Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

13 Nagy Október és a magyar progresszió

■ ■

Ünnepi állománygyűiés

A magyar haladó közvélemény figyelmét már a feb- i uári forradalom az oroszor- ! zági változások felé fordítot- a. Volt, aki — mint Varga enő — már tíz nappal a feb- : uári forradalom győzelme után a forradalmi folyamat elmélyülésével számolt, s úgy • élekedett, hogy az orosz eseményekből esetleg »tiszta pro- letárforradalom fog kibontakozni.« Varga nem véletlenül ált a nemzetközi kommunis- a mozgalom kiemelkedő személyiségévé a későbbiekben: most is világosan látta a jö- wő fejlődését.

1917. november 9-én a Nép- ! zava már így értékelte a : zocialista forradalom győzelmét: »az orosz revolució ma a pétervári katonák és mun- .ások győzelmével és kor» nányra jutásával eljutott a kifejlődésének csúcsáig«. De nemcsak a munkásmozgalom 'apja értékelte az októberi ) orradalmat szükségszerű és ■ árható fejleményként, ha- íem a polgári radikális »-Világ« is rámutatott, hogy a : orradalom győzelmének oka nem pillanatnyi hangulat, aanem a bolsevikok szívós és tartós előkészítő munkája.

Hogy a magyar munkásmozgalom forradalmi irányzata ázámára mit jelentett a Vagy Október, azt Hevesi Gyula utólag így fogalmazta meg: »1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Hírét határtalan lelkesedéssel és nagy reményekkel fogadták a magyar dolgozók legszélesebb rétegei. Az orosz proletariátus győzelme végleg megértette velünk a lenini út helyességét .Programunk most már az orosz példa minden fenntartás nélkül követése lett. Világossá vált számunkra az is, hogy ezzel a programmal elkerülhetetlenül szembehelyezkedünk a szociáldemokrata pártvezetéssel.«

Az orosz példa »minden fenntartás nélkül követése« valóban ellentétes volt a szociáldemokrata pártvezetőség álláspontjával. A szociáldemokrata vezetők közül Kunfi Zsigmond kezdettől jelentőségéhez méltóan nyilatkozott a Nagy Októberről, s a későbbiekben is lehetséges példaként beszélt a győztes proletárforradalomról.- Két nappal a forradalom győzelme után a Népszava szerkesztőségi cikkében Kunfi leszögezte: »ami most Oroszországban történik, nem más, mint gigászi arányokra nagyítva az 1871-i párizsi kommün«. Egy másik cikkében októbert a ! nagy francia forradalommal ; hasonlította össze: »A kon- vent, a jakobinusok, Robespierre — a szovjet, a boise- ’ vikiek, Lenin.« Az 1918. feb- j ruári pártkongresszuson így vélekedett : »Mi a bolsevikiz- j must is a szocializmus elvi | : negvalósulásának és elvi negnyilatkozásának látjuk. Amiket a bolseviki kormány ős a bolseviki forradalom j megvalósított, mindazok a szocialista mozgalom igazi erkölcsi létjogosultságát, világ- íézeti nagyságát állapítják : neg. Igenis, új társadalmat akarunk, azokkal az eszmékkel és módszerekkel — ha zükséges —, mint a bolse- vikiek.«

I! polgári baloldal véleménye

A polgári radikálisok vezé- ■ére, Jászi Oszkárra a Nagy Október ugyancsak jelentős látást gyakorolt. Ö is a fran- ;ia forradalom méltó utódaként jellemezte októbert, igyanakkor anarchiát, zűrzavart ís társított hozzá. »Jött az orosz forradalom — írta —, és végső logikai konzekvenciáig vitte a népek lesze- ■elésének és önrendelkezési ogának gondolatát, azzal a gyönyörű, vakmerő racionalizmussal, mint amellyel egykor a francia forradalom az emberi jogokat proklamálta... az egész világ megremegett az orosz forradalom eszméinek hatása alatt.« Ám ezzel egy- időben kételyeinek is hangot adott: »Az orosz forradalom mai formájában épp oly kevéssé tarthatja fenn magát, mint az orosz társadalomból kivált államok mai rendszere.« A nemzeti kérdéssel kapcsolatban 1918-ban Jászi újra visszatért az Októberi Forradalomhoz: »miként a múltban a nyugati nemzeti államok példája hevítette és élesztette a kialakulóban levő nemzetek egységtörekvéseit, azon- képpen a jövőben Oroszország vagy legalábbis az orosz forradalom által felállított nemzetségi ideál lesz az eszményi modell az összes elnyomott nemzetiségek és a mesterségesen részekre tagolt nemzetek számára.«

1919-ben a magyarországi szocialista forradalom küszöbén Jászit újra foglalkoztatja a Nagy Október. »Naivitás azt hinni, hogy a világátalakulásnak az a hatalmas áramlata, amely Oroszországból indult ki és most végighömpölyög Közép-Európában, meg fog állni a szerb, román és cseh határok előtt.« (Találó Garami megállapítása, hogy Já- sziban két lélek lakozott. Az egyik, amely felismeri a szocialista forradalom jelentőségét és 'ezt el is fogadja, a másik, amely idegenkedik a forradalomtól, hiszen az »nem kevésbé borzalmas, nem kisebb értéket romboló, és hatásaiban épp oly kiszámíthatatlan, mint a háború.«)

Amíg Jászi Oszkár e két- lelkűség dilemmái között vergődött, addig Károlyi Mihály — bár lapja, a »Magyarország« lelkesen ünnepelte a szocialista forradalom győzelmét — került mindenfajta állásfoglalást. Abban feltétlenül rokon volt Jászival, hogy idegenkedett a forradalomtól, ám ez nem jelentette azt, hogy felhasználhatták őt a fiatal, győztes forradalom elleni támadásokra.

világ végre megpihenhet az irtózatos vérontás után. Ezek az impressziók hatottak át engem, amikor ezt a verset írtam...«

Szocialista erjedés

A Nagy Október aktivizáló hatása abban is megmutatkozott, hogy önálló politikai csoportosulások alakultak, j amelyek a szocialista fórra- ! dalom eszméi jegyében tévé- 1 kenykedtek.

A magyar irodalom avantgardista csoportja, a Ma köre eddig sem volt mentes a vitáktól, sőt már november 7-e előtt sor került a Kassák- csoport néhány tagjának, György Mátyásnak, Komját Aladárnak, Lengyel Józsefnek és Révai Józsefnek a Ma köréből való kiválására, önálló programjuk megszületésében azonban a Nagy Októbernek döntő szerepe volt. »1917. Ez1 a szám az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legnagyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad bele lapunk programja. ... Foglalkozni akarunk mindenekelőtt a korunk társadalmi történéseit mozgató erők vizsgálatával, törvényeinek megállapításával, hogy irányításuk lehetőségének feltételeit kutassuk ... Propagálni, fejleszteni és kiépíteni akarunk minden gondolatot, mely a forradalmi cél érdekében áll és tudományosan helyesnek bizonyul ... Az irodalmat is 1917 szellemében akarjuk. Nem úgy, hogy szociális tendenciának rendeljük alá a tiszta művészet szempontjait, hanem a maga lényegében akarVarga Pcter, a megyei pártbizottság első titkára köszönti az előléptetett parancsnokokat.

íróink állásfoglalása

1917. november 7-e hatása szemléletesen mérhető a korabeli magyar irodalom reprezentánsainak műveiben, további útjában. 1917. november 17-én Móra Ferenc lapjában az orosz forradalmat köszöntő cikk jelent meg. A cikkben megfogalmazódott mindaz a reménység, várakozás, amellyel a haladó írók októberre tekintettek. November 7-e »békeforradalom« volt számukra. Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula egyöntetűen ezt a vonását tartották a legfontosabbnak. »... x Az első szó, ami idehallik a munkások és katonák forradalmából, már új hang, friss reményeket keltő és bátor reményeket ébresztő. Ez a hang már nem tesz különbséget a hadban állók nemzetisége között, csak azaz ellenség, aki háborúra uszít, akár angol gyáros, akár német junker, s mindenki barát, aki összefog a békéért«

Kosztolányi Dezső az orosz parasztot a béke bábájaként üdvözölte szép soraival : »... 1 keletről hófehér kócsagok, álombéli madarak szállnak, nagy hajú, csizmás orosz parasztok, mint a bibliai »há- j romkirályok« indulnak el za- ! rándokútjukra a béke bölcsőjéhez«. Juhász Gyula szavai- \ ból sem a káosztól való félelem, hanem annak igenlése csendül ki : »Az a hatalmas, és ígéretes káosz, amely ma Pétervártól Vladivosztokig alakul, reméljük egy porából és véréből megéledt Európa új erőit fogja békére és munkára hajtani.« S hogy ezek a remények mily erősek voltak, kitűnik Pásztor Árpád szavaiból, aki ellen — Leninről írt verséért — 1919-ben, az ; ellenforradalom győzelme

után eljárást indítottak: »1917 j karácsonyán írtam Lenin , címmel egy verset. Az euró- ‘ pai és magyar politikai helyzet az volt, hogy az orosz bolsevizmus, amelyet közelebbről nem ismertünk, a békét jelenti... az volt a hit, hogy ez ... a megnyugvást, a megegyezést hozza, és hogy a

juk szocializálni, szociális tar- | talommal megtölteni, tárgyá- ; ban és formáiban esztétikai- ; lag forradalmasítani. Ne az ! emberek szociális narkotiku- i ma, hanem szociális forrada- ‘ lomra ébresztője legyen az új irodalom.«

Olyan program volt ez, mely Komját, Lengyel és Révai esetében egy életre szóló elkötelezettség vállalását jelentette. S ez a tény Nagy Október hatását talán minden más megnyilatkozásnál meggyőzőbben bizonyítja.

TJrbán Károly

Ünnepi állománygyűléeen találkoztak tegnap Kaposváron a magasabb egység törzsében dolgozó tisztek, polgári alkalmazottak. Részt vett az ünnepségen Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, és Farkas Gábor vezérőrnagy az elöljáró magasabb egység képviseletében.

Kása Imre ezredes olvasta föl az Elnöki Tanács határozatát és a honvédelmi miniszter parancsát: vezérőrnaggyá térítették elő dr. Berki Mihály ezredest, a magasabb egység parancsnokát, ezredessé pedig Sasvári Ferenc alezredest, a magasabb egység politikai osztályának vezetőjét.

— Kiemelkedő katonai-politikai munkájukkal, néphadseregünk erősítése, a harckészültség fokozása, a fegyelem szilárdítása érdekében kifejtett munkájukkal érdemelték ki, hogy november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójának ünnepén előléptetésben részesültek.

Farkas Gábor vezérőrnagy mondta ezt, amikor tolmácsolta a felettes parancsnokok elismerését, üdvözletét és jókívánságait. Beszélt arról az útról, amelyet dr. Berki Mihály csaknem harmincéves katonai szolgálatának ideje alatt megtett. Elismeréssel szólt a néphadsereg különböző posztjain végzett munkájáról. Méltatta Sasvári Ferenc munkásságát is, aki 21 esztendővel ezelőtt hadnagyként, szakaszparancsnoki beosztásban kezdte katonatiszti pályafutását, s jutott el mostani felelős beosztásáig.

— Öröm számunkra, hogy a megyénkben levő magasabb egység parancsnokai éppen ezen a jubileumi évfordulón részesültek ebben az elismerésben. Köszön tjük. a magasabb egység előléptetett parancsnokait. s minden tisztjét, katonáját, akiknek részük van ebben, a becsülettel teljesített katonai szolgálattal, a javuló fegyelemmel, a kiképzési eredményekkel — hangoztatta az ünnepi állomány gyűlésen Varra Péter, a megyei pártbizottság első. titkára. Beszédében kiemelte azt a tartalmas és jó kapcsolatot, mely a megyei pártvezetóség és néphadseregünk magasabb egységének parancsnoksága között alakult ki.

Ilyen ünnepségen amikor j elismerik, méltatják sok évi ‘

munka, fáradozás eredményeit, nincs arra lehetőség, ho<*v bárki fölelevenítse három évized, illetve huszonegy esztendő minden eseményét ; beszéljen arról, hogy mennyit kellett tanulni, ismerkedni a különböző katonai, katonapolitikai feladatokkal. Hány gyakorlat és más feladat végrehajtásánál kellett éjszakát, nappalt egybefogva fáradozni, hogy az általuk vezetett, irányított egység eredményesen szerepeljen.

— Büszke vagyok az előléptetésben megnyilvánuló elismerése. Ezt a magasabb egység minden katonájának, tisztjének, polgári alkalmazottjának köszönhetem. Kérem, hogy a jövőben is közösen összefogva fáradozzunk katonai feladataink eredményes végrehajtásáért — köszönte meg a megyei pártbizottság vezetőinek és a felsőbb katonai vezetésnek jókívánságait — Sasvári Ferenc ezredes nevében is — dr. Berki Mihály vezérőrnagy.

(Szombaton a fegyveres les- tületeinknél kitüntetési ünnepségek voltak. A kitütetéseket ünnepi lapukban közöljük.)

Új szakasz a fejlődésben

Jubileumi ünnep a Ka-hyb vállalkozásnál

A legújabb külföldi piacra, Hollandiába a napokba indított szállítmánnyal együtt százezerre emelkedett a Ka- hyb sertést tartó gazdaságok tenyészkoca-állománya. Az önmagában is beszédes szám elérése egybeesett a vállalkozás történetének fontos évfordulójával: éppen tíz évvel ezelőtt alakult meg és indult el nagy nemzetközi hírnevet szerző útján a Ka-hyb.

A jubileumi ünnepet tegnap délelőtt rendezték Kaposváron az alapító szövetkezetek, a partnergazdaságok képviselőinek, a vállalkozás dolgozóinak részvételével. Részt vett a tanácskozáson dr. Einer Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Tóth Károly, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági főiskola főigazgatója, és a hibrid sertés megteremtésének gondolatát elindító Anker Alfonz kutató, genetikus. Köttő József főállattenyésztő a vállalkozás szakszervezeti bizottságának titkára megemléke- ’ zett a Nagy Októberi Szocia- j lista Forradalom hatvanegyedik évfordulójáról, az 1918-as

magyarországi októberről, az őszirózsás forradalomról.

— Ez a mai ünnep mérföldkövet jelent a Ka-hyb vállalkozás életében. Lezárult egy út, befejeződött egy korszak, mivel vállalkozásunk 1979. január elsejétől új formában, közös vállalatként folytatja tevékenységét — így kezdte beszédét Kása Ferenc igazgató.

1968-ban négy termelőszövetkezet és egy tsz-szövetség kétszáznyolcvanezer forint induló vagyonnal alakította meg a vállalkozást, jelenlegi formájában 1972 óta működik tizenkét alapító termelőszövetkezettel. Ahogy Kosa Ferenc visszapillantásában elmondta. a vállalkozás története két szakaszra osztható. Az első szakaszban — ez hozzávetőlegesen az első öt évet öleli föl — a hibrid sertés szülő- vonalui nak előállítására és forgalmazására irányult a tevékenységük. A Ka-hyb sertések gyors ütemű elterjedését segítette, hogy megjelenésük egybeesett az iparszerű sertéshústernfelés kibontakozásával, hosszú ideig ez volt az egyetlen igazán korszerű hazai fajta. A hetvenes évek közepétől — elsősorban a

partnerüzemek kívánságára — szükségessé vált a tevékenységi kör bővítése, a termelési rendszer jellegű szolgáltatások bevezetése. A vállalkozás történetének második szakaszát 1974-től számítják; ettől az időtől kezdve újabb három tényező segítette a Ka-hyb sertések további elterjedését: az igen jó vágóérték,' a szervezett partnerszolgálat fokozatos kiépítése, és nem utolsósorban a szocialista és a nyugati országokba irányuló, rohamosan növekvő export. A vállalkozás tizedik évében, az idén a hazánkban előállított minden harmadik vágósertés Ka-hyb, és külföldön is eléri már a százötven« ezret a számuk.

Beszédében megemlékezett az igazgató a kiemelkedő és reklamációmentes tenyészállat-forgalmazásról, a rendkívül magas színvonalú állategészségügyi munkáról, a tartástechnológiára és a takarmányozásra is kiterjedő szolgáltatásukról, végezetül pedig a jövő feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a közös1 vállalat nemcsak jogutód lesz, hanem ha lehet, magasabb színvonalon folytatja a szakmai munkát.

— »íía gyümölcsöt eszel, gondolj arra, aki a fát ültette« — idézte a vietnami közmondást Kosa Ferenc, és tisztelettel, meleg hangon emlékezett meg azokról a munkatársakról, partnerüzemekről, tagszövetkezetekről, megyei és országos szervekről, akik és amelyek közreműködtek az első tíz év kimagasló eredményeiben.

A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Tóth Károly osztályvezető köszöntötte a jubiláló vállalkozást, és négy dolgozónak — Goii- dolovics Lajos igazgatóhelyettesnek, Lempek József kereskedelmi osztályvezetőnek,

Tarsoly Sándor tenyésztési osztályvezetőnek és Köttő József főállattenyésztőnek — átadta a. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló munkáért kitüntetését. Kosa Ferenc pénzjutalmakat adott át. Végezetül dr. Guba Sándor méltatta a vállalkozás tevékenységét, és külön köszöntötte a hibrid sertés gondolatát elindító Anker Alfonz genetikust.

V. M.