Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

Országgyűlés előtt BARCSI EMBEREK, VÁLTOZÁSOK A BTK Város lett a községből Jogalkotásunknak Immár több éves gyakorlata, hogy az állampolgárok jogait és köte­lességeit közvetlenül érintő jogszabályok tervezetét széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják a törvény- előkészítők. Ennek haszna és jelentősége — ugyancsak több év gyakorlata igazolja — egy­aránt nagy: az eszmecsere kölcsönösen előnyös, hiszen a vélemények, a javaslatok is­meretében már eleve jobb, pontosabb törvénytervezet ke­rülhet az országgyűlés elé, a hozzászólók pedig sok érté­kes tennivalóval gyarapodhat­nak. A társadalmi viták elmondható — a jogpropa­gandának, a jogok és a kö­telességek megismerésének, megismertetésének is fontos fórumai. Külön jelentőséget kap az előkészítés demokratizmusa törvénykönyveink módosítá­sakor és újjáalkotásakor. A kódexek ugyanis az alapvető társadalmi viszonyok legma­gasabb szintű, legfontosabb jogi szabályait foglalják ma­gukban —, s évtizedekig ér­vényesek. , legutóbb — mint emléke­zetes — a Polgári törvény- könyv módosítását előzték meg országszerte szakmai és tár­sadalmi viták. Most, az or­szággyűlés téli ülésszakára ké­szülve másik nagy törvény- könyvünk, a BTK előkészíté­sének tapasztalatait összegez­hetjük. A megalkotandó Büntetőtőr- vénykönyv a harmadik ilyen szabálygyűjtemény lesz jog­történetünkben. Az 1878-as úgynevezett Csemegi-kódex rendelkezéseit 1961-ben követ-' te a most hatályban levő, el­ső szocialista Büntetőtörvény­könyv elfogadása. Többszöri módosítás után azonban szük­ségessé vált, hogy a társadal­mi igényeknek, a bűnözés helyzetének és várható alaku­lásának jobban megfelelő sza­bályokkal váltsák fők A* új törvénykönyv előké­szítése voltaképpen négy év­vei ezelőtt kezdődött: 1974 ácsán alakult meg a Kodifi- kádós Bizottság. Munkájában a bűnüldöző hatóságok kép­viselőin kívül természetesen résö vettek a büntetőjog leg­kiválóbb elméleti szakembe­rei is. Az általuk elkészített tervezetet bocsátották orszá­gos vitára. A Hazafias Nép­front bizottságai Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar. Nógrád és Vas megyében, s Budapest két kerületében — Kelenföldön és Angyalföldön — szerveztek társadalmi fó­rumot. Egy-egy eszmecserén negyven-ötvenen vettek részt»' a legkülönfélébb foglalkozási rétegek képviselői mondták el javaslataikat, észrevételeiket. A társadalmi vitákat — mint más alkalmakkor — most is alapos tájékoztatás előzte meg: az Igazságügyi Minisztérium írásban ismer­tette a résztvevőkkel a főbb tudnivalókat. Ezeket a hely­színen a minisztérium mun­katársai, a Kodifikációs—tör­vényelőkészítő Bizottság tag­jai szóban is kiegészítették. Megvitatta a tervezetet a KISZ KB értelmiségi fiatalok rétegtanácsa. Szakmai tanácskozás mind­egyik megyében volt: a rend- őr-főkaf>itányságok, a bíró­ságok, az ügyészségek mun­katársai, s az ügyvédi mun­kaközösségek tagjai egyaránt elmondták véleményüket. A Magyar Jogászszövetség a töb­bi szakterület jogászait von­ta be az új rendelkezések megvitatásába; Budapesten, Székesfehérvárott, Miskol­con, Pécsen és Szegeden tar­tott megbeszéléseket A tapasztalatokat már ösz- szegezték. Az érdeklődés, az aktivitás — mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az Igazságügyi Minisztérium megállapította — mindenhol nagy volt. A résztvevők an­nak tudatában tették meg ja­vaslataikat, hogy bár a bűnö­zés elleni harc nem csupán adminisztratív feladat; a jó jogszabály hatékony eszköze lehet a bűnüldözésnek, a tár­sadalomellenes cselekmények megelőzésének. A törvényter­vezetet a társadalmi és a szakmai vitákon elhangzott, hasznos javaslatokkal kiegé­szítve kerül az országgyűlés téli ülésszaka elé. S minden bizonnyal érvényesül majd az a másik, fontos célkitűzés is, hogy az új jogszabály a ko­rábbiaknál egyszerűbb, érthe­tőbb legyen. K. A. Barcshoz hozzá tartozik egy eredményeiről ismert termelőszövetkezet, a Vörös Csillag. Nagyon sokáig a nagyközség nevére a tsz ne­ve csengett. 1975 óta a bar­csi tsz túlnőtt a járási szék­helyen. Barcs pedig — ipa­rosítása révén — más forrá­sokból is segítséget kapott fejlődéséhez, fejlesztési célki­tűzéseinek valóra- váltásához. Barcs nevét a tsz révén is­merték meg és emlegették az országban. Horváth Lajos, a termelőszövetkezet pártbi­zottságának titkára a fejlő­dés egyik legbiztosabb jelé­nek azt tartja, hogy Barcsot ma már nem lehet a szövet­kezettel azonosítani. — A gazdaság ma Barcs — és a járás — legnagyobb termelési értéket előállító üzeme, kapcsolatunk elvá­laszthatatlan; ennek van egy hivatalos, jogszabályokban pontosan előírt formája és van egy másik, amelyet az itt élő tagság érdekében a kölcsönös előnyöket figye­lembe véve alakítottunk ki. A tsz »hivatalosan« a község­fejlesztési alap befizetése ré­vén járul hozzá Barcs fejlesz­téséhez, ezen túl rendszeres támogatást kapnak tőlünk a sportegyesületek, a művé­szeti csoportok. Az idén — mert lehetőségünk volt rá — a továllal közösen egy óvo­dát építettünk Barcsnak, s ebben 75 gyermek elhelyezé­sét tudják megoldani. Barcson ma minden óvo­dáskorú számára van hely a gyermekintézményekben. Két vagy három év múlva azon­ban már nem mondhatják el ezt. Ezért most gondoskodnak arról, hogy fejlődjön az óvo­dai hálózat. Az óvodaépítés szép példá­ja a település és az ott szé­kelő vállalatok, szövetkezetek együttműködésének. A Vörös Csillag tagságának egy része — négyszáznál több ember — ma is Barcson él, s amikor társadalmi munkát kér a te­lepülés, éppúgy ott vannak, mint az ipari üzemek. — Szövetkezetünk részt vállal Barcs ellátásában; tej­ből és tejtermékekből — a sajtot kiééve — mi elégítjük ki az igényeket. A húsfeldol­gozóban zsír, szalonna, kol­bász, sonka készül, és igény szerint szállítunk az üzletek­be. Termékeink keresettek, Á mólt hét bővelkedett a megye politikai, társadalmi életét, gazdaságát érintő, il­letve egy-egy ágazat, terület helyzetét tárgyaló fontos ta­nácskozásokban, megbeszélé­sekben. Az első helyre az or­szággyűlés téli ülésszakára készülő somogyi képviselőcso­port csütörtökön Marcaliban tartott ülése kívánkozik, me­lyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke. A kép­viselők az esedékes témák — a megyei költségvetés felhasz­nálása és a fejlesztési terv végrehajtása, a jövő évi ál­lami kiöltségvetés-tervezet — megtárgyalása mellett időt szakítottak arra is, hogy is­merkedjenek a várossal és meglátogassák a munka szer­vezésével máris hírnevet szer­ző farmernadrággyárat. Somogy mezőgazdaságának, élelmiszeriparának és fagaz­daságának helyzetét tekintet­ték át azon a tanácskozáson, amelyet szerdán tartottak a megyei tanácson. A munkaér­tekezleten — amelyen részt vett dr. Dénes Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes — elsősor­ban a burgonyatermesztés jö­vőjéről esett sok szó. A mi­nisztérium képviselői is úgy foglaltak állást, hogy a ter­melési biztonság megteremté­se fontos feladata mind a megyei, mind az országos irá­nyító szerveknek. Nemcsak a megyét érintet­te a hétvégén — ugyancsak Kaposváron — tartott állatié­nyésztésidudományos tanácsko­zás, amelyen több mint 500 — köztük több külföldi — ku­tató vett részt. Pénteken elő­adásokat hallgattak, megis­merkedtek a mezőgazdasági főiskolával ; tegnap szekciók- • ban folytatódott a tudományos tapasztalatcsere. Ugyancsak hazánk több tá­ját képviselték a vendégek kedden Siófokon a kisvárosok kulturális életéről rendezett tanácskozáson. A művelődés­ügyi osztályvezetők, művelő- désiház-igazgatók e település- típusok sajátos körülményei­ről, lehetőségeiről és a tenni­valókról cseréltek véleményt. A héten ülést tartott a me­gyei tanács-vb. Többek között tárgyalt a kereskedelem és az idegenforgalom szakemberel­látottságáról, a több helyen kedvezőtlen helyzet javításá­ról. Megállapította a testület, hogy az ágazat munkaerő­szükségletét tervszerűen igye­keztek kielégíteni — elsősor­ban a fiatalok révén és fej­lődött a felnőttszakember­képzés is —. a kereskedelmi tanulók képzésének mostoha tárgyi feltételei, alacsony szín­vonala azonban nem biztosít­ja az egyre növekvő igények kielégítését. Ehhez Siófokon új iskola építésére, Kaposvá­ron az intézmény bővítésére lenne szükség. Gondot okoz, hogy nem kielégítő a vállala­ti, szövetkezeti központokban foglalkoztatott középvezetők szakképzettsége: a fiatal szak­emberek közül is csak keve­sen szereztek felsőfokú vég­zettséget. A határozatok a képzés tárgyi feltételeinek ja­vítását, a jobb szervezettsé­get, a kereskedelem gépesíté­sét, a Balaton-parti gondok enyhítését célozzák. A tanácsi munka hatékony­ságának fokozását, demokra­tizmusának szélesítését szol­gálta az a fórum, amelyet a kaposvári városi tanács veze­tőinek részvételével csütörtö­kön délután a Finommecha­nikai Vállalat kaposvári gyá­rában rendeztek. A dolgozók igen sok kérdést tettek föl, elsősorban a , megyeszékhely közlekedésével, építkezései­vel, kereskedelmével, egész­ségügyi ellátásával és kultu­rális életével kapcsolatban. A találkozás jó alkalomnak bi­zonyult ahhoz, hogy a város vezetői közvetlenül is tájé­kozódjanak a dolgozókat leg­inkább foglalkoztató kérdések­ről és meghallgassák javasla­taikat. A héten változatlanul tar­tott a roham az üzletekben a karácsonyi ajándékokért. So- ■ kan keresik a különböző mű-: szaki cikkeket, elsősorban a lemezjátszókat, a magnókat, | sajnos, ezekből Somogybán is — akár csak országosan — meglehetősen szűk a válasz­ték. Felsőruházatból azonban javult az ellátás: kedvezőbb, mint néhány héttel ezelőtt, a váratlan hideg beköszöntével. Feltehető, hogy lesz még mó­dunk kihasználni a kará­csonyra szánt meleg holmit. fatál Láazfó szívesen vásárolják a barcsi­ak. — Mit kap a tagság? — Mindenekelőtt januái elséjével kapunk egy várost; egy nagyon szép, korszerű te­lepülést, amelynek intézmé­nyei ma sokkal fejlettebbek mint öt vagy tíz évvel ez­előtt. Ezek az itt élő embe­reket szolgálják és mert kor­szerűek, jó közérzetet terem­tenek., A város és a tsz fej­lődése nem függ össze szoro­san, egymástól mégis elvá­laszthatatlan. Ezért keressük az. együttműködés újabb for­máit. Az idén például a szö­vetkezet és a tövál lakásépí­tési szövetkezetei alakított : ettől azt várjuk, hogy több csa­ládi otthon készüljön Bar­cson. És ezekben az otthonok­ban a mi fiatal tagjaink is korszerű lakáshoz jutnak. Barcs nem egyik napról a másikra lett város. A terv­szerű, tudatos fölkészülést — az elszigeteltségből való kilé­pést — a harmadik ötéves tervtől számítják. 1967-ben kezdődött el a várossá fejlő­dés alapjait megteremtő köz­művesítés és a fejlesztési le­hetőségek föltárása, össze­gyűjtése és értékelése. De­mográfiai prognózist készítet­tek, ebben megállapították: mennyi munkaerőre számít­hatnak a Barcsra települő üzemek. Ugyanakkor meg­kezdődött az iparfejlesztés is' rekonstrukciót hajtottak végre a fűré ír üzemben, fölszerelték a paneiparkettát gyártó gép­sorokat, Önálló gyárrá szer­vezték az Építőgépgyártó Vál­lalat üzemét, megalakították a költségvetési üzemet, létre­hozták a tövált A tudatos városfejlesztés elképzelhetet­len az adottságokra épülő ipari üzemek, a foglalkozta­tási, munkavállalási lehetősé-' gek bővítése nélkül. A Kéz­műipari Vállalat barcsi tele­pe a nők részére biztosított munkát. A Kemikál idén át­adott építési-műanyagfeldol- gozógyára férfiat és nőket egyaránt foglalkoztat. A mész- homoktégla-gyár korszerű berendezéseit elsősorban fér­fiak kezelik. Az iparfejlesztéssel együtt szinte évről évre formálódott változott — lett egyre váro­siasabb _— Barcs. A belső utak 73 százalékát kiépítették, s megvalósult az alapellátást biztosító hálózat. A nagyközségi tanács elnö­ke dr. Németh Jenő. Irodá­jában maketten Barcs holna­pi — városi •— képe látható. A makettet szemlélve indo­kolt a kérdés: város-e már Barcs? — Ha azt vesszük figyelem­be, hogy milyen feladatok el­látására kell vállalkoznia, egyértelmű a válasz: Barcs megfelel azoknak az előírá­soknál:, amelyeket ma elvár­nak egy várostól, 6öt sok tekintei,bqn meghaladja a kis­városok ’ átlagát. Az alapellá- ■ tás már. városi szintű, a kö­zépfokú ellátás — a vonzás- körzet kiszolgálása — érde­kében azonban még sok fel­adatot kell megoldani. Egye­bek mellett a rendelőintézet bővítésére is szükség van. A meglévő kereskedelmi létesít­mények mellé szükségünk lesz áruházra, szállodára; bő­víteni kell az autószervizt is. Az ezzel kapcsolatos tervein­ket ismerik — és támogatják — a lakók, s az ellátásban érdekelt vállalatok is segíte­nek. A Siotour beruházásá­ban például megkezdődik a Boróka étterem mellett a szálloda építése. Készül a kemping is. (Nem szabad el­felejteni, hogy — a híd ré­vén — Bancs idegenforgalma is jelentől.) A város fejlesz­tésére — a mostani középtá­vú terv időszakára — terve­ink, 1990-ig pedig progra­munk van. Az idén elkészí­tettük a rendezési terv kor­szerűsítését; minden öt évben felülvizsgáljuk és áz élet vál­tozó igényeihez igazítjuk. El­készült az ipari park feltáró­terve: a várostól délkeletre a kijelölt ipartelepen már most száz hektár áll az oda tele­pülő vállalatok rendelkezésé re. A tanulmányterv a jelen­legi üzem korszerűsítése és a Kemikál mellett — a fa feldolgozására alkalmas — vegyi ipar telepítését javasol­ja. A terv szól arról is, hogy miként kapcsolódik majd a Drávához mint vízi úthoz az ipartelep. A Dráván — a költségveté­si üzem homokot szállító uszályait kivéve — jelenleg nincs hajózás. J3arcs számol a vízzel, sokoldalú hasznosí­tásának lehetőségével. Múltja szorosan kapcsolódik a Drá­vához mint természeti adott­sághoz. Jövőjét sem lehet el­választani tőle. A jövőt — az adottságokat' figyelembe véve — az itt élő •emberek formálják. Kercza Imre Vadászok tanácskozása Megyénkben évente kétszer ülnek össze a vadásztársasá­gok küldöttei, hogy értékeljék az eltelt időszak gondjait és eredményeit, illetve fölké­szüljenek a következő évadra. A Kaposváron tegnap lezaj­lott küldöttközgyűlés — a naptári év végén, a vadász szezon közepén — az értékelés mellett, inkább a «hogyan to­vább?« kérdésére próbálta megtalálni a választ, Megyénk 39 vadásztársasá­gának területén szinte kivétel nélkül égető gond az apróva­dak csökkenő száma. A ter­vekhez képest 1978-ban csak 50 százalékban sikerült á fá­cánvadászat. A veszteségeket vizsgálva (volt vadásztársaság, ahol a kihelyezett ezer fácán­csibéből csak százat vagy még annyit sem tudtak «visszava- dászni«) több tényező is van: a dúvadak növekvő száma, az intenzív mezőgazdasági ter­melés miatti területveszteség, az egyre gyakoribb tarlóége­tés... A Magyar Vadászok Országos Szövetségének me­gyei intéző bizottsági titkára, Páll Endre felhívta a küldöt­tek figyelmét: a vadásztársa­ságok távlati programjaikban vegyék figyelembe e ténye­zőket, s ahol lehetséges, se­gítsenek. Aligha lehet azonban ma­gyarázat a gondokra, hogy az intenzív mezőgazdasági ter­melés folytán csökken a vad élettere. Az apróvadban gaz­dag Alföldön például még a somogyinál is kedvezőtleneb­bek a körülmények, az ottani vadászatok mégis eredménye­sebbek. ... A megyei küldöttértekezlet témáinak többsége a fácán­programhoz kapcsolódott. — A legnagyobb gondok itt vannak — hangsúlyozta Bőd Lajos fővadász is —, mivel az ap­róvad vadászata teszi lehető­vé sok vadásznak, hogy rend­szeres zsákmánnyal térhessen haza. A megoldás sürgető, de egy-egy vadásztársaság ön­erejéből aligha tud változtat­ni a helyzeten — hangsúlyoz­ták a felszólalók. — ' Közös erőfeszítésekre van szükség minden szinten és fórumon. A küldöttgyűlés végül egy­hangúlag elfogadta az észak­somogyi társaság versenyfel­hívását, amelynek értelmében ezentúl az intéző bizottság koordinálásával részt vesznek az egységnyi területre számí­tott dúvadirtási versenyből.

Next

/
Thumbnails
Contents