Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

13 Nagy Október és a magyar progresszió ■ ■ Ünnepi állománygyűiés A magyar haladó közvéle­mény figyelmét már a feb- i uári forradalom az oroszor- ! zági változások felé fordítot- a. Volt, aki — mint Varga enő — már tíz nappal a feb- : uári forradalom győzelme után a forradalmi folyamat elmélyülésével számolt, s úgy • élekedett, hogy az orosz ese­ményekből esetleg »tiszta pro- letárforradalom fog kibonta­kozni.« Varga nem véletlenül ált a nemzetközi kommunis- a mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségévé a későbbiekben: most is világosan látta a jö- wő fejlődését. 1917. november 9-én a Nép- ! zava már így értékelte a : zocialista forradalom győzel­mét: »az orosz revolució ma a pétervári katonák és mun- .ások győzelmével és kor» nányra jutásával eljutott a kifejlődésének csúcsáig«. De nemcsak a munkásmozgalom 'apja értékelte az októberi ) orradalmat szükségszerű és ■ árható fejleményként, ha- íem a polgári radikális »-Vi­lág« is rámutatott, hogy a : orradalom győzelmének oka nem pillanatnyi hangulat, aanem a bolsevikok szívós és tartós előkészítő munkája. Hogy a magyar munkás­mozgalom forradalmi irány­zata ázámára mit jelentett a Vagy Október, azt Hevesi Gyula utólag így fogalmazta meg: »1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom! Hírét határtalan lelkesedéssel és nagy reményekkel fogadták a magyar dolgozók legszélesebb rétegei. Az orosz proletariá­tus győzelme végleg megér­tette velünk a lenini út he­lyességét .Programunk most már az orosz példa minden fenntartás nélkül követése lett. Világossá vált számunk­ra az is, hogy ezzel a prog­rammal elkerülhetetlenül szembehelyezkedünk a szo­ciáldemokrata pártvezetéssel.« Az orosz példa »minden fenntartás nélkül követése« valóban ellentétes volt a szo­ciáldemokrata pártvezetőség álláspontjával. A szociálde­mokrata vezetők közül Kunfi Zsigmond kezdettől jelentősé­géhez méltóan nyilatkozott a Nagy Októberről, s a későb­biekben is lehetséges példa­ként beszélt a győztes prole­tárforradalomról.- Két nappal a forradalom győzelme után a Népszava szerkesztőségi cikkében Kunfi leszögezte: »ami most Oroszországban történik, nem más, mint gi­gászi arányokra nagyítva az 1871-i párizsi kommün«. Egy másik cikkében októbert a ! nagy francia forradalommal ; hasonlította össze: »A kon- vent, a jakobinusok, Robes­pierre — a szovjet, a boise- ’ vikiek, Lenin.« Az 1918. feb- j ruári pártkongresszuson így vélekedett : »Mi a bolsevikiz- j must is a szocializmus elvi | : negvalósulásának és elvi negnyilatkozásának látjuk. Amiket a bolseviki kormány ős a bolseviki forradalom j megvalósított, mindazok a szocialista mozgalom igazi er­kölcsi létjogosultságát, világ- íézeti nagyságát állapítják : neg. Igenis, új társadalmat akarunk, azokkal az eszmék­kel és módszerekkel — ha zükséges —, mint a bolse- vikiek.« I! polgári baloldal véleménye A polgári radikálisok vezé- ■ére, Jászi Oszkárra a Nagy Október ugyancsak jelentős látást gyakorolt. Ö is a fran- ;ia forradalom méltó utóda­ként jellemezte októbert, igyanakkor anarchiát, zűrza­vart ís társított hozzá. »Jött az orosz forradalom — írta —, és végső logikai konzek­venciáig vitte a népek lesze- ■elésének és önrendelkezési ogának gondolatát, azzal a gyönyörű, vakmerő racionaliz­mussal, mint amellyel egykor a francia forradalom az em­beri jogokat proklamálta... az egész világ megremegett az orosz forradalom eszméinek hatása alatt.« Ám ezzel egy- időben kételyeinek is hangot adott: »Az orosz forradalom mai formájában épp oly ke­véssé tarthatja fenn magát, mint az orosz társadalomból kivált államok mai rendsze­re.« A nemzeti kérdéssel kap­csolatban 1918-ban Jászi újra visszatért az Októberi Forra­dalomhoz: »miként a múltban a nyugati nemzeti államok példája hevítette és élesztette a kialakulóban levő nemze­tek egységtörekvéseit, azon- képpen a jövőben Oroszország vagy legalábbis az orosz for­radalom által felállított nem­zetségi ideál lesz az eszmé­nyi modell az összes elnyo­mott nemzetiségek és a mes­terségesen részekre tagolt nemzetek számára.