Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

\ Radarfelelősök konferenciája Siófokon Sikeres rendezvénysorozat, értékes pályamunkák A radarfelelősök módszer­tani tanácskozásával zárult tegnap a megyei ifjúmunkás- napok rendezvénysorozata. A Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalát siófoki székházában gyűltek össze a radarfelelősök, s át­adták egymásnak tapasztala­taikat, közkinccsé tették mód­szereiket. E konferencia vé­gén hirdették ki a KISZ me­gyei bizottsága, valamint az MTESZ által kiírt pályázat eredményét is. Az értekezle­tet Bunovácz Dezső, a KISZ megyei bizottságának ifjú­munkás-felelőse nyitotta meg. s röviden értékelte a szep­tember 9-től november 4-ig tartó megyei ifjúmunkásna­pok rendezvénysorozatát. Idézte a többi között a mun­kavédelmi konferencia tanul­ságait, az ifjúmunkások poli­tikai, sport- és kulturális ve­télkedőit, az esztergályos szakmunkások szakmai-poli­tikai versenyét, a műszaki és közgazdász fiatalok, vala­mint a gépjárművezetők szín­vonalas vetélkedőjét stb.< Hangsúlyozta: a megyei ta­nács, a KISZ, az SZMT, az MTESZ és a KISZÖV által rendezett megyei ifjúmunkás­napok sikere, eredménye el­vitathatatlan. Mintegy 6—8 ezer embernek (fiatalnak és felnőttnek vegyesen) adott programot ez a rendezvény- sorozat, s a résztvevők szak­mai és politikai ismeretekben Vasalják a kesztyűt Ebben az évben 170 ezer pár munkásvédelmi kesztyűt ké­szítenek a kaposvári Delta Ipari Szövetkezetben, főleg tő­kés exportra. A jövő évi tervük 200 ezer pár. egyaránt gazdagodtak az el­múlt hetekben. A siófoki radarkonferen­cián sok, a gyakorlatban már bevált módszert ismertettek a fiatalok. Megvitatták a ra­darakció továbbfejlesztésére vonatkozó határozatot is, ame­lyet szeptemberben hozott a KISZ KB intéző bizottsága. Erről a témáról Bottka Sán­dor, a KISZ KB munkatársa tartott vitaindító előadást. Végül a radarpályázat érté­kelése következett. A bíráló bizottság méltán állapította meg a pályamunkák alapján, hogy sok tehetséges fiatal szakember dolgozik megyénk­ben. Különösen értékes pá­lyamunkákat készítettek a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság, a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat és a Kaposvári Villamossági Gyár ifjú szakemberei, ösz- szesen 32 fiatal küldte be munkáját, s szinte valameny- nyi értékes, a gyakorlatban hasznosítható. Ezek közül nyolcat díjazott a bíráló bi­zottság. Az úgynevezett komplex megoldást javaslók kategó­riájában az első helyezést egy magas színvonalú pályamun­ka kapta, amely Somogy élel­miszeriparának fontos kérdé­sével foglalkozik. A pálya­művet ketten készítették: Krénusza Lajos és Tóth Atti­la, a Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskolai Tangazdaságnak a szakemberei. A részmegol­dások kategóriájában Szolga Sándor, a siófoki Kőolajveze­ték-építő Vállalat szakembe­re érdemelt első díjat. A dí­jazott pályamunkák gyakor­lati hasznosítása már folyik. Délután a Dunántúli Regio­nális Vízmű- és Vízgazdálko­dási Vállalat 2. sz. pártalap- szervezetének a hatáskörébe tartozó KISZ-alapszervezetek ifjúmunkásai nagyszabású politikai és sportvetélkedőt rendeztek a szocialista brigá­dok részére. A vetélkedőn nemcsak fiatalok, hanem fel­nőttek is részt vettek, zömmel fizikai munkások. Sz. A. A Jogok és kötelességek egysége Téli „légpárnás” burgonyatároló Új magyar találmány: a temizol A hulladékanyagok haszno­sításával foglalkozó Temaforg Vállalatnál kidolgoztak egy el­járást a műanyagból készült zsákok, fóliák hulladékának feldolgozására. Lényegében — mint majd a továbbiakból ki­derül — egy olyan műanyag szendvicset tudnak összeállíta­ni, amelyik hőszigetelő, hang- szigetelő, s alkalmazási terü­leteit éppen most keresik, most alakítják ki. Az idén nagy volt a burgo­nyatermés. Az állami és szö­vetkezeti állandó raktárak be sem tudják fogadni a teljes mennyiséget. Több termelőt kértek arra, hogy a bugonyát prizmákba rakva, a fagytól megvedve tavaszig őrizze meg, amíg a kereskedelem és a fel­dolgozó ipar el tudja szállíta­ni. Ez a helyzet ad különös je­lentőséget az új anyagnak. Az ötletet az adta, hogy az üzemekben egyre több hulla­dék műanyag zsák, fólia ma­rad meg használat után. Ez a hulladék — az elégetést le­számítva — gyakorlatilag el­pusztíthatatlan. Eleinte több helyen kísérleteztek a beszán- tással. Nagy károkat okozott, mert a földbe került fólia megszakította a talaj hajszál- csövességét, meggátolta a ter­mészetes folyadékáramlást. Pvc-szendvics A Temaforg feltalálói abból indultak ki, hogy ezek az úgy­nevezett hőre lágyuló mű­anyagok izzó fémhez érintve megolvadnák. Kidolgozták a berendezést, amelyik a sok ré­tegben egymásra rakott pvc- lemezhulladékot egymás utáni sorokban izzó tűvel szúrja át. A tű mentén az anyag meg­folyik, ezek a lyukak szinte összevarrják, összefogják a több réteget Néhány centi vastagságú, viszonylag merev pvc-szend­vics alakul ki. A rétegek kö­zött vékony levegőpárnák ma­radnak, így az új termék, a te­mizol egyrészt hőszigetelő, másrészt tompítja a zajokat. Az építőiparban már meg­kezdődtek a kísérletek a fel­használási területek feltárásá­ra. Nagy gond például a ház­gyári panelépületeknél, hogy erős az áthallás. Kísérleti ele­mekbe már beépítették a te- mizolréteget, eredményesen. A másik irány: a temizolra, az egyik oldalán linóleumszerű réteget ragasztanak, így pad­lólemezként használható, és a födémek áthallását csökkenti. Ugyanakkor egy olyan helyi­ség, amelynek mind a négy oldala, j padlója, mennyezete ilyen réteget kap, jobban hőszi­getelt, nyáron kevésbé meleg­szik fel, télen jobban tartja a meleget. Az építőipar kísérleti intézetei kei esik az új megol­dásokat, s a különböző fel­használási területek sorra kapják a jó minősítéseket. Már megkezdődtek a kísérle­tek arra is, hogy a kész épü­letekben utólagos belső bur­kolásra használják a temizolt. Itt az a fő gond, hogy a mű­anyag szendvics tűzveszélyes. Ezért, ha a falra felrakják, be­lülről még ‘ egy, tűzálló deko­rációs réteggel kell kiegészí­teni. Alkalmas a fagy védelemre? Az is nyilvánvaló, hogy kü­lönböző termékek, erre alkal­mas gyümölcsök, s a bugonya prizmás téli tárolásánál is föl lehet használni a temizol hő­szigetelőt. Most, amikor sok helyen gondot okoz a prizmázott bur­gonya védelme, ideiglenes raktár készítésére jól felhasz­nálható ez az anyag. Egy föld­re fektetett réteg as alapja, majd a prizmát temizolréteg- gel kell lefedni. Bizonyos, hogy lényegesen jobb a hőszi­getelése, mint az egyszerű földrétegé. Kellő felhasználási tapasztalatok nagyüzemi kö­rülmények között még nem állnak rendelkezésre. Nagy értékekről lévén szó, a bizton­ság kedvéért érdemes egy to­vábbi, rászórt földréteggel fo­kozni a fagyvédelem bizton­ságát. Az összehasonlító kísér­letek után kiderülhet, hogy a temizol egyedül is alkalmas a fagy védelemre. De addig »jobb félni, mint megijedni« alapon felfogható úgy, mint egy eddi­ginél lényegesen biztonságo­sabb kiegészítő megoldás. F. A. Á bizalmiak kulcsszerepe Az MSZMP XI. kongresszu­sa a szocialista társadalom fejlesztésének elsőrendű köve­telményeként jelölte meg a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatását. E feladat megoldásában különös jelentőséget tulajdonított az üzemi demokrácia fejlesztésé­nek. A szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata is jelentőségének megfelelően foglalkozott ezzel. A dokumentumok szellemé­ben bontakozott ki a Nagy­atádi Konzervgyárban is az a munka, amely már eddig is számottevő eredményt hozott. Az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Kaurics János­sal, a gyár szakszervezeti bi- zattságának titkárával. — Ez év elején a párt- és gazdasági vezetéssel együtte­sen dolgoztuk ki az üzemi de­mokrácia vállalati fórumainak szervezeti és működési sza­bályzatát, amelyet bizottsá­gunk széles körű vita után hagyott jóvá. Az eltelt idő­szakban sikerült ezeket meg­ismertetni üzemünk dolgozói­val. Az üzemi demokrácia tartalma és fórumrendszere jelentősen fejlődött, és jó ha­tással van a különböző mun kahelyi folyamatokra. Elvét­ve akadnak azonban még olyan vélemények is, amelyek alábecsülik az üzemi demok­rácia szerepét, jelentőségét. Eddigi tapasztalataink azt mutatják: mindinkább előtér­be kerülnek azok a ténye­zők, amelyek a dolgozók tulajdonosi szemléletét erősí­tik. Fokozódott dolgozóink fe­lelősségérzete az üzem iránt, ezt bizonyítja az is, hogy a korábbinál lényegesen többet foglalkoznak az üzem- és munkaszervezés problémái­val, az újításokkal, ésszerűsí­tésekkel és a szocialista mun­kaverseny- és brigádmozga­lommal. Az üzemi demokrácia kö­zelmúltban kialakult új rend­szerének fontos eleme a szak- szervezeti bizalmiak megnö­vekedett jog- és hatásköre. E téren milyen tapasztalatokat szereztek? — Üzemünkben 57 bizalmi (és ugyanennyi helyettes) te­vékenykedik, valamennyinek van megfelelő partnere a gazdasági vezetésben (műve­zetők, egységvezetők stb.) Az eredményes működtetés érde­kében a jog- és hatáskört hoz­zá kellett igazítani az új fel­építéshez. Nagy gondot fordí­tottunk arra is, hogy a bi­zalmiakat alkalmassá tegyük megnövekedett feladataik el­látására. Több alkalommal szerveztünk oktatást részükre. Közös konzultációkat tartot­tunk, s azokon a középszintű gazdasági vezetők is részt vettek. Volt vetélkedő, ame­lyet alapos felkészülés előzött meg. Bár nem volt zökkenőmen­tes a különböző fórumok és tanácskozások előkészítése, a korábbiakhoz képest mégis jelentős az előrehaladás. Kü­lönösen hasznosaknak bizo­nyultak a kiscsoportos for­mák, ahol egy-egy műszak, illetve üzemrész gondjait tud­juk alaposabban megvitatni. Az üdültetés, segélyezés^ lakásépítési kölcsön odaíté­lésében nálunk továbbra is a vállalat különböző testületéi döntenek, de a bizalmiak ja­vaslata alapján. Ezeket azért nem láttuk célszerűnek »le­bontani«, mert akkor előfor­dulhatna, hogy olyanoknak lennének kénytelenek odaítél­ni, akik arra érdemtelenek, csupán azért, hogy a »keretet« felhasználják. — Milyen gondok merültek fel? — Elsőnek említem, ami munkánkat nehezíti, hogy elég magas a fluktuáció a bi­zalmiak között. Ez nem azért van, mert a bizalmi lemond tisztségéről vagy visszahívják, hanem mert sokan mennek közülük gyermekgondozási segélyre. Ilyenkor a helyette­sek »lépnek be«, de már ar­ra is volt példa, hogy a he­lyettes is gyes-re ment A másik gond a személyi bérek megállapításánál merült fel az újonnan fölvetteknél. Itt azért nem tudjuk minden esetben megkérdezni a bizal­miakat, mert sokszor azt sem tudjuk, hogy az új munkaerő milyen területen, melyik bi­zalmi hatáskörében fog majd dolgozni. A jövőben még többet kell foglalkoznunk — a bizalmiak­kal együtt —- a kötelezettsé­gekkel, mert a Jogok és köte­lezettségek egységét tovább kell erősíteni. D. S. A hegesztő egyetemre készül Kék köpenyes, szemüveges, szakállas fiatalember ellenőr­zi a munkadarabot a lakatos­műhelyben. Két hét múlva Pécsen, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán lesz. Kovács György, a Kapos­vári Mezőgép Vállalat 1. szá­mú gyárának hegesztő szak­munkása volt 1976-ig. Akkor minőségi ellenőrnek nevezték ki. Marcaliban, a Mechanikai Művek gyárában kezdte a munkát, aztán a balaton­szentgyörgyi téglagyárban próbálkozott. 1973-ban Ka­posvárra, a Mezőgép Válla­lathoz már azzal a szándék­kal jött, hogy tovább tanul. Előbb a marxista—leninis­ta középiskolát végezte el. Erre a mozgalmi munkában volt szüksége: alapszervezeti KISZ-titkári, a vállalat KISZ- bizottságában pedig szervező titkári tisztséget töltött be. A Kaposvári Gépészeti Szakkö­zépiskolában az idén harma- dikas volt. A nyáron egyhetes képes­ségvizsgáló tanfolyamon vett részt. Erre a Mezőgép Válla­lat három dolgozóját küldte el. Kovács György sikerrel szerepelt. Nem volt könnyű a valószínűségszámítás és a re­lativitáselmélet E tanfolyam­ról huszonhármán utaztak a Budapesti Műszaki Egyetem évnyitójára, és azóta járnak Pécsre, a szakmunkások egye­temi előkészítő tanfolyamára. — Alaposan megváltozott az életem, mióta előkészítőre já­rok. A szabad időmet telje­sen a tanulásnak szentelem. Pécsen fizetővendéglátó-szo­bában lakom. Legföljebb a két hét utolsó napján jutok el moziba. Szeptemberben fölvettek a pártba, és szüle­tett egy gyönyörű kislányunk. Otthon is rengeteget tanulok. A feleségem nemcsak a ter­hek átvállalásával, hanem a fizikában, a matematikában is segít. Az előkészítőn az 6 évfo^ lyamuk az első, amelyikben a két alaptárgyon túl kémiát és magyar nyelvet is tanítanak. Decemberben és februárban a vizsgákon még ki lehet esni. Azután következik az írásbe­li, majd egyetemen, főiskolán felvételizhetnek. — Hova szeretne menni? — A műszaki egyetem me­zőgépszerkesztő karára. Most legalábbis így gondolom. De lehet, hogy gépgyártás-tech­nológia vagy közlekedésgépé­szet lesz belőle. Pécsen sok mindent megbe­szélnek az előkészítősök. Pél­dául azt, hogy ha valaki az egyetem második vagy har­madik évében kimarad, an­nak az iskolai végzettsége — előkészítő ide vagy oda — nyolc általános... . Ez az, amit Kovács György nem akar megérni. G. J. Ékszerbolt nyílt Nagyatádon Fabulon csecsemőknek A Kőbányai Gyógyszerára gyár Fabulon-családja csecsemők­nek szánt kozmetikai cikkekkel bővült. Négyféle termék — babatej, babaolaj, sampon és az úgynevezett fürdető — nagyüzemi gyártását kezdték meg.- Az új termékek negy­ven százalékát exportálják. (Tudósítónktól.) Üj színfolttal gazdagodott Nagyatádon az egyre fejlődő kereskedelmi hálózat: szom­baton délelőtt nyitották meg a Fővárosi Öra- és Ékszer­ipari Vállalat ékszerboltját. Somogybán ez az első boltja a fővárosi vállalatnak. 1969 óta működik egy 40—45 főt foglalkoztató telepe, ahol az ügyes kezű asszonyok marka- zitberakásos ezüst ékszereket készítenek. A Fővárosi Öra- és Ékszer- ipari Vállalat — a megyei és a nagyatádi tanács jelentős összegű anyagi támogatásával — mintegy félmillió forintért építtette a boltot a Korányi utca egyik lakóépületének földszintjén. A Komfort Ipa­ri Szövetkezet vállalta a bolt építését, .berendezésének el­készítését. Az ékszerdobozhoz hasonló bolt a szövetkezet dolgozóinak jó munkáját di­cséri. Az új kereskedelmi lé­tesítményben árusítják a FÖÉV által készített arany és ezüst ékszereket, dísztárgya­kat, ezenkívül kaphatók még szebbnél szebb, márkás kris­tályüvegek, készletek és egyéb díszáruk. Foglalkoznak ék­szer- és órajavítással is. A város és a környék lakói bi­zonyára örülnek az ékszer­boltnak és szolgáltatásainak, mivel nem kell ezekért a me­gyeszékhelyre utazniuk. Az ünnepélyes megnyitóra eljött a Fővárosi Tanács ipa­ri főosztályának képviselője, valamint a vállalat igazgatója, Csógley István is. Ott volt Hamvas János, a városi párt- bizottság első titkára, Uitz Ferencné, a városi tanács el­nöke. Csógley István megnyi­tójában szólt a vállalat nagy­atádi telepének a munkájá­ról, az új üzlet szerepéről, majd átadta azt Csetényi 1st- vánnénak, a bolt vezetőjének. A megnyitó után a vásár­lók birtokukba vették az új boltot, és kedvükre válogat­tak a csaknem kétmilliós áru­készletből.

Next

/
Thumbnails
Contents