalomra veszélyes cselekmények közül melyik a bűncselekmény és melyik a szabálysértés.

— Több korábbi bűncselekmény ezentúl szabálysértés lesz. Mit jelent ez a gyakorlati munkában?

— Azt, hogy csökken a bírák terhe. Bízunk ugyanis abban, hogy a súlyos bűncselekmények száma nem emelkedik. A számítások szerint évente 15—20 ezer eset kerül át a szabálysértési hatóságokhoz a bíróságoktól az új Btk. alapján. Ebből viszont az is következik, hogy nagyobb lesz a feladat, és még több jól felkészült szakemberre lesz szükség.

— A miniszteri indoklás is szólt arról, hogy lényeges változás következik be a gazdasági bűncselekmények megítélésében.

— Ezzel kapcsolatban két dologra kívánom felhívni a figyelmet. Az egyik: a pazarló gazdálkodás mint bűncselekmény eddig is csak papíron létezett. Most megszűnik. A másik pedig az, hogy a gazdasági bűncselekmények lényegét nem egy vállalat í működésének zavarása adja, hanem a gazdasági rend sérelme. Ez viszont azt is jelenti, hogy kevesebb a gazdasági bűncselekmény. A társadalomra veszélyes cselekmények közül például azok, amelyek vagyoni kárt okoznak, a vagyon elleni bűncselekményekhez kerültek, és nem maradtak gazdasági bűn- cselekmények.

— A vagyon elleni bűncselekmények között az egyik legbonyolultabb a lopás volt.

— Igen. Ezt most egyszerűbben fogalmazza meg az új törvény. A húsz minősített esetnek csak a fele maradt meg. Szerintem még ez is sok.

— Változást hozott az új törvény a szabadságvesztés végrehajtásában is. Az eddigi négy fokozat helyett háromba sorolja a büntetés-végrehajtási intézeteket.

— Azért történt a változás, mert a gyakorlatban nem lehetett a négyféle foglalkozási rendet biztosítani. Ügy látszik, hogy a három inkább megfelel a célnak. A gondatlan bűncselekményeket elkövetők a fogházba kerülnek. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire és a visszaesőkre a fegyház vár. A kettő között pedig megmarad a börtön.

Dr. K. L

Sikerrel vizsgázott az R—lbes számítógép

A VIDEOTON Számítástechnikai Gyár Fejlesztési Intézetében új számítógép-családot hoztak létre. Már sorozatban gyártják az R—10 M típusú mini számítógépet. A közepes méretű R—11-es berendezés prototípusa pedig nemrég készült el. Éz a típus is sikerrel vizsgázott egy nemzetközi bizottság előtt.

A termelőszövetkezetek fejlődése nemzetközileg is figyelemre méltó

A termelőszövetkezetek III. kongresszusa óta eltelt időszakban tovább erősödött és fejlődött a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Az agrár- és szövetkezetpoiitika változtatás nélküli következetes folytatásával teljesebbé vált a tsz-ek társadalmi-gazdasági tevékenysége és kiszélesedtek a szervezeti keretek a szövetkezeti demokrácia rendszerében — mondotta Czimbalmos Béla, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogyan érvényesül a gyakorlatbán a két évvel ezelőtt módosított szövetkezet- politikai jogszabály-rendszer.

— A szövetkezetek megnövekedett gazdasági jelentőségét jelzi —, hogy a tsz-ek tavaly változatlan áron számolva 87 százalékkal termeltek többet, mint a közös gazdaságok megalakulásának és megszilárdulásának éveiben, 1961—65 között. Ilyen dinamikus fejlődés a magyar mezőgazdaság történelmében példa nélkül áll és nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltó. A termelésfejlesztés idén is eredményes volt, az előzetes számítások szerint mintegy négy százalékkal bővült a növénytermelés és 6 százalékkal több állati terméket adtak a közös gazdaságok az elmúlt évihez képest.

Számottevően erősödött a szövetkezetek társadalompolitikai tevékenysége. Ezt jól szolgálta a termelőszövetkezeti törvény 1977. évi módosítása, amely lehetővé tette, hogy a tsz-tag a közös munr kában való részvétel alapján lényegében a munkaviszonyban állókkal azonos jogosultságokat szerezzen. Ennek nyomán — a foglalkoztatás keretében — egyebek között maximálták az éves munkaidő hœszât, biztosították a szabadidőt és a túlórapótlékok Az új rendelkezés a dolgozók részére a népgazdaság más területén dolgozókkal azonos bértarifát és bérbesorolást engedélyezett. A kongresszust követően megkezdődött a tsz-ekben a nyugdíj- korhatár csökkentése is. Az elmúlt időszakban — az új rendelkezések nyomán — fokozódott a közös gazdaságok vonzereje. A különbségeket feloldó rendelkezések különösen a fiatalok körében találtak jó visszhangra. A 80 éven aluliak száma időközben 10 ezerrel, a _ tagsági viszonyt létesítő 'alkalmazottaké pedig 14 ezerrel gyarapodott.

A termelőszövetkezeti törvény módosítása nyomán az önkormányzati szervek munkája szintén hatékonyabbá vált. A tsz-ekben kialakították az önkormányzat korszerűbb rendszerét. Jó példa erre a közgyűlés szerepének változása : a közgyűlés néhány fontos funkcióját a korszerűsített szövetkezeti törvényben intézményesített küldött-gyűlés vette át.

Sikerült előbbre lépni a tagság különböző rétegeivel való foglalkozásban is. Így például a szövetkezeti élet különböző fórumain megvitatták a mezőgazdaságban dolgozó nők sajátos helyzetéből adódó tennivalókat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi intézkedések ellenére még mindig nem kielégítő a nők szakmai képzettsége és a továbbképzésben való részvételük. Emiatt a gazdaságok egyrészében korlátozott az asszonyok és lányok rendszeres foglalkoztatása. A nyugdíjasok és a járadékosok segélyezésére az idén mintegy 200 millió forintot használtak, illetve használnak fel, körültekintőbben gondoskodva ezzel a szociális alapok

felhasználásáról. A szövetkezeti belső ellenőrzés területén minőségi változásokat indított el az ide vonatkozó kormány- rendelet. A fokozott belső és külső ellenőrzések hozzásegítettek ahhoz, hogy a közvélemény is helyesebben, a tényeknek megfelelően ítélje meg a termelőszövetkezeti gazdálkodás és belső élet törvényességét

A közös gazdaságok korábbinál alaposabb felkészültsége várhatóan jól kamatozik majd a népgazdasági egyensúly javítására hozott szakmai intézkedések realizálásánál. Miután a gazdálkodás feltételei szigorúbbá, feszítettebbé váltak, a sokrétűbb, színesebb termelőszövetkezeti életben nagyobb gondot kell fordítani a tartalékok feltárására, és arra, hogy az üzemek nagyobb előrelátással egyeztessék terveiket tényleges anyagi lehetőségeikkel.

A szövetkezeti élet minden területén maradéktalanul érvényre kell juttatni azt az elvet, hogy az élet- és munkakörülmények további javításának alapja a termelékenység-, és minden termelési ágazatban a hatékonyság növelése. Ez nem zárja ki, sőt egyenesen megköveteli a dif- renciáltabb munkadíjazást, a nagyobb teljesítmények elismerését, azt a szemléletet, hogy a közös gazdaság eredményességéhez való hozzájárulás dönti el a részesedés mértékét is. Elő kell segíteni a belső élet demokratizmusának további kibontakozását. Jó, hogy ennél biztonsággal lehet támaszkodni a tsz-ön- kormányzat hatékony fórumaira, a fiatalok és a nők üzemen belüli szervezeteire, továbbá a szocialista brigád- mozgalomra, amely éppen az utóbbi két évben bontakozott ki a szövetkezeti gazdálkodás nagy, átfogó erejévé.

utóbbi öt évben tartott előadások 76 százaléka vidéken volt. A további feladatokat ismertetve hangsúlyozta:

— A különböző határozatok végrehajtása megköveteli, hogy a megyei szerkezet ki- i emelt figyelmet fordítson az j ismeretterjesztő rendezné- ] nyék politikai-nevelő hatá- J sának fokozására.

Az ünnepi megemlékezés alkalmával a TIT aranykoszorús jelvényével tüntették ki az ismeretterjesztésben kiemelkedő munkát végzőket. Ezt az elismerést kapta a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára, a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága, s ezt vette át huszonnyolc orvos, pedagógus és más, különböző területen dolgozó értelmiségi. Többen az országos és a megyei elnökség elismerő oklevelét és emlékplakettet kapták meg.

Segítsépyújiés a társközségek testületéinek

Ülést tartott a megyei népfrontbizottság elnöksége

Ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöksége. Varga Károly megyei titkár összegezte a népfrontmozgalom idei, somogyi tapasztalatait. Elmondotta, hogy összességében teljesítették mindazokat a feladatokat, amelyeket erre az évre célul tűzlek maguk elé, s a megvalósított programok jól szolgálták a mozgalom fejlődését megyénkben.

Különösen a gazdaságpolitikai tevékenység erősödött — mintegy ötven somogyi községben szerveztek például ilyen jellegű előadásokat, együttműködve más megyei szervekkel. Téli politikai oktatásokból többet rendeztek, mint a korábbi években; növekedett az érdeklődés, a vitakészség. A megyei testület újabb, jól kamatozó munka- kapcsolatokat épített ki az idén, különösen á tanácsokkal való együttműködésben léptek előbbre.

Az ülés részvevői ezután elfogadták a jövő évre szóló, a megyei bizottsági es elnökségi munkatervet .

Ugyancsak a tegnapi elnökségi ülés napirendjeit szerepelt Farkas Dezsőnek, a megyei népfrontbizottság munkatársának tájékoztatója a gyengén .működő társközségi népfrontbizottságok és a pusztai népfrontcsoportok munkájának segítéséről, az e célból tett intézkedésekről.

A megyei népfrortbizottság elnöksége a múlt év februárjában tette mérlegre ezeknek a falusi és pusztai testületeknek a tevékenységét, és a tapasztalatok alapján jelölték meg feladatként: fokozzák önállóságukat, jobban alkalmazkodjanak a helyi tennivalókhoz, s így sikeresebben növelhetik a mozgalom befő- inasát, a lakosság társadalmi aktivitását. Ezt a célt természetesen csak a megyei népfrontbizottság segítségével, a pártszervek irányításával és a tömegszervezetekkel való szoros együttműködéssel lehet elérni.

Tavaly ősszel a társközségek száma Somogybán már meghaladta a százhetvenet, s itt élt a lakosságnak majdnem 46 százaléka. Az akkori fölmérések szerint a társközségi népfrontbizottságoknak mintegy a negyede gyengén működött, vagyis hiányosan

látta el a feladatait. A vizsgálódások mindenekelőtt a gyengeség okait tárták fel, majd tanácskozásokkal, módszerben! tanácsadásokkal irányították e testületek figyelmét a mozgalmi munka főbb területeire. Az eredmény nem maradt el: mind több társ- községi népfrontbizottság kapcsolódott be a falugyűlések, Talunapok, tanácstagi beszámolók szervezésébe; társadalmi munkát kezdeményeztek, és részt veitek a helyi köz- művelődési tervek kidolgozásában és megvalósításában. A most indult oktatási évben előadássorozatokat, fórumokat, népfrontesteket rendeznek. A társközségek és a puszták népfrontbizottságainak továbbra is sokoldalú segítséget kell nyújtani — állapította meg az elnökség.