Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

/ Ahét három kérdése 1 Az elmúlt hét különösen terjedelmes esem énynap tára szinte a világpolitika *év végi hajráját«, a történések sűrű­södését és magasabb sebes­ségiokozatát jeîzi. A szocialis­ta országokban 3. mérlegké­szítés, valamint , ‘as jövő évi feladatok jegyében tanács­koznak a pártplénurrjok és parlamentek. Europa nyugati felében ma kerül sor az esz­tendő utolsó választására, Bel­giumban járulnák az urnák elé, s két bizalmi szavazáson, Lisszabonban és Londonban a kormány éppenhogy átvitte a lécet. Washingtoniban meg­szaporodtak az elnöki nyilat­kozatok, s miközben Vance közel-keleti ingázása sem bi­zonyult csodaszernek a külön- békeszerződés ügyében, fo­lyik a készülődés a szerdán Genfben kezdődő szovjet— amerikai • külügyminiszteri ta­lálkozóra, amely a SALT—II. útjában álló utolsó akadályok elhárítására lenne hivatott. S egy »hétvégi meglepetés« is történt: a korábbi pekingi ál­láspont megváltoztatása lehe­tővé tértté, hogy • teljes jogú diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Washington és Peking között Kínai részről immár nem kívánják az amerikaiak tajvani «■■■ katonai kötelezettsé­geinek feladását.!: Bonyolult és mozgalmas világunk három érdekes té­mája kívánkozik ezúttal kom­mentárjainkba: O Hogyan alakulnak az iráni fejlemények? Másfélmillió* ’ tömegtünte­téssel — Teheránban viszony­lag békésen, de a vidéki vá­rosokban 42 halálos áldozattal — zajlott le az Asura, a síiták gyászünnepe. (Az egyházala­pítás során mártírhalált hali Husszein imám meggyilkolá­sától számított negyvenedik nap mindig kemény próba a rendfenntartó közegeknek: a fanatizált * tömegek, mezítláb, ruhájukat megszaggatva, gyakran önmagukat korbá­csolva teszik meg hosszú za­rándok utaikat) ESEMÉNYEK— CÍMSZAVAKBAN: T & HÉTFŐ: Szaddam Hosszéin fraM al­elnök Moszkvában. — Be­jelentik. hogy december 3í-én ismét találkozik. a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter. — Rhodesiái légitámadás Mozambik. el­len. p KEDD: I ' Bizalmi ’ szavazás Portugá­liában : a, szocialisták tar­tózkodása * megmenti a jobboldali kormányt. — Mengisztu Varsóban. — Zambiában újraválasztják Kaunda elnököt. SZERDA: Folytatódnak az ! iránt tttn­tetesek, válságos helyzet az olajiparban. — II. János Pál pápa fogadja Mlade- nov bolgár külügyminisz­tert. — Közzéteszik Castro s a kubai emigráns ve­zetők tárgyalásainak Jegy­zőkönyvét. — Gazdasági kérdésekben \leszavazzak a brit kormánya. CSÜTÖRTÖK: ,1 A Szovjetunió tT-egfelsdbb Tanácsának elnöksége ra­tifikálja a Vietnammal kö­tött szerződést. —-, A VSZK külügyminisztere ■ Tokió­ban. — 73 testvérpárt ideo­lógiai kérdésekkel foglal­kozó tanácskozása a bol­gár fővárosban. — A LEMP Központi Bizottságának plenáris ülése. PÉNTEK: Az NDK népit kamarájának tanácskozása. — Izrael visszautasítja az egyiptomi módosítási javaslatokat, bizonytalanság a különbé- keszerződés kórül. — Olasx és ír csatlakozás a nyugat- európai pénzügyi rendszer­hez. — 'Elítélik a namíbiai látszatválasztásokat. SZOMBAT: . A Pravda cikke a politikai tanácskozó testület ülésé­re!, az imperialista kihí­vásra adón válasz szük­ségességéről. — Washing­ton és Peking teüesjogű diplomáciai kapcsolatokat létesít. ban élő kubai emigráció na­gyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárdságát ' és előnyeit, megbékülésre törek­szik. Havanna részéről termé­szetesen nem volt akadálya az együttműködésnek, sőt külön­böző gesztusokat tették a jó­akarat jegyében. Ezzel gyen­gült a Kuba-ellenes akna­munka és propagandaháborű eddigi bázisa, elszigetelődtek a szélsőséges, terrorista cso­portok. Az Egyesült Államok került sok tekintetben kelle­metlen helyzetbe, hiszen a kubai hatóságok által szaba­don engedett foglyokat olyan lassan engedi be amerikai te­rületre, hogy ez a kisarányű bevándorlás is 76 évig húzód­na eL S természetesen most már a kubai emigránsok kö­zül is mind többen felteszik a kérdést: meddig akar Wa­shington gazdasági blokádot alkalmazni Havannával szem­ben, mire valóak a kubai par­tok körül rendezett provoka­tív célzatú amerikai hadgya­korlatok? O Mit jelentenek • VSZK körüli újabb diplomáciai lépések? Moszkvában a Legfelsőbb Tanács Elnöksége ratifikálta a Vietnammal kötött barátsá­gi szerződést, s az ünnepélyes aktus ismét jó alkalom volt a szolidaritás kifejezésére. A VSZK külügyminisztere első ízben tett látogatást Tokió­ban, ahol a kétoldalú kapcso­latok mellett a délkelet-ázsiai helyzetet is áttekintették. Üjabb, befolyásos amerikai társadalmi küldöttség járt Hanoiban. A vietnami diplomácia megélénkülése természetes következménye annak, hogy a VSZK. mint Délkelet-Ázsia tekintélyes szocialista állama testvéri kapcsolatokat épít ki a szocialista országokkal, szo­rosra zárja egységét az anti- imperialista erőkkel, s a köl­csönös előnyök alapján békés egymás mellett élésre törek­szik valamennyi állammal Ennék jegyében zajlott Pham Van Dong látogatás sorozata az ASEAN tagországaiban, s több más diplomáciai akció. Mindez ugyanakkor meggá­tolja azt a pekingi próbálko­zást is, hogy valamiféle Viet­nam-ellenes »bekerítő arcvona­lat« hozzanak létre. Nem ti­tok. hogy a kínai vezetők Dél­kelet - Azsi á ban és Tokióban tett útjainak hátterében volt ilyen számítás. A Vietnami Szocialista Köztársaság konst­ruktív politikája és diplomá­ciai kezdeményezése azonban ezeket a számításokat is át­húzzák. A délkelet-ázsiai diplomá­ciai körkép lényeges mozza­nata a kambodzsai nemzeti egységfront megalakulása is. A térségben minden reális szemlélőnek tudomásul kell vennie, hogy megfelelő ellen­súly jelentkezett a népellenes Phnom Penh-i rezsimmel szemben, s a harc Kambod­zsán belül folyik azért: merre vezessen a sokat próbált or­szág útja a jövőben. Réti Ervin A ma még megválaszolatlan kérdés hogy vajon ez volt-e a tetőzés, vagy csupán újabb összetűzések előszeleként je­lentkezett. Az iráni udvar, amely változatlanul bízik fegyveres testületének hűsé­gében, abban reménykedik, hogy a tömegmozgalom meg­fárad s kiütköznek belső el­lentétei. Ezeket elő is kívánja mozdítani: miközben a siitá főpap, a Franciaországban élő Khomeini hajthatatlannak tű­nik, a sah tárgyal a nemzeti front főtitkárával. Megbeszél léseik tárgya nyilván egy koa­líciós kormányzat lehetősége volt. A képet teljessé teheti, hogy megjelentek az első tün­tető csoportok az uralkodó mellett, igaz mozgósításuk magán viselte a szervezettség erőszakolt jegyeit. Ugyanak­kor az utcai harcok, a gaz­dasági hadszíntérre tevődtek át, s a világ második legna­gyobb olajexportőrjének ter­melése egy ötödére esett visz- sza. Ha ez a folyamat folyta­tódik; vatósártúteg még súlyo­sabb r, válságot