« 1919-ben a magyarországi szocialista forradalom küszö­bén Jászit újra foglalkoztatja a Nagy Október. »Naivitás azt hinni, hogy a világátalakulás­nak az a hatalmas áramlata, amely Oroszországból indult ki és most végighömpölyög Közép-Európában, meg fog állni a szerb, román és cseh határok előtt.« (Találó Ga­rami megállapítása, hogy Já- sziban két lélek lakozott. Az egyik, amely felismeri a szo­cialista forradalom jelentősé­gét és 'ezt el is fogadja, a másik, amely idegenkedik a forradalomtól, hiszen az »nem kevésbé borzalmas, nem kisebb értéket romboló, és hatásaiban épp oly kiszá­míthatatlan, mint a háború.«) Amíg Jászi Oszkár e két- lelkűség dilemmái között ver­gődött, addig Károlyi Mihály — bár lapja, a »Magyaror­szág« lelkesen ünnepelte a szocialista forradalom győzel­mét — került mindenfajta ál­lásfoglalást. Abban feltétlenül rokon volt Jászival, hogy ide­genkedett a forradalomtól, ám ez nem jelentette azt, hogy felhasználhatták őt a fiatal, győztes forradalom elleni tá­madásokra. világ végre megpihenhet az irtózatos vérontás után. Ezek az impressziók hatottak át engem, amikor ezt a verset írtam...« Szocialista erjedés A Nagy Október aktivizáló hatása abban is megmutatko­zott, hogy önálló politikai csoportosulások alakultak, j amelyek a szocialista fórra- ! dalom eszméi jegyében tévé- 1 kenykedtek. A magyar irodalom avant­gardista csoportja, a Ma köre eddig sem volt mentes a vi­táktól, sőt már november 7-e előtt sor került a Kassák- csoport néhány tagjának, György Mátyásnak, Komját Aladárnak, Lengyel Józsefnek és Révai Józsefnek a Ma kö­réből való kiválására, önálló programjuk megszületésében azonban a Nagy Októbernek döntő szerepe volt. »1917. Ez1 a szám az orosz forradalom történelmi dátuma, az embe­riség legnagyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad bele lapunk programja. ... Foglal­kozni akarunk mindenekelőtt a korunk társadalmi történé­seit mozgató erők vizsgálatá­val, törvényeinek megállapí­tásával, hogy irányításuk le­hetőségének feltételeit kutas­suk ... Propagálni, fejleszteni és kiépíteni akarunk minden gondolatot, mely a forradal­mi cél érdekében áll és tu­dományosan helyesnek bizo­nyul ... Az irodalmat is 1917 szellemében akarjuk. Nem úgy, hogy szociális tenden­ciának rendeljük alá a tiszta művészet szempontjait, ha­nem a maga lényegében akar­Varga Pcter, a megyei pártbizottság első titkára köszönti az előléptetett parancsnokokat. íróink állásfoglalása 1917. november 7-e hatása szemléletesen mérhető a ko­rabeli magyar irodalom rep­rezentánsainak műveiben, to­vábbi útjában. 1917. novem­ber 17-én Móra Ferenc lapjá­ban az orosz forradalmat kö­szöntő cikk jelent meg. A cikkben megfogalmazódott mindaz a reménység, várako­zás, amellyel a haladó írók októberre tekintettek. Novem­ber 7-e »békeforradalom« volt számukra. Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula egyöntetűen ezt a vonását tartották a legfon­tosabbnak. »... x Az első szó, ami idehallik a munkások és katonák forradalmából, már új hang, friss reményeket kel­tő és bátor reményeket éb­resztő. Ez a hang már nem tesz különbséget a hadban ál­lók nemzetisége között, csak azaz ellenség, aki háborúra uszít, akár angol gyáros, akár német junker, s mindenki ba­rát, aki összefog a békéért« Kosztolányi Dezső az orosz parasztot a béke bábájaként üdvözölte szép soraival : »... 1 keletről hófehér kócsagok, álombéli madarak szállnak, nagy hajú, csizmás orosz pa­rasztok, mint a bibliai »há- j romkirályok« indulnak el za- ! rándokútjukra a béke bölcső­jéhez«. Juhász Gyula szavai- \ ból sem a káosztól való féle­lem, hanem annak igenlése csendül ki : »Az a hatalmas, és ígéretes káosz, amely ma Pétervártól Vladivosztokig alakul, reméljük egy porából és véréből megéledt Európa új erőit fogja békére és mun­kára hajtani.« S hogy ezek a remények mily erősek voltak, kitűnik Pásztor Árpád sza­vaiból, aki ellen — Leninről írt verséért — 1919-ben, az ; ellenforradalom győzelme után eljárást indítottak: »1917 j karácsonyán írtam Lenin , címmel egy verset. Az euró- ‘ pai és magyar politikai hely­zet az volt, hogy az orosz bolsevizmus, amelyet köze­lebbről nem ismertünk, a bé­két jelenti... az volt a hit, hogy ez ... a megnyugvást, a megegyezést hozza, és hogy a juk szocializálni, szociális tar- | talommal megtölteni, tárgyá- ; ban és formáiban esztétikai- ; lag forradalmasítani. Ne az ! emberek szociális narkotiku- i ma, hanem szociális forrada- ‘ lomra ébresztője legyen az új irodalom.« Olyan program volt ez, mely Komját, Lengyel és Ré­vai esetében egy életre szóló elkötelezettség vállalását je­lentette. S ez a tény Nagy Október hatását talán min­den más megnyilatkozásnál meggyőzőbben bizonyítja. TJrbán Károly Ünnepi állománygyűléeen találkoztak tegnap Kaposvá­ron a magasabb egység tör­zsében dolgozó tisztek, polgá­ri alkalmazottak. Részt vett az ünnepségen Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, és Farkas Gábor ve­zérőrnagy az elöljáró maga­sabb egység képviseletében. Kása Imre ezredes olvasta föl az Elnöki Tanács határo­zatát és a honvédelmi minisz­ter parancsát: vezérőrnaggyá térítették elő dr. Berki Mihály ezredest, a magasabb egység parancsnokát, ezredessé pedig Sasvári Ferenc alezredest, a magasabb egység politikai osz­tályának vezetőjét. — Kiemelkedő katonai-poli­tikai munkájukkal, néphadse­regünk erősítése, a harcké­szültség fokozása, a fegyelem szilárdítása érdekében kifej­tett munkájukkal érdemelték ki, hogy november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 61. évfordulójának ünnepén előléptetésben része­sültek. Farkas Gábor vezérőrnagy mondta ezt, amikor tolmácsol­ta a felettes parancsnokok el­ismerését, üdvözletét és jókí­vánságait. Beszélt arról az út­ról, amelyet dr. Berki Mihály csaknem harmincéves katonai szolgálatának ideje alatt meg­tett. Elismeréssel szólt a nép­hadsereg különböző posztjain végzett munkájáról. Méltatta Sasvári Ferenc munkásságát is, aki 21 esztendővel ezelőtt hadnagyként, szakaszparancs­noki beosztásban kezdte kato­natiszti pályafutását, s jutott el mostani felelős beosztásáig. — Öröm számunkra, hogy a megyénkben levő magasabb egység parancsnokai éppen ezen a jubileumi évfordulón részesültek ebben az elisme­résben. Köszön tjük. a maga­sabb egység előléptetett pa­rancsnokait. s minden tisztjét, katonáját, akiknek részük van ebben, a becsülettel teljesített katonai szolgálattal, a javuló fegyelemmel, a kiképzési ered­ményekkel — hangoztatta az ünnepi állomány gyűlésen Var­ra Péter, a megyei pártbizott­ság első. titkára. Beszédében kiemelte azt a tartalmas és jó kapcsolatot, mely a megyei pártvezetóség és néphadsere­günk magasabb egységének parancsnoksága között alakult ki. Ilyen ünnepségen amikor j elismerik, méltatják sok évi ‘ munka, fáradozás eredmé­nyeit, nincs arra lehetőség, ho<*v bárki fölelevenítse há­rom évized, illetve huszonegy esztendő minden eseményét ; beszéljen arról, hogy mennyit kellett tanulni, ismerkedni a különböző katonai, katonapo­litikai feladatokkal. Hány gya­korlat és más feladat végre­hajtásánál kellett éjszakát, nappalt egybefogva fáradozni, hogy az általuk vezetett, irá­nyított egység eredményesen szerepeljen. — Büszke vagyok az előlép­tetésben megnyilvánuló elis­merése. Ezt a magasabb egy­ség minden katonájának, tiszt­jének, polgári alkalmazottjá­nak köszönhetem. Kérem, hogy a jövőben is közösen összefog­va fáradozzunk katonai fel­adataink eredményes végre­hajtásáért — köszönte meg a megyei pártbizottság vezetői­nek és a felsőbb katonai veze­tésnek jókívánságait — Sas­vári Ferenc ezredes nevében is — dr. Berki Mihály vezér­őrnagy. (Szombaton a fegyveres les- tületeinknél kitüntetési ünnep­ségek voltak. A kitütetéseket ünnepi lapukban közöljük.) Új szakasz a fejlődésben Jubileumi ünnep a Ka-hyb vállalkozásnál A legújabb külföldi piacra, Hollandiába a napokba indí­tott szállítmánnyal együtt százezerre emelkedett a Ka- hyb sertést tartó gazdaságok tenyészkoca-állománya. Az önmagában is beszédes szám elérése egybeesett a vállalko­zás történetének fontos év­fordulójával: éppen tíz évvel ezelőtt alakult meg és indult el nagy nemzetközi hírnevet szerző útján a Ka-hyb. A jubileumi ünnepet tegnap délelőtt rendezték Kaposvá­ron az alapító szövetkezetek, a partnergazdaságok képvise­lőinek, a vállalkozás dolgo­zóinak részvételével. Részt vett a tanácskozáson dr. Ei­ner Zoltán, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Tóth Ká­roly, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági fő­iskola főigazgatója, és a hib­rid sertés megteremtésének gondolatát elindító Anker Al­fonz kutató, genetikus. Köttő József főállattenyésztő a vál­lalkozás szakszervezeti bizott­ságának titkára megemléke- ’ zett a Nagy Októberi Szocia- j lista Forradalom hatvanegye­dik évfordulójáról, az 1918-as magyarországi októberről, az őszirózsás forradalomról. — Ez a mai ünnep mér­földkövet jelent a Ka-hyb vállalkozás életében. Lezárult egy út, befejeződött egy kor­szak, mivel vállalkozásunk 1979. január elsejétől új for­mában, közös vállalatként folytatja tevékenységét — így kezdte beszédét Kása Ferenc igazgató. 1968-ban négy termelőszö­vetkezet és egy tsz-szövetség kétszáznyolcvanezer forint in­duló vagyonnal alakította meg a vállalkozást, jelenlegi for­májában 1972 óta működik ti­zenkét alapító termelőszövet­kezettel. Ahogy Kosa Ferenc visszapillantásában elmond­ta. a vállalkozás története két szakaszra osztható. Az első szakaszban — ez hozzávető­legesen az első öt évet öleli föl — a hibrid sertés szülő- vonalui nak előállítására és forgalmazására irányult a te­vékenységük. A Ka-hyb ser­tések gyors ütemű elterjedé­sét segítette, hogy megjelené­sük egybeesett az iparszerű sertéshústernfelés kibontako­zásával, hosszú ideig ez volt az egyetlen igazán korszerű hazai fajta. A hetvenes évek közepétől — elsősorban a partnerüzemek kívánságára — szükségessé vált a tevé­kenységi kör bővítése, a ter­melési rendszer jellegű szol­gáltatások bevezetése. A vál­lalkozás történetének második szakaszát 1974-től számítják; ettől az időtől kezdve újabb három tényező segítette a Ka-hyb sertések további el­terjedését: az igen jó vágóér­ték,' a szervezett partnerszol­gálat fokozatos kiépítése, és nem utolsósorban a szocialis­ta és a nyugati országokba irányuló, rohamosan növekvő export. A vállalkozás tizedik évében, az idén a hazánkban előállított minden harmadik vágósertés Ka-hyb, és külföl­dön is eléri már a százötven« ezret a számuk. Beszédében megemlékezett az igazgató a kiemelkedő és reklamációmentes tenyészál­lat-forgalmazásról, a rendkí­vül magas színvonalú állat­egészségügyi munkáról, a tar­tástechnológiára és a takar­mányozásra is kiterjedő szol­gáltatásukról, végezetül pedig a jövő feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a közös1 vállalat nemcsak jogutód lesz, hanem ha lehet, magasabb színvonalon folytatja a szak­mai munkát. — »íía gyümölcsöt eszel, gondolj arra, aki a fát ültet­te« — idézte a vietnami köz­mondást Kosa Ferenc, és tisz­telettel, meleg hangon emlé­kezett meg azokról a munka­társakról, partnerüzemekről, tagszövetkezetekről, megyei és országos szervekről, akik és amelyek közreműködtek az első tíz év kimagasló eredmé­nyeiben. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Tóth Károly osztályvezető köszön­tötte a jubiláló vállalkozást, és négy dolgozónak — Goii- dolovics Lajos igazgatóhelyet­tesnek, Lempek József keres­kedelmi osztályvezetőnek, Tarsoly Sándor tenyésztési osztályvezetőnek és Köttő Jó­zsef főállattenyésztőnek — át­adta a. mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter Kiváló munkáért kitüntetését. Kosa Ferenc pénzjutalmakat adott át. Végezetül dr. Guba Sán­dor méltatta a vállalkozás te­vékenységét, és külön kö­szöntötte a hibrid sertés gon­dolatát elindító Anker Alfonz genetikust. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents