Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
Teljesítik a tervet (Tudósítónktól.) ; 279 millió forint bevétel elérését tűzte ki célul erx-e az évre a csurgói áfész. Ebből a kiskereskedelem 200, a vendéglátás 44, a felvásárlás 30, az ipar 4 és az egyéb üzem- : ág egymillió forinttal részesedett. A rendelkezésre álló adatok alapján kedvezően alakult a bevétel: 293 millió forintot várnak december 31- ig, s ez összességében 5 százalékkal lesz több a tervezettnél. A kiskereskedelem 3,2 százalékkal, a vendéglátás 3 százalékkal, a felvásárlás 21,4 százalékkal »hoz többet«, az ipar és egyéb üzemágak a tervezett szinten zárják az évet. Különösen kiemelkedő a felvásárlás eredménye mivel jól megalapozták termeltetést, sok zöldséget, primőröket, uborkát, szilvát és karácsonyfát vettek meg. A kiskereskedelmi üzletek közül a csurgói ruházati áruház. vasműszaki szaküzlet, a csurgói zöldségbolt, a 14. számú vegyesbolt, a berzencei ABC-kisáruház, a zákánytelepi Spolár-bolt, a zákányi élelmiszer-háztartási bolt tette a legtöbbet. A szövetkezet főkönyvelője azt is kiszámította, hogy a 10,3 millió tervezett nyereséget várhatóan félmillió forinttal teljesítik túl. Az 1978-as sikeres év hozzájárul, hogy az V. ötéves terv első három évének terv- számait általában 5 százalékkal túlteljesítik. Izgalmas dokumeníiinifilinek Két új dokumentumfilm elkészültéről informált bennünket a Magyar Televízió műsorszerkesztési főosztálya ötvenperces az egyik, amelynek címe: Az »alsó tízezer<* — A terror gyökerei az NSZK-ban. A színes film az NSZK-beli és a nyugat-berlini erőszakhullám okait, forrásait és tartósan ható következményeit kutatja. A riportalanyok: utcai járókelők, pártvezetők, terroristákkal rokonszenvező személyek, illetve rendőrtisztviselők és elrabolt politikusok. Válaszaikból összeáll a terror mozaikképe. A dokumentumfilm szerkesztő riportere Benda László, operatőre Várszegi Károly. Január harmadikén látjuk majd. A Segítség! című riportban a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkájával ismerkedünk meg. Huszonnégy órán át megszakítás nélkül jelez a 07 segélykérő telefonja. Hozzátartozók, tanúk, sértettek várják és informálják a helyszínre érkező rendőri szemlé- bizottságot. Az események során az intézkedő, nyomokat rögzítő és abból olvasni tudó nyomozók, bűnügyi technikusok munkájának kulisszatitkaiba nyerünk bepillantást Bánki Szilárd rendező és Pálffy István operatőr harminckét perces dokumentumfilmjének segítségével, amely — a tervek szerint — január hatodikán kerül adásba. AZ HSZMP SOMOGY M E G YE I OI ZO TTSÁ G A N A K UAPJA XXXIV. évfolyam, 297. szám. Vasárnap, 1978. december 17. Táj házat avattak Vörsön Táj ékozt alják a nyugdíjba vonulókat Mikor és milyen feltételek mellett mehetek nyugdíjba, mennyi lesz majd a jövedelmem? Hogyan dolgozhatok esetleg a nyugdíj folyósítását követően? — Olyan kérdések ezek, amelyek minden embert érdekelnek, a megyénkben tevékenykedő kisiparosokat is, akik közül most háromszáznak esedékes a nyugdíjba vonulása. Nem közömbös senkinek a nyugdíj szempontjából a legmegfelelőbb évek kiválasztása. Főként azért nem, mert sok kisiparos az utóbbi három évben nagyobb biztosítási díjat fizetett, s így nagyobb összegű szolgáltatásokra — baleseti táppénz, nyugdíj — jogosult. Elsősorban az ő érdekükben fogott össze a KIOSZ és a Társadalombiztosítási Igazgatóság. Az érdekképviseleti szerv a járási székhelyekre hívja össze a nyugdíj előtt álló iparosokat, az igazgatóság szakemberei pedig sokoldalúan tájékoztatják őket. Arról is, hogy a nyugdíj mellett miként folytathatják az ipart. Az igazgatóság munkatársai a helyszínen ki is töltik a szükséges nyomtatványokat, iratokat; haladéktalanul megkezdik az adatok feldolgozását, s ezzel meggyorsítják a nyugdíjkérelem elbírálását. Siófokon a napokban zajlott le a tájékoztatás. Hasonló tájékoztatást tartanak most Kaposváron, a jövő év elején pedig Marcaliban, Nagyatádon és Barcson. Táj házat avattak tegnap Vörsön, a kisbalatoni természetvédelmi terület szomszédságában. Az öreg, foszladozó nádfedelű, roskatag lábasházat három éve vette meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Helyreállításához a veszprémi erdőrendezőséggel közösen fogtak hozzá. Összesen mintegy 300 ezret költöttek az épületre és 60—70 ezer forintot fizettek ki a berendezési tárgyakra. Ezek mindegyike egyébként helybeli: az utolsó faszegig és mázas fazékig minden Vörsről való. A tájházban látható kiállítást Kovács Gergelyné, a hivatal kultúrtörténésze rendezte. Berendezték a tájház három fő helyiségét és a pajtát. A tisztaszobában 1846-ból származik a festett láda, s rajta Czink Mari kelengyéjéből egy régi hímzés. A századelőn divatos festett nyomatok, régi könyvek, bútorok, búcsúban árusított kegytárgyak, fényképek, varrókészlet — a ti.sz- taszoba berendezése a legértékesebb. Látható itt a régi pogányszigeti gulya megfakult fényképe, a rámát maga a gulyás faragta sok évtizeddel ezelőtt A tájház avatására szép számmal eljöttek a vörsiek is. Kíváncsian, megilletődöt- ten járták végig a füstöskonyhát, nézegették annak a lomok közül előszedett, megmentett, most oly becses egykori használati tárgyait. A kamrában ott áll teljesen épen a lisztesláda, a kenyértartó is. A harmadik helyiségben a Kis-Balaton életéről, madárvilágáról rendeztek kiállítást. Hátul, a régi pajtában pedig az egykori vörsi életre emlékeztető halászeszközök és készségek sorakoznak. i A vörsi tájház nemcsak idegenforgalmi látványosság. Több annál. Helyreállításával lett a Kis-Balatonról alkotott képünk, fogalmunk igazán kerek. Mert az ősláp egykori életéhez hozzátartozott az ember is. Programozott növényház A Szimáni Egyetem (Japán) mezőgazdasági kísérleti állomásán olyan — teljesen gépesített — növényházat építettek,. amelyben a munkákat programozott automata irányítja. A ház egy 800 négyzet- méter alapterületű főépületből és egy hozzá épített kétemeletes, 600 négyzetméteres segéd- épületből áll. Az utóbbiban van a vezérlőközpont az elektronikus adatfeldolgozó-berendezéssel, a hűtő- ék á raktár- helyiségekkel, valamint a fűtő- és hűtőberendezésekkel. A növényház építési költségei elérték a 200 millió yent Az elektronikus adatfeldolgozó berendezés e segítségével történik a természetes fény erősségének, a hőmérsékletnek és a levegő páratartalmának a mérése a házban, valamint a szélsebesség, szélirány, és a csapadékmennyiség mérése a házon kívül. A vezérlőközpont a programja szerint ezeknek az adatoknak megfelelően szabályozza a fényerősséget, az esőztető berendezéseket és a szellőztetést, az utóbbit * az üvegház ablakainak a részleges kinyitásával. Járt-e Robinson Crusoe a Bajkál-tónál ? Daniel Defoe szerint igen: a Robinson első részének nagy sikere után az angol író megírta a magános hős kalandjainak folytatását és ebben elvezeti egészen a Baj- ká'l-tóig. Meglepő, hogy a leírások igen pontosak — az akkori földrajzi és néprajzi ismeretekhez képest —, egyes települések, amelyeket a regényhős meglátogatott, mindmáig fennállnak... Honnan kerültek, ezek a pontos adatok Défoe müvébe? — Erre a kérdésre egy amatőr helytörténész adott választ. A Pravda szombati száma beszélgetést közöl a műkedvelő történésszel, Viktor Balabanovval — aki »civilben« a csitai útügyi igazgatóság geodéta mérnöke, s egyúttal több érdekes hely- történeti cikk szerzője; Balabanov kiderítette, hogy két, Kínába küldött orosz követ (I. Idesz és A. Brand) a XVII. század végén külön-külön könyvet írt élményeiről. Idesz munkája német és holland nyelven is megjelent; úgy látszik, Defoe ismerje ezt az útleírást, mert Robinson Crusoe kalandjai a Bajkál-tó mentén szinte teljesen azonosak a két orosz követ útvonalával, kalandjaival. Defoe nem követett el ugyan plágiumot, de messzemenően fölhasználta az ott talált adatokat Fényvezető műtőlámpa Fényvezető üvegkábel föl- használásával olyan »hidegfényű« műtéti lámpákat kísérleteztek ki a nyugatnémet kutatók, amelyek kis területre koncentrálható, erős fényt adnak. A műtőasztal fölé erősíthető lámpa fénysugara egy gégecsöves közdarab elhajlításá- val bármely irányba beállítható. Háromféle rátét csatlakoztatható hozzá. Az egyik nagyobb távolságból is erős fénysugarakat ad. a másik egy vékony fénykábellel kombinált rátét, amely igen keskeny, egyetlen nyílást is élesen megvilágító fénysugarat. A harmadik rátéttel — ugyancsak fénykábel segítségével — ,a gyomorba, a tüdőbe stb. bevezethető vizsgálóiműszerek vilá- gíthatók meg. A műtéti lámpa és összes tartozékai bármilyen eljárással sterilizálhatók. Fővárosi példára ? Karácsonyi népszokások szik a fazonja, a színe, a szaga ... Cseréljük ki a pulóvert kardigánra, a kardigánt pulóverre, majd mind a kettőt szvetterre. Érdekesebb a játék, ha a blokkot elvesztettük, mert akkor bekapcsolódik a pénztáros, az üzletvezető és az áruházi rendész. TALÁLGATÓS. Független a karácsonytól, mostanában kezd újévi népszokássá válni Azt mindenki pontosan fűd ja, mit lehet majd olcsóbban vásárolni, de hogy mi lesz drágább, arról mindenkinek más az értesülése. Tág terei nyújt a kombinációkra: vajon milyen áruval töltsék fői a fürdőszobát és a fáskamrát. Azzal, amiről az újság megírta, hogy jövőre bőven lesz, vagy azzal, amiről o szomszédasszony biztos helyről hallotta, egy olyan személytől, aki biztos helyrő hallotta ... Ha netán volna valaki, ak ezeket a játékokat nem is merte, az év végéig lesz alkalma gyakorolni. k J »Árkádosítják« a Tanácsház utcát Kaposváron. (Kiss Ernő rajza) WR M €OHOk Amerre néz... — Papa, igaz, hogy sárkányok csak a mesékben vannak? — Néha azt hiszem, hogy valóban léteznek — válaszol a papa és a konyha felé néz. Ismerkedés A fiú ismerkedni próbál a lánnyal: — Bocsánat, nem tudna felváltani egy koronát apróra? — Sajnos, nincs apróm. — Nem baj, adok kölcsön! Számion — Mennyi három meg négy? — Hét. — És hét meg négy? — Nem tudom, tizenegyig még nem tanultunk számolni. Orvosság A rossz hangulat ellen kiváló orvosságom van. Veszek egy üveg konyakot, s egy óra múlva már el is tűnik. — Micsoda? A rossz hangulatod? — Dehogy. A konyak! Panasz — Ez aztán igazán érdekes. Amikor az ember nősülni készül, senki sem kérdez tőle indokokat, bezzeg, amikor válni akar: milyen nehezen megy, és mennyi mindent kérdeznek! Válóok — Tisztelt bíróság, kérem a válás kiínondását. A férjem eladta a konyhában található edényeket és gépeket, s aztán elitta a pénzt... ■ — Én szintén kérem, hogy válasszanak el bennünket. A feleségem mindezt csak egy hónap múlva vette észre! Egészségfelen — Azt mondják, a csókolózás egészségtelen. — Meghiszem azt! A múlt hónapban egy férjes asszonnyal csókolóztam. s utána törött bordákkal feküdtem három hétig a kórházban. Rekedt Szabóné összefut az utcán Kovácsnéval. Megkérdi tőle: — Mondd, kedvesem, máért vagy ilyen rekedt! — Tudod, a férjem megint hajnalban jött haza ... Sornggi Néplap \jl MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztői JÁVORI BELA Főszerkesztő-h. : Paál László szerkesztöseg : Kaposvár, Latlnca Sándor n. 2. Postacím : Kaposvár, PL 31, 340L Telefon: 11-510, Í1-51L 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándo* u. 2. Postacím: Kaposvár, PL 3L 3401. Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967 ■ ISSN 0133—060S Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemó* ben. Kaposvár, Május L u. 10L Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg át nem küldünk vissza. szer talán mi is közéjük tartozhatunk. Addig örüljünk masok ^szerencséjének! TÜLEKEDÖS. Árubúzákban szokás játszani munkaidő alatt. Olyankor ugyanis mindenki arra számít, hogy kevesen vannak az üzletekben, nyugodtan lehet mustrálni, próbálgatni a polcokra kirakott árut. Minden főnök elengedi egy órácskára a beosztottját, sőt gyakran maga is velük tart. Később hálás téma lehet a hivatalban, hogy X kollégina milyen ízléstelen nyakkendőt vett a férjének... Aki tehát kényelmesen akar vásárolni, ezüst- . vagy arany- vasárnap menjen! Akkor sem kap ízlésének megfelelőt, viszont nem lesz nagy a tömeg. CSERÉLGETÖS. . Karácsony előtt játsszuk, hogy ezzel is növeljük az üzletekben a tumultust! Lehetőleg minden megvásárolt ajándékot vigyünk vissza. Indokolt lehet azzal, hogy túl nagy lesz, hogy túl kicsi lesz, hogy tavaly is ezt vettük, hogy úgyis ezt kapjuk, hogy nem tétKözeledik az év vége, sokasodnak az ünnepek. Az évszázadok során rengeteg kedves szokást örökített meg az emlékezet, s mi — hagyománytisztelő nemzet lévén — valamennyit szorgalmasan megtartjuk. Napjainkban is sok olyan szokás, népi játék jön létre, amely méltán tart igényt az utókor figyelmére. Ezekből állítottunk össze egy csokorravalót. KISZEJÁRÁS. Nevét a »KI a SZErencsésebb?« talányos játékból kapta. Mármint ki szerencsésebb a pult alól kapható áruk föllelésében. Főként ismerősök játsszák — egymás közt. Ha látunk egy vevőt és egy eladót, amint valamelyik sarokba • félrevonulva pusmog, majd kis idő múlva gondosan beburkolt csomagocskák cserélnek gazdát, biztosak lehetünk benne, hogy kiszejáró az illető. Ha a boltba belépve mindig illedelmesen előre köszönünk és nem reklamálunk, amikor selejtes árut sóznak ránk, reménykedhetünk, hogy egyJárt-e Robinson a Bajkál-tónál?
