Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

U.J £!EÄG EROLlIÁRJAIí IGÏESÜLJIÎIKI Ara: ! forint Aï MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 285, szám 1978. december 3., vasárnap Befejezte munkáját a IX. magyar békekonferencia Szombaton az Országos Békclanács beszámolójának vitájá­val, hozzászólásokkal folytatta munkáját az Országház kong­resszusi termében a IX magyar békekongresszus. Az elnök­ségben foglaltak helyet: Benke Valéria, a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottságának elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, valamint politikai, társadalmi és kul­turális életünk más, ismert személyiségei, a termelőmunka élenjáróinak képviselői. Timmer József, a SZOT tit­kára, az Országos Béketanács tagja a magyar szakszerveze­tek. több, mint négy millió szervezett dolgozó nevében köszöntötte a tanácskozást. — A magyar szakszervezeti mozgalom vallja és vállalja mindazt, ami ezen a kong­resszuson a béke ügyében, az emberek boldogulása, a társa­dalmi haladás érdekében el- j hangzott — mondotta. i — A munkásosztály ha-1 zánkban és világszerte egy- ; aránt a háború ellen, a bé­kéért harcolók első soraiban menetel. A dolgozó emberi­ség, a szervezett munkásság ! mindig magán érezte és vi- ( selte a háború legsúlyosabb terheit. Ezért eszmélése és tu­datos fellépése első pillanatá­tól a béke, az igazságos béke elérésének és megteremtésé­nek gondolata vezérelte. A világ munkásosztályá-1 nak eddigi legnagyobb, leg- ! szélesebb képviseleti fóruma, a IX. szakszervezeti világ- í kongresszus ez év áprilisában , ismételten hitet tett a béke ügye mellett, és programot fogadott el az ezzel kapcsola­tos tennivalókról. A békéért és biztonságért folyó harcot olyannak ítélte meg, mint a munkásosztály, valamennyi dolgozó alapvető érdekeiért folytatott harc sikerének el­engedhetetlen feltételét. A vi­lágkongresszus állást foglalt egy szakszervezeti világérte­kezlet megtartása mellett, amelyen a különböző irány­zatú szakszervezetek meg­vizsgálnák a leszerelésben va­ló közreműködésüket, a le­szerelés társadalmi és szociá­lis következményeit, kidol­goznák az egységes fellépés Benke Valéria formait és kérdéseit. E kez­deményezés érdekében már számos konkrét 'lépés történt, kirajzolódóban vannak a le- „/erelésről és a békéről tar­tandó világméretű szakszer­vezeti tanácskozás körvona­lai. Somlyó György Kossuth - díjas költő saját, a komgresz- szusra írott versét mondta el, amelyet a két nagy író Jókai Mór és Victor Hugó emléké­nek ajánlott, majd Puskás Sándor tanár, Vas megyei küldött arról számolt be, hogy szűkebb hazájában a békehó­nap megnyitóján évről évre autós békemenettel, nagysza­bású tömegdemonstrációval tiltakoznak a háborús mester­kedések ellen. A határszéli kisközség, Nemesmedves ha­rangjának hangja ma a béke hangja és ez nemcsak a kis faluban, hanem az ország ha­tárain is túl hallatszik. Ezután Benke Valéria emel­kedett szólásra. Szerelik a gépeket Oj, 3 300 négyzetméter alapterületű, háromhajós rendszerű üzemcsarnok épült a Csepeli Egyedi Gépgyár kaposvári ne­hézgépgyárában. Már szerelik a hatalmas gépeket is, s még e hónapban megkezdik a termelést A békemozgalom kedvező talajon fejlődhet Tisztelt Békekongresszus ! Kedves Barátaink! A beszámoló — és a fölszó- lalások, amelyeket eddig hal­lottunk — okkal és joggal idézik fel az öt év fejlemé­nyei mellett a nemzetközi és a magyar békemozgalom 30 évét Amikor felszólalásomban én is csatlakozom a beszámoló és az eddigi fölszólalások megállapításaihoz, a magyar békemozgalom munkájának egészében véve pozitív mér­legéhez, pártunk Központi Bizottságának köszöntésével együtt azt a kívánságot is tol­mácsolom : folytassák a ma­gyar békemozgalom résztve­vői munkájukat az eddigiek szellemében, de időszakunk követelményeinek megfelelő sokoldalúsággal. A Szovjetuniót az egész emberiségért érzett felelősség vezérelte, amikor a békés egymás mellett élésnek meg­felelő nemzetközi kapcsolatok normáinak kidolgozását java­solta az elsőrendű kérdés, a háború kiiktatása érdekében. Erről gondolkodva, tanács­kozva két kérdésre kell -a vá­laszt T keresnünk. Az első: van-e reális lehetőség a há­borúk kiiktatására. A máso­dik: mit kell tennünk azért hogy e lehetőség valósággá váljék. A világ közvéleménye a 30 évvel ezelőtti wroclawi értel­miségi találkozót — jóllehet az emberi kultúra és tudo­mány nemzetközileg kiemel­kedő, ismert és nagytekinté­lyű személyiségei fordultak felrázni akaró szavukkal a népekhez — kezdetben nem tekintette fordulatnak, még mérföldkőnek is alig. Volta­képpen nem is kezelhette másként, mint a morális fe­lelősség indította, megrendült megnyilatkozásnak, amelynek az lesz a sorsa, ami a máso­dik világháború előtti hasonló figyelmeztetéseknek, akciók­nak, például Thomas Mann és Romain Rolland írásainak, vagy az értelmiségi szervez­kedéseknek. A jelenkori béketörekvések sikerének előfeltétele az a történelmi fordulat volt, amely októberrel, a Szovjet­unió megszületésével kezdő­dött és a szocialista országok sorának létrejöttével folyta­tódott. Majd ezekhez járultak 1 és járulnak a nemzeti függet- ! lenségi .mozgalmak harcai és eredményei, a világszerte erő* sodó munkásmozgalom, a szo- : ciaiista eszme vonzásának ; nagykiterjedésű növekedése. Ennek a történelmi áram- Ï lásnak része és felerősítő}« lett a békemozgalom. A Wroc~ lawban összegyűlt ötszázak felrázó és bátorító üzenetére, Párizsból, az első békekong­resszus cselekvést sürgető szavára, váratlanul rövid idő alatt sikerült azt a tömeg- mozgalmat létrehozni, amely már megszületése második évében — 500 millió aláírás­sal — az akkori emberiség egynegyedének szavát tette hallhatóvá a nemzetközi köz­véleményben. E harc váltakozó kimenete­le, viharos eseményei néha nehezen áttekinthetővé teszik az erővonalakat. Annyi már mégis világos, hogy az impe­rializmus egyeduralmi hely- I zertenek vége; a gyarmati rendszer fölbomlott, a népek a kiszolgáltatottság burkol­tabb formáit is felismerik, harcolnak ellene. A 60-as évek nagyívű fej­lődése, a gyarmati iga lerá­zásának folyamata kudarcok­tól sem volt mentes. Lumum­ba tragédiája a kongói nép sorsa szimbólum is: az impe­rializmus erői még jelentő­sek, módszereik rafináltak, alkalmazkodnak a változó vi­szonyokhoz. A Vietnam elleni háborút kivéve nyílt fegyve­res beavatkozást ritkábban, de helyi szakadárok névtáblája alatt, európai és amerikai ! zsoldosokkal végrehajtott be- ! avatkozásokat a népek ellen, I amelyek függetlenségre, a 1 saját erőforrásaik feletti ren- ‘ deikezés visszaszerzésére tö- I rekszenek, annál többet ta­pasztaltunk. A 70-es évek további ered- ■ ményeket, nagy győzelmeket , hoztak, de vereségeket is. 1973-han Chile népének de1 i mokratikus útválasztását ful- ! lasztotta vérbe az imperializ- ! mus, CIA-ügynökök és helyi ; fasiszta tábornokok kezével. I De 1975 már a vietnami nép történelmi győzelmének és a nagy horderejű helsinki kon­ferenciának az esztendeje. A fájdalmas veszteségek és a nagyjelentőségű sikerek, ame­lyeket a dolgozó osztályok és harcoló népek elértek, erősí­tenek és tanítanak. A nem­zetközi békemozgalom, amely ezem népi ár sodrásában nőtt naggyá, maga is tényezője volt a fejlődésnek. Első sikeres akcióját, a stockholmi felhívást és az ak­kori világpolitikai helyzetet felidézve óhatatlanul emlé­keznünk, összehasonlítanunk indokolt. A békeharcosokat akkor üldözték a tőkés álla­mokban, sok helyen börtön- büntetés. de mindenütt diszk­rimináció volt az osztályré­szük. Mostanra a békemozga­lom nemzetközi tekintélye általános, a Béke-világtanács az ENSZ fórumán is hallatja szavát. Ennek jelentőségét nagyra értékelve mégis azt kell hangsúlyoznunk, hogy a békemozgalom valódi tekin­télyét a közvéleményben, az emberek gondolkodására, megnyilatkozási készségére gyakorolt hatásán mérhetjük igazán. A békemozgalom már meg­indulásakor azt hirdette, hogy sem világnézeti, sem a társa­dalmi rendet illető nézetek nem lehetnek akadályai an­nak, hogy osztályok és népek, egyenek és szervezetek, val­lások hívői és materialisták összefogjanak azok ellen, akik világhatalmi céljaik vagy ha­diipari profit-érdekeik miatt fegyverkeznek és háborús fe­szültségeket idéznek elő. Hogy a két érdek miképpen fonódik össze és micsoda pro­filokról van itt szó. azt egyet­len példa is jól jellemzi. Egytdül a neutronbomba be- veze*ésétől az ebben érdekelt trösztök tízmilliárd dolláros hasznot várnak. Minderre azért hívom fel a figyelmet, mert a hideghábo­rú zsoldjaban tájékoztatók mostanában kihasználják azt, hogy újabban a haladás erői­nek táborában is viták kelet­keztek egyes társadalmi kér­dések eltérő megítélése miatt. Az úgynevezett harmadik vi­lágban, a fejlődő országokban nagyon sok helyen a szocia­lizmus különféle útjait hir­detik meg. és több ország valóban szocialista irányú fejlődésre törekszik. Itt a nemzetközi békemozgalom új, fontos bázisai jönnek létre. De a régen iparosodott, kon­szolidált tőkés országokban is — különösen a legutóbbi (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott Hafez Ál-Ásszad Közös közleményt írtak alá Szombaton elutazott Buda­pestről Hafez Al'Aszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A szíriai ál­lamfővel együtt elutazott fe­lesége, Aniszah Al-Asszad, to­vábbá az elnök kíséretében lévő Mahmud Al'Ajubi, az Arab Újjászületés Szocialista Párjta nemzeti vezetőségének tagja, a haladó nemzeti front elnökhelyettese, Abdel Halim Khaddam miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter, Mo­hamed Al'l-madi gazdasági és külkereskedelmi miniszter. A Ferihegyi repülőtéren több ezer fővárosi dolgozó gyűlt össze az ünnepélyes bú­Hazánkba látogat Mengisztu Haile-Mariam Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására vasárnap hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezik Mengisztu Haile-Mariam al­ezredes, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnöke, állam- és kormányfő. (MTI) csúztatásra. A betonon kato­nai díszzáezlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatásra megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesege, Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Púja Frigyes külügy­miniszter, Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter, Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Sol­tész István kohó- és gépipari miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Szikra László, a Magyar Nép- köztársaság damaszkuszi nagykövete, s a politikai élet több más vezető személyisé­ge. Jelen volt a búcsúztatás­nál Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti PRÁGA- .V irt,'v : i, ■ : >/.»1. nagykövete. Ott volt a buda­pesti diplomáciái képviseletek sok vezetője és tagja is. A díszzászlóalj parancsno­ka jelentést tett Hafez Al-Asz- szadnak, majd felcsendült a magyar és a szíriai Him­nusz, közbén 21 tüzérségi díszlövést adtak le. Hafez Ai-Asszad Kádár Já­nos társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, és köszön­tötte a katonákat. À vendé­gek elhaladtak a búcsúztatás­ra eljött fővárosiak hosszú sorai előtt. A budapesti dol­gozók szíriai és magyar zász­lókkal integetve, szeretettel, igaz barátsággal búcsúztak a szíriai nép küldötteitől. Hafez Al-Asszad szívélyes búcsút vett a magyar közéleti veze­tőktől és a diplomáciai testü­let tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás a díszzászlóalj díszmenetével fejeződött , be, majd a szíriai vendégek re­pülőgépe a magasba emelke­dett. (A közleményt 2. oldalún« kon közöljük.) flefejezöiflek a csehszlovák—elíóp tárgyalások A Mengisztu Haile-Mariam állam- és kormányfő vezette etióp küldöttség szombaton délelőtt a prágai várban be­fejezte megbeszéléseit a cseh­Aczél György Moszkvába utazott A magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság XV. ülé­sére Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar tagozat elnökének vezetésével szombaton delegáció utazott Moszkvába. A delegáció tagjai: Korni- desz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke, Boros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes, Knopp And­rás oktatási miniszterhelyet­tes és Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese, a ma­gyar tagozat titkára. A küldöttség búcsúztatásán a Keleti pályaudvaron meg­jelent Feliksz Petrovics Bog­danov követtanácsos, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. szlovák tárgyaló delegációval, amelynek élén Gustáv Husá.k, a CSKP KB főtitkára, köztár­sasági elnök állt. A bafáti és elvtársi légkör- ■ ben lezajlott zárótárgyaláson mindkét fél teljes elégedett­séggel nyilatkozott az etióp állam- és kormányfő cseh­szlovákiai hivatalos baráti lá­togatásának eredményeiről. A tárgyalások befejeztével a két küldöttség vezetője, Mengisztu Haile-Mairam, il­letve Gustáv Husák nyilatko­zatot írt alá a két ország ba­rátságának és együttműködé­sének irányelveiről. Az ünnepélyes aláírás után az etióp állam- és kormányfő kíséretével, valamint több csehszlovák vezető személyi­séggel együtt repülőgépen Szlovákia fővárosába, Po­zsonyba utazott

Next

/
Thumbnails
Contents