Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

Vázlatok egy alkotó életről Állhatatosan Magas, egyenes tartású, szi­kár ember. Acélszürke sze­méből — bármilyen fontos dologról van szó — szüntele­nül sugárzik vakarni sajátos, békés derű. Épp olyan jellem­zője ez, mint a szokatlanul erőteljes keze. Beszéd közben keveset gesztikulál, de ha vaskos ujjai megmozdulnak^, valamire rámutatnak, annak súlya van. Talán életében sem mondott ki semmit meg­gondolatlanul. Mindig hig­gadtan, megfontoltan beszél, alaposan megrágja a gondola­tot, mielőtt kimondja. Mun­katársai, barátai szívesen idé­zik a »-Valter Imrés megjegy­zést" : — Ha valami kérés merült fel, hallgatott egy darabig, az­tán ha kimondta : »möglösz, gyerekek!« — akkor az bizo­nyos, hogy úgy is lett. Sohasem volt kenyere a ker­telés, a mellébeszélés, a szó­szaporítás. Hiányzanak szótá­rából a divatos kifejezések, a hangzatos fordulatok is. Em­berként, huszonhat éve veze­tőként egyszerűség és bölcses­ség jellemezte életét. (Valter Imre 1913-ban szü­leteti az amerikai Pennsylva­nia államban, Stelton város­ban. A háború kitörésének előestéjén a honvágy haza­hozta szüleit, nagyszüleit. Édesapja 1914-ben bevonult, és többé nem tért vissza. Nagyszülei nevelték Ráksi- ban.) A növekvő fát a külső erők, a szél, a vihar, a környezet formálják. De a gyökere mindvégig abból a földből táplálkozik, ahova valamikor belehullt a mag. — A gyerekkoromból, a nagyapámtól sok olyat hoz­tam magammal, ami végigkí­sérte egész eddigi életemet. Tapasztalatban is, módszer­ben is. Azt hiszem, számomra mindent meghatározott az, hogy korán önállóságot kap­tam. Nemcsak a munkában, hanem a gazdálkodásban is. Korán elengedett a nagyapám a vásárba lovat, süldőt venni, eladni, önállóan dönteni. A döntés felelősségének korai megismerése és megta­nulása a legfőbb emberi eré­nyek közé tartozik. — Ez a korán belém táp­lált önállóság és felelősség végigkísért a mozgalomban. Jó alapot adott. Azóta hány­szor láttam magamnál is, má­soknál is, hogy azok, akik egy vállalkozásban mertek dönteni, bátrak voltak, min­dig egy lépéssel előbbre jár­tak. (A ráksi tsz elnökének, Farkas Lajosnak irodájában négy ezüst serleg van, a fa­lon oklevelek. — Ez a gazdaság sokat kö­szönhet Imre bácsinak. Egyé­ni korában is mindig kezde­ményező volt. Amikor 1952- ben megalakult a tsz, ö leit az el"ök. Azon volt, hogy a legújabb, a legjobb mielőbb bekerüljön a gazdaságba. Rö­videsen országos hírű törzste­nyészet lett itt; ha megjelent egy új, jó gép, a következő évben azj már itt volt a szö­vetkezetben.) Az önállóság mellett még egy nagyon fontos útravalót hozott magával Valter Imre. — Tizenhat éves voltam a gazdasági válság idején. Ak­kor már nemcsak a gazdál­kodás, hanem a politika is érdekelt. Kellett, hogy érde­keljen, mert a nehéz idők egy lényeges dologra tanítot­tak meg bennünket: az állha­tatosságra. Emlékszem, hu­szonkilenc novemberében öt pengő volt egy mázsa kukori­ca, februárban már csak ket­tő negyven. Próbára tette ez a termelőt. Ma mégis azt mondom, jó lecke volt ez az állhatatosságra, a kitartásra. Ráksiban úgy mondják a kortársak: Valter Imrében volt valami, ami miatt figyel­ni kellett rá. Van, aki úgy mondja, hogy különös érzé­ke volt a gazdálkodáshoz: amibe belekezdett, az bizo­nyosan sikerült. Van, aki úgy fogalmaz : vezetésre termett egyéniség. Valter Imre vi­szont csak a gyökerekre, a korán megtanult, és