Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

" (Totj/taíds tu ï. oldalrât) nagy gazrlnsájjt válság, az Inf­láció. a munkanélküliség nö­vekedése óta — egyre több a vita és az élesedd harc akö­rül, milyen legyen a dolgozók demokratikus uralma, s ho­gyan, milyen úton és eszkö­zökkel érhető eL Mindezek pedig azt jelzik, hogy a szo­cialista megoldás gondolata terjed. A békemozgalom tehát ked­vezőbb talajon dolgozhat most, kedvezőbb lehetőségei nyílnak arra, hogy a közvé­leményre hasson. E közvéle­mény nyomásával kell kény­szerítő erőt találnunk arra. hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világinak. Mint azt előttem több fel­szólalás is kifejezte, már nem egyszerűen háború nélküli állapotot óhajtunk — ame­lyet azonban még fenyegeté­sek. gazdasági és szellemi veszteségek terhelnek — ha­nem a nemzetközi kapcsola­tok olyan új rendjét, amely a népek önálló döntési jogát garantálja a maguk választot­ta úthoz; amely a társadal­mi rendszerek előnyei vagy hátrányai felől nem a harc- mezőn vagy a légi csatákban — és az egyre nagyobb költ­ségeket felemésztő haditech­nikában — kívánja meggyőz­ni a maga értékeiről az em­bereket; hanem a békés épí­tés, az alkotó munka lehető­segeivel és eredményeivel. E nagyszabású békemunka két döntő tényezője a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok tekintélye, ereje, vala­mint a szocialista eszme von­zásának növekedése. Mellette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gondolkodó polgári erők jelentik, ame­lyek ugyan nyilvánvalóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis ké­szek voltak a Szovjetunióval es velünk együttműködni az enyhülésért. Az a közvéle­mény, amelyet ezek a realista politikusok képviselnek és be­folyásolnak, helyeselte a hel­sinki záródokumentum alá­írását és várta kedvező hatá­sát A fegyverkezésben érde­kelt monopolista csoportok és a tömegtájékoztatásban az ő érdekeiket szolgáló erők azonban Helsinki után egy- egy ügyes manőverrel, a zá­ródokumentum egyes szavait annak lényege ellen fordítva, ellentámadásra indultak az enyhüléssel szemben. Az enyhülés e három erő­forrására tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegyver­kezés megállításának, ' majd olyan megállapodások ki­kényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt meg­tartják ugyan, de egy alacso­nyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. Innen vezethet az út a lefegyverzés, majd a nagy emberi cél, a fegyverek és háborúk nélküli vűág felé. Fegyverek és háborúk nél­kül is komoly gondjai van­nak az emberiségnek. A vi­lág lakosságának nagyobbik fele mindennap éhezik. Ki­sebbik felén, különösen a tő­kés országokban és ezen be­lül is Észak-Amerikában ijesztő nyersanyag-pazarlás folyik. Ennek és a környezet­szennyeződésnek a veszélyei mellett nem kisebb világ- probléma a gazdasági fejlő­désben elmaradt és mindmá­ig akadályozott népek sorsa. Nekik csak a szocialista kö­zösség országai segítenek ön­zetlenül, de mi is sokkal többet tudnánk nyújtani, ha nem nehezednének ránk a fegyverkezési verseny terhei. A stockholmi békekutató in­tézet adataiból tudjuk, hogy a NATO fennállása óta fegy­verkezésre fordított összegek­ből a földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szük­ségessel De ugyanakkor — mint az* magának az ENSZ főtitkárának kimutatása jelzi — a világ tudósainak több mint a fele olyan feladatokon dolgozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve hadicélokat szolgálnak Ezért az emberi - ‘ séj egyetemes érdeke, hogy a józan ész felülkerekedjék. Mint Kádár János elvtárs mondta, alig néhány napja a Központi Bizottság ünnepi ülésén: »Pártunk és a ma­gyar nép bízik abban, hpgy._ az enyhülésért küzdők erőfe­szítését siker koronázza, hogy végképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját és a viharos századok után béké­sebb korszaknak nézhetünk elébe«. Ebben az ünnepi beszédben ugyanaz az elhatározottság fogalmazódott meg, mint amely pártunk és kormá­nyunk mindennapi tevékeny­ségét jellemzi a nemzetközi kapcsolatokban : fellépéseink a nemzetközi színtéren szol­gáljanak a béke és a társa­dalmi haladás javára Nem­zeti ügyünk és internaciona­lista elveink együttes szolgá latát jelenti az, hogy hűséges szövetségesei vagyunk a Szov­jetuniónak, a szocialista or­szágok közösségének, szilárd tagjai a biztonságunkat és függetlenségünket garantáló Varsói Szerződésnek. Külön kiemelem «zoli(lazí­tásunkat a hős vietnami nép­pel, amely oly hosszú és oly sok áldozatot követelő hábo­rús időszak után most a bé­kés építés rövid éveit megtö­rő újabb támadásoknak van kitéve — ezúttal a kínai ve­zetés részéröl. A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, más társadalmi szervezetek tagjai­val és eltérő világnézetű hon­fitársainkkal — kezdettől te­vékeny résztvevői voltunk, s leszünk ezután is a békemoz­galomnak. Miként a hazai mozgalmak, úgy kormányunk is minden alkalmat és lehe­tőséget megragad, ha hasznos lépéseket tehet a bizalmat és együttműködést előmozdító nemzetközi atmoszféra javí tására. Munkásosztályunk egyetér­tő támogatása, egész népünk bizalma nagy erőforrásunk a hazai problémák megoldásá­ban. Nemzetközi fellépéseink sikerét pedig itthoni mun­kánk eredményei adják. A Magyar Népköztársaság hely­zetét elemezve pártunk Köz­ponti Bizottsága a közelmúlt­ban a szocialista építés egész időszakát áttekintette, április­ban pedig a XI. kongresszus óta eltelt három évét. Mind­két elemzés azt mutatta, hogy — kritikusan számot véve té­vedésekkel, hibákkal és ne­hézségekkel is — hazánk tár­sadalmi fejlődésének, mérlege pozitív. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott ehhez a közös nyilatkozathoz, né­pünk teljes támogatását ma­ga mögött tudva kormányunk tevőlegesen fogja szolgálni a bçnne foglaltak valóra váltá­sát. A békemozgalom minden hívének erőt, sikert kívánok, ehhez a szép, emberi, nemes harchoz, hazánkért, az embe­riségért, gyermekeink jövőjé­ért — zárta nagy tapssal fo­gadott beszédét Benke Valé­ria Számosán fel szóltak ezután, majd a vitát lezárták, s Se­bestyén Nándorné összegezte az elhangzottakat, az 51 fel­szólalás gondolatait Sebestyén Nándorné vála­sza után a kongresszus egy­hangúlag elfogadta az Orszá­gos Béketanács jelentését a kel kongresszus között vég­zett munkáról, valamint a szóbeli kiegészítés és a vita övszefoglalóját. Darvasi István, a szerkesz­tő bizottság vezetője ismer­tette a IX. magyar béke- kongresszus állásfoglalás ter­veretével kapcsolatban el­hangzott észrevételeket. A módosításokkal a küldöttek egyetértettek, s a dokumen­tumokat egyhangúlag elfo­gadták. Hantos Jánosnak, a jelölő­bizottság vezetőjének indok­lása után a kongresszus kül­döttei megválasztották az új 287 tagú országos béketaná­csot. Az ezt követő szünet ideje alatt megtartotta első ülését az újjáválasztott Or­szágos Béketanács, s megvá­lasztotta tisztségviselőit. Az OBT egyhangú szava­zással Sebestyén Nándomét, a Béke-világtanács elnökségé­nek tagját választotta új el­nökévé. Főtitkár: Kovács Béla, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osz­tályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. A IX. magyar békekong­resszus — amelynek második napján Nagy Mária és Réczei László elnökölt — az Orszá­gos Béketanács új főtitkárá­nak és új elnökének zársza­vával ért véget 1 neghüsnll mécsről tárfyaltak i spanyol képviselők A spanyol. képviselőház hadügyi bizottsága pénteken zárt ajtók mögött meghallgat­ta Manuel Gutierrez Mellado altábornagy, védelmi kérdé­sekben illetékes első minisz­terelnök-^helyettes tájékozta­tóját a két héttel ezelőtt le­leplezett katonai összeesküvés ügyében indított vizsgálat eredményeiről. A hadügyi bizottság ülése után Gutierrez Mellado új­ságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: az összeesküvés ügyében indított bírósági vizsgálat mindenre kiterjed'. A kérdés ugyanis az volt, ki­terjesztik-e a vizsgálatot azokra is, akik tudtak az összeesküvésről, de elmulasz­tották jelenteni. Az Európa Press spanyol hírügynökség értesülése sze­rint Tejero Molina t, a csend- öraJ ezred est, akit eddig a Guardia Civil madridi főpa­rancsnokságának helyiségei­ben tartottak őrizetben, át­szállították az Alacala de He- neresi katonai börtönbe, ahol a hadsereg hivatásos állomá­nyához tartozó letartóztatot­takat és elítélteket tartják I fogva. Mengiszlu flaile-Mariain életrajza Mengisztu Haile-Mariam al­ezredes, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormány­zótanácsának elnöke 1941- ben született Addisz Abebá- ban, Etiópia fővárosában. Ka­tonacsaládból származik, édesapja altiszt bolt a császá­ri hadseregben. A középisko­lás Mengisztu Haile-Mariam- ot is vonzotta a katonai pálya és tanulmányait félbeszakít­va, 1957-ben a katonai tiszti iskolára jelentkezett. Két év­vel később alhadnagyi rang­gal fejezte be az iskolát, s a hadseregben különböző posz­tokon szolgált. A császári hatalom meg­döntésére szervezett és meg­bukott 1960-as katonai puccs után bíróság elé akarták állí­tani azzal, hogy részt vett a szervezkedésben, de a vádat később elejtették. A követke­ző években folyamatosan gya­rapította katonai tudását, s mellette az Addisz Abeba-i egyetemen, majd — két éven keresztül — az amerikai Ma­ryland állami egyetemen gaz­daságtudományi tanulmá­nyokat folytatott. Az 1974-es etiópiai forra­dalom kibontakozásakor — elsősorban a keleti front fegyveres csapatainál — je­lentős szerepet játszott a had­sereg forradalmi erőinek szervezésében. A feudális- b urzsoá osztály elhatározta az akkori őrnagyi rangban lévő Mengisztu Haile-Mariam meggyilkolását. A forradalom hívei időben felfedték a ter­vet és megóvták a hadsereg valamennyi haladó tisztjének támogatását élvező őrnagy életét. Az ellenforradalmi, népellenes erők orvtámadása miatt az etióp forradalmi mozgalom átmenetileg kriti­kus helyzetbe került, s ezért a hadsereg a 120 tagú. de­mokratikusan megválasztott ideiglenes katonai kormány­zótanács élére 1977-ben Men­gisztu Haile-Mariamot tette. Vezetésével az etiópiai nem­zeti demokratikus forradalom nagy győzelmeket ért el, és létrehozta a szocialista állam megteremtésének alapjait. Az országban kialakult helyzet, a forradalom ered ményetnek megvédése meg követelte, hogy Mengisztu Haile-Mariam alezredes ma­gára vállalja az államfői, a kortfiányföi és a fegyveres erők föparancsnoki tisztségét Döntő ellentétek Somoza és az ellenzék között Közős közlemény Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról Kádár JAnotnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és L osonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Hafez Ai-Asszad az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság el­nöke 1978. november 29. és december 2. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyar- országon. Kádár János, Eosonczi Pál es Hafez Al-Asszad a barát­ság és a kölcsönös megértés légkörében tájékoztatták egy­mást országaik belső helyze­téről, áttekintették Magyar- ország és Szíria kapcsolatait és véleményt cseréltek az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A felek megvizsgálták Ma­gyarország és Szíria kapcso­latainak helyzetét és meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kölcsönös előnyökön alapuló együttmű­ködése eredményesen és szé­les körűen fejlődik. Rámutat­tak, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt es az Arab Újjászületés Szocialista Párrí janák kapcsolatai jól szolgál­ják a magyar és a Szíriái nép baratságanak ügyét, a társa­dalmi haladásért, valamint az imperializmus és kiszolgálói ellen vívott közös harc érde­keit Kifejezték készségüket a pártközi kapcsolatok fejlesz­tésére az érvényes együttmű­ködési megállapodás alapján. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok széle­sedésében különösen fontos szerepet játszanak a két or­szág vezetőinek találkozásai. A felek megállapították, hogy a két ország gyümölcsöző együttműködésének - '^'’további elmélyítésére kedvezőek a le­hetőségek. Ezek kihasználásá­ra, a kapcsolatok további szé­lesítésére újabb intézkedése­ket határozták el. Hafez Al- Asszad elnök látogatása al- aalmaval gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együtt­működés elveiről szóló hosz- szú lejáratú jegyzőkönyvet, műszaki-tudományos együtt­működés bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, 1979. évre szóló idegenforgalmi munka­tervet írtak alá, továbbá pa­rafái ták az egészségügyi egyezmény 1979—80-as evekre szóló munkatervét A felek egyetértettek ab­ban, hogy az enyhülés folya­mata létfontosságú a világ valamennyi állama számára. Mindkét fél nagyra értékel­te az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányában lefektetett el­veket és célokat A két fél különös figyel­met szentelt a robbanással fenyegető közel-keleti hely­zetnek, mindenekelőtt a Camp David-ben aláírt keretmegálla- podásqk által előidézett fej­leményeknek. E megállapodá­sok tovább bonyolítják a tér­ség helyzetét, komoly gátjá’ képezik az igazságos és tar­tós béke létrehozásának, mi­vel figyelmen kívül hagyják a rendezés legfontosabb ele­meit: az izraeli csapatok ki­vonását az 1967-ben megszálH valamennyi arab területről, é Palesztinái arab nép elidege­níthetetlen nemzeti jogainak biztosítását, beleértve a vis­szatéréshez, az önrendelkezés hez és az önálló állam létre­hozásához való jogát hazájé földjén. A felek megállapították hogy a Camp David-i megál­lapodások a nemzetközi jog megsértésével jöttek létre, : ellentétesek a közel-kelet: válság rendezéséről szóld ENSZ határozatokkal. A: Egyesült Államok azért vál­lalt aktív szerepet az egyip­tomi—izraeli különbéke lét- rehozásaban az arab nép ro­vására, hogy az új hárma* szövetséget felhasználja be­folyásának kiterjesztésére a közel-keleti térségben és az afrikai kontinensen. A felek elítélik az a gr esz­szív izraeli politikát, amely abban nyilvánul meg, hogy makacsul ragaszkodik az arab területek, köztük Jeruzsálem megszállásához és minden módon akadályozza a Palesz­tinái arab nép nemzeti jogai­nak érvényesítését. i Hafez Al-Aszad elnök is­mertette a Szilárdság Frontja damaszkuszi csúcsértekezleté­nek határozatait, tájékoztatást adott a Bagdadban, 1978. ok­tóber 26-án aláírt szíriai— iraki megállapodásról, továb­bá a Bagdadban tartott IX. arab csúcsértekezlet határoza­tairól. A magyar fél méltatta az arab államok akcióegységének erősítését célzó damaszkuszi és bagdadi értekezlet eredmé­nyeit, üdvözölte a Szíria és Irak együttműködésének erő­sítését szolgáló bagdadi meg­állapodást Nagyra értékelte a Szíriai . Arab Köztársaság ki­emelkedő ' szerepét, az arab államok szolidaritásának meg­szilárdításáért, á különutas politika káros következmé­nyeinek elhárításáért folyó harcban. A két fél áttekintette a li­banoni helyzetet és aggoda­lommal állapították meg, hogy egyes, Izraellel - együtt­működő csoportok a feszült­ség fokozására törekszenek azzal a céllal, hogy szétzúz­zák a libanoni államot és fel­számolják a palesztínai el­lenállást Elítélik Izrael liba­noni területek elleni agresz- -szióit, «• .... . . • ' -. .vb, A felek elengedhetetlenek tartják a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés marad­ványainak végleges felszámo­lását Támogatásukról bizto­sítják azt az igazságos harcot melyet Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népei a faji megkülönböztetés és az apartheid politika felszámolá- I sáért, szabadságuk és nemzeti függetlenségük kivívásáért ! folytatnak. Megbélyegezték az afrikai országok belügyeibe történő imperialista beavat- ; kozást A felek elítélik az izraeli és dél-afrikai fajüldöző rend­szerek szövetkezését az arab és az afrikai népek felszaba- j dító harca ellen. A két fél nagyra értékeli az el nem kötelezett orszá­gok szerepét a nemzetközi ] problémák megoldásában és 1 azt a tevékenységet amelyet a nemzetközi békéért és biz- ! tonságért kifejtenek. A ma­gyar fél méltatta Szíriának, j mint a koordinációs iroda tagjának pozitív szerepét aa ei nem kötelezett mozgalom­ban. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a meg­tárgyalt kérdésekben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Hafez Al-Aaszad elnök ma­gyarországi látogatása hozzá- I járult a két állam közötti kölcsönös megértéshez, a ma- ; [ gyár és a szíriai nép barát- i ságának és szolidaritásának • I erősítéséhez. j Hafez Al-Asszad köszönetét 1 fejezte ki ' azért a vendégsze­retetért, amelyben őt, felesé- . ! gét és kíséretét részesítették ■ Kádár Jánost, a Magyar Szo- í|cialista Munkáspárt Központi ; 1 Bizottságának első titkárát és i Losonczi Pált, a Magyar Nép- I köztársaság Elnöki Tanácsá- : nak elnökét hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Szí­riai Arab Köztársaságba. A ■ meghívást köszönettel fogad­ták. (MTI) A nicaraguai ellenzék és Somoza elképzelésed a diktá­tor sorsát eldönteni hivatott j népszavazásról annyira el­lentmondásosak, ' mintha nem is ugyanarról lenne szó — ál­lapítja meg az UPI amerikai hírügynökség a legújabb ni­caraguai eseményekről szóló beszámolójában. Az Egyesült Államok, Do­minika és Salvador képvise­lőiből álló nemzetközi »köz­vetítő« bizottság tagjai szom­baton hazautaztak konzultá­cióra, s majd szerdán térnek vissza Managuába, hogy meg­próbálják elsimítani a szem-1 ] benálló felek közötti véle­ménykülönbséget. Az ellenzék által előterjesz­tett, 13 feltételt tartalmazó lista legfőbb követelése, hogy a diktátor és családjának né­hány befolyásos tagja utaz­zék külföldre a választási kampány megkezdésekor, s ott várja meg az eredménye­ket. Azt is követelik, ha a népszavazás megfosztja a diktátort hatalmától, Somoza ne térjen vissza az országba. Somoza a külföldre távozás gondolatát eleve visszautasí­totta, minden egyéb követe­lést pedig további vita tár­gyának tekint. A PAMÜTFONÔ-IPARI VÄLLALAT KAPOSVÁRI GYÄRA fölvesz 1 vasesztergályos és 1 lakatos szakmunkást Jelentkezés a gyár telephelyén 8 órától 16.50 óráig. (40843) Benke Valéria felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents