Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
U-% <<>' *> WW», 70 VILÁG PROLETÁRJAI; EG Y ESD L JETE K I Ara: 80 Blér Somogyi Né plan Aszfaltút a parkban AZ M S Z M P S O M O G Y MEGYEI XXXIV. évfolyam 301. szám ZOTTSAGANAK LAPJA 1978. december 22., péntek Befeieíte munkáját a parlament téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést Vita az új Büntető Törvénykönyvről Csütörtökön délelőtt az 1979. évi állami köHséí vetésiül szólj törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parlamentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács ( lnöke, Kádár János, az MSZMP Központi r/izottságának első titkára, Eázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György’, Apró Az első felszólaló Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munkaerő-gazdálkodásban tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. — Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is — hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott: — Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoztatottság. Nép- köztársaságunk alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a munkához való jogot, amelynek gyakorlásánál azonban a jelenleginél jobban figyelembe kell venni a nép- gazdasági szempontokat, a munkaerőhelyzetből adódó követelményeket Gondjainkat nem elsősorban a létszám- hiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerő- forrásokat nem hatékonyan használjuk fel. — Mai helyzetünkben — mondotta — elkerülhetetlen a teljes foglalkoztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irányítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek kötelessége a rendelkezésükre álló munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a teljes foglalkoztatottság biztosítása, szükség esetén a munkaerő vállalatok közötti átirányítása. Ennek megértése a feltétele annak, hogy foglalkoztatáspolitikánk kielégítse az indokolt munkaerőkeresletet. elősegítse a dolgozók társadalmilag szükséges szerkezeti átrendeződését és hozzájáruljon a termelékenység és hatékonyság növeléséhez. Sokszor elmondottuk már, hogy a munkaerőhelyzet feszültségeinek egyik nem lebecsülendő forrásaként, hogy országunkban az alacsony termelékenység miatt több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkáskéz. Ezért lényeges — többek között a műszaki fejlesztés, szervezés, szerkezetjavítás eszközeivel — a létszám felszabadítása és a gazdaságtalan munkahelyek számának csökkentése. Gazdaságunkban jelentős tartalékok vannak — hangsúlyozta a miniszter. —• Ezek hasznosításának egyik lényeges eszköze a vállalati, ezen belül az üzem- és munkaszervezés. A rendelkezésre álló munkaerő termelékenységében, a termelési kapacitások teljesítményében, a termékek versenyképességében tapasztalható — saját lehetőségeinkhez és a nemzetközi színvonalhoz viszonyított — elma- ■adásunknak egyik nem el- íanyagolható oka a vállalati szervező munka gyengesége. Tárgyilagosan meg kell állapítani azonban, hogy ezen a téren is vannak már figyelemre méltó eredményeink. Kiemelte: Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Lombos Ferenc (Győr-Sop- ron m 5.. vk.), a megyei tanács elnöke fölemlítette, hogy a megyéjére jellemző városnéző, fürdőhelyi és tranzitturizmus mellett megjelent a környező országok határmenti településein élők "-bevásárlóturizmusa«. Rohamosan nőtt körükben az olyan szolgáltatások igénybevétele, mint például a fodrászat, a kozmetika és a fogászat. A vendégek hétvégi vásárlásai egész sor olyan termékre is kiterjednek, amelyek dotáltak vagy nyugati importból származnak. A soproni vendéglátó egységekben pedig szinte rendszeressé vált, hogy az Ausztriából átjövök ott tartják az esküvői ebédet. Fülöp László (Tolna m. 3. vk.), a bótai November 7. Tsz elnöke kérte: vizsgálják meg a Sárköz vízrendezésének lehetőségeit, mert jó befektetésnek bizonyulna a beruházás. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a következő tervidőszakban fokozott erőfeszítéseket kíván a tanácsok gondjaira bízott és a nemzeti vagyon jelentős hányadát képviselő állóeszközök megóvása. Lehetőségeiket bővítendő talán módosítani kellene az ezzel kapcsolatos gazdasági szabályozókat. Radnai Éva (Fejér m. 8. vk.), a dunaújvárosi rendelő- intézet körzeti és üzemorvosa fölhívta a figyelmet: az egészségügyre fordítható mil- liárdokat csak a szakmai és közgazdasági szempontok egyeztetésével és ésszerűen használjuk féL Javasolta: az egészségügyi létesítmények építésének meggyorsítására ' országszerte szervezzenek társadalmi munkát. — A hatékonyság szervezéssel elérhető javulása a dolgozók érdeke is. Ök soha nem a több és jobb munka velük szemben támasztott követelményét teszik szóvá, hanem azt, hogy ehhez nem mindig biztosítják részükre a feltételeket, mert a gyártási folyamatok nem elég szervezettek. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a vállalati szervező munka helyes irányú fejlesztése elősegíti és egyben feltételezi a fejlett üzemi demokráciát, azt a munkahelyi, vállalati légkört, amely igényli a dolgozók alkotó kezdeményező készségét és annak hasznosítását. A bérszabályozás módosítása, miközben szigorítja a vállalati bérfejlesztés feltétéit, nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy mindenütt fokozódik a törekvés a nagyobb jövedelem, s az ennek feltételeként a magasabb teljesítmény elérésére. A vállalati és egyéni teljesítmények növekedését segíti elő a végzett munka mennyisége és minősége szerinti bér- és keresetdifferenciálás erősítése. Olyan szemléletre és gyakorlatra van szükség, amely az alapbért sem tekinti természetes járandóságnak, a munkahelyen időben való megjelenése és ott- tartózkodás ellenértékének. A bérpolitikában semmiféle engedményt nem tehetünk. Ezért nem lehet követelmény, teljesítmény nélküli bérnövelést végrehajtani. A gazdaság- irányítás változatlanul napirenden levő feladata annak biztosítása, hogy a szocialista bérezési elvek az eddigieknél következetesebben érvényesüljenek a gyakorlatban Végezetül Trethon Ferenc kifejtette : — A tervben előirányzott célok meghatározzák a követelményeket. Most az a feladat, hogy a végrehajtás során ezeket teljesítsük és teljesítésüket következetesen szá- monkérjük. Ebből következik az is, hogy ha a helyes határozatok végrehajtása során feszültségek jelentkeznek, akkor nem a követelményeket kell lazítanunk, hanem céljaink elérése érdekében erőfeszítéseinket kell fokoznunk. fl pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos válaszában jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. — Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös munkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd és vita megmutatta, hogy a gazdasági munka újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. A vita arra is rávilágított — emelte ki Faluvégi Lajos — : ez az év egy nagyobb gazdaságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez a megállapítás nem egyszerűen formális kifejezése az előretekintésnek, hanem nagyon mély átgondoló sa annak, hogy a nagyobb követelmények, erőfeszítések a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-or- szágokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelemben még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményekkel! Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb összefüggésekre kell a tekintetet irányítani. (Folytatás a 2. oldalon) Ötszáz méter hosszan hengerelt aszfalttal borítja be Kaposváron a Szabadság park főbb útjait a városgazdálkodási vállalat. Gromibo és Vance Genfben tárgyal Kész közelebb hozni a megállapodás napját Cyrus Vance amerikai külügyminiszter csütörtökön reggel Genfbe érkezett, hogy Andrej Gromikóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai megállapodásról tárgyaljon. Gromiko már szerda óta a konferenciavárosban tartózkodik. A szovjet külügyminiszter megérkezésekor hangsúlyozta: a Szovjetunió kész a két ország kölcsönös erőfeszítésével közelebb hozni a nagy hordérejű megállapodás aláírásának napját Rámutatott, hogy a megegyezésre csak akkor van lehetőség, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyenlő biztonságának szigorú elvét szem előtt tartják, s figyelembe veszik egymás és az egész világ békéjének érdekeit Genfben csütörtökön megkezdődtek Andrej Gromiko és Cyrus Vance tárgyalásai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztere a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozását célzó megállapodás kidolgozásával kapcsolatos kérdéseket tekinti át. A két külügyminiszter idei ötödik találkozójával kapcsolatban hivatalos amerikai körökben azt hangsúlyozzák : ezen viszonylag kisebb jelentőségű kérdéseket kell megoldani. Több mint 240 millió kilométeres út után Szovjet címer a Vénuszon Kilencvennyolc nap időtartamú, több mint 240 millió kilométer hosszú út megtétele után december 21-én, moszkvai idő szerint reggel 6 óra 30'perckor — négy perccel az előre meghatározott időpont előtt — leszállt a Vénusz bolygóra a Vénusz—12 szovjet bolygóközi kutatóáUomáa leszállóegysége. A beépített műszerek csaknem két órán — összesen 110 percen — át sugározták az adatokat földünkre a testvérbolygó felszínéről. Mint ismeretes: a legutóbbi páros szovjet űrkísérlet során a Vénusz —9 és —10 jutott el az égitestre, s onnan televíziós képeket is sugárzott. Jelenleg is leszálláshoz készülődik a második szovjet kutatóegység: a Vénusz—11 — amelyet öt nappal korábban indítottak ugyan útnak, mint párját — december 25-én jut el a bolygóra. A bolygóközi állomás magával vitte a világűrbe a szovjet állam és a kommunista párt megteremtőjének, Leninnek arcképét, a leszállóegység pedig eljuttatta a Vénusz felszínére a Szovjetunió címerét. A beérkezett adatokat a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kutatóintézeteiben dolgozzák föl. A Vénusz—12 sikeres útja újabb bizonyítéka annak, hogy milyen magas fejlettséget ért el űrkutatási feladatok tervezésében és végrehajtásában a szovjet tudomány. (MTI) Aláírták az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között aláírta dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és M. R. Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese — a megbetegedett Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter helyett — az 1979. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1976—80-ra szóló magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények alapján szabja meg a jövő évi kölcsönös áruszállítási programot; ennek előirányzata meghaladja a 4,8 milliárd transzferábilis rubelt, s csaknem nyolc százalékkal haladja meg az ez évi programot. Az egyezmény aláírásánál jelen volt a két fél tárgyalóküldöttsége. Ott volt dr. Szűrő* Mátyás moszkvai magyar nagykövet és Féderer Adolf kereskedelmi főtanácsos, a külkereskedelmi kirendeltség vezetője. Mint dr. Bíró József a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta: a megállapodás negyedik évére szóló árucsere-forgalmi előirányzat mind volumenében, mind összetételében híven tükrözi a magyar népgazdaság fejlődését, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyülését, a KGST komplex programjában megfogalmazott közös célok megvalósításában elért eredményeket — A tárgyalások során mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett, hogy az élet által felvetett problémákat a kölcsönös érdekek figye’embe vételével oldja meg. Éppen ezért, a konstruktív együttműködés eredményeként, kitűzött céljainkat egészükben elértük. Ez annál is fontosabb, mivel a Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi kapcsolatainkat nem átmeneti, nem konjunkturális érdekek határozzák meg. A Magyar Népköztársaság külkereskedelmi forgalmában a Szovjetunió foglalja el az első helyet, s a szocialista országok közül hazánk az ötödik helyen áll a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában. Ez nem lebecsülhető pozíció! Bíró József nyilatkozatában külön is aláhúzta: a szovjet áruszállításoknak meghatározó szerepük van abban, hogy hazánk megfelelő kereskedelmi kapcsolatokat tudjon fenntartani a világ más országaival, így a tőkésországokkal is. Az árucsere-forgalom megfelelő végrehajtása megköveteli, hogy mindkét részről a lehető legpontosabban, a megszabott határidőre tegyenek eleget a szállítási kötelezettségeknek. .
