Somogyi Néplap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
A tudomány a gyakorlatért BARCSI EMBEREK, VÁLTOZÁSOK W Állattenyésztési tudományos napok Kaposváron Több mint félezer ember, a tudomány és a ter. melőiizernek képviselői gyűltek össze tegnap délelőtt a La- tinca Művelődési Központban a XII. állattenyésztési tudományos napok megnyitójára. Dr. Horn Artúr akadémikus, egyetemi tanár, a MAE Állattenyésztők Társaságának elnöke üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Varga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Csomós Zol" tant, a MÉM főosztályvezető- helyettesét, Tóth Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, a MAE megyei elnökét, dr. Guba Sándort, a mezőgazdasági főiskola főigazgatóját, a tanácskozáson részt vevő külföldi vendégeket, köztük Kurmanov Gabiden Szahma- novicsöt, a Kazah SZSZK mezőgazdasági miniszterhelyettesét, Bagrij Borisz Antonov icsot, a mezőgazdaságtudományok doktorát, az össz- szöveftségi Állattenyésztési Kutatóintézet osztályvezetőjét, dr. Jerzy Koblanszky mérnököt, a lengyelországi Olsztyni Mezőgazdasági Üzem igazgatóját A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Varga Péter köszöntötte a rendezvény részvevőit, kifejezve : megtiszteltetés számunkra, hogy első alkalommal vidéken, itt Somogybán kerülhetett sor tudományos életünk rangos eseményére. — Meggyőződésem — mondta —, hogy ez a tanácskozás tovább erősíti a tudomány és a gyakorlati élet egységét, hozzájárul ahhoz, hogy a tudomány m^g több segítséget adjon a termelési feladatok megoldásához. A Központi Bizottság márciusi elvi iránymutató állásfoglalása kedvező visszhangra talált megyénkben. A ma nyíló tanácskozás időszerű témát tűzött napirendjére, és öröm. számunkra, hogy éppen itt Somogybán, ahol az állattenyésztés hagyományos és kiemelt jelentőségű ágazat. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban röviden vázolta megyénk mező- gazdaságának, ezen belül elsősorban állattenyésztésének helyzetét, megemlékezett a »hazai« tudományos bázis, a mezőgazdasági főiskola eredményes, a gyakorlatot segítő tevékenységéről, majd így zárta köszöntőjét: — Kívánom, hogy hasznosítható ismeretekkel járuljanak hozzá az állattenyésztés fejlődéséhez. A tudományos napokon elhangzó előadások, javaslatok a termelőmunkát segítik, hiszem, hogy az égész ország állattenyésztésének hatékonyabb fejlődését szolgálják majd. A tanácskozáson dr. Horn Artúr akadémikus mondott elnöki megnyitót, összefoglalva a kétnapos rendezvény fő célját. — A szaporaság növelésének különféle összefüggéseit, lehetőségeit vesszük itt számba — mondta. — Gazdaságos állati- termék-termelésünk alapvetően attól függ, hogy mennyi lesz és hogyan fejlődik gazdasági állataink következő nemzedéke. A kitűzött téma sokrétű, és minél színvonalasabb a termelés, annál bonyolultabbá válik az egész folyamat. A szerteágazó feladatok megvalósítása érdekében mozgósítani kell mindazt a tudást, tapasztalatot, melyet a genetika, a tenyésztésszervezés, a technika, a takarmányozás, a biotechnikái módszerek, az állategészségügy és nem utolsósorban a hatásági .intézkedése nyújtanak. Állattenyésztésünkkel, álla- tttermék-termelésünifckel ösz- szefüggésben hangsúlyozta az akadémikus: termékeinkkel szemben «lapkövetelmény, Ragaszkodó lokálpatrióták uogy nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek. Ezt a célt csak a minőség, a gazdaságosság, a rugalmasság elveinek betartásával érhetjük el, és ez a folyamat az, amely a legnagyobb feladatot rója a tudomány és a gyakorlat képviselőire. — Véleményt mondani, az eredményeket számba venni, s a továbbhaladás útját meghatározni — ezt a fontos célt szolgálják a kaposvári tudományos napok is. Bízunk benne, hogy sok sikerrel— mondta befejezésül. Az elnöki megnyitó után dr. Horn Artúr Wellmann Osz- Mr-emlékérmeket adott át Ebben az elismerésben részesült dr. Czakó József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Konkoly Bála, a jászboldogházi tsz elnöke és Deák Antal, a Békés megyei Takarmányozási és A U a ttenyésztési Felügyelőség igazgatója. A tanácskozás első vitaindító előadását dr. Dohy János, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgató-helyettese tartotta a szaporaság növelésének genetikai lehetőségeiről. Ehhez az előadáshoz négy korreferátum csatlakozott ; elsőként Kurmanov Gabiden Szahmanovics miniszterhelyettes szólt a kazahsztáni állattenyésztés fejlődéséről, az ott folyó szelekciós törzskiválasztási munkáról. Dr. Horn Péternek, a kaposvári főiskola tanárának, dr. Holdas Sándornak, a Budapesti Állat- és Növónykert főigazgatójának, Suschka Alfrédünk, a Gödöllői Kásállattenyésztési Kutatóintézet tudományos osztályvezetőjének korreferátuma mellett ehhez a témához fűzött véleményt Bagrij- Borisz An- tonovics, a mezőgazdaságtu- dományofc doktora is. A rendezvényen tegnap még két vitaindító előadás és hat korreferátum hangzott el. Dr. Szentmihályi Sándor, a Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos igazgatója A szaporulat növelésé~ nek takarmányozási lehetőségei címmel, dr. Bencze József, a herceghalmi intézet tudományos osztályvezetője pedig Elvek és módszerek a szaporítás biotechnikájának kialakításában címmel mondott vitaindítót. A tudományos napok részvevői tegnap délután megtekintették; a mezőgazdasági főiskola oktatási és kutatási létesítményeit. Az első nap programja tegnap este a szakemberek találkozójával zárult. V. M. A járási pártbizottság székházában Süveges Sándor első titkár így jellemzi a barcsi embereket: — Sok lelkes ember találkozott itt. Olyan emberek, akik tudnak is, akarnak is tenni Barcsért. A település fejlesztésének nagy munkájában éppen úgy részt vállal, aki itt született, mint aki néhány éve telepedett le. Aki ide jön, részt kér — és kap — Barcs gondjainak megoldásából, és közben észre sem veszi, högy már elszakíthatatlan szálak fűzik Barcshoz. — Honnan-jönnek ide az emberek? —A járásból, a megye más . tájairól és az országból. — És miért? j — Miért? A célja azt hiszem minden embernek más. E célokban viszont közös, , hogy megtalálják mindazokat . az előnyöket, amelyeket egy ; város biztosít lakóinak, de jő \környezetben, tiszta levegőjű településen élvezhessék ezt. Barcson aki jól dolgozik, viszonylag gyorsabban jut la- I káshoz, mint egy nagyvárosban, és az új üzemekben több a fiatalos lendületet köVetelő feladat. Nem lehet csak a véletlennel magyarázni, hogy nálunk sok a fiatal — harminc év körüli — vezető. Gyorsan kapnak felelősségteljes munkát, és azt tapasztaljuk, hogy azt felelősséggel oldják meg. Barcs légköre olyan, ahol alkothat az, aki szereti a szakmáját Itt nagyon közel vannak egymáshoz az emberek: az irodában, a munkahelyen és otthon is nyugodtan egymásra nyitják az ajtót, ha van mondanivalójuk a másik számára. Barcsot valamikor az jellemezte, hogy reggelenként felültek a fiatalok a vonatra, és elmentek dolgozni. Volt közöttük sok olyan is, ciki nemcsak munkahelyet, hanem otthont is másutt talált. A fiatalok ma is felülnek Barcson az autóbuszra, és elmennek a barcsi munkahelyükre. Mert igaz, hogy helyi járat nincs még nálunk, de az üzemek egy része már felismerte: nem ráfizetés, ha a munkahelyre szállítják a dolgozókat. Barcs hat kilométer hosz- szan húzódik a Dráva-parton. A tizenegy éve megépült Dráva-híd szomszédságából valaha kerékpárkaravánok indultak el. A fűrészüzem munkásainak legfontosabb közlekedési eszközük volt a bicikli. A tárolóban ma is sok van belőlük, de az üzemi parkolóban megszaporodtak a magánrendszámú autók is. A fűrész — a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi gyáregysége — valaha az egyetlen munkahely' Volt Ma az egyik, nem is a legfelkapottabb. Az üzem több mint százéves, akárcsak azok a házak, amelyek az üt másik oldalán most kaptak új cseréptetőt. A »gyári házakban« valaha azok jutottak lakáshoz, akikre a fűrészgépek üzemeltetése érdekében rendkívül nagy szüksége volt a Nasici Rt-nek. Egy családnak egy konyhából nyíló szoba járt A konyhát azonban már egy másik családdal meg kellett osztani. Szabó János, a gyáregység vezetője ott született a cselédházakhoz hasonló »gyári házak« egyik szélső szobájában. És itt maradt mindvégig. — Soha nem gondoltam, hogy egyszer majd városban élek... Barcs város lesz, de nem azért szeretem, mert város lesz belőle. Az én apámat Horvátországból hozták a háborúba, és amikor vége lett, már nem tudott visszamenni. Itt telepedett le. Jól választott. A lányaim Barcson születtek, itt nőttek fel. Az egyik pesti, a másik babócsai fiúhoz ment feleségül, és itt élnek Barcson. A vejem, aki Pesten született, azt mondja: semmi kedve elmenni innen. Pandur Ferenc, a gyáregység szakszervezeti titkára: — A fiam most végez Moszkvában: kőolajgépész lesz. Azt kérdezi, hogyan lehetne visszajönni Barcsra? Megéreztem, hogy a fiamnak most ugyanazt jelenti ez a település, mint nekem: az életemet. — Mi a legszebb Barcsban? — A legszebb... maga Barcs, a vízpart. Mi a fiatalságunkat a vízen töltöttük. Közülünk senki sem tudja, hogyan tanult meg űsml. 1 i csak tudott. A Dráva tanított meg bennünket. Azt kérdi, hogy mi a legszebb Barcson? A szépség mindig változik. Egy időben arra esküdtünk, hogy a gesztenyesor. Ma mát tudjuk, hogy abban az volt a szép, hogy eltakarta a régi, omladozó épületeket. A mai Bajcsy-Zsilinszky utcát — az új házakat — nem kell, nem szabad eltakarni. Ellenkezőleg: meg kell mutatni mindenkinek, hogy ilyen környezetben, ilyen körülmények között él a barcsi ember. A gesztenyesor szép volt, mert nagy árnyékot adott Barcsnak azonban nem árnyékra, hanem fényre, sok fényre van szüksége. Ezért a fényért, a Barcs nyújtotta lehetőségekért sok fiatal vállal munkát itt a Dráva partján. A Kemikál barcsi építési műanyag-feldolgozó gyárában az átlagos életkor 28 év. Ha a szakmunkások korátlagát nézzük, még ennyi sem jön ki, hiszen jó részük tizenéves vagy éppen csak hogy elkerülte a húszat A Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi üzemében még ennél is több a fiatal. A csattogó kötőgépeket értő kézzel kezelik a fiatal lányok, s munka után csivitelve suhannak végig az utcákon, vásárolnak a boltokban, ülnek be egy kávéra. A barcsi lányokért nemegyszer messziről, a határon túlról érkeznek a fiúk. Néhány éve feltűnt még, ma már természetes, hogy jugoszláv fiúval társalognak, sétálnak, táncolnak az itteni lányok. Egy táncestért a határon túlról autóbusszal, kerékpáron, sőt gyalog is elindulnak a fiatalok. A Dráván átívelő híd kapocs lett a fiatalok között Hullámzó népszerűség Nagyatád városközpontjában az év első hónapjában nyitották . meg a Patyolat vegytisztító- és mosószalont. Az első év egyaránt szolgált jó és rossz .tapasztalatokkal. A nyitással a lakosság jogos igényét elégítették ki, hiszen korábban csak egy felvevőhely működött a városban, ahonnan Kaposvárra szállították a szennyest. A tiszta ruha tehát elég sokára került vissza a gazdájához. Az sem mellék« körülmény, hogy ez a ' felvevőhely nem volt éppen szemet gyönyörködtető. Egy öreg, szűkös helyiségben szorítottak neki helyet, Nemrégiben a felvevő is megfelelő, szép épületbe került: az új lakótelep üzletsorán, a Kossuth Lajos utca 13. alá. A lakosság azonban jobbár, kedveli a gyorstisztító szalon szolgáltatását. Szívesebben fizetik a felárat azért, hogy egy-két hét helyett pár nap alatt ismét használhassák holmijaikat A nyitás hónapja- ] ban: januárban több ■ minti 500 kiló ruhát mostak ki és j 330 kabátot, nadrágot és I egyéb ruhaneműt tisztítottak. A lakosság igényének növekedését jelzi és az itt dolgozók szorgalmát dicséri, hogy azóta a mosás négyszeresére, a vegytisztítás pedig háromszorosára gyarapodott. Alig valamivel kevesebb, mint kétezer kiló ruhát, ágyneműt mostak, és jóval több m'.nt kilencszáz tétel vegytisztítást könyvelhettek el novemberben. Az előzetes becslések szerint a decemberi forgalom még ennél is nagyobb lesz. A bérágynemű-szolgáltatást hamar megkedvelte Nagyatád sok háziasszonya: ma 600 garnitúrára van igény. Hatan dolgoznak a szalonban, és nagyon megérzik, ha valamelyikük nem tud munkába jönni. Az üzlet közepén, a pult mögött hatalmas batyuk várnak sorukra, és néhány ügyfélnek bizony azt kellett monnem tudnak elvállalni, az hosszadalmasan utazik a kaposvári Patyolathoz. A szalon népszerűsége megkívánná, hogy több ember dolgozzon ott, a lakosság további «megelégedésére. G. 3. Ma 11 600 ember vallja magát barcsinak. Tíz éve 7500-an éltek itt. 1970-ben 2266 lakást tartottak nyilván, az idén már 3500-at. A számok csak a mennyiségi változást mutatják, a minőségi javulást nem. Érdemes megjegyezni, hogy a 3500 családi otthonból 900 a telepszerűen épített több szin-. tes. Ezekben a lakásokban mindenütt ott a víz, valamennyit rákapcsolták a csatornahálózatra, és egyre több otthonba jut el a földgáz. Barcson 1970-ben naponta 131 köbméter ivóvizet szállított a 14 kilométer hosszú vezeték. Ma 43 kilométer hosszú látja el a települést, és naponta 3900 köbméter fogy el. Ezt is Jelenti a kivágott gesztenyék nyomában beömlő fény. ■ Dr. Kercza Imre (Folytatjuk) Somogyi Néplap m dani, hogy nem tudj ált vállalni a munkát. Félő, hogy a népszerű szalon bosszúság okozója lesz, mert amit itt
