Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-19 / 298. szám
VILÄG PROLETÁRJA!; E G Y E S 0 L J ET E K I Ara: 80 Hl«r Somogyi Néplap A Z M S Z M P S O M O G ,Y»ÍM E G y E t BIZOTTSÁGÁNAK L A P>| A XXXIV. évfolyam 298. szám 1978. december 19., kedd Ülést tartott a megyei pártbizottság Követelmény: az egyensúly javítása Rendet önmagunkban — és mindenütt Tegnap délelőtt megtartotta ideí utolsó tanácskozását a párt megyei vezető testületé. A kibővített pártbizottsági ülést Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, sa testület tagjain, a meghívottakon ki- viU üdvözölte Kovács Antalt, a Központi Bizottság osztályvezetőjét, aki részt vett és Jelszólalt a tanácskozáson. Az első napirend előadója Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára volt, aki tájékoztatta a részvevőket a Központi Bizottság 1978. december 6-t üléséről. Ezzel szoros összefüggésben — az országos helyzetképbe ágyazva — mondott elemző kiegészítést a jelentéshez, amely Somogy megye 1978. évi gazdasági fejlődését taglalta és a végrehajtó bizottság javaslatát tárta föl a jövő évi gazdasági, valamint gazdasági agi- tációs és propagandamunka feladataira vonatkozóan, Mint az előterjesztést követő széles körű vita is bizonyította: a testület tagjai és a meghívott gazdasági vezetők egyetértettek a helyzetelemzés örömteli megállapításaival, a munka sikerét és gondjainkat egyaránt bizonyító, kritikus hangvételű beszámolóval. A csaknem öt óra hosszat tartó eszmecsere a Központi Bizottság állásfoglalásának szellemét tükrözte, s azt a legfőbb mondanivalót, hogy a következő gazdasági évben minden erőt, tartalékot és lehetőséget összpontosítani kell. illetve ki kell aknázni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására. Azaz: rendet kell tennünk ömagunkban■ — és a gazdasági élet minden területén. Kovács Antal felszólalása A vitában felszólalt Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője is. Mindenekelőtt megállapította, hogy Varga Péter előadásában jól adaptálta a somogyi viszonyokra a Központi Bizottság mondanivalóját. Az országos gondok — mint mondotta — vállalati, megyei gondokból adódnak, felszámolásuk csak úgy lehetséges, ha ki-ki a saját munkahelyén az eddiginél többet és hatékonyabban dolgozik az egész népgazdaság érdekében. — Az V. ötéves terv első három esztendeje alatt országunk sok tekintetben a terv elöirásainak megfelelően fejlődött. Egy ponton — az egyensúlyi helyzet alakulásában — azonban a tervtől messze eltérően alakult. Mindegyik éves tervben fékezni, megállítani igyekeztünk a kedvezőtlen tendenciát, eddigi intézkedéseink azonban nem voltak elegendők ehhez. A felszólaló ezután elmondta, hogy voltaképpen 1974-tól a megtermelt nemzeti jövedelemnél többet fogyasztottunk. Ennek nagyobb része a felhalmozásra ment, de számottevő a személyi túlfogyasztás is. Igaz, hogy ebben a nemzetközi cserearányromlás játszotta a fő szerepet, de ez is csak azért alakulhatott ilyen kedvezőtlenül, mert a belső termelés nem fejlődött a követelményeknek megfelelően. Elég ehhez egy számadat is: Magyarországon mindössze 40 —45 százalékos a munka ter- melékenysege azokéhoz az országokéhoz képest, amelyeknek piacán versenyezni akarunk termékeinkkel. Márpedig ha a termékek minőségén, a ráfordításon nem tudunk változtatni, akkor nem javulhat a helyzet. — Mindenhol lehet a jelenleginél gazdaságosabban termelni — mondta —, ha például az építőiparban csökkentjük a 18—25 százalékos, másutt a 10—15 százalékos munkaidókiesést, amely nagyrészt a szervezetlenség, az előkészítés és anyaghiány, illetve a kooperációs hibák miatt állt elő. Ideje tehát itt és a mezőgazdaságban is számba venni nemcsak azt, hogy mennyit, hanem azt is, hogy mennyiért, milyen ra~ fo* Utassal cs milyen minőségben állítunk elő. A Központi Bizottság döntése azt tűzte ki célul, hogy a tervezésben, a szabályozásban, a bérezésben is e követelmények hassanak; azaz gazdaságosabb és hatékonyabb munka, jobb termelési szerkezet alakuljon ki az országban. A Központi Bizottság osztályvezetője hangsúlyozta; — Nem egyszeri és nem átmeneti intézkedésről van szó. A jövő év csak a kezdet; végüüs tartós folyamatra kell fölkészülni. Az 1979-es évben csak akkor tudunk előrelépni, ha mindannyian egy irányba húzzuk a népgazdaság szekerét. Csak akkor tudjuk csökkenteni a népgazdasági egyensúly romlását. Varga Péter részletesen válaszolt a vitában elhangzott javaslatokra és észrevételekre. (A helyzetelemzést és a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadott határozatát később részletesen megismertetjük olvasóinkkal.) A megyei pártbizottság ezután még két napirendet tárgyalt. Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében elfogadta a megyei pártbizottság jövő évi és a végrehajtó bizottság 1979. első félévi munkatervét; majd Bemáth Ferencnek, a végrehajtó bizottság tagjának előterjesztésében jóváhagyta a két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtóbizottsági munkáról szóló jelentést. Látogatás a húskombinátban Kovács Antal, a KB osztályvezetője a késő délutáni órákban Kovács Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának kíséretében a Kaposvári Húskombinátba látogatott. Czóbel Béla igazgatóhelyettes, Bognár József párttitkár és Hodics István létesítményi főmérnök fogadta a vendégeket, akik megtekintették a jó ütemben épjilő sonkákon zervüzemet. Udo Zar- zitzky, a nyugatnémet fővállalkozó helyi képviselője mutatta be a létesítményt, s amikor a vendég jó befejezést és próbaüzemelést kívánt búcsúzóul, azt mondta; “De nem szeptemberben, hanem júliusban...« Később a tanácskozóteremben izgalmas eszmecsere alakult ki a részletes tájékoztató Után — a párt bizottsági ülés mondanivalójának egyenes folytatásaként. Vendégünk a tröszt és a vállalat kapcsolatáról, az irányítás módszeréről, az exportra terAz utolsó barázdák r Az utolsó hektárokat szántják a megye gazdaságaiban. KI kell most használni minden időt. A böbönyei termelőszövetkezetben már csak ez a tábla van hátra, s azután mehetnek műhelybe a gépek, szabadságra a traktorosok. fl PoiiüEtai Bizottság tagjainak látogatásai Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hétfőn a főváros II. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Murai György, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A vendégeket a II. kerületi pártbizottság székházában Záhorzik Teréz első titkár tájékoztatta a városrész politikai, társadalmi, gazdasági életéről, majd fölkeresték a SZOT 250 dolgozót foglalkoztató munkavédelmi tudományos kutatóintézetét. A látogatás befejezéseként SarlÓ6 István részt vett és felszólalt a II. kerületi párt- bizottság kibővített ülésén. XXX A Tolna megyei pártbizottság hétfőn kibővített ülést tartott, Szekszárdan. Az ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának- tagja. A testület meghallgatta és tudomásul vette K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság december 6-i üléséről, valamint a népgazdasági terv idei teljesítésének megyei tapasztalatairól, majd a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról határozott és elfogadta cselekvési programját. XXX Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn Budapest XVIII. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Bihari László, a budapesti pártbizottság osz- ! tályvezetője. Biszku Béla részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, amelyen megvitatták az 1978. évi terv végrehajtásának kerületi tapasztalatait és megbeszélték a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokat. Délután a kerület vezetőinek kíséretében megtekintették a Dunai Vasmű lőrinci hengerművét, amely az idén 190 ezer tonna hengerelt árut állít elő. Biszku Béla találkozott és elbeszélgetett a gyár vezetőivel, szo- cialistabrigád-vezetőivel és munkásokkal. Csatlakoztak a felhíváshoz Termelési tanácskozást tartottak hétfőn reggel a Dunántúli Regionális Vízmű- és V ízgazdálkodási Vállalatnál. A 2. számú pártalapszervezet- hez tartozó Rózsa Ferenc, Corvin Ottó és Petőfi Sándor KISZ-alapszervezetek, az 1. számú műhelybizottság,, a vertikális és szervizszolgáltatási üzemegység, a szállítási és a gépészeti osztály, a központi raktár, illetve a magasépítés szociálist^ brigádjai elhatározták, hogy csatlakoznak a SZOT és a KISZ felhívásához; 1979-ben is folytatják a szocialista munkaversenyt. tevékenységüket az összefogás, a példamutatás, a hatékonyság javítása és a határidőre befejezett, jó minőségű munka jellemzi. Vállalták, hogy az Importból származó szivattyúkat újítás révén hazai anyaggal javítják, s így devizát takarítanak meg, az üzemanyag, kenőanyag és a villamosenergia fölhasználását pedig az 1979. évihez képest — új technológiai megoldásokkal — három százalékkal csökkentik. Az építési tevékenységet úgy akarják növelni, hogy újítást dolgoznak ki, s ugyanakkor csökkentik az átfutási időt. Az öt gazdasági egység egyezteti a tennivalókat. Ha valamelyik nem tudná a vállalt határidőre elvégezni a munkáját, a többiek segítik. mêlé» lehetőségeiről érdeklődött. és ironikusan megjegyezte: »Hogy lehet az, hogj a föníciaiak óta mindig a kereskedők járnak jól? ...« Érdeklődött a nagy beruházá: pénzügyi helyzetéről, a ha táridők tartásáról, a leendi son ka konzerv üzem alapanyag-ellátásáról. Ez utóbbi vaí összefüggésben megkér dezte: van-e realitása a fajtt egységesítésének? De az sen kerülte el a figyelmét, hog; miként alakul a bizalmi kér dés a termelők és a jeldolgo zók között. Megnyugtathat! a válasz: egyre kevesebb : vita, a panasz. Érdeklődőt arról is, hogy tanulhatunk- valamit az építőktől. Hodic István válasza : elsősorba szervezést, rutint. De ha a m építőink olyan anyagot, olya minőségben és a megrendel időben kaphatnának, ők i előbbre járnának... Élvezetes, jövőbe tekint? konkrét és előremutató intéz kedéseket sejtető eszmecser volt ez. Vendégünk a kés esti órákban utazott el Ka posvárróL