életelv­ként elfogadott leckére hivat­kozik. És évtizedekig tettek­kel bizonyított. A párhuzamok plasztikusan felismerhetők. Megházasodva, egyénileg gazdálkodva 1938-ban három­ezer pengőt kaphatott a hi­telszövetkezettől. Gazdasági elképzeléseihez ez kevésnek bizonyult, így a falubeli »ban­kos« emberhez fordult továb­bi háromezerért. Igen merész vállalkozás volt, de két év alatt kafnattal együtt visszafi­zette, mert mint mondja: »Amihez ezzel a hatezer pen­gővel hozzáfogtam, abból minden cukor lett.« És a párhuzam : amikor 1964-ben a temérdek gonddal küzdő, meglehetősen zilált balatonszabadi szövetkezet élére került, az első dolga volt hitelt szerezni a gazdálkodás fellendítéséhez. — Itt féltek a hiteltől ad­dig — mondja —, én nem. Mindig azt néztem, milyen a hitel lejárata, a kamat, és hogyan térülhet meg a befek­tetés a leggyorsabban, a leg­jobban. (Szili István balatonszabadi nyugdíjas: — Amíg ide nem jött a Valter Imre, sohasem fizettek ki minket. Mióta itt van, mindig kifizettek ben­nünket. Az is igaz, hogy meg­követelte a munkát, de én azt nem tartom hibának, ha va­laki következetesen számon kéri a teljesítményt, ha tisz­teséggel meg is fizeti azt) Az 1952-ben alakult ráksi szövetkezet — melyet tizen­két évig vezetett Valter Imre — rövid idő alatt élenjáró gazdaság lett, közben két évig kettős elnökként Somogyszilt is irányította. A balatonszaba­di November 7. Tsz — melyet másfél évtizedig vezetett — ma százharminc milliós ter­melési értéket állít elő a legmodernebb, a legkorsze­rűbb módszereket alkalmazva, magában hordva a fejlődés beláthatatlan lehetőségeit. — A szövetkezésben én hit­tem, és tudtam, hogy a pa­rasztságnak csak ez hozhat fölemelkedést. Sabaria cipő Gazdasági vezetőiként, pártbizott­sági és párt- vb tagként, TOT-tagként és két c iklus- ban ország- gyűlési kép­viselőiként áll­hatatosan és következete­sen fáradozott a mozgalom fejlődéséért. A megyében ő volt az első, és azóta is egyet­len szövetkezeti elnök, .aki 1962 márciusában ezért a munkájáért Kossuth-díjat ka­pott. Képek villannak föl az em­lékezetemben. A hajdan volt ráksi tsz-iroda tornácán ál­lunk. Az aratás hajrája. — Megkezdtük a takar­mánygabona osztását a tagok­nak. Telik a közös magtára is, és nyugodt a gazda: lesz a jószágának takarmánya. Csak úgy fejlődhet a szövet­kezet, ha kiegyensúlyozottak, jól érzik magukat az odatar- tozók. Megsárgult levél 1970-ből: »Szeretnénk a háztáji terme­lés fejlesztését egy lépéssel előrevinni...« — írta akkor már Balatonszabadiból Valter j Imre, és a vezetőség megbí­zásából felhívással fordult Somogy szövetkezeteihez, hogy a népgazdaság és a lakosság jobb húsellátása érdekében legalább minden második család adjon egy hízót közfo­gyasztásra. A nagy közös ügy és az egyéni boldogulás mindig együtt, egymással párhu­zamban. Kimondani egyszerű ezt, de gyakorolni! — Ha valaki azt hiszi — summázta Imre bácsi a több mint negyedszázados vezetési tapasztalatát —, hogy szövet­kezeti elnöknek lenni hálás feladat —, az téved! Nem, nincs itt háláról szó ! Sokkal inkább arról, hogy bizalmat kell szerezni, sőt megtartani ezt a bizalmat, és tisztelni a tagot úgy is, mint tulajdo­nost. Mindig úgy vezetni, ahogy én is elvárnám mások­tól. (Milyen irányító Valter Im­re? Farkas Lajos ráksi elnök: — Nagy pontosságot követelt I Watnohh kapacitású a tisztitóberendezés Csombárdgn Zavartalan lesz Kaposvár gázellátása mindig. És rendet. Bárhol folyt a munka a határban, mindig megjelent, ha csak néhány percre is, beállt a többi közé. Balogh János ráksi föállat- tenyésztö: — Ha meggyőző­dött, hogy egy munkatársa, beosztottja becsülettel dolgo­zik. akkor azt értékelte, és hagyta dolgozni. Pápai Lajos balatonszabadi elnökhelyettes: — Mindig kö­vetkezetes volt, és ha valami­ben döntöttünk, nyomon kö­vette a döntések kivitelezé­sét ...) Magáróh így beszél: — Mindig voltak és lesz­nek emberek, helyzetek, ami­kor egy vezetőnek keményeb­ben kell beszélnie, cseleked­nie. De én sohasem hagytam magára azt az embert, akivel keményebben kellett beszél­nem. Azon voltam, ha lehet, már másnap megkeressem, kezet fogjak, elbeszélgessek vele, nehogy haragot ére?zen. A sebet gyorsan kell orvosol­ni, főleg ha a gyógyítás szán­dékával keletkezett. A legújabban bemutatott filmről épp. olyan tájékozot- tan beszél, mint Veres Péter­ről, Erdeiről vagy hajdani agrárpolitikai tanulmányairól. Minden érdekli és minden úgy, hogy azokból a maga számára tanulságot vonhat le. Az esti csöndben sokáig ül az írógépe előtt. Vaskos uj­jaival komótosan veri a be­tűket: »-Ma, amikor hatvanöt éves fejjel, ép erővel, egész­séggel a visszaemlékezéseim gondolatait gyűjtöm és papír­ra vetem, őszinte, boldogító érzés tölt el. Mert van mire visszatekintenem. ..« Vörös Márta Miért korlátozták a fogyasztást? — December 15-ig az országos bálózatre kapcsolják a megyeszékhelyet Csaknem 9 ezer családi ott­hont fűtenek földgázzal Ka­posváron. Az ipari nagyfo­gyasztók is egyre több ener­giát igényelnek. November 4-én zavar keletkezett a gáz­ellátásban, s azt követően fo­gyasztási korlátozásokat ren­deltek el a megyeszékhelyen : rövidebb,' hosszabb ideig nem volt gáz a ruhagyárban. a húskombinátban és az elekt- roncsőgyárban. A városban működő tömbfűtőművek eg.y- része is leállt néhány órára. Péntek este óta viszont ismét zavartalan Kaposvár gázellá­tása. Tegnap reggel a városi tanácson Horváth László ál­talános " elnökhelyettes és Szendrei Mihály, a KÖGÁZ kirendeltségének vezetője tá­jékoztatott a gázhiány okai­ról, és a tett intézekedésekről. Bővítették a csombárdi előkészítőt — A városban elterjedt a hír: nincs, elég gáz. Igaz ez? — A fogyasztói korlátozást gázhiány miatt kellett elren­delni. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a város ellátását biztosító kutak kimerülőfél­ben vannak. A mezőosokonyai földgázmezőből kitermelt fű­tőanyagot a csombárdi előké­szítő telepre vezetik. Itt te­szik fogyasztásra alkalmassá : kiválasztják belőle a szennye­ződéseket, többek között a vizet is. Az 1968 szeptembe­rében üzembe helyezett gáz- kút folyamatosan elégítette ki az igényeket. Tavaly télen csúcsidőszakban már többször adott minden zavar nélkül óránként 10 ezer köbméter fűtőanyagot. Az idén azon­ban állandósult a csúcs, s a fogyasztás növekedésével — à földgázzal együtt — jóval több víz került ki a kútból, mint amennyit a csombárdi előkészítő berendezéseivel ki tudnak választani. A vizese­dés miatt nem lehetett a vá­ros igényét .kielégíteni, és a A Sabaria Cipőgyárban az idén mintegy hatmillió pár női és gyermekcipőt készítenek. A termelés egy része exportra megy. Vásárol belőlük a Szovjetunió, az NSZK és Auszt­ria is. Rövid hét következett no­vember 7-e Után. A munkahe­lyeken ekkor köszöntötték a kitüntetett kollégákat, közös­ségeket. A mezőgazdaságban persze az ünnepek alatt is dolgozták, kihasználták a szá­raz időt. Ennek is köszönhető, hogy a megyében befejeződ­tek az őszi vetések. Fontos belpolitikai esemény volt a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségé­nek V. kongresszusa. A ti­zenhárom somogyi község há­rom és fél ezer német ajkú la­kosát tizenegyen képviselték a kongresszuson. A megyei kül­döttértekezleten is szó volt róla, most a kongresszus is le­szögezte: az 1973 óta eltelt időszakiban érvényesültek a párt nemzetiségi politikájának alapelvei, A hazai németek e—enjogú tagjai szocialista társadalmunknak, s mind a központi, mind a területi szer­vek és intézmények e nemze­tiségi politika gyakorlati meg­valósításán munkálkodnak. Azok, akik ott voltak a kong­resszuson, már e héten meg­kezdték a tájékoztatást szű- kebb körben, s készülnek ar­ra, hogy nagyobb fórumokon is élménybeszámolókat tartsa­nak. Ötéves jubileumát ünnepel­te a Szovjet Kultú”a és Tudo­mány Háza. A fél évtized alatt hárommillió látogató fordult meg a mindig gazdag programot kínáló és éppen a közelmúltban megcsinosodott szép központban. Nehéz volna kimutatni, hogy ebből há­nyán voltak somogyiak, ehe­lyett inkább azt emelnénk ki: az MSZBT-tagcsoportok szoros kapcsolatban állnak a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­val, s most már rendszeresen felutaznak egy-egy kiállításra, sőt szakmai előadásra is Ka­posvárról, Siófokról és más­honnan. Tegyük hozzá, hogy Somogy is szerepelt már mű­sorral e központban. A válla­latoktól általában a szocialis­ta brigádok képviselői, a szov­jet—magyar barátság ápolásá­ban kiemelkedő munkát vég­zőket viszik a fővárosba, s ők az ott látottakat és hallotta­kat felhasználják, amikor tár­saiknak a Szovjetunió eredmé­nyeiről, életéről beszélnek. E héten ülést tartott az Or­szágos Béketanács: a decem­ber 1-re összehívott IX. ma­gyar békekongresszus előké­szítését tárgyalta meg. So­mogybán is befejeződött már a küldöttek megválasztása. Huszonketten képviselik me­gyénket e fórumon; őket'mun­kahelyi, szocialista brigád- gyűléseken, tömegszervezeti rendezvényeken, üléseken vá­lasztották meg. Az őszi szoli­daritási hónap eseményei és rendezvényei jól szolgálták azt a célt, hogy minél széle­sebb körben ismerjék meg az enyhülésért, a leszerelésért, a társadalmi haladásért küzdő erők harcának fejleményeit, eredményeit. A népfrontmozgalom rend­szeresen foglalkozik a béke- és barátsági tevékenységgel. A Hazafias Népfront megyei elnöksége megtárgyalta a me­gyei bizottság munkastílusát, munkamódszerét. Megállaoí- totta, hogy mindkettő jelentő­sen fejlődött. A munkában érvényre jutnak az alapvető mozgalmi követelmények, el­vek és módszerek. További tartalékok yannák azonban a bevált mozgalmi formák szé­lesítésében és az új módsze­rek, a törvényjavaslatot meg­vitató, a törvények alkalma­zását értékelő, a kereskedel­mi ellátottságot, a város-, iköz- ségfejle&ztést elemző fórumok alkalmazásában, így fontos feladat e tartalékok feltárása és hasznosítása. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titká­ra arra hívta fel a figyelmet az ülésen, hogy a munkamód­szer, a munkastílus alkalmaz­kodjon a megváltozott körül­ményekhez, s olyan legyen, amely az »első vonalban« le­pő népfrontbizottságokat se­gíti. A megye pártszervei nagy figyelmet fordítanak a nép­frontbizottságok tevékenysé­gére. a közeljövőben például összehívják a mozgalomban tevékenykedő kommunistákat is. Nagy visszhangot váltott ki a megyében a kéthéttel ez­előtt közzétett Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért, rendjéért! felhívás. Szép pél­dája a közösségért való tenni akarásnak, hogy a Somogy megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás hét szocia­lista brigádja Kaposvár fel- szabadulása 34. évfordulójá­nak tiszteletére mozgalmat indított a tiszta, rendes me­gyeszékhelyért. Érdemes kö­retei a példájukat! Lajos Géza ! csúcsidőszakokban, ez okozta I a gázhiányt. Ezt csali a fo­gyasztók egy részének idő­szakos kizárásával lehetett j megszüntetni. A vizesedés ! egyébként nem rendkívüli je- j lenség: a dunántúli gázmezők I tulajdonsága az, hogy a ter- 1 meléssel együtt növekszik a vizesedés, és emiatt fokozni kell a tisztítókapacitást. A fogyasztás növekedésével pár­huzamosan számoltunk mi is a víztartalom bizonyos mér­tékű emelkedésével, ilyen erő­teljes . vizesedésre azonban nem gondoltunk már csak azért sem, mert tavaly a mos­taninál nagyobb fogyasztás is volt, és .ezt minden zavar nélkül kielégítette a kút. A gáz mennyisége tehát nem okoz gondot. Takarékos fel- használás mellet jelenleg is ki tudjuk elégíteni a város lakóinak és az ipari nagyfo­gyasztóknak az igényét. A most bekövetkezett hiba el­hárítása azt jelentette, hogy soron kívül nagyobb víztele­nítő berendezést szereltek fel: olyat, amelyik a nagyobb fo­gyasztás esetén is biztosítja az ellátást. — Ezt nem lehetett volna előbb üzembe helyezni? — Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazga­tó-helyettese — az ellátást szolgáló vállalatok vezetőivel' együtt — tájékoztatta a me­gye és a város vezetőit a tett és a teendő intézkedésekről. Elmondták, hogy a nagyobb mértékű vizesedés veszélye miatt már 1977-ben megren­delték — 1978-as szállításra —- a tisztítóberendezést. A gyártó cég azonban csak 1979- re vállalta. Erre a berende­zésre ezután is szüksége lesz a városnak, hiszen az orszá­gos gázhálózatra való csatla­kozás után is kap fűtőanya­got Mezőcsokonyáról. Újabb 15 ezer köbméter óránként — Mikorra várható az or­szágos hálózatra csatolás? — November 4-én bekövet­kezett zavar megismétlődé­sének elkerülése végett — ideiglenes megoldásként — legelőször a csombárdi tisztí­tó kapacitását növelték. A második intézkedés, amely Kaposvár gázellátásának biz­tonságát javítja az, hogy ideiglenes csatlakozással no­vember 20—25-e között rá­kapcsolják a várost az or­szágos - gázvezeték-hálózatra. Mint ismeretes, Lengyeltóti és a megyeszékhely között már nagyrészt a földben van a szállítóvezeték. November végétől ezen keresztül órán­ként 3 ezer köbméter föld­gázt kap a város. Ennek fo­gadására már készen áll a KÖGÁZ kaposvári kirendelt­sége. Az ellátást javító intéz­kedések között a harmadik, s egyben a legfontosabb az, hogy december 15-re befeje­zik Kaposvárnak az országos hálózathoz való végleges csat­lakozását biztosító építkezést. Ettől az időponttól kezdve óránként akár 15 ezer köbmé­ter földgázt is kaphat innen a megyeszékhely. Ezzel pedig nemcsak a jelenlegi igényeket elégíti ki, hanem a fogyasztás növekedését is figyelembe vé­ve,' hosszú időre megoldja Kaposvár gázellátását. Ezek az intézkedéseik a megyeszék­hely biztonságos és zavarta­lan gázellátását szolgálják. Nem lesz tehát szükség kor­látozásra, de a takarékos, ész­szerű felhasználást ezentúl is mindenütt szorgalmazzuk. Dr. K. L

Next

/
Thumbnails
Contents