idézhet *“ fel. mint a téheráni é* iszíatoáni összecsapások. ». Az iráni helyzet lázas tevé­kenységet vált j ki Washing tanban is — a CXA. a Köz­ponti • Hírszerző » Ügynökség állítólag már négyezer hely­színre küldött emberrel ", pró­bál megfelelő előrejelzéseket adni, miután korábbi helyzet- erbékelések - csődöt *> mondtak. Az elhangzott figyelmezteté­sek azonban változatlanul ér­vényben, vannak : az iráni ese­ményét ‘ áj. különösen ■ veszé­lyes fordulatot vermének; ha bárminő külső beavatkozás történne.’ ' i O MI a Jelentősége Fidel Castro, s a kubai emig­ráns vezetők párbeszédének? Heteit óta folyik az eszme­csere Havannában Fidel Cast­Somogyibléplap ró s több kubai emigráns > szervezet vezetői között: a ! megbeszélések eredményeit i immár jegyzőkönyvben is I rögzítették. A legérdekesebb mozzanatok, hogy Kuba — kivéve a Batista rendszer sú­lyos, népellenes cselekede­tekért felelősségre vont ki­szolgálóit — hajlandó szaba­don engedni a jogerősen el­ítélt politikai foglyokat, s amennyiben azok távozni akarnak, szabad utat enged számukra az Egyesült Álla­mokba Felvetődtek a család- egyesítés, a kölcsönös látoga­tások kérdései, Kuba hajlandó ösztöndíjakat biztosítani az emigránsok gyermekein ak a havannai * felsőoktatási intéz­ményekben, s Lehetne foly­tatni a sort. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy a főként Floridá­Az alkudozásokban több hetes szünet várható Vance üres kézzel Pénteken este —; pár nap­pal azután, hogy azt állítot­ta, addig marad a Közel-Ke­leten, míg tető alá nem hoz­za az egyiptomi—izraeli bé­keszerződést — üres kézzel tért vissza Washingtonba Cynu Vance amerikai kül­ügyminiszter. Megérkezése után Vance Carter elnökhöz sietett, hogy — saját szavai szerint — megvitassa vele »azt a csalódástkeltő nyilat­kozatot, amelyben az izraeli kormány visszautasította az egyiptomi javs latokat«. A Kairóból Washingtonba tartó külügyminiszter gépének fedélzetén tartózkodó újság­írók meginterjúvolták Vance kíséretében »egy magas rangú ! hivatalos személyiséget«. (Ál­talában így szokták megne­vezni magát a külügyminisz­tert, ha az valamilyen oknál fogva nem kíván saját nevé­ben nyilatkozni.) Az említett személyiség igen keményen bírálta Izrael vezetőit hallha­tatlanságukért, a visszautasí­tást tartalmazó pénteki kor­mányközlemény meglepően kemény megfogalmazásaiért, sőt kijelentette: az izraeli ve­zetők félrevezetik a közvéle­ményt, amikor azt állítják, hagy hajlandók aláírni a bé­keszerződést annak novem­ber 11-én elkészült változatá­ban. Az a változat — állí­totta a »magas rangú hivatalos személyiség« — gyakorlatilag és lényegét tekintve azonos a most elutasított »szerződés- csomaggal«. Nem Egyiptom nyújtott be új követeléseket. Közlemény Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függetlenségi pártja küldöttségének látogatásáról Spanyol baloldali pártok tárgyalásai Pénteken csaknem négy órán át tárgyalt a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Spanyol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának kül­döttsége, a két főtitkár Felipe Gonzalez es Santiago Carrillo vezetésével. A szocialista párt székhá­zában tartott megbeszélésről kiadott közlemény szerint a két küldöttség teljesen egyet­értett abban, hogy sürgős a községtanácsi választások megtartása és azokat a cortes által megszabott határidőn belül kell megtartani. A tárgyalás után tett nyi­latkozatokból kitűnik, mindkét párt egyetértett abban, hogy nem támogathatja a jelenlegi kisebbségi kormány parla­menti beiktatását, de eltér a véleményük abban a tekintet­ben, hogyan lehet egy új, erős, demokratikus parla­menti támogatással rendelke­ző kormány megalakításához eljutni. (MTI) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására december 10—16-a között látogatást tett hazánkban Guinea és a Zö!d- foki-szigetek afrikai függet­lenségi pártjának (PAIGC) küldöttsége Olivio Pires-nek. a párt végrehajtó bizottsága tagjának, a Zöldfoki Köztár­saság nemzetgyűlése elnökhe­lyettesének vezetésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Péter János, az Országgyűlés alelnöke. Megbe­szélést folytatott a küldöttség­gel Nagy Gábor, a KB osz­tályvezető helyettese, Garai Robert külügyminiszter-he­lyettes és Szentistványi Gyu- láné, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. A delegáció látogatást tett a püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezetben. Az MSZMP és a PAIGC képviselői tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységéről és feladatairól, véleménycse­rét folytattak pártjaik és or­szágaik kapcsolatairól, együtt­működésük fejlesztésének le­hetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, minde­nekelőtt az afrikai térség idő­szerű kérdéseit Az MSZMP képviselői megerősítették a magyar kommunisták szolida­ritását azzal a harccal, ame­lyet a PAIGC, Guinea-Bissau Köztársaság és a Zöldfoid Köztársaság kormánya és né­pe folytat a függetlenség megszilárdításáért, társadalmi, gazdasági felemelkedéséért Aa MSZMP és a PAIGC támoga­tásukról biztosították a fajül­döző rendszerek ellen, aj alapvető emberi jogokért a nemzeti függetlenség megvé­déséért, a gyarmati múltból örökölt elmaradottság felszá­molásáért a társadalmi hala­dásért küzdő afrikai nemzet) felszabadító mozgalmakat va­lamennyi haladó demokrati­kus erőt A szívélyes, baráti légkörű megbeszélések hozzájárultak a két párt közötti kapcsolatok fejlesztéséhez és népeik barát­ságának erősítéséhez. • • • A PAIGC küldöttsége szom­baton elutazott hazánkból (MTI) Diplomáciai kapcsolatot létesít S' Kína és az Egyesült Államok (Folytatás az 1. oldalról.) .Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a japán sajtó mar júniusban, Zbigniew Brzezins- kinek, Carter elnök nemzet- biztonsági főtanácsadójának pekingi látogatása után azt je­lentette: január elsejével nor- malizálják az amerikai—kínai kapcsolatokat A Fehér Ház nem cáfolta a hír lényegét, csak a határidőt. A Fehér Ház pénteken azt is közölte az amerikai sajtóval, hogy változatlanul nem adnak el fegyvereket Kínának. A teljesen váratlanul beje­lentett döntés első amerikai kommentárjai megoszlottak. A rádió- és tv-állomások egybe­hangzóan a kínai vezetés »pragmatista« gyakorlatias vo­nalának tudták be a lépést — Peking amerikai tőkeberuhá­zásokat, támogatást igényel. A két ország kereskedelmének értéke az idén várhatóan eléri az egymilliárd dollárt. (Az amerikai—tajvani kereskedel­mi forgalom éves értéke 7,5 milliárd dollár.) Amerikai részről az eladások mellett kü­lönösen a kínai olaj iránt ér­deklődnek. A törvényhozásban Goldwa- ter republikánus szenátor éle­sen elítélte a lépést és harcol hirdetett ellene. A törvényho­zásnak egy sor formai határo­zatot kell hoznia a kínai—taj­vani kérdésekben. A viták ki­hatnak a kongresszus hangula­tára, a kormányhoz fűződő vi­szonyára és végül tovább nehe­zítik a jövendő SALT-egyez­mény amúgy sem könnyű tor- vénybeiktatását Hue Kuo-feng kínai pártel­nök és miniszterelnök szomba­ton délelőtt rendkívüli sajtóér­távozott... I hanem Izrael állt el korábbi i ígéreteitől és kötelezettségval- j lalásaitől, illetve »újnak« j tünteti fel azokat az egyipto­mi követeléseket, amelyeket a november 11-i szerződésterve­zet is tartalmazott, s amelye­ket az izraeli tárgyaló fél ; már akkor sem volt hajlandó j elfogadni — állította az idé- : zett személyiség. Washingtoni politikai körök­ben azt tartják, hogy most többhetes szünet várható a békeszerződésről • kapcsolatos egyiptomi—izraeli—amerikai tárgyalásokon. Kairóban Szádot elnök j egyelőre nem foglalt állást az izraeli kormány pénteki I nyilatkozatával kapcsolatban. i (MTI) tekezleten jelentette be, hogy megállapodás jött létre Peking és Washington között a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­ben. A kínai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt Hua Kuo- feng felolvasta a közös közle­ményt, amely szerint 1979. ja­nuár elsejével jön létre a hi­vatalos diplomáciai viszony Kí­na és az Egyesült Államok kö­zött, és a jövő év márciusában kerül sor a nagykövetek cse­réjére. A közös közleményből kiderül, hogy a kínai—ameri­kai rendezés tartalmában köve­ti a kínai—japán rendezés for­muláját, azaz lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a Pekinggel való diplo­máciai kapcsolatok felvétele után is kulturális, kereskedel­mi és egyéb, »nem hivatalos« kapcsolatokat tartson fenn Tajvannal. Kínai és külföldi újságírók kérdéseire válaszolva Hua Kuo- feng pártelnök és miniszterel­nök. aki hatalomra jutása óta első ízben tartott nemzetközi sajtóértekezletet, »történelmi jelentőségűnek« minősítette a diplomáciai viszony létrejöttét Peking és Washington között és hangoztatta, hogy az nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlő­dését mozdítja elő, hanem hoz­zájárulás Ázsia és az egész vi­lág békéjéhez és stabilitásáhoi i is«. Arra a kérdésre, hogy az új j helyzetben a kínai kormány milyen politikát szándékozik követni Tajvan irányában, Hua Kuo-íeng meglehetősen általá­nos jellegű választ adott, mondván, hogy Tajvan Kína »szent területe« és mind Kína, mind Tajvan lakosságának kö­zös óhaja, hogy az ország is-] mét egyesüljön és Tajvan visz- szatérjen »Kína kebelébe«. A kínai vezető leszögezte, hogy a jövőben kizárólag nem hivata­los kapcsolatok lehetségesek Tajvan és az Egyesült AHamnffc között és az Egyesült Állaim*: nem szállíthat többé fegyver«^ két Tajvannak. Beismerte, hogy ebben a kérdésben lentétes nézetek csaptak ős.«-«1 a diplomáciai viszony rende-é- sére irányuló előzetes tárgya­lásokon. Kína azonban ragasz­kodott saját álláspontjához. Annak az amerikai óhajnak a teljesítése ugyanis, hogy e» Egyesült Államok a rendezd után is szállíthasson fegyvere­ket Tajvannak, ellentétes vol­na a normalizálás elveivel ív káros hatással lenne a tajvarrl kérdés »békés rendezésére«. A két fél nézetei ebben a kér­désben eltértek egymástól, en­nek ellenére létrejött a közös közlemény. ELET BIZTOSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents